Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-01 / 125. szám

2000 korona. DÉLMAGYARORSZAG müíiwMkiii rmM Iomsk a. f»i»b»» IMS. ftiaottklvatal, 35»slMMwtai t* tarindat Aradi ucca a. 9«mcb m. »t Mfcli ÖMtof-MüMÍ 1 nta ?<;ai(«xáas 11K. Szeged, 1926 junius 1, KEDD llöHieléti iraki Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapeileo 4s vfeMku 45.000 kori Egyet sxAsi it* tittkOznap 2000 koi. él imwpnap KK0 korona. IC. ívfolyam, 125 Kim A szent öregek. Ketten vsnnalr, ax egyik Rákosi Jenő, a má­sik Apponyi Albert. Ax elsűlyedt régi világból csak ök ketten maradlak meg a maiyarság „nagy öreg emberei'-nek, a balhatatlan diosz­kuioknak, akiket valaba olyan ixobor illet majd meg a magyar alkotmánytörténeti mnzeumban, amilyent a németek emeltek Qoetbenek és Schillernek. Egy páros begyorom, amely ki­mered ax uj magyar közélet xavaros vizeiből, ax ős káoszból, amely fölött mintha nem min­dig lebegne ott ax Ur lelke, a mindeneket el­rendező. Két páros magyar diófa ax eltikkadt lopárságok felett, amelyek terebély ágai alá el­fér az egész ország: jók, rosszak, igazak, hami­sak: őhozxájuk képest egyformán törpék mind­nyájan s axt be is ismerik e liliputi kor fiai köztti a legpipeskedőbbek és legágaskodóbbak is. Csodálatos agg fák, amelyekhez hasonló nem termett több a magyar Isten kertjében. A gyökerük lent van, olyan mélységekben, amelyekbe mi ie se látunk, a koronájuk olyan magasságokban játizik a jövendő szeleivel, amelyekbe mi csak szédelegve tudunk nézni. S ax a legcsudálatosabb, bogy ezeknek az aggastyán fáknak nincs egy törött águk, — pedig de sok förgeteggel szegük szembe ma­gukat, nincs egy száraz gallyuk, — pedig de sok tOz égette, ds sok fagy marta, de sok hernyó rágta őketl De azért Ok egyre termik pihenés és kénytetés nélkfli, magától val® áldott termékenységgel a máshoz nem fogható izü gyümölcsöt, amelyen rajta van a ni egünk minden szinposspája és a mi földünk mindeu , zamata; amelyben benne van a mi fajtánk min* den sava-borsa s amely még abban is édes, amiben keserűnek van szánva. ... Hát ez eddig szép nagyon. Ami aitilleti, ennél még sokkal szebbet is Írlak már a két szent öregről, akiket sokat ünnepeltek a kurzus esztendeiben különböző jubiláris alkalmak torán. Most legutóbb a nyolcvanéves Apponyi Alber­tet, aki elé annji virágot szírt a mult héten a magyar közélet, parlament és sajtó, mintba a közhála egyszerre akarná visszafizetni neki azt, amit legnagyobb élő fia egész életén át adoga­tott neki lelke kiricies házából. Ilyen ragyogó nyolcvanadik születéinapot csak Ráköti Jenő ért meg négy esztendővel ezelőtt. Aki idegen nádó messziről nézte ezeket az ünnepeket, az ügyen gondozatott arra a nemzetre, amelynek ilyen nagy emberei vannak s igy meg tudja őket becsülni. Axt nen muszáj tudni az idegen nemzetnek, hogy Rákosi Jenő nemcsak a legnagyobb ma­gyar ujtági.ó, hanem a legtragikusabb sorsú is. Mert nem iehet tragikusabb sorsot képzelni annál, bogy egy olyan gigantikus méretű puall­cista, mint 0, élete végén kénytelen legyen el­hagyni ait a Kühelyt, amelyet ő alapított, ahol a migyar nemzeti élet legboldogabb évtizedeiben aranyat ömlesztett és kardot és vérlet kovácsolt a magyarság számára és elmenjen idegen mű­helybe és beálljon, igaz, hogy megbecsült és ünnepeli munkáim k, de mégis ciak robotosm k a napi kenyérért. £s Rákosi Jenőnek ezt kellett lennie élete estijén, tul a nyolcvan éven, a kurzus jóvoltából, amellyel nem tudott meg­alkudni él megbékélni. Ax Apponyi Albert csillagokon ivcIŐ pálya­vége tükörképe a Rákosi Jenőének, a legnagyobb ilő magyar politikusé a legnagyobb publicis­táénak. A kurzus elismeri róla, bogy nincs hoxzá fogható magyar ember se tehetségre, s« jellemre, se világhírre, se erkölcsi súlyra. Fel­ruházva minden epitetonaal, ráadja as apostolok palástját, megkoronázna a szentek glóriájával, — ciak éppen politikai hatalmat nem ád neki. Ha létkéi déiekbes a «ilág üélőizíke élőit kép­viselni keli bennflnkst valakinek, akkor Apponyi Albertet küfdik ki, — dc itthon nem adnak neki mfdot a lelkeken való apostoli hatalmának érvényisilésére. Odakint jó fegyvernek, szimbó­lumnak, — idehaza vitrinbe zárt kincs, akinek nem szabid leszállni a polcról. A legbölcsebb államférfi, csak azt nem szabid neki kivánni, hogy rá balfgassanak. Szent, de nem szabad neki a főidre lépni, matt hi megpróbálja, akkor beverik a fejé'. Ilyen a magyar szentek tisztelete közelről. Pilaudakit abszolút tőbbaéggal elnökké választották. A tábornok nem vállalja a tiaitat. — Tüntatéaak Pilsudski mellett. Varsó, május 31. Bobrinski Mihály, a jobb­oldali pártok elnökjelöltje az éjszaka folyamán kijelentette, bogy nem vállalja az elnökjelöltsé­get. A bárom jjobboldali párt erre elhatározta, bogy a mai ilnökválaiztó ülésen Bsinski gróf pozeni vajdára adja tz a viza tát. A Seisa ülését délelőtt 10 érakor nyiio'.ták meg, A szavazás során? Pilsudskira 292, Bninskire 193 szavaza­tot adtak le. Hatvanegy tartózkodott a szavazás* lói. Minthogy az abszolút többség 273, Pllsud­sktt abszolút többséggel választották meg a köz­társaság elnökének, a váróiban mindenütt teljes nyugalom van. (Budapesti tudósítónk tele/on/elentése.) Virtó­ból jelenük: Egész délül án és este folytak a tanácskozások az uj elnök megválasztása körűi. Pilsudski nem vállalja az elaikségtl, mert * nemzetgyűlés nem akarta az alkotmányt olyan értelemben módoiitani, hoty aszal okot adjon az elnöknek a parlament feloszlatására. Lehet, hogy Piltudski lemondásával ciak nyoméit akar lyakorotai a politikai pártokra. Uj jelöli személyiben megállapodás mig nincsen. Délután és este nagy tüntetések voltak a fő­városban. A nunkássag elhagyta a gyárikat és felvonult, begy tűntessen Pilsudskt elnöksége melleit. A tűntető munkássághoz csatlakoztak a lövészek, sok katona és tiszt. A város a késő esti órákban teljesen elcsendesedett. Az u] elnök személyére vonatkozólag tCbb kombináció merült fel. Piltudski tábornagy egyébként Rataj volt sejm-elnökhöz a következő levelet intézte: Elnök Uri Köszönöm a nemzetgyűlésnek megválasztásomat. Sajnos, nem vagyok ebban a helyzetben, hogy elfogadjam a megválasztást. Lelkiismeretem, amelyre az utóbbi napokban ezeruer is bivaikozltm, nem engedi meg, hogy a kívánságokat kielégítsem. Amikor mégegyizer kösiöne'et mondok megválasztaláiomér', kéram, válaiszák meg a köztársaság u| elnökét a reg­rövidebb időn télül, — adja Itten, szeren­csésen. Az osztrák ás magyar legitimisták bizalmas konfarenciát tartottak Bácaben. IV. Károly öccse elnökölt. Bécs, má|us 31. (4 Dilmogyarortzőg bécsi tudósllőjáiil.) Beavatott forrásból nyert éríeiű­léteink szerint ez oizitúk és megyar legitimis­ták a műit biten bizalmas konferenciát töltöt­tek Bicsbin, amelyen néhol IV. Károly Mün­chenben élő öccse, Miksa jöherctg elnökölt. Miksa főherceg feletégével, született Hohen lobé Franciska hercegnővel együtt álnévre ki­állítóit útlevéllel érkezett Bécsbe, mivel iz össze­omlás után nem tette le a hőségeikül az oszlták köz társi ségnak és ezért ktttliották Ausztria területiről. A legitimista konferencián szóba került a magyar legitimisták állmdóan kisérlő párti Jaki tálinak (eive és a nemrégiben megalakult Ma­gye r Szent Korona Szivetség működése. £ticsflléiünk szerint az osztrák és magyar legitimisták köxfs taktikában állapodtak aeg és elhatározták, hogy eztntul minden három hó­nt pban kon Jetei clára ülnek össze. Erdsket, hogy az osztrák legitimisták közül a konferencián résztvett Llchtensteln János herceg és Sthager Albin biró, aki néhány feónap előtt Eckhardital is Gömbössel kötött szövetséget, hiányoztak azonban Snlm Eticb gróf, Sternberg Adalbert gróf és lVolff Onsztáv ezredes, az egyetlen ak­tiv működést kifejtő legitimista párt, a csíszírhö néppárt liberális viUgnézeíű vezérei. Sauerwein cikka a franktárgyalásrél. Páris, május 31. Sauerwein a Matin- ben Beth­len István gróf genfi utazásával kapcsolatosan azt irjv, hogy a frankpörben érdekelt államok nincsenek megelégedve azzal a móddal, ahogy a frankpör főtárgyalása lefolyt. Síuetwein til­takozik Baross és Szörlsey fdmentéie ellen. Tiliakoiik, hogy enyhitő körülményeket vetlek figyelembe Winditchgraelz javára. A frarcia kormány januír eleje óla minden részletében tájékozva van az ügyről és ha alkalma lesz felfogását ugy Párisban mint Genfben megis­mertetni, politikai magatartása számára le fogja vonni a megfelelő következtetéseket. Jlyen adórendszar nem jöhetett volna látra titkoa választójog mellett." Peyer: Senkise mari az Igazat magira', ha a lapokat bitilf ják. Eudopest, május 31. A parlamentben bétffn folytatták az appropriácifis javaslat vitáját. Ellő felszólaló Tamássy József, iki a tisztviitíő­lérdéistl fojjalkozott. Stransz István ötsieférheteUentégi bejelentést tett maga ellen, mert az egyesűit budapesti fő­városi lakatéit pénztár igazgatósági tagjává vá­lantolta. P*yu Károly: A szanálási időtzak lejáriával uj kouzekot regéltünk. Azt reméliük, hogy a gazdasági éleiben valatr.dyts javulás fog mu­ta kőzni. Csalódtunk. Megdöbbentő adatok de­rűinek ki a költiégreíésből. A be vételiknél 649 mii ió pengő szerepel iogytszfáti adíbóJ, 194.7 millió penfcö fctgtlmi t dóból és 62 millió ptniő vámteiéiekkból. Ax összes betételek 59 izdza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom