Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-13 / 135. szám

Ar>» 3000 koi*osifli ^••••••eeeeeamemamBBi «™me gdO-rjMstg! Deák HMM 8. astaha imí, -^víiImUI, iMitCaiMByvCtC w ;«sjlr3it« Andi ccca 3, Miahn SSt. 1 ndte Teitósw»«» M-M. Szeged, 1926 junius 13, VASÁRNAP ISHMmMsí irih: Egy htaípra helyben 4Q,(!UQ kor., Budapesten íf fkiífccK «5.QtW kor, Egyes tiAm íra hétköznap 2(100 kot. taat:- *e amwgnap KKiP korúra. II. évtclye®, 133. tsAm Statisztikusok. Azok a tudót urak, akikei Szeged várota szombat este székházinak falai közt vendégeid! fogadott, a legnépszerűbb és legnépizerfltlenebb tudománynak, a statisztikának a képviselői. Mert a statisztika rendkivel népszerű tudomány, mikor nekünk van tőle valami kérdeznivalónk és a feleletével a mi igazunkat tudjuk bizonyítani. Ellenben nincs tudomány, amely ugy meg tudná káromkodtslni az embmket, mint a statisztika, olyankor, mikor a statisztikának van kérdeznivalója az emberektől és bizonyos rubrikáé ivek kíföttétéi kívánja töltik. Ilyenkor jelennek meg as újságokban a stilisztikai humorok és ilyenkor szokás felütni hol elmés, hol elméletlen kérdéseket arról, hogy mi köze ahhoz az államnak, kinek a tyu'sja hány tojást tojik és hogy tőiödik-e azzal a tehén, latin, vagy görög rítus szerint vet-e a gazdája keresztet. Hála Istennek, azért Migyarországon is vagyunk annyira, hogy a nagyközönség is hajlandó tudománynak elismerni a statisztikái, még pedig nem csupán sbbin a kedveit formájában, amikor azt számitjs ki, hogy egy köbmírföldes kockába hányszor lehelne belsrikni a Cheopsz piramiiát, meg a Szent Péter- templomot « hogy mekkora várost lehetne az alá a szisarhsmu alá tessetnf, amit egy jóravaló dohányos polgár tizennyolc éiís korától hatvan éves koráig produkál. Az intelligensebb emberek kezdik már sejteni azt it, hogy ezekhez a gyereket számtani játékokhoz semmi köze sincs e statisztikának, mert az valami nagyon komoly dolog, amely, asint ahogy a Tocquerille, a régi akadémiai kiadványokból nálunk is ismer! bires francia államtudót megállapított*, ugy kiiéri az állami tevékenységet, mint ahogy az öntudat kitéri cieíekíéssinfeet. Valahogy dereng már bennünk annak a tudata, hogy az a munka, amely látszólag teljesen elzárva folyik sz élettől a statisztika csendes műhelyeiben, szinte titokzatosabban és ismeretlenebből, mint a méhek munkája a kaptárban, — as a caunka a legszoroiabban kapcsolódik az élethez és ba az élei nem tudja olyan hasznát venni, amilyent lehetne és kellene, annak a gyakorlati élet az oki és nem a statisztika. A statisztika kard és lámpa egyszerre s a kard nem tehet róla, ha hasznavétlin megeszi a rozidi, se a lámpát nem lehet érte okolni, ha nem igazodnak a világossága után. Sokszor kéltégbe vonták és talán nem is minden ok nélkül annak a föbbávezredes tételnek az igazságát, hogy a történelem az élet mestere. A történelem caak lehetne az éie mes ere és kellene, hogy as Iegysn, de az élet nem laaul a történelemtől, hanem uj utakat ke res és uj {örvényeket csinál magának. Ezeknek a törvényeknek a kutatója és magyarázója a lelkiismeretes és becsületes statisztika — és h* tudományról beszélünk, csak ilyenről lehet szó — és talán el fog jönni az a kor, amikor a statisztika lesz íz élet tanítómestere. Magyarországon egyelőre aligha fariunk itf, ezt minden politikától mentesen is be kell látni mindenkinek, aki nyitott szemmel nézi a magyar életet. A migyar statisztika bizonyára nagyon lelkiismeretet és becifiletes s éppen mint Statisztikai Társ ti ág bizonyára független is minden hatalmi irányítástól, de afcpcs munkájának egyelőre semmi foganatját nem látjuk. Akiknek elsősoiban tanulniok keikne a magyar statisztika adataiból, azoknak nvilván nem a statisztika a kedvenc sludiumuk, leszámítván természetesen azokat a rasgas hivatalokat, amelyen éppen mo.,1 szélesítik ki a magyar statisztika terfi etéf, felméretvén a msgyar társedalssat a konstruktív és destruktív ujságolvaiás siempoEi|ábóí. Éltől eiíekinívs asonben valószínűleg raagufs derék sisÜMtíkugaink sincsenek nagyon elragadtatva attól a szereptől, amelyet az ö súlyos tudományuk játszik a mtgyar élet és a magyar sort irányitálában. Ez mintha ki it érzett volna a tzombat esti díszülésen Jancsó Benedeknek, a magyar nemzeti eszme fehér* hajú, de ma íb tözes szívd illusztris harcosának elöidásábóf, amely a statisztika nemzetvédö szerepéről szólván, azon végződött, hogy mi magyarok megfordítottuk Qambetta híre* irredenta receptjét: mi csak szájjal csinálunk irredentát. És egy kicsit megdöbbentő volt Pogány Frigyei államtitkárnak, mint régi kulturstatísztifeusnak az a kijelentése, hogy még mindig 226 magyar község! van olyan, amelynek egyetlen iskolája sincs és csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehet elérni, hogy közoktatásügyi statisztikánk esik megközelítően is ha tflkrc legyen a valóságnak... ..Királykérdés nincs, II. Ottót kell a trónra ültetni." Megalakult a legitimisták Szent Korona Szövetsége. (Budapesti iudósiténk telefonjelentése.) Szombaton ette a régi képviselőházban megalakult a* Magyar Férfiak Szint Karana Szlvetsége. A gyűlésen rxegjelent Apponyi, Károlyi József, Andrássy, Zichy János, Wtessits Gyula, Ufron Oábor, Huizár Károly, Rákosi Jenő és még számosan. Kdralyl József gróf megnyitója ulán Apponyi Albert mondott nagyobb beszédet. — Hitvallásuk nem az — mordotta —, bogy alternatívákat fc erei sün k a királykérdés megöl dási médoiatai közStt, hanem az, hogy II. Ottút kell a trónra ültetni. Klrálykirdis egyáltalán nincs, azt a jog alapján kell megoldani és a további megfontolás tárgya az, bogy hogyan és mikor. Magna Charta van a kettőnkben, IV. Károly akaratnyilvánítása, amelyben királyi szavával kötötte le magái a magyar nemzet öncéfutága és függetlensége mellett s ezt az örötséget következetesen es változatlanul átültették fia lelkébe. A személynélkflli Jogfolytonosság hiveinak azt válaszoljuk, hogy a jogfolytonosság egy is osz!fiait tlan, ha valaki annak alapján áll, ugy az összes konzekvenciákat el kell fogadnia. Justh Iván esküdtszék elé képül. Svá|c nem ad|a ki a támadót. V (Budapesti tudóottink tekfonjelentése.) Qtniböl jelentik: itencki főállancűgyísz ideérkezett, hogy a genfi ksnlon vezető ügyészeivel tanácskozva, döntsenek Justh Iván további sorsáról. Ugy dCniötiek, hogy a szövetségi tanácsnak axi fogják indítván yozni, hogy Justh Ivánt állítsák esküdtszik elé. A tanács egyik tagja az újságírók előtt ugy nyilatkozott, hogy véleménye szirint Justh Iván kiadásáról még az esetben sem lehet szó, ha a magyar kormány arra való hivatkozással kérné a kiadatást, hogy Bethlen személye területen' kívüliséget élvez. Justh merényletét mindenképen a svájci szövetségi törvénykönyv idevonatkozó szakaszai alapján keil elbírálni és az eljárást, a szövetségi államügyész fogja lefolytatni, aki legkésőbb hétfőn fejti ki véleményét az igazgatótanács előtt és minden valószínűség szerint aulyos börtönbüntetést fog javasolni Budapest, junius ÍZ Ma délben Pesthy Pál igaz8ágflgyminiszter, Timkó Zoltán koronaÜgyész helyettes és Sztrache ügyészségi elnök kereste hl Vass József h. miniszterelnököt, akivel Juith Iván kiadatása ügyében tárgyaltak. Később a tanácikozásba bevonták a külügyminisztérium vezetőjét, gróf Khuenhiderváry Sándor meghatalmazott minitztert it. Pesthy igazságügyminiszter távozásakor kijelentette, hogy Justh Ivánt régi bűnéért kívánják kikérni. ííss: ÍSSSS2S4 32 órás ülés uténf tomboló viharban verekedés, ordítozás, rombolás közben elfogadták a cseh vámterifát. Szó nélkfil elvetették az ellenzék 100 javaslatát. — A vámháboru megkezdődik. Prága, junius 12. A képviselőház ma hajnali 4 órakor folytatta anmk a javaslatnak a vitáját, amelyet a polgári pártok a mezőgazdasági vámok ügyében benyújtottak. A vita tudvalevően tegnap reggel 9 őrakor kezdődői!. A vita be fejezése után 10 perc ssünet következett, majd az elnök Kegsdia a záizót a mesöpid&sági bizottság eiöadéján&k. Amikor a szónok a ssószékre lépett, a kommunisták pokoli lármába kezdtek, több kommunista képviselő cz emelvinyhiz lehar-t, hogy megakcdályozza a zárószó elmos dúsát. Azonban a parlamenti őrség gyűrűbe lógta sz emelvényt. A füisiketitő lármában a szónoknak a ssavaibái semmit sem lehetett hallani. Félhatkor a kommunisták újból őriili lármában követelték a miniszterelnök ét a belügyminiszter megjelenését. A szociátdemokralák és a szociálisak követelték a kormány lemondását, mert az egész köztársaság izgalomban van. A tegnapi prágai tüntetés alkalmával az éjjeli órákban mintegy 70 letartóztatás tirténi. A kormányt támogató pártok körében sokan aggódva néinek a veszedelem elé, ha a kommunisták ezúttal tagadhatatlan jogos ügyet védnek, népszerfiségre fognak szert tenni. Általános az a meggyőződés, hogy amennyiben a kormány kitart álláspontja mellett, a népharag fogja elsipisnl a Csehországban uralkodó felenlevő rendszeri. (Budapesti tudózttóssk telefonjeleniése.) Prágibőt jelenlik: 32 órás üíés u'áa izombaton délután félnégy órakor befejezték az agrárvámokra vonatkozó javaslatok tárgyalását. Még az csitrák parlamentben ssm volt példa arra, hogy ennyi ideig együtt ülésezzen a nemzeigyülés, pedig a csefatk az osztrák prrlamen ben is igazolták: muzsikálta készségüket. A sz&vaaás azzal sz eredménnyel végzCdölt, hogy az ellenzéknek vahmenayi határozati juvaslaiát, amelyeknek a száma meghaladta az ezre', elutasították és csak a bizottság éz két kormánypárti képviselő határozati Javaslatait fogadiák e). A reggel bét Érakor felföggeszíett ülési déíu'án egynegyed háro® őrakor nyitotta meg az elnök, köíbsn a pár ok között állandóan feonjfromisszu uos tárgyalások folyak, amelyek azonban végül is eredménytelenül vésődtek. A pártok köreteidére tíé után az ; mellenI Ctrny