Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-08 / 105. szám

1W6 májas 8. DBLMAGYARORSZAQ S Az üzleti záróra és a munkaidő az irodákban. A Délmagyarország tek. Szerkesztőségének I Becses lapjuk legutóbbi számaiban igen hathatós módon támogatják as alkalmazottakat azon törek­vésükben, hogy végre Siegeden is megvalósítható legyen az üzletek esti hat órai zárórája. Engedjék meg nekem, hogy as alkalmazottak illetékes érdekképviseletei nevében is hozzászólhas­sak a kérdishez, annál is inkább, mert a „keres kedelmi alkalmazottak" aláírással megjelölt közle­mény nem tőlünk származott, ami azonban csak azt bizonyltja, hogy szervezetünkön kivül álló alkalmazottak is nagyon érzik az üzleti órák lehe­tetlen beosztásának tarthatatlanságát. Ezen cikk hatása alatt megindult egy akció, mely azt célozza, hogy a kereskedők aláírással kötelezzék magukat aira, hogy üzleteiket este hatkor zárják. Bocsássanak meg nekem, ha én azt most itt leszögezem, hogy a záróra kérdésé­nek ezen megoldását célravezetőnek nem tartom s nem tudom elhinni, hogy ily módon ez az alkal­mazottakat igen Izgstó kérdés elintézést nyer köl­csönös megelégedéssel Nsm az első akció ez, mely igy kivánja megoldani a kérdést, de mind csődöt mondott, vagy azért, mert nem irta alá — amint most nem irja alá — mindenki, vagy pedig nem tartották be. A kérdés gyökeres és radikális elintézésének csak az as egy módja van, ha az érdekképvisele­tek, tehát a Kereskedők Szövetsége és a Kereske­delmi Alkalmazottak Szövetsége Szegedi Csoportja képviselői összeülnek s megállapodnak abban, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara utján a keres­kedelemügyi minisztert kérik, hogy a kötelező esti hat-, illetve hétórai zárórát rendelje el Szegeden is. Es as egyedüli mód, hogy a kérdést megelé­S edésre megoldjuk, mert ez esetben már a záróra llenőrzése a rendőrség hatáskörébe tartozik, az pedig egészen bizonyos, hogy ellenőrzi és betar­tatja, aki pedig nem tartja be, azt büntetésekkel szoritj* arra. Azon esetben, ha csak aláírással kötelezik magu­kat erre, a záróra pontos betartását semmiiéle kényszerítő ok nem irja elő, ugy, hogy hova­tovább a régi állapot állana helyre. A Kereskedők Szövetségét mi már a mult évben felkértük, hogy közös megállapodás céljából üljünk össze. Elutasítottak bennünket azzal, hogy várjuk be, mig a miniszter az egéss országra egyöntetűen rendezi a kérdést. Vártunk s amint a jelek mutat­ják, várhatunk, ugy, hogy most már mindannyian beleuntunk a várakozásba, de az egyik oldalon még mindig nem akarják meglátni a segités módját. Ami a délutáni három órakor való nyitást illeti, aa esti hatórai sárás helyett, ez megint nem célravezető. Egyrészt azért, mert az alkalmazottak este hat órakor akarnak kijönni az üzletekből s nem hétkor, másrészt a pontos zárásból ez eset­ben sem lesz semmi, mert egész bizonyos, hogy belenyúlik a fél 8-8 órába. A közönséget hozzá kell szoktatni, hogy szükségleteit este hatig szerezze be 8 igen téves az az állítás, hogy a mai üzlet­menet mellett szükség van arra, hogy az üzletek késő estig nyitva legyenek. Ha minden üzle! zárva van, akkor szükségletét mindenki csak akkor tudja beszerezni, amikor az üzletek nyitva vannak s olyankor megy el majd vásárolni is. Ha ettől függetlenül nyáron a három órai nyitást nyélbe akarják ütni, ez nagyon üdvös dolog lenne. Az üzletek sem szenvednének hátrányt, mert ilyenkor bizony — heti piacot kivéve — vásárló egyáltalán nem akad. Ha már ax üzleti záróránál tartunk, engedjék meg azt is, hogy egéaz röviden kitérjek arra is, hogy amily lehetetlen állapotok vanáak az üzleti sáróra terén, ugyanolyanok az irodákban is. Lehe­letlen állapot as, hogy sok irodában este nyolc— félkilencig dolgoznak a tisztviselők. Itt pedig a közönséggel nincs is dolguk, hanem vagy a rossz beosztás, vagy a főnök urak kényelme az oka az egésznek. Nem gondolnák as illetékesek, hogy itt is időszerű volna a munkaidőt ugy rendesni, hogy a tisztviselők is végre kulturembgrhez méltó életet éljenek. Amidőn soraim szives közlését kérem, vagyok megkülönböztetett tisztelettel kész hivük Franeia—olasz»szöiretség készül az európai latin hegemónia biztosítására. Franciaország a kisántánt helyett Róma felé orientálódik. (A Délmsgyaromdg Most tudósítóidtól.) Dip< lo máciai körökben szenzációs világpolitikai esemény előkészítéséről keringenek hirek néhány nap óta. Eszerint Franciaország és Olaszország között bizalmas tárgyalások falynak a két ország közölt létesítendő szoros katonai szövet­ség létesítésére. A kezdeményezés állítólag a párisi külügyminisztériumból indult ki. Mussolini azonban síintén nyomban magáévá tette a tervet. A tárgyalások mig csak igen kezdet­leges siádiumban vannak, azonban diplomáciai körökben bizonyosra veszik, hofy ersdmécyism fognak befejeződni éi Páris és Róma egyidejűleg néhány hét múlva már nyilvánosságra hozzák a francia-olasz katonai szövetség létrejöttét. A szövetség célja a latin nemzetek hegemó­niájának biztosítása a kontinensen és ezért Mussolini később Spanyolországot és Romániát is be akarja vonni ebbe allatin ántántba, amely a Népszövetségben számolhat a dél­amerikai államok támogatásával is, A ftancia politika irányitói ezzel az uj ántdnttal ellen­súlyozni akarják a német—orosz szerződést, amelyet Párisban ugy Ítélnek meg, hogy a germán és szláv imperializmust készíti elö. Franciaország ezért revidiálja eddigi külpoliti­káját és a kisántánt helyeit Róma felé orien­tálódik. Bizonyos, hogy a francia—olasz tár­gyalások már legközelebb éreztelni fogják hatásukat a középeurópai politikai helyzetbea is. Polgár és munkás minden igaz ügyétfelkarolja, támogatja és kiharcolja a Délmagyarország. A polgármester elrendelte a versenytárgyalás kiírását a kisvasút üzletvezetősigi épületére. Rövid és szándékosan szürke hírben számoltunk be a Délmagyarország pénteki számában arról, hogy a város tanácsa miiyen furcsa „rövidúton" adta ki a kisvasút üzletvezelőségi épületének munkálatait anélkül, hogy erre a közel három­negyedmilliárdos munkára versenytárgyalást hir­detett és tartott volna. Az eset ugy történt, hogy a csütörtöki tanácsülésen Berzenczey Domokos mű­szaki főtanácsos, a mérnöki hivatal vezetője be­mutatta az üzletvezetőségi épület tervrajzát és költségvetését és azokat a tanács minden további nélkül el is fogadta, pedig a tanácsülésen szó volt arról, hogy a tervet és a költségvetést az a Zsigmondy—Acsády—Czigler-féle érdekeltség ké­szítette, amely a tanyai vasút építésére kapott mini legelőnyösebb ajánlattevő megbizást, ebben a megbizásban azonban az Üzletvezeiő3égi épület nem szerepelt, mivel a versenytárgyalás idején még nem döntötték el azt a kérdést, hogy hova kerül a kisvasút átrakodó állomása. A (anács enyhén aggodalmaskodó tagjait Berzenczey azzal nyugtatta meg, hogy a vasútépítő vállalat az üziet­vezetőségi épületet is azokért az egységárakért épiti fel, amelyek a vasút épitésére vonatkozó általános ajánlatban szerepeltek, tehát a tanács nyugodtan kiadhatja ezt a munkát is a vállalatnak. Es a város tanácsa ki is adta, pedig nyilvánvaló volt, hogy itt valami szabálytalanság történik, hiszen csak a szerdai közgyűlés mondta ki, hogy a városi munkák kiadásánál a jövőben szigorúan be kell tartani a kőzszállltásl szabályok minden rendelkezését. A szegedi építészek és épitési vállalkozók a Délmagyarország híradásából értesültek erről a versenyenkivüli munkakiadásról és a hirt nem vették közömbösen tudomásul. Valóságos körtele­fonálás indult meg és számos építész személyesen is felment a városházára, hogy érdeklődjön a szegedi városházán nem egészen szokatlan