Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-11 / 133. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1926 junius 11/ * a pécsi szénnek, de a vizmütelep kazánjaiban még­sem használható. A tanács egyik tagja az egyhangúlag hozott határozat után csodálkozó arccal jegyezte meg, hogy nem tudja, miért indított Balogh Lajos sajtó­pört az ellen az ujeágiró ellen, aki azt irta róla, hogy szénügynök. Alig volt vége a tanácsülésnek, Balogh már ismét jelentkezett a polgármesternél és a két óra is ott találta még. Életfogytiglani fegyházra Ítélték Reinitz Jakab egyik bűntársát. Kisse, junius 10. Az esküdtszék csütörtökön délben 12 órakor hirdette ki Retaitz Jakab bűntársainak ügyiben a verdiktet. Az egyik vádlottal, Demján gázgyári munkást négyrendbsll gyilkosságban való ssgédkexés miatt életfogyllg­i^mmtmt^^ttmmmmommm/mmMitm/wm^m mmnmummm mmmimimnmoimMaenimumnimommMaem laal fegyhdxra, a másik vádlottal, Bedndr kö­müveslegényt 15 évi fegyházra ilélték. Az itélet ellen ugy az ügyész, mint a védő semmiségi panaszt Jelentettek be. Szeptemberre halasztották a döntést a leszerelés ügyében. Genf, junius 10. Mint a svájci távirati iroda beavatott forrásból értesült, a népszövetségi tanács csütörtöki sárt ülésén a leszerelés kér­désével is foglalkozott. Ez alkalomból újra érez­hetővé vált a francia—angol elleniét. Boncsut kifejtette á francia álláspontot, ame­lyet tudvalévően a leszerelési bizottságban résztvevő hatalmak nagyrésze magáévá tett. Chamberlain utalt arre, bogy a britt kormány már kijelentette, hogy képtelen olyan kötelexeit­ségekei magára vállalni, amelyek bármiképen taimennek a népszövetségi egyezmény okmány szószerinti szövegén. A britt kormány ragasz­kodik a fe fogásához. Hir szerint a felmerült nehézségek következtében az egész leszereléii kérdésnek azt a résséi, mely a népszövetségi fanics elQit került tárgyalásra, a tanács szeptemberi ülésére halasztották. Névnapi mulatság emberhalállal és kétévi börtönnel. Április elején Pölös Mihály alsóianyai gazda tanyáján nagy névnapi mulatság volt. A lako­mára sokan voltak hivatalosak. Nagyszámban jött el a rokonság, de még többen a jőbarátok közül. Amidőn a vacsorán átesett a vendég­sereg, a vig poharazás közben Cünár Ferenc összeszólalkozott Barna Géza alsótanyai le­génnyel. Az összeszólalkozásl tettlegess íg kö­vette. A vacsora békés hangulata pillanatok alatt felborult. Barna védelmére többen felug­rottak, igy Csehó Ferenc is, aki Csiszárt arcaiütötte. Csiazár ezért azonnal bicskái rán­tott és azt tövig beleszarta Csehó Ferenc mel­lébe, aki néhány pillanat alatt elvérsell. Csiszár Ferencei szándékos emberölés cimén vonta felelőse égre a szegedi törvényszék Jahász­tanácia. Csiszár kihallgatása folyamán beis­merte, bogy megszúrta Csehó Ferencet, de az­zal védekezett, hogy teliének elkövetésekor annyira részeg volt, bogy nem emlékszik sem­mire sem. A tanuk azonban azt igazolták, hogy Csiszár nem volt beszámíthatatlan állapotban. A törvényszék szándékos emberölés bűntettében bűnösnek mondotta ki Csiszár Ferencet és ezért kétévi böitönre Itilte. Az itélet Jogerős. A szegedi kereskedelmi és iparkamara, nehogy a mult esztendei esetek megismétlődjenek, amikor a kedvezményes tarifák késői közzététele folytán a magyar gyümölcsöt és főzelékféléket csak nehezen lehetett a külföldön értékesíteni, még március 17 én átirattal fordult az államvasutak igazgatóságához, amelyben kérte egyrészt konvencionális gyümölcs­szállitó vonatok beállítását, másrészt pedig a mult évben érvényben volt összes tariiális kedvezmények­nek a fontosabb gyümölcs- és főzelékexportáló állomások részére való megadását. Érthetetlen mó­don a május derekán közzétett díjkedvezmény! jegyzékből a szegedi és szeged-környéki állomások mégis kimaradtak. Tekintettel arra a körülményre, hogy a Duna—Tisza- közén Kecskemét és Nagykő­rös után éppen Szeged az az állomás, amely a leg­A Máv. igazgatósága Szegedre is kiterjeszti a kedvezményes gyümölcs-és főzelékszállitási tarifákat. több gyümölcsöt exportálja, a kamara május 25 én ujabb megkeresést intézett a Máv. igazgatóságá­hoz, amelyben a kedvezményeknek a szegedi és szeged-vidéki állomásokra való kiterjesztését kérte. A kamarának e megkeresése alapján tárgyaiások indultak meg és Horánszky igazgató személyesen érdeklődött Rabong János üzletigazgatónál a sze­gedi gyümölcsszállitási viszonyok iránt. E tárgya­lások eredménye gyanánt az államvasutak igazga­tósága már is intézkedett, hogy a kamara felier­jesztéséhez képest a többi állomásoknak megadott kedvez­mények Szegedre és Szeged környékére is kiterjesztessenek. Az erre vonatkozó hivatalos értesítés a legköze­lebbi napok folyamán meg fog jelenni. Kádár Lehelt a Tábla is egy hénapra Ítélte hitfelekezet elleni izgatás miatt. 1924 novemberében az Ébredő Magyarok Egyesülete népgyűlést rendezett a Széchényi­Mozi helyiségében. A gyűlésre a beharangozott ébredő vezérek nem jöttek el és helyettük a második garnitúra. Kiss Menyhért és Kádár Lehel állottak fel a dobogóra és izgattak szo­kás szerint a xsidésfig elleti. Kiss Menyhért beszéde ellen a haióság részéről sem volt ki­fogás. Kádár Lehel azonban már nem fejezhette be beszédéi, mert dr. Petkóczy Lajos ügyeletes rendőrtiszt beszéde közben megvonta tőle szót. Kádár Lehel ellen hilfdtskezei ellent izgatás cimén indítottak eljárást. Az izgató beszédbői különösen as alábbi részeket inkriminálta az ügyészség: — »Nsm a zsidikról akartam beszélni, de ha zsidóra gondolok, elfog a rettenetes gyűlölet a zsidóság ellen... Kijelentem, hogy a zsidóság letöréeire mkdsn eszközt szentsek, jónak tartok a és fizikai eszköz nekem épp olyan szent, ha törvényes eszköz, épp agy, mint a törvénytelen... — Járjuk az országot... tűseket látunk... nagy tsszdmolás lesz... vigyáizanak, hogy a szegény magyar biikák el ne kezdjenek topogai... mert a tortákon fognak topogni. A vádirat szerint a kifejezések alkalmasak arra, hogy a jelenvolt haligatóságot a zsidó hiifelefcexetűek elleni gyűlöletre izgassák. Kádár Lehel izgaíási ügyében a szegedi tör­vényszék Vi!d-ianácsa február 8 án tartotta meg * főtárgyalás!. Kádár Lshel tágad'a bűnösségét. Általában beismerte a hasznán küejezéieket és csupán két kitételt tagadóit. Védekeiése szerint a zsidóság ellen izgatni mm akart, csak ténye­ket és adatokat tárt fel a zsidókérdés megvtld­gilására, amely a magyar társadalom aktuális problémája. A törvényszék azonban a vádlott tagadása ellenére is a kihallgatott gyorsíró és a hatósági közegek esküvel megerősített vallomásai alapján tényként állapította meg, hogy a vádlott lénvleg használta az inkriminált kifejezéseket. A biróság nem fosadta el a vádlott azon védekezését, hogv nem volt céllá az izgatás és egves tanuk azon vallomását, hogy őket és a leienvoltakat a használt kifejezési nem is izgatták. Nem fogadta el a biróság a védelem áron ér­velését, hogy a vádlott cselekménye hi'felekevet elleni izgatásnak azért nem minősíthető, m*rt a Bnumerán klautus' törvény a zstdösdffoi „far­nak mlnősVI. A Kúria gvakorlata éa ahhoz Iga­zodó állandó bírái gvalrorlat szerint, a zsidóság elleni izpaióa mint MlfelekezH elleni itgatás állapítható meg. A bíróság ezért Kádár Lehelt bűnösnek mondotta ki és egyhónapi fogházra ítélte. A* itélet elten ugy a vád, mint a védelem felebbezést je'entett be s í»v az üf» *Vái a Tábla elé kerültek. A Tábla Kovöa Rókus­•snícs* csütörtökön délelőtt Ítélkezett Kídár Lehel ügyében is helybenhagyta a törvényszék itileW. Amikor Dékány Lidia Sütő Imrénét Virágosnénak mutatja be. Dékány L'dia és Sütő Imréné sxenfeai kis­kereskedők közo&irathamisiiás cimén állottak csütörtökön déle'ÖH a s*egedi törvényszék fuhász-i*n§cnn 'lőtt. A vád szerint n ké* kis­kereskedő már régebb idő ót* fizatési zavarok, kai küzdőit. Az üzletmenet lavnlni nem akart, ugv hogy a két kereskedő nemmindennapi mód'ái eszelte ki a fondorlatos cialtanak, hogv a*za1 megszabaduljanak fenyegető adósságaiktól. 1925 J«nuir 3-ikán beállítottak dr. Balázs Imre «zente*i ügvvéd imdáiába, »hol Dékánv Lidia Sülő Imrénét özv. Virágos Sándornénak mutatta be. aki a ««lőságban *«yik leinnődosabb gaz­dája volt Szentesnek. Dlkánv Lidi* bejelentette az ügyvédnek, hogv a megje'e«t Virígos Sin­domé kittfizetői kezességei vállal adósságaiért és hajlandó arra i«, hogy as igy előállott teher az egyik szentesi házára bakebeleztessék. Az ügyvéd nem falált semmi különösebbet az alánfaiban, elkészítette a szerződést és a szerződés értelmében a telekkönyvi bekebelezést is eünléste. Az első kísérletezés nagyszerűen sikerült, amitől Sütő Imréné annyira felbátnrodo'f, hogy saját adósságait is bekebelezte Virágos Sándorni telekkönyvébe, aki csak akkor jött rá a szokatlan csalási manőverre, amikor egvszer véletlenül betekintett a telekkönyvbe, ahol ideven és számára ismeretlen bekebelezésekei talált Feljelentésére a kát vádlott ellen közokirat­hamisítás cimén indult meg az eljárás. A csü­törtöki főtárgvaláson mindkát vádlott beismerte, hogy a szerződésekben aláírták Virágos Sán­dorné nevét, aki azonban tudott a dologról és annak tudtával történt a dolog. Elmondották még a vádlottak, hogv utólag megbánták tetiükei és dr. Balázs Imre ügyvédnek mindent elmon­dottak és megkérték *t arra, hogy valahogyan rendezze el ügyüket, hogy abből komolv ba| ne legyen. Balázs ügyvéd azonban nem Járt igy el, sOS a csalás bejelentése után méq ujabb bekebelezési Is eszközölt a miinem sejlő VirágosU birtokára. A kihallgatni ta»uv hasonló értelmű vallomásai után dr. Tompa Gmla ügyész a tárgyalás elnapolását kérte. Belelehelte, hogv dr. Balázs Imre ügyvéd ellen, cki oz okiratokat hmlstlolia, a főtárgyaláson olyan »ulyo* gyanu­okok merültek Jel, hogy ellene o bűnvádi eljárás megindítása válik szükségessé. Kéri a tárgyalás elnapolását és az ügy iratainak áttételét ar ügyészségre, hogy ott dr. Balázs Imre ügyvéd ellen is kiterjeszthessék a vádat A biróság a vád előterjesztésére a tárgyalást elnapiMa éa az ügy aktáit áttette sz ügvés«?é*re. «•«*»! tf*#5 Párisi és wieni filcgirdrdi, fcl CUCfta nagy fllc lóször és pa_ nama modell 610 lfalap&ijdonság©k megérkeztek. SíÉer MM. VETKEZIK, Szegediek találkozó helye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom