Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-07 / 104. szám

1926 májas 7. DELMAQYARORSZAQ 3 ,yA közúti hid a mai nagy forgalom számára nem alkalmas." A véglegei restaurálás előtt is rendbe kell hozni a hidat. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos a csütörtöki tanácsülésen referált a közúti hid „megrongált egészségügyi állapotáról" a tanácsnak. Elmondotta, hogy a tanyai vasút mozdonyainak megrendelése ügyében pénteken Budapestre utazik és ott tartózkodását felhasználja arra is, hogy a hid restaurálása ügyében bizonyos felvilágosításokat kérjen Sztkszay Gerő miniszteri tanácsostól, a kereskedelmi minisztérium vasuli és folyamügyi osztályának vezetőjétől, aki a legalaposabb szakértője a hídszerkezeteknek. Elmondotta Berzenczey Domokos, hogy a szegedi közúti hid a mai nagy autóforgalom számára nem alkalmas, mert elgyengült fapályája van és igy azt a lehető legsürgősebben vaspályára kell kicserélni. A vaspályát azután kőburkolattal látnák el, apró bazaltkockaburkolattal. Ezt a nagy megterhelést azonban a hid vasszerkezete csak megfelelő megerősítések után bírná el, ezért hosszadalmas sztatikai számításokra van szükség. A sztatikai számítások eredménye mutatja, hogy a jelenlegi vasszerkezet hol és miiyen méretű megerősítésére van szükség. Ezek a számítások nagyon komplikáltak és hosszadalmasak, valamint SS2 elsőrendű szakértelmet igényelnek. Éppen ezért a városnak el kell készülnie arra, hogy a hiá res taurálásának műszaki előkészítése is már horribilis összegbe kerül. Szikszay Gerővel ebben az ügyben fog tárgyalni, hogy ez a szakértői számitás mibe kerül. A számítások eltartanak legalább egy, de az Is lehet, hogy tét évig. Bejelentette még Berzenczey Domokos, hogy a végleges restaurálásig is szükségesnek mutatkozik a hid ideiglenes rendbehozása, amely száz kilencvenmillió koronába kerül. Ez az összeg a költségvetés keretében rendelkezésre áll. Az ideiglenes tatarozást különösen az teszi sürgőssé, hogy a nyáron nagy, nemzetközi autóverseny lesz és a versenyző autók a szegedi hidon is átrobognak. A kormány a verseny utvonalának rendbehozását már el is rendelte és a város hatóságát is felhívta, hogy a hidat hozassa rendbe. A tanács a műszaki főtanácsosnak meghatalmazást adott a Szikszay Gerővel folytatandó tárgyalásokra és a hid ideiglenes tatarozására szükséges százkilercvenmiiiió koronát — minden ellenvetés nélkül megszavazta. ítélet a Kelemen—Szakáts-pörben s Szakáts József büntetése II millió, Kelemen Béla büntetése 14 millió. A törvényszék megállapításai az ellenforradalom történetéről. — öndicséret és hiúság. — Joga van-e Kelemennek megbélyegezni a Károlyi-pártiakat? Az „ur" fogalmát nem a párbajok határozzák meg. — A biróság megállapításai a kártyázásokról és mulatozáeokról. Nagy érdeklődés közben hirdették ki a terjedelmes Ítéletet. A január 27-ike őfa kisebb-nagyobb megszakításokkal folyó Kelemea—Szakáts-pőrben végre elérkezett az itéleíkibirdetés nspja. A biróság még a mult hét péntekjén visszavonult Ítélethozatalra és tövid uton értesítette a feleket, hogy az iiéletet csütörtök délelőtt 11 órakor hirdetik ki. Ez alkalomra a törvényszék hatalmas eskűdtszéki terme ismét zsúfolásig megtelt. A közönség padsoraiban ott voltak azok, akik hűséges figyelemmel kiséitik végig a pör minden fázisát és kfilön csemegének tartották az Ítélethozatal napját. Feltűnő nagyszámban birik és ügyészek szorongtak a közönség padsorai között. Látható lázas izgalom közepette pontban 11 őrakor bevonult a törvényszék. Vild Károly elnök teljes csSndben hozzákezdett az itélet rendelkező részleteinek felolvasásához. Az itélet. A törvényszék ítéletében kétrendbeli rágalmazás vétségében bűnösnek mondatta ki dr. Szakáts Józsefei, mert az a Szeged 1922 december 31-iki számában azt irta Kelemen Béláról, hogy „ísak bitorol/a a nemességei is a nemes nemzetségei Jellemző uri felfogást is modort, csak sstnteli, dt 60 évi küzdelem után sem tudta azt elsajátítani," Bűnösnek mondotta ki még egyrendbeli becsületsértés vétségében, mert Kelemen Béláról még azt is irts, hogy „a fildbirtokrendező eljárásban klsem berek iginyei elé furakodott is hogy dr. Kelemen Bélái a regatta vacsorán iirtintek óta nem urazhatja. A bíróság ezért Szakáts Józsefet a 92. szakasz alkalmazásával kétszer ötmillió korona fő- is kétszer egymillió korona mellékbüntetésre itélte. Hasonlóképpen bűnösnek mondotta ki a biróság dr. Kelemen Bélát egyrendbeli becsületsértés vétségében azért, mert a Szegedi UJ Nemzedék 1923 január 4-iki számában Szakáts Józsefről azt irta, hogy „tipikus Károlyt Mthdly-féle szerencsejátékos, nktre az ország sorsának intézését bízni nem szabid... Jogom van ama vélemény kifejezéséhez, hogy dr. Szakáts József ur társadalmi viselkedése az ellenforradalmi mozgalmak idején nem volt, sőt ma sincs összhangban hazánk szomorú helyzetével.,. Csak jogos kritikát gyakoroltam társadalmi viselkedése és a politikai szereplésre való alkalmassága felett. E tekintetben véleményem nem változik meg soha, abban az időben, amikor ő a főispáni állás után törtetett... Egy olyan embert áliitson Szeged város élére, aki tipikus képviselője azoknak a* uri hibáknak, amelyek nem alkalmasak arra, hogy a ki zéposztály Iráni tiszteletel is megbecsülést keltsen. Ez volt a véleményem róla akkor és ez a véleményem rőla ma is, meri ő azóta sem változott meg. ázafatts József ur és az 0 kis társaságának társadalmi viselkedése ma is kirívó ellentétben van a mi szerencsétlen, lerongyolódott nemzetünk siralmas helyzetével, az általános elszegényedéssel, a nyomorral... Szakáts József urnák és az ő kártyás társaságának gyakori dőzsöliset megbotránkoztatták a dolgozó munkás polgári etemet, az alsóbb néposztályban pedig gyűlöletet kelt a középosztály iránt, ahová ez a dorbézoló kártyás társaság tartozik... Sem a bábomban, sem a békében nem leijesiti példásan hazájával szemben tartozó kötelességét és igy öröklött címbeli nemessége melleit is csak másodrendű honpolgárnak tekintendő I i Ezért dr. Kelemen Bélát kétszer hatmillió korona fő- is kétmillió korona mellékbüntetésre itélte és elrendelte, hogy az iíéleut a Délmagyarország és Szegedi Uf Nemzedék cimü lapokban egész terjedelmében közzé tegyék. A bitóság mindkét felet egyetemlegesen kötelezte a bűnügyi költségek megfizetésére is. Az indokolás. A biróság Indokolásában megállapította, hogy Kelemen Béla könyve az emlékirat müfafához tartozik, amelyben azonban túlteng a hiúság is inmaga személyinek becslése. A méltóságos öncirazés, a Béla-napok, vacsorák, saját személyének előtérbe toiása, hivatalos vezetőként való feltflnteSéie, Károlyi Oyula grólfal díszpáholyban való megjelenése stb. csak szórványos jelenség ugyan a könyv terjedelméhez képest, de mégts feltűnő és Igy alkalmas az indicsiret megállapítására. Valótlannak állapitotta meg a biróság, hogy az ellenforradalmi mozgalom Kelemen belépésével kezdődött volna, hogy annak komoly és haiározott célt csak Gömbös Q;uia adjtt volna, mert az ellenforradalmat az ABC megalakulása előtt Szakáts Jótsef, Pslgár is Bokor kezdeményezték, továbbá megállapította a biróság ast is, hogy a Károlyi Mihály-párthoz való tartozandó sdgoi Kelemen Béla csak Szakátssal szemben tartotta megvelendőnek, más Károlyi• pártlakai kardijának nevezeit, kizütik tibbekei közfunkcióra is ajánlott. As indokolás megállapítása szerint Károlyi Mihályt krelinnek nevezni és a Károlyi-pártiságot diszkvalifikálónak minősíteni Kelemen Bálának nincs jogi, mert ő 1918 november havában főispáni búcsúlevelében, amidőn a Károlyt pdri népszerűsége tetőpontján állott, üdvizilte a fórradalom vívmányait is szive melegével csatlakozott azokhoz. Bűnösnek mondotta ki a biróság Szakáts Józsefet rágalmazás vétségében azért, meri Kelemen Béláréi azt irta, hogy a nemességet bitorolta. A biróság felfofása szerint a cimer használata magában nem elég ugyan a nemesség bizonyítására és megállapítja ait is, hagy Kelemen Béla törvényes módon nemesi származását nem igazolts, mégis a becsatolt iskolai bizonyítványok szerint elődei „nobilis"-ek voltok. A biróság ebből arra következtet, hogy Kelemen a nemességet fogosan használja, tehát nem bitorolja, A névtelen levéllel kapcsolatban megállapította a biróság azt, hogy Kelemen Béla magatartása a gentleman viselkedésébe erősen beleűtkizik. A biróság arra vonatkozólag, hogy Szakáts József vagyoni viszonyaival arányban nem álló módon kártyázott, megállapítja, hogy ez magánügyeibe való beavatkozás is káros következtetések levonása. Az pedig, hogy Szakáts nagyobb tételekben kártyázol/, nem alkalmas annak bizonyítására, hogy vogyonl viszonyaival arányban nem álló módon kártyázott, avagy adósságai ebből származtak volna. Kelemen Béla középbirtok igénylésében a bíróság *furnkodási* nem látott. Megállapította azonban, hogy Szakáts sohasem volt törtető és bogy Kelemen Béla cikkének célja az Is volt, hogy Szakátsot erkölcsi is anyagi eksziszttudójában támadja meg. Azt sem látta igazolva a biróság, hogy Szakáts József as ellenforradalomban tehertétel lett volna. Bűnösnek mondotta ki a bíróság Szakáts Józsefei azért, mert az irta, hogy Kelemen Bélát többet nem urazhatja azért, mert egy súlyos sértésért tőle lovagias uton elégtételt nem kért A bíróság megálleptlása szerint ugyanis, ha valaki lovagias elégtitelt nem kirt, az ur címzés tőle meg nem von haló, meri at ur fogalmái más iinyezők diniik el. A biróság azt is megállapította, hogy Siekáts nem volt vezető|e a kártyásoknak, a dorbézolóknak, ellenben bizonyítást nyert, hogy a kaszinóban is regattában valóban folytak nagy mulatozások, amelyek több ízben dorbizolásokkd fajullak. Igazoltnak vette a biróság, hogy Szakáts egy alkalommal fényes nsppal spiccesen, támolyogva tért haza, valamint, hogy egy alkalommal az ablakon mászott be a lakásba. Tényként állapította meg a biróság azt is, hogy Szakáts a háború alatt katonai felmentését nem maga járta ki, hanem hivatalból mentették fel. A biróság Szakáts büntetésének kiszabásánál súlyosbító körülményt nem talált, ellenben enyhítő körülménynek vatte, bogy Szakáts hírlapi cikkére Kelemen Béla könyvének kihívó hangja szolgáltatott okot és ezért indokoltnak találta az enyhítő szakasz alkalmazását. Kelemen Bélánál súlyosbító körülményeket is talált a biróság, mert könyvének egyes jogellenes részletei adtak alkalmat arra, hogy Szakáts hírlapi cikkét megirja. Enyhítő körülményül vette 63 éves életkorát és hogy a tárgyalás folyamán békejobbot ajánlott fel. Felebbezések. A rendkívüli terjedelmes itélet felolvasása után Vtld elnök szünetet ad. A felek a jogorvbslatot megtárgyalják védőikkel. A (erem pedig lassan kiűrfll. Dr. Fekete Béla ai első feltzólaló. Szakátsnak a bizonyitái 23 vádpontban sikerűit és igy véleménye szerint egyáltalán nem lett volna kimondható bűnösnek. Az itélet rendelkező része és az indokolás nem kongruáló. Felebbez az elitélés miatt. Szakáts: Igazságom tudatában csatlakozom a feltbbexéshez. Kelemen mint főmagánvádlő felebbez Sza-