szabály­talan eljárás okai iránt. Az érdeklődésnek meg is lett a kívánatos eredménye. A tanácsi határozatot, amely a munka kiadásáról szólt és amely fel­hatalmazta volna az ismert érdekeltséget a verse­nyen kivül megkapott munka teljesítésére, Scatiéty Sándor főszámvevő fogta el éppen abban a pilla­natban, amikor ekszpediálni akarták. Az aktákkal együtt elment a po'gármesterhez, akinek nem volt tudomása a tanács határozatáról, mert az ülésből éppen akkor hívták ki, amikor ez az ügy került sorra és részletesen elreferálta a történteket. A polgármester azonnal intézkedett, hogy a tanácsi határozatot ne adják ki és elrendelte, hogy a kisvasat üzletvezetőségi épületére a mérnöki hivatal azonnal irja ki a nyilvános verseny­tárgyalási pályázatot. A vasútépítő érdekeltség annyira bizott abban, hogy megkapja versenyen kivül az üzletvesetőségl épületet is, hogy — értesülésünk szerint — már meg is kezdte annak épitését. A polgármester ter­mészetesen elrendelte a munka azonnali beszünte­tését és érdeklődésünkre kijelentette, hogy a vál­lalat, ha épített, azt a saját felelősségére tette, mert felhatalmazási senkitől sem kapott rá. A szegedi épitési érdekeltségek és iparosok kö­rében nagy megütközést keltett ez az eset. Több épitész ugy nyilatkozott a Délmagyarország mun­katársa előtt, hogy a háromnegyedmilliárdos munka versenyen kivüli kiadása érzékeny károsodást je­lentett volna a város számára is, mert a vasút­építő vállalat, ha az általános ajánlatában szereplő egységárakért vállalta is az üzletvezetősigi épület elkésaitését, ezsk az egységárak feltétlenül maga­sabbak, mint amilyenek a nyilvános versenytár­gyaláson kialakulhatnak, mert sz általános ajánlat egységárai a vonalmenti őrházakra szólnak, ezek­nek az építése pedig a nagy távolság miatt lénye­gesen drágább, mint egy városban levő ház fel­építése. Elmondották az építésiek azt is, hogy a mérnöki hlvaíal az utóbbi időben több munkát adott ki anélkül, hogy arra előbb nyilvános ver­senytárgyalást hirdetett é3 tartott volna. Pályázat nélkül adták ki például a szegényház udvari mel< léképületeinek épitését is, pedig a közgyűlés nem­régen kimondotta, hogy minden munkára pályáza tot kell hirdetni. | Dohnányi hangve seny ma este 9 órakor a Tiszában. Ha aufőf akar 50 580 *térfe az es telefonszámot. Széchenyi téri autóállomás. Szavatolt, vegytiszta akác­MÉZ a mai naptól kezdve minden mennyiségben nagyban és kicsiny- - _ korona, ben kilója 8 ® Cf CJ Viszontel­adóknak megfelelő árengedmeny. Telefonon meg­rendelt mézet azonnal házhoz szállítunk. SZEGEDI MÉHÉSZET Szt. István tér 5. sz. Telefon 13-86. 231 MMWMMMMW Telelőn 1 farodat 2-58. Berényl Nánáor a magánalkalmazotti szervezetek titkára. UWWWMMtWWJlliatufí] wr • f ír • mn rrn—ini— Belvárosi Mozi pénztári 5-82. | Telefon 11-85. KOrZÓ M0ZÍ Telefon 11-85. Május 8., 9-én, szombaton és vasárnap A.zL!X£ A!haa A szenvedély és vezeklés ÜSaDllO UirCü. regénye 7 fejezetben. Főszereplő: Mae Mupi*áy. Május 8., 9 én, szombaton és vasárnap Hurrá Kalifornia.. • Autón a boldogság felé... Star-Unl/ersal vígjáték világattrakció 8 felvonásbm. F6ízetepi6: Reginaid Denny. »""**"1Jimn is a fiff-taiiliM. A'g Eltolások kezdete S, 7 és 0 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és B órakor Telefon: 16-33. Széchenyi Mozi Telefon 15-33. Azonkivtil: BnSter nint enyvesháL Eltedások kezdete 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Szombattól kézivé az tttl 9 órai előadást jó lé6 esetén a Horváth Mihály uml nyári helyiségben tnrijuk. Orion-film I Május 9-én, vasárnap Orion-fitm I „Z" a fekete lovag... Io felvonásos Orion-attrakció. Főszereplő Douglas Fairbanks. Azonkívül: A technika csodája. Két felvonásos Buster-vtgjáték. Előadások kezdete 3, 5, 7 ás 9 órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom