Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-16 / 162. szám

4 DELMAGYARORSZAG 1§26 Julius f& dUamépiiétzetl hivatal vezttőjt szavazat/. Dr. Ztbay Firenc Ogyéizségi síelnek ler)csxtelte ezután elö Jelentését, majd Ctmbkitő Antal Jelentése következett. A tanfelügyelő belelenlette, hogy a Földmives-uccii kisdedóvót a kanyarói megbetegedések miatt be kellett zárni. Elmondotta, bogy dr. Scbmidt Henrik egyetemi lanár a két évvel ezelőtt megszüntetett előkészítő iskola megnyitása érdekében helyiséget kért a leánygimnáziumban, azonban a főigazgató a kérelmet nem találta tel]esitbetőnek. A leánygimnáziumban levő internátus Ötven diáklány számára készült, azonban csak huizonbeten laktak benne, tehát a felesleges helyiségekben az előkészítő iskolát el lehetne helyezni. A közigazgatási bizottság megbizta a tanfelügyelőt, hogy lépjen érintkezésbe ebben az ügyben a leánygimnázium igazgatóságával. Az államrendőrsfg Jelentésit dr. EtrMa Jenő terjesztette elő. A Jelentés érdekessége az a szomorú statisztikai adat volt, bogy juHiasbau 6asz$atgy iagyilkessdg tiriiai a vdrts tttüUUa, iizewéggytl tibb, mint májusban. Az állategészségügyi Jelenlét szerint egyes körzetekben ismét előfordultak lépfenés megbetegedések. MMWMMMMMMIMIWIMINM A Délmagyarország többezerkötetes kölcsönkonyutárában havi dij előfizetők részére 12 és 10, heti dij 2000 korona. MMMWMMMNMMMM^^ Hogyan lehet javitani és gazdaságosan kiterjeszteni a közvilágítást. A közvilágítás kérdésével kapcsolatban egy idő őta nap nap után jelennek meg közlemények a sajtóban. Ezen közlemények mind megegyeznek abban, bogy Szeged közvilágítása igen rossz, a bajok orvoslásának módját azonban nem igen keresik, hanem ahelyett inkább a gázgyár megváltásának vagy a további koncesszió megadasának esélyeit fejtegetik, mig a polgárok ezrei sötét és rosszul világitott uccákon botorkálnak, pocsolyába, gödrökbe esnek bele azért, mert a gázgyár és a város nem tudnak egymással megegyezni. Hogy a közvilágítás Szegeden botrányosan rossz, azt jól tudja a gázgyár vezetősége is, ennek közvetlen oka pedig sz, hogy a körülbelül 2000 uccai gazlámpa közül jelenleg körülbelül csak 850 van üzemben. Azt mindenki tudja, hogy a döntőbíróság annak Idején a közvilágításra fogyasztott gáera igen kedvezményes árat állapított meg, de csak korlátolt számú égő után. A gázgyár ragaszkodik ehhez és ennél több uccai lángot felgyújtani csak akkor hajlandó, ha a többlet után a váios is a rendes fogyasztói egységárat iizeti. Azonban mégsem olyan kőszívű a gázgyár: felgyújtja ő mind a 2000 lángot, sőt még ujabb 2400 at is, — ha a város ujabb 50 évre koncessziót ad neki, mert veszedelmesen közeledik az az időpont, mikor a kitűnő, jól jövedelmező üzemet minden térilés nélkül át kell adnia a város közönségének. Saját természetes üzleti érdekének védelmében a tarthatatlan közvilágítási viszonyok orvoslása elől való rideg elzárkózásával akarja a város közönségét arra kényszerileni, hogy ujabb koncesz sziót kapjon vagy legalább az üzem nagyobbrésxe a kezei között maradjon. Hogy melyik volna előnyösebb a közönségre, arról irtak már eleget mások; jelen cikk céijj annak kifejtése, hogy miként lehetne a közvilágítást a lehetőség határain belül sürgősen javítani. A közvilágítás ügye a városi mérnökség világítási osztályához tartozik, amennyiben az tesz javaslatot a tanácsnak uj lámpák felállítása, üzemben nem lévők felgyújtása stb. végett. Két év óta egész a jelen időig becsületes, hozzáértő é3 eredményes törekvést látott az erre hivatottak részéről a város egész közönsége, nem veheiik tehát belekontárkodásnak, ha ezen cikk oly aprólékosnak látszó, azonban a valóságban ionios söiüiményekre hivja fel a figyelmet, amelyek a közvilágítás javitásának gyakorlati megvilágításával szoros összefüggésben vannak. Mivel a város népesebb és forgalmasabb uccái úgyis el vannak látva világítási vezetékekkel, ujabb világítási hálózatok kiépítéséről pedig egyetőre nem lehet szó, azért csak a világitó vezetékkel biró uccákról beszélünk. Az bizonyos, hogy 850 -900 uccai lámpa nem ad annyi világosságot, mint az összes 2000 darab, de bizonyos az is, hogyha a gázgyár teljesítené ama szerződés szerinti kötelezettségét, hogy az uccai Auer-lángoknak legalább 30 gyertyafény erősségüeknek keü lennlök, a város mai világitása nem botrányos, hanem iegaiább tűrhető volna. Az Auer-égők 99*/. a gyatrán, homályosan pislog, még annyi fényereje sincsen, mint egy 5 ös kőolajlámpának, 5-6 lépés távolságról még magát a lámpaoszlopot sem lehet a homályban meglátni. Bármi Is ennek az oka, ez nem egyéb, mint a szerződés kijátszása, amit senki sem ellenőriz. A tűzoltóság meg van ugyan bizva ellenőrzéssel, de es csak arra terjed ki, hogy id vannak e gyújtva az üzemben lévő lámpák, hogy világitanak-e vagy nem, azzal már senki sem gondol, csak az este hazafelé tarló közönség nem tudja és rem érti, hogy miért fizeti a város oly lámpák gázfogyasz fását, melyek mit sem világítanak. A gázgyár mindig a könnyebb végét szerette megfogni a dolognak, mindannyian emlékszünk még reá, mikor piszkosak, porosak, kormosak voltak a lámpaüvegek hónapokon keresztü'. Egy idö óta e tekintetben már nincs panasz, azonban a tisztitóknak még mo3t sem jut eszükbe, hogy a lámpaüveg után a lámpatest aiját képező félköralaku üveg csapóajtót is meg>isztitsák az évtizedes piszoktól és igy lefelé is juthasson egy kis világosság legalább annál a kevés lámpánál, melynek világossága a szerződésben kikötött fényerősséget megközelíti. Midőn néhány év előtt hollandi vendégek jártak Szegeden, csodálkozásukat fejezték ki a város gyatra világitása felett s akkor kezdte meg a mérnökség világítási osztálya azt a munkát, amelynek most már oly széD eredményei vannak. Kritikán aluli volt az Indóház tér világitása, annyira, hogy a mult évbea maga az állomásfőnökség látta szükségesnek a tisztességes világítás érdekében a közbelépést a vámosnál. Pislogott ugyan néhány gázlámpa az épület előtt, a mérnökség azonban sisztában volt azzal, hogy mindegy, akár 6, akár 60 gázmécsest gyújtat fel, azok a fentebb kiiejtett okoknál fogva világítani nem fognak, csak pislogni és & város vagyonát hiába fogyasztani. Azért radikálisan oldotta meg a világitás kérdését: a Gizella téren használaton kivül álló 2 drb vaspóznát oda áthelyezve, azokra eiőjfényü vilianylámpákat szereltetett. Egyszerre meg volt oldva a rendes világitás kezdése, az utazó és érkező közönség Szeged városához méltó, nagyváíosiasan világitott téren találta magát. Ezzel meg volt adva az irány, amely felé haladni kell a közvilágítás kérdésének; a magasban lévő, messzevilágitó, nagyvárosias benyomást előidéző villanylámpa nem a korzón sétálók luxusa többé, hanem komoly szükséglet, mint az automobil is az már. Igy folytatódott a villanylámpák felszerelése a Boldogasszony-sugáruton, Zrinyi- és Kelemen-uccákon végig egészen a Széchenyi térig, ugy, hogy ezen legforgalmasabb utvonalunk kifogástalanul, fővárosi fogalmak szerint is jól van világitva. Mivel ezen, leginkább uccakeresztezéseknéi központilag felfüggesztett villany izzólámpák igen jói beváltak, mivel egymástól nagyobb távolságra is egyenletesen, jól bevilágítják az alattuk levő területet, kézenfekvő dolog, hogy a közvilágítást csak ily módon lehet ma már megjavítani. Ezzel nemcsak a gázgyár előbb emiitett renitenskedésének vágjuk el az útját, hanem azon az uton is haladunk, melyet a technika fejlődése elénk tár. A gázvilágiíás ma már oly idejét mult dolog, mint a faggyúgyertya voit a kőolaj feltalálása után, mindannyian látjuk és ismerjük hátrányait, veszélyességét és iőleg közvilágításra fentebb emiitett okoknál fogva teljesen alkalmatlan voltát. Csupán azért erőltetik még ma is a gázgyártást, mivel egyrészt a gázmüvek létesítésébe befektetett összeget a végtelenségig kamatoztatni akarják, másrészt a gáz gyártásánál rengeteg egyéb vegyi anyng nyerhető, melyek a gáz értékesítése után ingyenbe vannak és a kémiai iparban nélkülözhetetlenek és Jőpénzért eladhatók, a kokszról nem is szólva. Ezért nem mondjuk azt, hogy szüntessük bs a gáz gyártását, C3upán azt, hogy a forgalmas és népes utvonalakon közvilágításra alkalmatlansága miatt ne használjunk gázt. A városnak vannak olyan, este és éjjel is forgalmasabb pontjai, hol vii'auyiámpák alkalmazása szükséges volna. A belváros keskeny és csendesebb uccáin felesleges volna ilyen villanylámpákat égetni, ellenben igenis indokolt a Tisza Lajos-körut és a sugárutak keresztezésénél, mivel a forgalom ezen pontokon keresztül irányul Alsó, Móra-, Felsőváros és Rókus leié és ezen pontokon több ucca találkozása folytán egész terek képződnek. Egyik ilyen legforgalmasabb pont a pénzügyigazgatóság előtt, a Tisza Ltjos- körút, Ferencz József rakpart, Maros-„ Szent György , Kálmán- és Batthyány accák találkozása. Itt megy át egész Felsőváros gyalogos-„ kocsi- és automobil-lorgalma, itt állandó rendőrőrszem is van, erre közlekednek a Felsőtiszapartra és a Somogyi-telepre s itt mégis homály terpeszkedik, mert a tágas tér körül hat gázmécses csak pislog, de nem világit. Ide kellett volna helyezni közbiztonsági okokból azon villanylámpaoszlopot, melyet most a Jókai-ucca közepén, a öelváro3i f uiskola mellett sevő parányi térségen állítottak fel. A koesllorgalom a Szeged-állomásra és vissza kizárólag a Zrinyi- és Kelemen-uccákon át történik, az Eötvös- és Toldi-uccákban még nappal sem lehet embert látni, a villamos is a Zrinyiuccába akarja sineit áthelyezni, tehát a Jókaiucca teljesen forgalomnélküli less, igazán nem tudni, miért keli ott egész éjjel egy oly villanylámpának égni, amelyre másutt ezerszer nagyobb szükség volna. Másik forgalmas pont a Tisza Lajos körút és a Fodor-ucca keresztezése. Itt is egész térség kínálja magát a felállítandó magas lámpaoszlopnak. Ezután következik az ártézi kut környéke. Itt van ugyan egy vlliany'ámpa, azonban az sem az útkereszteződés felett, hanem az üzletvezetőség előtt áil, azonkívül alacsony, ezért a mellette lévő ujságpavilton és a Iák feltartják a fényét. Ezt a lámpát a Tíszj Lajos-körut és a Kossuth Lajossugárut keresztezésénél két ház fala közé kellene felfüggeszteni, hogy ne az újságárusnak és az üzletlezeiőség kapujára, hanem az előbb említett nagyforgalmu pontra világitson. A tartó oszlopát pedig kellőképpen felmagasítva, egy oly térségre kell áthelyezni, hol villanylámpa felállítása szükséges. A Kálvária-ucca és Petőfi Sándor sugárutak eleje is oly forgalmas pontok, hol villanylámpa felállítása feltétlenül szükséges, azonban senkisem tudja megmagyarázni, amit ezen lap folyó hő 8 iki számában olvastuk, hogyn tudniillik miért akar a' város a Deák Ferenc uccában villanylámpákat felállítani, midőn ezen ucca nappal is egyike a legcsendesebb uccáknak. Ilyen keskeny uccában nem gazdaságos az erősiényü villanylámpa, ahelyett inkább a Kossuth Lajos sugárutat lássák el villanylámpákkal legalább a nagykörutig, nemcsak azért, mert itt bonyolódik le az átmenő forgaibm a két állomás között, hanem azért is, mert itt van a tűzoltó laktanya, meg a mentő-állomás is. Lehetne beszélni még a Batthyány-uccáról, mivel a hídfőnél és a szinház elölt is ég egy-egy villanylámpa é3 a pénzügyigazgatóság előtt felállítandó villanylámpa ezek sorának a befejezését alkotná. Helytelen, hogy a Kelemen-ucca végén megszakad a villanyvilágítás és iél 11 után a Széchenyitér, posta és Tisza szálloda előtti része, hol kéí bérkocsiállomás és autótaxi állomás van, sötétbe borul. A tér ezen részét egész éjjel világitani keli és folytatólag az ártézi kut felé a keleti oldalát is, mert a Kossuth Lsjos sugárut felé is számottevő forgalom van. A Kárász- és Kölcsey ucca sarkán lévő oszlopos viilanylámpát átlós irányban drótra keli függeszteni, hogy egyenlő magasságban legyen a Kárász-uccában és a Napló-ház előtt felfüggesztettel, továbbá egéssz éjjel égve kellene hagyni. Ha csak ennyi is megvalósulna a közvilágítás javításából, mindjárt barátságosabbá és nagyvárosiassabbá válna Szeged éjjeli arculata. A villanyvilágítással ellátott utvonalakról nagymennyiségű gázlámpa szabadulna fel, melyeket ké3Őbb eddig nem világított uccákon lehetne felállítani. Mivel minden villanylámpa 6—7 gázlámpát tesz feleslegessé, a villanyvilágitás sem kerülne töbke, mint a gáz, az előnyökről nem is 3zólva s a villanyvilágítás miatt leoltott lángokat máshol lehetne felgyújtani, ezzel is a vitágitást javítani anélkül, hogy a döntőbíróság által engedélyezett kedvezményes lámpalétszámot tul kellene lépni. Ezáltal, hogy a város legalább a főbb é3 forgalmasabb utvonalak világítását — ha jelentős anyagi áldozattal is — rendezi, mindenki könnyebben fogja bevárni azt a nem messze lévő idői, midőn a «ázgyár telepe a város közönségének tulajdonába megy át. Lj. ' ÁLLÁS. Állástalanokat ötvenezer K költség beküldése ellenében esetenként értesítjük a hozzánk mindenhonnan beérkezett üresedesi hslyekről. „METEOR \U iroda Budapest, Vilmos császár ut 60. 950 lé VETKEZIK, Szegediek találkozó helye.