Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-12 / 134. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁQ 1926 juniue 12. ok nélkül — azt is, hogy a város meg sem kísérli a kártalanításra vonatkozólag a békés egyezség megteremtését. A város erre a szer­zett információk szerint a kisajátítási bizottság fliéién kiván módot nyújtani A törvény azon­ban a kártalanítási összegre vonatkozó meg­egyezés létrehozását, egyáltalán: a kártalanítás kérdésének tárgyalását nem bizta rá erre a bi­zottságra, amelynek nem is lesz kompeten­ciája arra, bogy a megegyezés létrehoaása te­rén elmulasztottakat pótolja. A többi panaiz — ugy látszik — már csak a hivatalos eljárás folyamán jut nyilvánosságra. Ax érdekelt háztulajdonosok — bir szerint — szervezkednek s gyűlésen fogják megbeszélni sérelmeik orvoslásának módját. S talán joggal remélhetik ök ia, de joggal remélheti mindenki, akinek a korszerű várospolitika, ai érdekellen­téleket kiegyenlítő szociális gondoskodás — szívbeli 0gye, hogy nem marad valódi sérelem j orrosolatian a jogos kívánság teljesítetlen. MMMMWMMMAM^^ Szegeden olcsóbb a dunai, mint a tiszai hal . . . Miért lehat a fővárosban olcsóbban halat vsnni, mint a Tisza msllett ? Szegeden a Tisza mellett drágább a hal, mint Budapesten és ennek az a magyarázata, hogy Budapesten részben nagyobb a forgalom és igy kisebb haszonra dolgoznak a kereskedők, részben pedig a Duna bővebb halállománnyal rendelkezik, mint a Tisza. Szegeden hiába áliitott fel a város halászatot, nem sikerült ezzel a hal árát 'enyomni, mert a város nem hozza közvetlenül forgalomba a halat, hanem eladja kofáknak, akik termeszetesen a maguk keresetét hozzászámítva juttatják az árut a fogyasztóhoz. A halpiacon ma is 60—80.000 korona az elsőrendű tiszai hal ára és olcsóbbodás nem is várható, mert amig a hal a fogyasztóhoz kerül, a következő költségek terhelik kilogramon­ként: 1700 korona fogyasztási adó 1000 „ forgalmi adó 3000 „ üzleti rezsi 3000 „ szállítási költség 12 500 „ haszonbér 25 000 , kifogásért járó halász fizetése összesen 46 200 aoiona. Egy kiló hal, amikor bekerül a közúti hid alatti bárkákba, a halkereskedőnek 46 200 koronájában van, amihez hozzá kell adni a megélhetési és üzleti költségeket, igy aztán a hal ára még ma is 60-80000 korona. A halpiacon azonban az elsőrendű halnak rend­szerint kétféle ára van. A fent közölt kimutatás az élő tiszai hal árát terheli, mig a messze vidék­ről Szegedre szállított hal ára jóval olcsóbb. Ezek a halak azonban már nem élő állapotban kerülnek forgalomba és nem azért olcsóbbak a tiszai halnál, mert nem élők, hanem azért, mert a kereskedők olcsóbban jntnak hozzájuk. A szállított halakat a következő költségek ter­helik kilogramonként: 1700 korona fogyasztási adó 1000 „ forgalmi adó 3000 , üzleti rezsi 3000 „ szállítási költség 22.000 vásárlási ár Összesen 30.700 Korona. Tehát a Szegedre hozott hal kilőnkint 16-20000 koronával olcsóbb a tiszai halnál, aminek magya­rázata abban rejlik, hogy belterjes gazdálkodás mellett tenyésztik és a halászás! költségek Í3 mini­málisra redukálódnak. Magyarországon évenkint 20.000 métermázsa halat fognak ki a folyóvizekből, mig az állóvizek­ből kifogott halak mennyisége a 30-40.000 méter­mázsa között ingadozik. Illetékes tényezőknek segíteni kellene azon, hogy Szegeden ne legyen drágább a hal. mini Buda­pesten és ha a város 200 hold területen folytat halgazdaságot, akkor ezen a területen évente ne 200—250 métermázsa halat tenyésszen, még pedig ugy, hogy a halak nagy százaléka csenevész, rosszul táplált, hanem belterjes gazdálkodás mellett elsőrendű halakat szállitson közvetlen a fogyasztó­hoz, akkor az idetévedt ideeen nem csodálkozik azon, hogy Szegeden 30—40 százalékkal drágább a hal, mint Budapesten. Egy képviselő bejelentette, hogy ő volt ai, aki a végső harcra biztatta a riffektet. Tomboló vihar a francia kamarában. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Píriz­ból jelantik: A kamara pénteki ülésének meg­nyitása élőit Briand a kamara folyosóján egybe* gyűlt képviselők éa újságírók előtt részletesen nyilatkozott a politikai és gazdasági kérdésekről. A: pénzügyi helyzetre vonatkozólag azt mondotta, hogy a francia bank aranytartaléká­hoz semmi szin alatt aem szabad hozzányúlni, mirt a helyzet legnagyobb problémája nesi a valutikérdés, hanem a függő adósságok hatal­mas terhe. A valutapiac ellenőrzésére lalállitott szakértői bizottság tiz napon beiül beterjeszti a kormánynak javaslatait, amelyek alapján azután a kormány az uj szanálási törvény­javaslatot fogja a kamara elé terjeszteni. Mind­addig, amig a szakértői bizottság nem adja be lavastatait, a kormány nem tartja helyénvalónak, hogy a kamarában pénzügyi kérdések kerüljenek szőnyegre. A belpolitikai helyzettel kapcsolatban Briand részletesen nyilatkozóit bizonyos köröknek azzal a kivánságáról, hogy állítsák fel a nemzeti egy­ség minisztériumát. Ezt a nemzeti egységet Briand szerint uj minisztérium felállításával nem lehet kierőszakolni. Ezt a nemzeti egysé­get maguknak a politikai pártoknak kell meg­teremteniők. A kamara ülésén különböző interpellációkat tárgyaltak, amelyeknek legiöbbnyire a matokkói helyzet volt a tárgya. Dorrtoi kommunista kép­viselőnek egyik interpellációja botrányos jele­netekbe fulladt. Dorriot azt kivánta, hogy a kormány azonnal kezdje meg Abd el Krímmel a béketárgyalásokat és állítsa viuza a riff ál­lam teljes függetlenségéi. Azután ait a szen­zációs kijelentést lette, hogy 6 volt az, akt a marokkói háború elleni propagandái vezette, ő szálította fel Abd el Krimet arra, hogy utolsó csepp vérig küzdjön a francia militarizmus ellen. Dorriolnak ez a bejelenlése a Ház jobbolda­lán és a középen tomboló viharokat váltott ki éi a felháborodás csak pircek mulra csillapo­dott le. Kié a szerb-bánáti konvihtus ujszegedi épülete? A polgármester pénteken táviratot kapott a belügyminisztertől, aki arról értesiti, bogy tizen­negyedikén két kiküldöttje érkezik Szegedre, hogy a szerb-bánáti internátus épBIeie ügyében tárgyalásokat kezdjen a város hatóságával. A polgármester aionnal intézkedett, hogy as anyag a miniszteri kiküldőitek megérkezéséig együtt tegyen, mert reméli, hogy ez as évek óta vajúdó probléma, amelynek külpolitikai vonatkozásai is vannak, végre megoldódjon. A szerb-bánáti internátus ujisegedi épületé­nek a dolga már régen, körülbelül a békekötés óta foglalkoztatja az érdekelt hatóiágokat. A hatalmas épület, amelyben a háború végéig a bácskai és bánáti szerbek Szegeden tanuló fiai talál'ak hajlékot éa kaptak ellátást, a háború előtt épüli fel üiiztgeden, a szerb-bináti ejy­| házközség vagyonából, a telket ingyen adta I bozsá a várói. Szerződést kötött azonban a szerb-bánáti érdekeltséggel, hogy abban az esetben, ha as épületei nem eredeti rendelteté­sire használják, hanem akármilyen mái célra, as minden elienssoigáltatái nélkül a város tulaj­donába kerül. As épület eredeti rendeltetése pedig as volt, hogy a délvldiki szerb diákok hajlékot is elididit kapjanak benne. Ezt a ren­deltetését az épBIet be ii töltötte egészen a háború végéig, amikor a szerbak msgssáilták a délvidéket éa azok a szerb és bunyevác fiuk, akik addig Szegeden, a szegedi gimnáziumok­ban, a polgári éi reáliskolákban tanultak, a belgrádi, as eszéki, as újvidéki iskolákba irat­koztak be és Szegedre tatán már nem ii gon­dollak többet. Ity az ulizegadi szerb konviktus teijeean'el­néptelenedett, épületit nem gondozták, bizony­talanná vált a gazdája, mert az, aki épitiette, lugosz'áv fenhafőiág alá kerüli. A volt inter­nátus földszintlét közbea elfotlatti a rendörsig, emeleli helyiségeiből pedig lakásokat csinálta­tott a város ax egyetemi tanárok számára, ás egyetemi tanárok rendes lakbért fisettek a la­kásért, a rendőrség aronban mind a mai napig nem fizetett egyetlen fillért sem. Az épület fen­tartásáról a város gondoskodott, a város fizette a fentartási és tatarozáai költségeket és ezzel szemben a város vet'e fel a lakóktól a lakbé­reket ii. Néhány évvel ezelőtt érintkezésbe lé­pett a várói hatásága a konviktus egykori tulaj­donosával, a volt ixerb-bánáti egyházközséggel éi megegyezett vele egy méltányos összegben, amelyért ax egyháxközség átengedi az épületet a városnak. Az egyezség axonban meghiuralt, Belgrádban nem tárultak hozzá és igv még ma sem tudja senki, hogy kl a jogos tulajdonosa a volt internátusnak. A szerződés rideg betűje szerint a városi, mert hiszen ma mir nem szolgálja eredeti ren­deltetéiét éi igy a tulajdonjog a városra hirult. A várói hatósága axonban nem akarja a vls major által terentett helvxetet kihisználni, egyelőre nem gondol szerződésileg bixfoaitott jogának érvényesítésére, méltányosságból kár­talanítaná a voli tulajáonosokai megtelelő isz­szeggel. A belügyminiszter kiküldöttei a rendőrség által elfoglalt helyiségek lakbérűgyének tisztá­zása érdekében lönnek Szegedre. A vároa ható­sága ugyanis már nagyon sokisor felirt a bel­ügyminiszterhez, hogy fixessen valami lakbért a iserb-bánáli konviktm földszintjéért, axonban exek a feliratok hatástalanok maradtak, pedig a város elég sokat költött t az épület átatakiiáiára és fentarláiára és a költiéieket a befolyt iak­bérlBvedelem nem igen fedezi. __ iu'ius 24—26-íg Saatnon Bélával a Belvár-siban. | ARCKÉPES Igazolványba fényképeket jegolcsóbban S iewMMui fényképésznél, Széchenyi tér 2., imonyi Tisza-szálloda mellett. £21 „APOSTOLOK" étterem és sörcsarnok elismert konyhája, olcsó, ízletes déli és esti menü és abonomát cd. Ma esti menü 20.000 kor. Tok tartármártással, vegyes pecsenye salátával. Tészta vagy sajt vagy feketekávé. KTm Ari Párisi és wieni filcgirdrdi, &.I CUCI1 nagy filc lóször és pa. nama modell 610 kalap újdonságok megérkeztek. Stpur Süállí. Ezennel szives tudomására hozom a nagy­érdemű közönségnek, hrgy Szegeden (Zsótér-ház, Széchenyi tér 9, Hernyáx pék mellett) maradékáruházat nyitottam, ahol mi dennemü rőfös- és divatárucikkek kap­h tók és pedig: Mosó delén mtr. ár 13 ezer 9/8 széles Creas vászon „ „15 ezer Vastag szálú lepedővászon „ „15 ezer Ing zefir „ 22 ezer 8/4 széles lepedővászon . „ „33 ezer Mosó Crepp újdonság . . „ „19 ezer Dupla széles női kockás szövet 35 ezer és minden e szakmába vágó áruk olcsón be­szerezhetők. Teljes tisztelettel 679 Weiszfeiler Mór.

Next

/
Oldalképek
Tartalom