Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-05 / 128. szám

2 OKL^AOYAROSKSAO 1926 junius f tartja, bogy a belügyminiszteri székben olyan ember üljön, aki a frankbamisilás tetteseivel még a bűncselekmény kipattanása után tárgyalt. Köveleli a pénzügyminiszter távozását is, aki megengedte, bogy a frankhamisításhoz szüksé­ges gépek vámmentesen bejöhessenek az or­szágba. A biróság Ítélete a kormánynak a frankügy ódiuma alól való mentése ellen irányul, mivel a biróság túllépte hatáskörét. Ezután a demokratikus pártok nevében deklarációt olvas fel. A deklarációban tiltakoznak az approp­riádós javaslat tárgyalása ellen. A kormány működése minden vonatkozásban reakciói, me­lyet az alkotmányosság látszatával takar. Mig mindig a kiviteles hatalom rendszabályai van­nak irvinyben, csak azirt, hogf exl a szellemet biztosítsa. Nincs sajtó- és gyülekezési szabad­ság, nincs esküdtbírlskodás, de ezek helyett politikai üldözis folyik. Nincs titkos szavazási rendszer, a választójog reakciói, tisztán azért, hogy a kormány a többséget megszerezze. Több mint egy évtizede nem aialiiották újra a tör­vényhatóságok autonómiáját. A mai kormány­rendszer reakciósabb, mint az abszolutizmus kormányai voltak. A frankpör birói tárgyalása megerősítette az ellenzéki p irtokat a kormány iránt táplált meg­győződésükben, mert nem derítette let a bün politikai háttérit. Nem tudjnk, kik voltak része­sei, kik tudtak róla és miként kapcsolódtak bele egyes állami szervek. Nem derítette ki a belügyminiszternek a frankhamisítás tetteseivel BMNIMMMMMMIMIMMMMAMAMWMNMM az ügy kibontakozására folytatott tárgyalását. A kormány ii a miniszterelnik szerepit egy­általán nem tisztázta a pír, aöt sutyosodott az a gyanú, hogy tudlak a frankhamisításról. Ezesu'án megállapítja, hogy az itélet nem kel­telt megnyugvást. Az a szellem, amely e fel­fogást táplálta, azonos az attrocitásokat és gyilkosságoltat leplező és a titkos társaságokat tűrő ellenforradalmi szellemmel. Ez a szellem nem részesült erkölcsi megbélyegzésben a pör folyamán. Az ország számara esek az hozhat megnyugvást, ha elhagyja a helyit a kormány. Vass József h, miniszterelnök azonnal válaszolt. Kijelenti, bogy a deklaráció kliitelei nem fedik a való­ságot. Ugyanis vannak közszabadságok, hiszen 25 szocialista képviselő van a parlamentben. Nem a nemzet érdekét szolgáíta szerinte Qyörki felszólalása. Igy objektív hazafias em­bernek nem szabad beszélni. Nem tűrheti, hogy ilyen bomlasztó munka kezd 5djön meg a túloldalon. Ezután nagy vihar támad, Vass a parlament pincéjéről beszél. Rainprecht Antal, majd Maiastts Oéia szó­idnak fel. A vita utolsó szónokai Mokcsal Zoltán és farkas Tibor és eszel as elnök a vi­tái bezárta. Nagy fellünéat keltett, hogy a szavazásnál Szterinyi József, aki először jeleni meg pinte­ken a parlamentben, a kormánnyal szavazott. A javaslatot a többség részleteiben is elfogadta. As ülés 10 órakor ért véget. MMSMSMMWMtMMatMMSMMMMMiaMMIMMS Jutalommal és oklevéllei tüntetik ki a legegészségesebb szegedi gyermekek szüleit. ftz Iskolán kivüli népművelési bizottság megindítja a harcot a gyermek­halandóság és a tüdővész e)len. Az iskolán kivüli népművelési bizottság rend­kívüli értekezletre hivta meg az egyetem orvosi karának professzorait, a hatóságok és szociális jellegű intézmények képviselőit, bogy meg­tárgyalja a gyermekhalandóság és a gümőkór ellen iadifandó akciójának részleteit. Az érte­kezleten a meghívottak közül csupán hsekatz Béla és dr. Halnlss Elemér professzorok, vitéz Rosztóczy Ernő tanársegéd, Nagy Sándor fő­tanácsos, Karácsonyi Guidó lelkész és Wolf Ferenc tiszti főorvos jelentek meg. Az értekezleten Kolia Alajos polgári Iskolai szakfelügyelő, az iskolán kívüli népművelési bi­zottság alelnöke elnökölt és Hübner József titkár ismertette azt a tervezetét, amelyet a népjóléti miniszter is felülbírált már és jóvá­hagyott. A tervezet szerint a szeptember else­jén megindítandó propaganda célja: iletmentis. Hirdetményekkel, plakátokkal, röpiratokkal, elő­adásokkal kívánja a bizottság tájékoztatni a város bel- és külterületének lakosságát a csecsemőhalandóság- és a gümőkór elleni ered­ményes védekezés módjairól Kiiszázöiven elő­adás tartását tervezik. Az előadásokat a tiszti orvosok, az önként jelentkeaő magánorvosok, az egyetemi orvostanárok tartják és vetített képekkel ismerletik a szükséges anyagot. Gyer­mekápolási versenyt rendeznek a városban, ugy hogy körzelenkint megvizsgálják a csecsemőket és a legjobban táplált, legegiszsigesebb csecsemő édesanyja minden körzetben dlcsirő oklevelei kap, a második is a harmadik dij elismerő oklevél lesz. Az okleveleken kívül a város megfelelő plnzfatalmai is kitűz az első anyák számára. Az egész város legegészségesebb gyermekének édesanyja szép pénzjutalmat és díszoklevelet kap. Az okleveleket az egyetem aulájában ünnepély keretében nyújtják majd át a kitüntetetteknek. Az értekezlet több hozzászólás után egy­hangúlag elfogadta a tervezetet és elhatározta annak végrehajtását. A propagandát a leg­szélesebb körre terjesztik ki és remélik, hogy lest is megfelelő eredménye. A jövő évben Szegeden tartják a gyümiHcsnapot. Csütörtökön volt a kecskeméti gyüatölcsnap, ahol Vértes Miksa a szegedi termelők és kereskedők sérelmeinek orvoslását sürgette. Kecskemétről jelentik: Az Országos Magyar Ke­reskedelmi Egyesülés a gazdaközönség és keres­kedők bevonásával junius 3 án Kecskeméten ma­gyar gyümölcsnapot rendeseit. A gyűiést ugy a termelő, mint a gazdsközönség igen nagy érdek­lődése mellett a kecskeméti városháza közgyűlési termében tartották meg, amelyet zsúfolásig meg­töltött az érdekeltek tömege. Rosenauer Alajos, a Kecskeméti Kereskedők Egyletének gyümölcs- és zöldség-szakosztályi elnöke nyitotta meg a gyűlést, majd felkérte Fáy István főispánt az elnöki tiszt betöltésére. Fáy főispán üdvözölte a megjelenteket és felkérte Sándor Pál nemzetgyűlési képviselőt előadásának megtartására. Pándor Pál ismertette azokat a nehézségeket, amelyeket ugy a termelök­nek, mint a kereskedőknek le keli küzdeniük, hogy a magypr gyümölcs jó hírnevét a küJöidön erős­bitsék. ö azonban hisz abban, hogy a gyümölcs­termelők és kereskedők egymásra fognak találni és a magyar gyümölcs jóhirnevét a külföldön öreg­bíteni fogják. Az üdvözlések során Zsitvay Tibor, a nemzet­gyűlés alelnöke annak az óhajanak adott kifejezést, hogy bircaak végre etérkeinék az az idő, amikor egyik társadalmi osztály se keresi a maga kizáró­lagos boldogulását, hanem mindannyian össze­fogva az ország jobb sorsán dolgoznak. Dr. Gámán Béla Máv főfelügyelő ismertette azokat a ténykedéseket, amelyeket a gyümölcs­termelés értékesítése szempontjából a Máv kifej­tett, dr. Vaja Béls pedig előadta a gatdaközönaég kívánságait. Varannat Aurél, az OMKE előadója ismertette a gyümölcs-export lehetőségeit és rámu­tatott azokra a módozatokra, amelyek mellett a gyümölcs export eredménnyel kecsegtet. Élénk ellenvéleményt váltolt ki Siaad Elemér nyug. államtitkárnak, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatójának az a felszólalása, mellyel a magyar kereskedelmet vádolja azért, hogy a tavalyi gyümölcs export nem sikerült, amennyiben a kül­földre kiszállított gyümftlcs a hosszadalmas szállí­tás alatt megromlott. Ezért kívánatosnak tartaná, hogy a gyümölcsexportot egy az állam által se­gélyezett szerv bonyolítsa le. Staud Elemér fel­szólalását a jelenvolt kereskedők erős közbeszólá­sai miatt csak nagynehezen fejezhette be. Sándor Pál azonnal válaszolt Staud Elemér felszólalására és szakszerűin kimutatta, hogy a tavalyi gyümölcs­export kudarcának mik; voltak az okai. Ha az államnak — mondotta Sándor Pál — anysgi esz­köz állna rendelkezésére, hogy egy újonnan éleire­hívott szervet a sok kiköti újólag segélyben ré szesitsen, ugy adj ik est az összeget a kereskede­lemnek és az meg jobban, mint eddig, meg fog felelni hivatásának. Ebben a túlfűtött és ugatott atmoszférában szó­lalt fel Vérles Miksa, a Szegedi Kereskedők Siö­vetségének ügyvezető elnöke, aki igen röviden és frappánsan mutatott rá Szeged város és környéke gyümölcstermelőinek és kereskedőinek óriási sérel­meire. Amig ugyanis — mondotta Vértes — Ma­gyarországnak mintegy 50 városa felvétetett azok közé az induló állomások közé, ahonnan a gyü­mölcs kedvező vasúti tarifadíj mellett szállítható, addig Szeged és környéke ebből a kedvezmé­nyes szállítási lehetőségből kimaradt. A hely­zet az, hogy a szegedi termelőnek minden kl­togram gyümölcsöt 110 koronával olcsóbban kell adni, mint azoknak a városoknak, községeknek, amelvek a vasúti tarifa kedvezményeiben részesültek. Ugy véli, hogy ez a nap nem csupán a kecskemeti gyümö C3nek, hanem a magyar gyümölcsnek napja is és ennek folytán kéri, hogy az ország egyéb termeiő vidékeinek megadott kedvezmények Szeged és környékére i3 kiterjesztessenek. Hangsúlyozta még Vértes, hogy egyes érdekelteknek az a kíván­sága, hogy a gyümölcsnek ládákban történő kül­földre szállítása bizonyos kedvezményben részesií­tessék, indokolatlan. Afekcr, amikor a hadirokkan­tak és a hadiözvegyek százai és ezrei kénytelenek kosárfonással megkeresni mindennapi kenyerüket, ezeket a kenyérkereseti lehetőségtől antiszociális lenne megfosztani. A gyűlés igen nagv tetszéssel honorálta Vértes Miksa felszólalását, amelyet Irltz Manó makói ki­küldöttnek hasonló szellemben tartott felszólalása követeit, kérve a védelmet a makói hagymára is. Az értekezleten Szeged város képviseletiben megjelentek: dr. Taróczy Mihály városi főügyész, Fodor Jenő tanácsnok és dr. Simkó Elemér tb. főügyész, akiknek nevében Turóczy főügyész üd­vözölte az országos gyűlést és fogadta a legna­gyobb készséggel az elnökség ama bejelentését, hogy a jövő évi gyümölcsnap Szeged városában fog megtartatni. A Szegedi Kereskedők Szövetségét Vértes Miksa ügyvezető elnök, dr. Landesberg Jenő főtitkár és dr. Kertész Béla ügyész képviselték. Értesülésünk szerint Szeged város tanácsa a pénteken felterjesztéssel fordult a Máv. igazgatóságá­hoz, hogy a Szeged és Szeged környéki gyümölcs­ös zöldségtermelés oly védelemben részesittessék, mint az ország többi részén termelt gyümölcs és zöldség. Trianon-évforduló. Budapest, junius 4. Pénteken volt 6-ik év­fordulója annak, hogy a magyar béke-delegáció aláirta a trianoni szerződést, amelynek folytán elvesztette a magyarság ezeresztendős ősi birto­kának háromnegyed részét. A magyar társada­lom ezen a napon az ország minden részében egységesen tiltakozott a szerződés ellen. Délelőtt gyászfátyollal borították bc a Sza­badság-téri irredenta-szobrokat és a szobrok előtt délután 4-kor gyászünnepély volt, amely­nek időpontjában megkondultak az összes templomok harangjai és zugszóval emlékeztet­lek mindenkit arra, hogy a hal éve meg­pecsételt trianoni szerződés a magyarság szo­morú végzetét okozta. Délntán 4 órakor, a szerződés megkötésének időpontjában mintegy kétezar budapesti cser­kész vonult fel gyászlobogók alatt a Szabadság térre és harangzugás közben koszorúkét helye­zett cl az elszakított országrészek szobrainak (alapzatára. A gyászflnnepség a legnagyobb csendben ment végbe. A Himnusz eléneklési után a cierkészek tisztelegve elvonullak a fekete fátyolokkal borított szobrok előtt. Ugyanibben az órábin az oiszág összes cierkésicsapatii gyászünnepséget tartottak. MEINL GYULA kávébehozatala Fióküzlet: Klauzál tér 2,

Next

/
Oldalképek
Tartalom