Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-10 / 132. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁQ 1926 janiul 10 ^ helyi körülmények elmélyítették. A szinház financiális helyzete azonban még igy sem olyan rossz, bogy egészen csekélyke jóakarattal ne lehetne a bajon segíteni. Az a kérdés, hogy kiérdemelheti e a mostani igazgató ezt, a jóakaratot? Ennek a megítélésénél nagyon fontos, hogy senkit se hagyÍ

m cserbe az emlékező tehetsége, aki a kérdéshez ozzászől. Andor határozottan a vérbeli művész lelkesedésével és szépet-akarásával fogott munkához. Ssjiő, szinügyi bizottság, hatóság, közönség egyaránt elismerte ezt. 0 az első színigazgató, aki a mi kezdetleges berendezésű színpadunkon, amelyen elődei a hagyományos banalitással és vidéki szürkeséggel dolgoztak, a kiáilitást — erőfeszítéssel és áldozatok árán is — amennyire lehetett modernizálta. 0 volt az első, aki a szegedi színpadon a külföld európai nagyságait is szerepeltette, aki a zenekart megnagyobbította a filharmonikusokkal, aki operabemutalókat rendezett és aki az operarepertoárt kibővítette. Követett el hibákat is. Sok jogosultsága van például annak a panasznak, hogy drámában többet is éa különbet is produkálhatott volna. De hogy itt is a legjobb szándékai voltak, mi sem bizonyltja jobban, mint az, hogy jő drámai színészt és rendezőt nem a vidéken keresett, hanem elment Budapestre Baróthyt leszerződtetni. A fizetéssel nem fukarkodott, hiszen Barőthyéhoz hasonló fizetése, Budapestet kivéve, sehol sincs sainésznek. Rá lehetne még mutatni egyéb hibákra is, amelyek azonban mind másodrendűek, vagy egészen jelentéktelenek és könnyen kiküszöbölhetők. A legfontosabb, hogy Andor Zsigmondban megvan a készség és képesség arra, hogy valamit csináljon a szegedi színpadból. Ezt bebizonyította. Ezért tartjuk támogatásra érdemesnek. Ezért tartjuk méltatlannak és a szegedi szinészetre veszélyesnek az olyan hangú és tartalmú támadást, aminőben a mostani interpelláció részesítette. Andor meg fogja kapni a koncessziót. A Szinéazegyeiűlet ismeretes határozata ügyében kérdést intéztünk dr. Gadl Endre kormányfőtanácsoshoz, a szinügyi bizottság elnökéhez, aki a következőket mondotta: — A Szinészegyesűlet határozata nem érdekelheti a város hatóságát, mert a város hatóságának ahhoz lemmi köze lincien, hogy a színigazgató megkapja-e a kultuszminisztertől a koncesszióiét, vagy nem. A ssinigazgatóval kötött szerződés értelmében legkésőbb október elsején meg kell kezdeni a szezont. Ha bármilyen ok miatt nem kezdődik meg, akkor a színigazgató nem teljeiiti szerződéses kötelezettségét, tehát a várói a szerződést megszűntnek tekintheti éi akkor uj igazgató után nézhet. Ha a azinigazgatónak nincsen koncessziója, akkor nem a város hatósága, hanem as államrendőrség akidályossa meg, hogy előadásokat tartson a szegedi szinhásban. — A Ssinéssegyesület határozata — véleményem szerint — nem végleges, mert hiizen mgyon jól emlékezhetünk rá, hogy Paldgyi szimdra sem akarlak az al$lsó pillanatig sem koncessziót adni. Pekdr Qyula, as akkori kulfussminissferi államtitkár valósággal presstisskérdésf csinált abból, hogy Palágyi ne kapjon játszási engedélyt, a koncessziót mégii megkapta. Andor Zsiga esetében is igy lesz. Hussák- halasztják a dolgot, de a végén mégis csak megadják neki az engedélyt. Magyar interpellációja és egyéb szegedi információk a Szinészegyesületben. A Szinészegyesülei legutolsó ülése óta megerősödött a városban az a régebbi keletű híresztelés, mintha Mtgyar József interpellációját Wenner Sándor, a Szegedi Friss Újság felelős szerkesztője irta volna. Tápot adott ennek a föltevésnek, hogy Wenner Budapesten járt és a Szinészegyesűlet tanácsának ülése előtt átadta Magyar interpellációját Stella elnöknek, akit informált is. A színházi válság kérdése eléggé el van mérgesítve, szükségesnek láttuk tehát a dolog minden fázisát felderíteni és ennek érdekében Wennethtz fordulni, akit megkérdeztünk, hogy: 1. ő irta e Magyar József interpellációját; 2. járt-e Budapesten a Szinészegyesűlet elnökénél és dtadta-e neki az interpelláció teljes szövegét? Wenner szerkesstő a következőkben volt 8sives válaszolni: — Ami a felvetett kérdéseket illeti, 5-én jártam Budapesten, ahol tukoricavetésem foldozásához a magüzletekben Fleischmann-féle vetőmagot ha|szollam és a Gellért-szállóban betegen fekvő anyósomat kerestem fel. Ez alkalommal tényleg felkerestem Stella Gyula urai, a Szlnészegy isilei elnikil is, hogy a színházzal kapcsolatos sok mende-monda, másrészt pedig éppen a Magyar József törvényhatósági bizottsági tag urnák a szombati lapokban is kösölt interpellációjának, különösen • as Országos Szinészegyesületet érintő részére I tárgyilagos felvilágosifásokat kapjak. Az elnik ur dtnizte az interpelláció szivegit is a lepkizleminyekel, melyekkel kapcsolatban igen nobilisán nyilatkozott és nyilatkozatából vettem ki, hogy a Szinészegyesühtben megvan minden jóakarat Ander igazgató ur iráni és igy a koncesszió elnyerése — ha az igazgató a Siinészegyesületnek általa ismert feltételeit teljesili — a Szinészegyesűlet részéről nem ütközik maid nehézségekbe. Éppen errevaló tekintettel az igen érdekes interjút nem is közöllem eddig lapomban, miulán nem tartottam ildomosnak folyamatban lévő ügybe beleszólni, vagy annak elébe vágni. Ami Magyar József törv. bis. tag ur interpellációját illeti, arra nézve Magyar bizotlsági tag ur adhatna legjobban felvilágosítást és ugy hiszem, ő kérné ki, amint tudtommal már ki is kérle magának éppen Andor színigazgató előtt azt, hogy nem ő volna interpellációjának a szerzője. A színigazgató bűnvádi feljelentést tesz az interpelláló városatya ellen. Magyar József interpellációjában tudvalevőleg több olyan kifejezés és tényállítás van, amely alkalmas arra, hogy egy bírói itélet esetleg megállapítsa róluk a becsületsértést, illetőleg a rágalmazást. Andor Zsigmond színigazgató, mint értesülünk, ezek miatt a kifejezések és íényáliitások miatt bűnvádi faljelentést tess az interpelláló törvényhatósági bizottsági tag ellen. A kultuszminiszter rendeletére Gáspár-módszer szerint kell tanítani a számolást az elemi iskolák első osztályában. Sokat dicsér'ék, de még többet gánc tolták Gáspár Dezső szegedi tanitó számtantanitási riódszeret, amellyel a gyakorlatban meglepő eredményeket értek el. A szemléltető eszközzel ellátott számtantanitási módszert Szegeden iöbb iskolába bevezették és az e rendszerrel tanitó pedagógusok véleménye az, bogy a számtan alapelveivel ellenséges viszonyban lévő növendékek sokkal könnyebben sajátították el az egyszeregy nehéz tudományát ezzel a rendszerrel. A szülök is a számtantanitási módszer nagy sikeréről beszéllek, a hivatalos tanügyi körök azonban tudni sem akarlak Qáspár Dezsőről, aki bízva módszerének alaposságában, nem adta fel a reményt és tovább küzdött az elismerésért Négy esztendő sikertelen munkája után az 1926 IK év végre sikereket is hozott Gáspárnak. Nemrégiben egyik fcudapisti tanítóképzőben tartott Gálpár eiőadáaokat, amelynek eredményeképpen a taniliképzőben kötelező tantárgyként vették fel Gáspár számianianilást módizerit. Szegeden csak néhány iskolában tanítottak e módszer szerint él Qáspárnak minden törekvése oda irányult, hogy rendszeréi kötelezőleg ismerjék el az ország isszes iskoláiban. A kultuszminisztériumba felierjesztett ilyen iránju beadvár yra az a válasz érkezeit, hogy Gáspár Budapesten újból mutassa be rendszeréi. A bemutatás a kultuszminisztérium szakbizottsága előtt történt meg és a módszer eredményességéröl a minisztérium szerdán küldötte le szakvéleményét. A hivatalos miniszteri leirat az elemi iskolák első osztályaira ongeáilyszt a Gáspár-fiit szinianiantlási midszer btveztiisii és engedélyt ad arra is, hogy a tanításhoz szükséges tanitásí eszközöket az iskolai költségjegyzékbe felvegyék. Az engedélyezés nem emlékezik meg azonban a felsőbb osztályokról, ahol esek sserint nem taníthatnak a Gáspár-féle módsser sserint, meri a szakbizottság ast látja, hogy e rendszer csak a 10 es számokon alul alkalmnzhati sikeresen. As olasz pénzügyminiszter Párisban. Páris, juniui 9. A Journal jelentése sserint Volpl olasz pénzügyminisster Párisba fog utasni, hogy ott tárgyaljon Franciaország, Olaszország is Belgium egységes pénzügyi frontjának kirdisiről. A román katonatisztek és a polgári állások. (Budapesti tudósítónk telefoojeleoiise.) Bukarestből jelenlik: A kormány rendeletet léptetett életbe a polgári foglalkozást is űső katonatisztek ellen. A rendelet szerint julius! elsejéig minden olyan tisztnek nyilatkoznia kell, aki polgáii állást is betölt és azt, aki polgári állásáról nem mond le, kizárják a hadsereg kittlékéből. Chambsrlain köszönetet mondott Ausztriának. Genf, juniui 9. A Nemzetek Siövetiége tanácsának délelőtti ülésén, amelyen elhatározták az ausztriai pénzügyi ellenőrsés megszűnteiéi ét, Chamberlain kOizöne'ei mondott as osstrák kormánynak és as osstrák népnek a ssanálás nehés müvében tanúsított együltmükodéiéért és különösen kiemelte Seypel volt szövetségi kancellár érdemeit. Köszönetet mondott Zimmerman főbiztosnak is. As eüimerés e szavaihoz csatlakoitak a tanács többi tagjai is. Ramek szövetségi kancellár köizönetet mondott a Nemzetek Szövetségének a nyújtóit támogatásért és azzal a kijelentéssel fejezte be szavait, hogy az osztrák kormány állandóan igyekezni fog fokozatosan javítani az orsság gazdasági helyzetét, amelyet más európai államok gazdasági vá'ságai kedvezőtlenül befolyásolnak. KERÉKPÁROK » RÉSZLETRE IS Kelemen Mártonnál Szeged, Kárász uooa és Ougonles tér sarok Telefonszám 13—22 Eredeti Dunoop gumik kaphatók. Nagy mechanikai javitó műhely. Írógép jékarbantartási vállalata. 589 200-300,000.000 korona összeggel, 672 közremüködésEel rentábilis vállalathoz társulnék. Ajánlatokat .Biztos existentia" alatt a kiadóhivatal továbbit. MEGNYÍLT! Mrena Irén ésTársa női modellkalap divatterme Kölcsey ucca 5. sz. SL»nmoS * Külföldi modellek. Színházi és báli fejdíszek. Bármilyen átalakítások jutányos áron. Kirakatunk megtekintését kérjük. Mrena Irén és Bárdos Edéné.