Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-17 / 138. szám

Ara 2000 korona DÉLMAGYARORSZAG »• ^jOhutaift, aíM a. í'«WM fcsMIi. siMléfiifKtKS, íjs Aradi ncca 8. Mta 828. »f«*Mi í»wS'M-<Mí4ni« ! üxttK tTíleisiiatísi Ul-Bí. Szeged, 1926 junius 17, CSÜTÖRTÖK tratJ: Kgy kóntpra helyben 40.ÜC0 kor., Budapettea ia vMtkm «XGO bor, Egye* izám án MtkOznap 3m» kor. if- ütuMpttap 8009 korosa. !!. «v!oly&(B, 138. utal Ipar és kereskedelem. Est a cimet kellett választani, nehogy annak a naiv felfogásnak a gyanújába keveredjünk, mintha ma fejleszteni is lehelne az ipart és a kereskedelmek Lényegileg erről lenne szó, dehát mindenki tisztában van vele, hogy aki ma meg tudja őrizni a birtokállományt, olyan sziszifuszi munkát végez, mint aki egészséges körülmények között legyűri a fejlődés útjába tornyosult leg­nagyobb akadályokat. Most arról lesz szó, hogy elsősorban kinek kötelessége ebben a városban az ipír és keres­kedelem létérdekeivel törődni, kinek van mód­jában intézkedéseket foganatosítani tnnak érde­kében, hogy gyönge kis iparunk és kereske­delmünk nagyon vissza ne zuhanjon, maj­dan pedig fejlődni is tudjon. Egészen a leg­utóbbi hetekig ugy tudtuk, hogy az ipar fejlesztése és a kereskedelem felvirágoztatása körül a vároii hatóságot terhelik teendők, sajnos, mulasztások is. Ezek a mulasztások nem uj keletűek és nem egy-egy helyzet félre­értéséből vagy felnemismeréséből, egyes intéz­kedések elmulasztásából vagy hibás megtételé­ből származnak. Sz a mulasztás a bürokratikus munkára túlságosan beidegzett egész városi apparátus mulasztása volt, ame y részint aktá* kai gyártott, részint az ipartél és kereskede­lemtől egészen távolesö terüle eken talált, eset­leg keresett alkalmat az alkotfsra. Ennek a fel­ismerése érlelte meg és kényszeritette valamikor hosszú hónapokra a közügyek homlokterébe a külön Ipari és kereskedelmi ügyosztály felálli­iásáaak gondolatát. Az olros tervet nem sikerült életre csiholni A városházán ma csak a pol­gármesteri szobában végeznek alkotó munkát, ennek a produktivitásához, városfejlesztő és polgári vagyont gyarapító erejéhez azonban szó ttr. A többi ügyosztályban valamennyiben sablonosabb bürokratikus munka folyik, mint valaha. Az ipar és kereskedelem mindannyiunk életéi átfogó koncepciója egészen gazdátlan a városházán. És ilyen körülmények között áll elö egészen váratlanul a polgármester s a hatóság feladatairál beszélve meglepetésszerűen azt a kijelentést teszi, hogy a gazdasági alko­tások terén hivatásuk van a kan aráknak, az ipartestületnek, a város azonban mást nem tehet, mint azt, hogy támogatja ezeket a tes­tületeket Mi akar ez lenni? Igazolása eléggé elkéset­ten egy rendszernek, amely meg sem kisérelte a produktív alkotások felé orientálódni vagy végzetes félreismerése az utódokra is féltő gonddal gondoló városépitő munkának? A fo­gadalmi templom mindenkor disze és büszke­sége lesz Szegednek, mely történelmi fétnjelzésű, keservektől és megpróbáltatásoktól terhes év­tizedben mulatja meg, hogy a katolikus bit­élelnek áldozatos tettekkel kész ténjező|e. Az egyetem dokumentálni lógja a mai vátosépiiő politika irányát, amellett azonban ujjáépiti a régi Szeged egy ittfeledkezett, omladozó, de ne­vezetes és érdekes körzetét. Mi hoz azonban forgalmat, életet az egyre palotásodé város falai közé, hl iparunkat, mely satnyul, keres­kedelmünket, amely tengődik, egészen átenged­jük sorsának? Hivatkozzunk a szokásmondásra a meztelen gyerekről, akinek cilindert nyom­tak a fejébe? Hit bizony cilinderünk van már nekünk elég, mégis egyre csak azt csinálják. A legfőbb ideje lenne, hogy most már gon­doskodjanak a tcsíünkre gúnyáról, a lábunkra cipJről, a tányérunkra éleiről. Természetesnek találtuk, hogy a polgármes­ter ismeri az ipar és kereskedelem Jelentőségét. Kissé talán liikusan magyarázta meg e pro­duktív termelési ágak fontosságát, de egyszerű volt és világos. Az ipar és kereskedelem hozza a forgalmat, az életet, a jólétet a város falai közé, mondta a polgármester. Mindössze egy szócskával kell kibővitenünk ezt a meghatáro­zást : az ipar és kereskedelem felvirágzásával kivitnl mindannyiunk jóléte. Nem értjtik tehát, hogy a város ragyattbiciéju első tisztviselője miért akarja ezen a téren teljesen elháritani a hatóságtól a kezdeményesés és sz alkotás kö­telességét ? Szerintünk majdnem egészen ellen­kezően áll a dolog, mint ahogy ő mondta. A hatóságnak kell elsősorban cselekednie s bi­zony a kamara és az ipartestület leginkább csak a tanácsidis munkáját végezhetik el. A helyes felismerést nyomon kellene követnie a hatósági ideológiák átcsoportosításának. Mi­nél messzebb eltávolodni a bürokratizmustól és a bivatalszobábm is minél közelebbi érint­kezésbe jutni az élettel. Akkor majd hivatalos munkájuk végzése közben is észreveszik az urak, hogy nini, milyen néptelenek és csende­sek szép és szélss ucciink és tereink, hogy szaporodnak a kongó műhelyek, az flres Ősie­tek, az állástalan munkások, segédek meg tiszt­viselők. Akkor majd ráeszmélnek sz urak, hogy hol fáj legjobban ebben a városban és hogy mi s teendő, ha azt akarják, hogy tiz év mulvs az akkor sokkal csinosabb város ne legyen a mainál is csendesebb és kihaitabb. Hz uj miniszterelnSk — Briand. Pénzügyminiszter Poincavé. vagy Cailfaux ? (Budapest! tudóstlink ieiefanjelentite.) Páiis­bé 1 jelentik: A francia kormányválság szigorúan a tradíciók szerint folyik le. Évtizedes szokás, bogy kormányválság alkalmával a közfáraatág elnOke köteles egész sereg politikus véleményéi kikérni, mielőtt döntene. Meg kell hallgatnia a parlamentek elnökeit, a parlamenti bizottsá­gok elnökeit, a politikai frakciók elnökeit és egész sereg más politikust, még ha előre is tudja, bogy kit fog a kabfnetalakitással meg­bízni. Valószínű, hegy ismét Briand»t jelölik meg pesszibiiiskint az összes politikusok, akik közül ma 30-at fogadott Doumetgue. Legtovább Poincaté idői ölt a köz'áisaság elnökénél, ami­nek nagyobb jelentőséget is tulajdonítanak és valószínűnek tartják, bogy Poincaré a pénzügy­miniszteri tárcát el fogfa vállalni. Londoni pénzügyi körök véleménye szarint, ba a francia frank tevábbra it silyedni fog és ba eléri a 200 as árfolyamot, akkor a Nemzeti Bank nem fog tovább vonakodni, hogy arany tartalékát a pénz megszilárdítására mozgósiisa. A francia köztársasági elnök a délutáni Órákig még nem döntött arról, hogy kit biz mg az uj kormány megalakításával. Politikai körök azt tartják, hogy legtöbb esélye a mi­niszterelnökségi megvitatásra Btiandnak van, akinek elsősotban Cnillaux lehet komoly ve­télytársa. Jobboldali és közép parlamenti körökben Painearet emlegetik. A legvalószínűbbnek az a kombináció látszik, amely szerint Briaad kapja a minisztereinoki megbizást és CaiUaux isméi átveszi a pénzügyi tártát. (A késő éjszakai órákban jelenti budapesti tudósítónk telefonon.) A köz­társaság elnöke Briandt dezignálta miniszterelnöknek, aki a megbízatást vállalta és megindította a tárgyalásokat kabinetiének megalakítására vonatkozólag. „Hz én segítségemre mindig számíthatnak"! — mondotta Bethlen a TESi. küldöttségének. (Budapesti tudósítónk telefonteleniise.) Szer. din délután 6 órakor a TESz 50 tagu kűl­döttsése kereste fel a miniszterelnököt. Szén tagh Tamás, Tormay Ctcil és Oláh Béla kO­szöntötték Bethlent a genli támadás apreposjá­ból, mire a miniszterelnök hosszabb beszédben válaszolt. Arról szólt, hogy a Károlyi Mihály­féle kOrOk ismét mozgolódni kezdenek; bizta­tás merítettek az Ot hónap óta folyó támadásból. — Megdöbbenve kérdem — mondotta ez­.aaiwwwiijw ntán —, mikor lesz meg a magyar társada­lomnak az az eteje, hogy eleve lehetetienni tegyen minden ilyen mozgolódást, hogy elete haldlraiíéljen minden ilyen iörekviti. — Ezeknek az egyesületeknek kell bevinni a társadalomba a keresztény világfelfogás esz­méit és erre a kormány tegédkezei nyújt. — Legyenek meggyőződte — mondotta ez­után —, hogy amig in a kormány ilin állok, az in tegiltégemre mindig tzdmithalaak. Bethlen a nyái*S szünet alatt rekonstruálja kabinetjét. Apponyi hosszas tárgyalása a miniszterelnökkel. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) A nem­zetgyűlésnek szerdán a külsőségeiben is meg­nyilvánuló nagy napja volt. Nemcsak az ülés­terem feketéllett a képviselők tömegétől, de tömve voltak a karzatok is, annyira, hogy az érdeklődök rgy igen tekintélyes részét a kép­viselőház háznsgfi hivatala képleien volt ki elégíteni A miniszterelnök expozéja körüü harc nem bizznyult olyan erősnek, amint azt várták. Nagy része volt ebben annak, hogy a miniszterelnök beszéde mentes volt minden agresszivitástól és inkább csak száraz atiaiok felsorolásával véde­kező álláspontra helyezkedeii. Ellenzéki politi­kusok szerint a miniszterelnöknek ex a tar óz­kodó magatartása volt az előidézője annak, hogy Apponyi Albert gró', aki az ü!és meg­nyitása előtt tiosszabb beszélgetést folyía.oli a miniszterelnökkel, nem szólalt fel a szerdai ülésen. Ma már politikai körökbm egészen kétség­telennek látják, hogy ezen a hiten, de tag­később a jövő hit ekjén a nemzetgyűlés befe­jezi mostani ilhszakát is megkezdi a nagy parlamenti szünetet. A folyosókon sokat beszéltek arról, bogy a miniszterelnök miként fogja ezt a szünetet fel­használni. Elterjedt az az érdekes hir is, bogy Apponyi Albert gróf a midisterelnökkel foly­tatott szerdai tanácskozása során garanciákat kapott volaa arra vonatkozó­lag, hegy a nyárt szünti alatt a miniszter­eink kereszt Üívltzi a kabinet rekonstruk­cióját és arra is felhasználja a parlament szintiét, hogy a belpolitikának ujabb Irányt szabjon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom