Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-05 / 102. szám

s DHLMAQYAROR8ZAQ 192i május I A szakszervezetek f Jtanácsa kedden este szigorúan bizalmas ülést tartott zárt ajtók mögött és az újságírókat még az előszobába sem engedték be. A tárgyalásokról kommünikét adlak ki, amelyben megállapították, bogy a sztrájk alakulása a várakozásnak megfelel Kiszivárgott hirek szerint a szakizerveze i főtanács radikális tagjai az Igazi általános sztrájk kimondását kivitetik, agy hogy egyetlen mankds se álljon munkába. As fllésen igen éles viták roltak, a radikálisok szerint a mostani sztrájk el van ítélve a sikertelenségre, éppen ezért további lépéseket kivántak. London, május 4. Kedden délelőtt a kerék­párokon és mindenfajta járművön munka­hslyre igyekvő alkalmazottak kőzött leírhatatlan jelenetek játszódtak le. Az uccán, a főútvona­lakon annyira összezsúfolódtak a járművek, hogy csak alig lehetett tovább haladni. A föld­alatti vasutak és au'.obuszok teljesen megszün­tették a forgalmat. A Jelen pillanatban semmi reminy siics arra, hogy a kormány is a szak­szervezeti kongresszus újból megkezdi a tár­gyalásokat. Az egész ország területéről az üzemek teljes beszüntetését felentik. Különösen Manchester­ben és Daily Walesben szűnt meg teljesen a vasúti és uccai forgalom. A forgalmi eszközök már csak ott vannak üzemben, ahol önkén­tesek teljesítenek szolgálatot. London, május 4, A postacsomagforgilmit egész London közigazgatási kerületében meg­szűntették. Ejtil után az omnibusz-társaságok, a tildalaiti vasútnak is a vasútnak egyetlen munkása sem állóit munkába a londoni városi kerültlben. Csak néhány vonatot indilottak el, hogy a munkásokat hazaszállítsák. „Nem szaladunk neki a szuronyokr.ak". London, május 4. MacDonald tegnap este a londoni munkáspárt értekezletén azt mondotta, hogy nem lehet egyebet tenni, mint tovább menni a megkezdett uton és türelemmel várni az események kialakulását. Ha az ellenfél erő­sebb, mint mi magunk, ugy nm lehetünk olyan oktalanok, hogy nekiszaladjunk szuronyaiknak, hanem csak akkor lehet az állásokba vonulni, ha már mi vagyunk az erősebbek. Ast nem tudja megmondani, vájjon a mosi induló küt­dtlem hosszú lesz-e, vagy rivtd, sikeres lesz e vagy kudarcot vall. Mindenkinek minden tőle telhetőt el kell követnie, hogy eredményt lehes­sen elérni. Kisebb Incidensek. (Budapesti iudósttiak telefonjelentise.) Lon­donból jelentik: A munkásegyeiflletek központi tanácsának jelentése szerint az égisz ország­ban pontosan megfogadták a sztrájkra kiadott felhívást. Magában a fővárosban a közlekedés Qeszflntelése a környékekből érkező munkásokat érintette legsúlyosabban. Mára esik nlhány omnibusz közlekedik. Eddig komoly inciden­seket nem jelentenek. Kisebb összeütközés támadt a munkáspárt hívet is az önkéntes autóvezetők köziti, amelynek során az utóbbiak egyike megsebesüli. Szolidaritás. Páris, május 4. A főid alatt dolgozó mun­kások szövetségének vezetősége kedden dél­után összeült, hogy az angol sténbányászok sztrájkjával kapcsolatban megbeszélje a szoli­daritási intézkedéseket. A vezetőség határozatát míg nem bozták nyilvánostágra. New/orki jelentés szerint nem lehetetlen, hogy at amerikai bányászok is sztrájkba fogmk lipnl. MMMMMMMMM^^ A kereskedők többsége elfogadja a hatórai zárórát. Akció indult meg, hogy a délutáni munkaidő hí romtól hétig tartson. a mai gazdasági helyzet következtében annyira rossz az üzletmenetük, hogy napi rezsijüket csak az esti órákban tudják megszerezni. Igy az ékszerészüzleteknél a villanyfény melletti árusitár nagyfontosságú, mert a közönség na­gyobb előszeretettel áll meg a villanyfényben csillogó kirakatok előtt, amely könnyen vásár­lásra késztetheti ökef. Értesülésünk szerint egyes kereskedők, igy érvelve, ellene vannak a hatórai általános zárórának és helyette a déli záróra idejének meghosszabbítását indítvá­nyozzák. Mindenesetre semmiesetre sem szabad szem­elöi téveszSeni az alkalmazottak szociális érde­keit, mert az alkalmazottaknak is joguk van arra, hogy emberi életet éljenek, h?gy a néhány esti órában kullurával, önművelődéssel foglal­kozhassanak, sőt néha szórakozhassanak is. A záróra kérdését minden jogos kívánság és szempont figyelembevételével kell megoldani. Néhány nappal ezelőtt közöltük a kereske­delmi alkalmazottak kérelmét és felszólítását, amelyben arra kérték a kereskedőket, hogy az esti tárórái Szegeden is este hat órában ál­lapítsák meg. A kereskedő alkalmazottak a szociális belátáson kivül arra apelláltak, hogy Budapesten és más vidéki városban már a hitórai záróra lépett életbe, amelynek előnyeit minden kereskedő elismeri. A szegedi kereskedelmi alkalmazottak fel­szólításuk után azonnal akcióba is léplek és aláírási iveket köröztek a kereskedők között, amelynek eredminyekippen a kereskedők nagy tibbsige a hatirat záróra elfogadása mellett nyiiatkototi. Különböző érdekelt kereskedői kürök most odanjilatkoznak, hogy a batórai záróra elfogadása helyett inkább a dili záróra tartson diiután három óráig is hit órakor legyen at esti zárita, Azzal érvelnek egyesek, hogy külföldön s igy Bécsben is hasonló a zárórarendszer. Egyes kereskedőknek ugyanis | Leszállítják az egyetem és a tanyai vai eéljaira hasznosított földek bérét. városnak 360 uccájt van és tbből csak 130 kövezett Ilit Senki sem tudja, hogy mi az oka annak a nagy titkolózásnak, amely manapság valósággal divattá vált a szegedi városházán. Alig van olyan fonto­sabb ügye a városnak, amelyet a tanács nyiit ta­nácsülésen, tehát a nyilvánosság képviselői, az újságírók jelenlétében tárgyalna le, minden zárt ajtók mögött történik, vagy a rendes tanácsülések után, a polgármester szobájában, vagy pedig a délutáni órák elhagyatottságában, a tanácsterem lefüggönyözött ablakai mögött. A sajió képviselői igy már csak megtörtént és elintézett dolgokról értesülhetnek, ha ugyan egyáltalában értesülnek, anélkül, hogy a dolgok előzményeiről, az elinté­zési mód igazi indokairól és részleteiről tudomást szerezhetnének. Az azonban, ami hétfőn megtörtént, még soha­sem esett meg a szegedi városházán. A tanács a szerdai közgyűlést is teljesen titokban tárgyalta le, még pedig olyan időben, amely sem a szabály­zatoknak, sem pedig az évtizedes szokásoknak nem felel meg. A közgyűlést megelőző nap dél­előttje helyett az előtte való nap délutánján készí­tette elő a tanács a mult hét szerdáján póltárgy­ként bejelentett két igen fontos kérdést, az idei kövezés! programot és a földbérrevtziót, tehát két nappal a közgyűlés előtt. Hétfőn délelőtt még senki sem tudott áliitóltig az előkészítés ide­jének megváltoztatásáról, délután pedig, az üzem­igazgatóság rövid ülése után, már megjelent a tanácsteremben Bagáry László pénzügyi tanácsos, a város fötdbérszakértője, hogy jelentését elő­terjeszthesse. A hétfői előkészítésről csak kedden délelőtt ér­tesültünk, amikor meg akartunk jelenni az elő­készítő ülésen. A polgármester — mint kedves meglepetést — közölte velünk, hogy a közgyűlést már előkészítette a tanács hétfőn áélután, egészen este nyolc óráig tartott a tanácskozás. — A dolog ugy történt — mondotta á polgár­mester —, hogy megtartottuk a városi üzemek központi igazgatóságának rendes heti ülését, ame­lyen néhány ismert nevü közgazdasági szakember is résztvrtt. Nagy volt a csend, a nyugalom, amely megszülte azt a gondolatot, hogy a szerdai köz­gyűlés két igen fontos pittárgyát ebben a nagy zavartalanságban nyugodtan előkészíthetjük. Meg­jelent Bagáry László is és letárgyaltuk a két kérdést. Ezután elmondotta a polgármester az előkészítés eredményét. A tanács, a közgyűlés felhatalmazása alapján, több mint három hónappal ezelőtt elren­delte az 1923 ban és 1924 ben kiadott bérföldek bérének revízióját, mert ezek a bérek valóban in­dokolatlanul magasak voltak és a bérlők képtelenek lennének arra, bogy to/ábbra is megfizessék. Fel­kérte a tanács Bagáry László pénzügyi tanácsost, mint elismert fötdbérsaakértőt, hogy jakabffy mű­szaki tanácsos és egy törvényhatósági bizottsági tag társaságában járja be a magasbéru parcellákat és becsülje meg azoknak a bérértékét. Ez a szak­értői munka három hónapig tartott és eredményéről a szakértő terjedelmes jelentésben számolt be. A tanács a szakértő jelentését nagyjában el is fogadta és annak alapján terjeszti be javaslatát a közgyűlés elé. A javaslat elfogadása esetén a város főldbérjövedelme körülbelül kétmilliárd koronával csőkken. A revízió alá vett földek közé tartoznak az egyetem, a fogadalmi temp­lom és a kisvasat céljaira hasznosított földek, valamint a királyerdői és a csengelei bérlőid ik, körülbelül hatezer hold, amelyen 800-1000 bérlő gazdálkodik. Rjvizió alá vettük a város körüli feketeföldeket és a Nagymarostőt, ahol a béreket egyszer már leszállítottuk, de még igy is tulmaga­sak voltak. A földbérek leszállítását az is indokolja, hogy a bértőt két adónemmel nagyobb teher nyomja, mint az örökföld tulajdonosokat: a bérlő ugyanis a földadón kivül kereseti és jövedelmi adót is fizet. Elmondotta még a polgármester, hogy azoknak a bérparceiláknak a bérét, amelyeknek bérlője a bírósághoz fordult már a bér leszállításáért, a vá­ros nem szállítja le, hanem megvárja a biróság döntését. A közgyűlés másik fontos póitárgya a kövezési program. Ebben az ügyben — mint ismeretes — Wimmer Fülöp indítványt terjesztett a közgyűlés elé (az in­dítvány tárgyalására is szerdán kerül sor) és azt inditvanyozia, hogy a város hajtsa végre a köve­zési bizottság által letárgyalt és elfogadott nagy programot ugy, hogy az ajánlatot tevő vállalatok­kal hitelbe köveztesse ki a programban szereplő husz huszonöt uccát. A tanács ezt az indítványt azzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy felette a kö­vezést program tárgyalása során döntsön a tör­vényhatósági bizottság. A kövezesi javaslat előkészítéséről a polgármes­ter a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — A tanácsnak az a javaslata, hogy a közgyű­lés rendelje el a kövezésre előirányzott költség­vetési összeg eddig még le nem foglalt négy és félmilliárdjának keretében a legsürgősebb kövezési és uccajavitási munkálatokat. A program szerint igy kapna az idei munkából minden városrész valamit. Wimmer indítványának elfogadásáról szó sem lehet, mert a város nem bírná el azt a ha­talmas terhet, amellyel a nagyprogram megvaló­sítása járna és ninc3 pénze arra sem, hogy a hi­telbe elkészített munka után évente körülbelül másfélmilliárd korona kamatot fizessen. A kamatért egy egész uccát kövezünk ki inkább. Nem fogad­ható el Wimmer indítványa azért sem, mert az ember naturájához tartozik az állandó vitatkozási kedv. Az emberek ugyanis minden évben szeret­nek vitatkozni azon, hogy milyen uccákat kövez­tessen ki a város. A viták során aztán mindig ki­alakul a helyes megoldás. Ha Wimmer indítvá­nyát elfogadnánk, azt jelentené, hogy hosszú éve­kig nem gondolhatnánk ujabb kövezésekre, mert nem lenne fedezetünk rá. Ez szintén lehetetlen, mert minden évben kikényszeritenék azért az ujabb kövezéseket. A városnak ngyants háromszázhatvan uccája van, ebből csak százharminc a kövezett, tehát kéiszázharminc a kövezetlen. Ha tehát Wim­mer inditványa szerint ki is köveznénk azt a husz uccát, még mindig maradna kétszáztiz kövezetlen. Annyi bizonyos, hogy a tanács javaslata szerint is többet költ a város az idén a kövezésre, mint amennyit a háború előtt elköltött erre a célra. A szerdai közgyűlésen az a két titokban elő­készített kérdés utoljára kerül csak sorra, mert előbb letárgyalja a közgyűlés azt a tizenegy in­dítványt, amelynek tárgyalására a mult szerdán nem került sor. Igy valószinü, hogy a pőtközgyü­lés nem fejeződik be egy nap alatt. Ha aufőf akar -e. telefonszámot. Széchenyi téri autóillomás. 280 kérje az A „STEFÁNIA ÉTTEREM ÉS SÖRÖZŐBEN ma 292 Halászlé túrós csuszával 4o.ooo korom Elsőrendű konyha 1 Kitűnő italok I Battla Kálmán 11 tagu zenekara játszik. Napi és havi ubonenseket elfogadok. Szivei pírt- Gnunniápfn ll)7Spf -Stefánia" étterem és fogást kér ouvegjario JUZseT, söröző tulajdonosa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom