Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-29 / 148. szám

1926 junius 29 DELMAGYARORSZAQ 3 Ezer házat döntött ossza a románia viihar. Bukarest, Junius 28. Az ország különböző részeiből nagy felhőszikadáiokrót, jégesőktől és árvizek okoz a pusztításokról érkeznek jelentések. Rosiori de Vede ókitályságbell városkára olyan hatalmas felhőszakadás xudult, bogy a város központjában télméter magasan áll a viz. Körülbelül tzer házat Jdöntött össze az áradás és a forgalom teljesen megakadt. A Bratkova palak vize is kiöntött ts számos házat «s állítót elmosott. A vasúti közlekedés Turnc— Mígurelt—Alexandria-i vonalon szünetel, meri o töltési az drvlz elmosta. Az áradat olyan hirtelen jölt, hogy a lakos ság el sem tudott menekülni, hanem a házak tetején keresett menedéket Turru—Magurele-ből csónakokat küldtek a miméihez, amelyet ba tonai osztagok végeztek. Mini hogy a várossá* a közlekedés megszűnt, eddig nem lehetett megállapítani, hogy emberáldozat volt-e. Dénes István képviselőt felmentették. Budapest, junius 28. A Járásbíróság nsa folytatta Dénes litván nemzetgyűlési képviselő ismeretes villamosjegy ügyének tárgyalását. Néhány tanút hallgattak ki és ezzel be is fejeződött a bizonyítás. Az ügyész indítványozta, hogy Zámborszkyi és a villamoskalauzt eskessék meg. A védő az ügyész indiiványát ellenezte, mire a bíróság is mellőzte a megesketésl. A védő Dénes ártatlanságát bizonyiiotta és logikailag elképzelhetetlennek mondotta, hogy egy képviselő és ügyvéd karrierjét 2000 komádért ktekára tegye. A biróság ezután a Dénes ellen inditott pörben megszüntető végzést hízott, ami Déntsfelmentéséi jelenti. Háromszáz tisztviselőház épitésére készülnek Szegeden. Ismeretes, hogy a szegedi közalkalmazottak sz Oszágos Földbirtokrendező Bírósághoz fordultak házbelyigénylétükkel. As OFB először azokat a magántulajdonban levő beép tetlen területeket akarta a tisztviselők számára kijelölni, amelyek a város beépített része és a körtöltés között terülnek cl és amelyeken jelenleg virágzó mezőgazdaság folyik. Mivel ezt a területet az OFB csak akkor sajátíthatja ki, ha ahhoz a város hitósága hozzájárul, nyilatkozattételre szólitotta fel a tanácsol, illetve a közgyűlést azzal, hogy abban az esetben, ha a közgyűlés ehhez cem járulna hozzá, a bíróság a tisz viselőket a város feliőlanyai bérföldjelből elégíti ki. A közgyűlés a tanács javaslalára kimondotta, hogy egyik megoldáshoz sem járul hozzá, hinem egy harmadikat ajánl. Sajátítsa ki a biróság azokat az üres háztelkekei, nmelyek a város beépített belterületén találhatók. Ezeken a lelkeken a tisztviselők társasházakat építhetnek és igy ez a megoldás eltűntetné a lakásínségéé város szégyenfoltjait is. A tinács össze is iiaita a város területén található üres háztelkeket és a kimutatást megküldte az OFB-nak, azonbaa a döntés még nem történt meg. ; A hétfői tanácsülésen egy másik szegedi közalkalmazott-csoport házhelyigényiése szerepelt. Háromszáz szegedi köztisztviselő folyamodott már hónt pókkal ezelőtt házhelyekért a városhoz. Tervük, hegy a kitt telkeken háromszáz különálló tisztvtselőházü építenek lel. A tanácsban meg is lenne a hajlandóság a kérelem teljesítésére, azonban annak a területnek, amelyei a tisztviselők erede ileg kijelöltek, már más rendeltetése van és igy a tanács felhivla a folyamodóké, hogy keressenek más alkalmas területet. A tanács egy bizottságot is kiküldött, bogy együtt nézzenek telek után és ez a bitóit* ság mcst terjesztette be jelentéséf. A Jelentés szerint löbb hely is szóba került, azonban a tisztviselők egyiket sem találták megfelelőnek. A tanács most elhatározta, hogy mégegytier bizottságot küld ki a megfelelő terület kijelölése céljából, abban az esetben pedig, ha ennek a bizottságnak a munkája is eredménytelen maradna, a bárów száz tisztviselő házhelyigényet egyesíti az OFB-nél levő tisztviselői házhelyigénylésekkel és igy ezek is a város belterűle< tén lévő üres báztelkeken építkezhetnek. „Aw, államnak kötelessége volna, hogy polgáraival szemben teljesítse becsületbeli kötelességét." A szegedi hadiköIcaBn-köívénytuIajdonosok Szehsiárúy József tanár felhívására vasárnap reggel kilenc órakor a Hági különtermében népes gyűlést tartottak. A gyűlésen nagyszámban jelentek meg a kötvénytulajdonosok, akik a világbábotuban a kormány eiső felhívására minden vagyonukat az államnak adták kölcsön, bízva abban, hogy a mindenkori kormányok iudni lógják kö elességttket a kőlcsönjegyzőkkel siemben. Nem ez történt azonban. Tizenkét év u'án hallani sem akarnak a badikölcsönkötvények valorizálásáról, ugy hogy az ország kötvénytulajdonosai elhatározták, hogy minden utat és módot fel fognak használni arra, bogy a törvény formájában gondoskodjanak a kötvények valorizálásáról. A népes és leikeahangulatu gyűlést Sztkszdrdy József ügyvezető elnök nyi otta meg, kijelentve, hogy a hadikö csfnl Ölvén} esek mozgalmába nem szabad politikumnak befétkőzn'. A kötvényesek nem ajándékot kérnek az államul, hanem verejtékes fillérjeik visszafizetését. Dr. Wltkler Elemér ügyvéd felszólalásában arra kérte a közgyűlést, hogy alakítsák meg a hadikölcsönkötvényesek szegedi cioporiját és csatlakozzanak a fővárosi mozgalomhoz, amely a legeréiyesebben küzd a valorizáció érdekében. Indítványozza, hogy a szegedi csoport aiakilson egy száztagú bizottságot, amely felveszi a kötvényesek panaszait és azokat memorandum firmájában eljuttatja a kormányhoz. Dr. Sláger István felszólalásában bejeUntelie, bogy nemrégiben résztvett a budapesti hadikölcsönkötvényesek nagygyűlésén és igy médiában van az ott elhangzottakról részletesen beszámolni. Elmondja, hogy az első badikölcsönkölvényt 12 évvel ezelőtt jegyezték és azóla semni sem töriént ez ügyben, pedig a valorizáció ideje elérkezett. Az ország szanálva van annyira, hogy az állam már magánházlarlásokst is szanál és igy legutóbb 200 milliárdot kölíött ilyen célokra. Az államnak eiső kötelessége volna, hogy sóját polgáraival szemben teljesítse becsületbeli kötelességét. A külföldi polgárok követelése már valorizálva van. Az állam a külföldi polgárokkal szemben előzékenyebb volt. — Politikai pártokon felülállva — mondotta dr. Singer — követeljük a kötvények valorizációját. E mozgalmat nem sajélitbatja ki magának egyetlen párt sem. Az ügy érdekében nagyon szeretné a megjelenteknek szivére kötni, hogy az elkövetkezendő nemzetgyűlési választásokon csak olyan képviselőre szavazzanak, akt programjába tizi kl a hadikölcsinök valorizációját. Véleménye szerint a valorizáció fedezetéről máris gondoskodva van. A nagybirtokosok vagyonváitság fejében ötszázezer hold földet leadtak, amiből nagyon könnyen lehet elintémi a fedezet kiidását. Először a hadikölcsön tőiét kell valorizálni. De nemcsak a töke, hanem a kamat valorizálása is szükséges. A budapesti nagygyűlésen erre vonatkozóan számtalan megoldási terv merült fel, ugy hogy a kormánynak esik választani kell a módozatok közöd. A tény a*, hogy a kormánynak kötelessége a valorizáció. A kölcsönt jegyző polgároknak joguk van vagyonukhoz és ezért követeljük, bogy as állam teherbiró képességének arányában oldja meg a valorizáció kérdését. Ast látjuk, bogy az állam, ba hivatalosan nem is, de mégis foglalkozik a hadikölc8önkötvények ügyével. A Pénzintézeti Központ nagymennyiségben vásárolja össze a kötvényeket azért, hogy a beváltás idején kevesebb kadlkölcsön várja a valorizációt. Majd előterjeszti a határozati javaslatot, amelyet a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tett magáévá. A határozati javaslat elmondja, hogy akik hadikölcsönt jegyeztek, most a legnagyobb nyomorban élnek. Kívánja a határozati javaslat, hogy tz adózást végrehajtást figgeszszék tel azokkal szemben, akik egykoron hadikölcsönt jegyeztek, mert annyi méliányosságot elvárhat a kötvényes az államtól. Máté Oyu'a budapesti kiküldött a budapesti csoport üdvöiletét tolmácsolta, ami után megalakították a százas bizottságot. Az elkeseredett emberek köibeszólásaitól tarkitott gyűlést Seide Rezső altábornagy, elnök zárószavai fejezték be, aki további lelkes kitartásra buzdilotta a megjelenteket. „A legszebb emberbaráti intézmény 25 éves fennállását ünnepeljük." A Bécii-körúti Sikeinémák Intézete homlokzatán zászlókat lenget a szél. A kapuban cserkészruhába öltözött siketnéma gyerekek üdvözlik a belépőket és a hatalmas tornaterem falai tele babérlevelekkel. Az ajtóval szemközti falon a magyar címer, jobbról és balról két szám: 1901-1926. Az elmúlt huszonöt esztendő jubileumát ünnepelték vasárnap délelőtt és a nagy tornaterem kilenc órára leijeten megtelt emberekkel, amikor a város képviseletében megérkezett dr. Somogyi Szilveszter polgármester dr. Szendrey Jenő tanácsnok kíséretében. A polgármester mint elnök elfoglalta helyét az emelvényen. — A legszebb emberbaráti intézmény fennállásának husionöléves évfordulóját ünnepeljük ma, — mondotta a polgármester és hálatelt sxivvel emlékezett meg azokról, akik adományukkal elősegítették az intézet működését. A megnyitó ulán Klag Péter, az intézet igazgatója ismertette az insézet husionötéves történetét, majd dr. Glatljelder Oyula köszöntötte Jétus nevében a tanári kart. Ezután üdvözlő beszédei mondtak a vallás* és köxoktafásflgyi miniizter nevében dr. Hóit Károly miniszteri tanácsos, a népjóiéü miniszter nevében dr. Peikó-Szandlner Aladár helyettes államtitkár, a szomszédos törvényható* ságok nevében dr. Mtdveczky Imre hódmezővásárhelyi főjegyző, a Qyógypedtgógiai Tanárképző Imézet nevében Tóth Zoltán igazgató, a testvérin ézetek nevében Descheaszky Ferenc igazgató és még számosan köszöntötték a jubileumát űlő intézet vezetőségét. Az üdvözlések ulán igen megható jelenet következett. Karg Mária, az intézet volt növendéke és Csatlós Imre, az intézet jelenlegi növendéke köszönték meg tanáraiknak, hogy megtanították őket beszélni és megizabudiiotfák az örökös némaságtól. Az elnyújtott, reszketős hangú beszédek alatt előkerültek a zsebkendők és az elnöklő polgármester sím tudta meghatottságát palástolni. A növendékek beszédei után Pltchla Béla tanár leleplezte az igazgató arcképét, Tirik Sándor tanár pedig felolvasta az űdtözlő leveleket és táviratokat, majd dr. Somogyi Siilvesz(er néhány meleg szó kíséretében bezárta az ünnepélyt. Az ünnepély résztvevői ezulán megtekintették a kiállítást és megcsodálták a tanulók egy-egy érdekes alkoiásá'. A jubileumi ünnepségen az államrendőrséget dr. Buócz Károly lőtanácsos és dr. Bottka Sándor főtanácsos képviselte. Ha elegánsan és jól akar öltözködni, ugy keresse fel Fiifst József uri szabót Korona ucca 13, a Bokor-palota átjárójában. Kedvező fizetési feltételek. Elismert jó munka. 742