Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-30 / 124. szám

4 BBLMAQYAKORSZAO 19M májas 30, A tanyai szárnyék-erdőb halálos Ítélete jogerős. .Halálos bfln ai Alföldön egyetlen fa kiirtása is." Annak ideién réazlelesea beszámolt a Dél­mgyarország arról a régi, lóidókre emlékez­tető kOiicazgatási bonyodalomról, amily az ügynevezett mszárnyék- erdők* körOl keletkezett. A szárnyék-erdö tulajdonképen nem erdő, (mi­vel igy döntött a miniszter, most már bátran kleirbaljak ezt, nem neheztelhet meg érte a szegedi erdők örökérdemfl patrónma, Kiss Fe­renc főtanácsos ur). A szárnyék-erdö néhány elárvult tagból álló facsoport, amely apró oáaist Jelent az alsó- és felsötanyai közlegelök siva­tagjában. Nem magától keletkezett egyik sem, hanem az állattenyésztés érdekeit védelmező város flltelti al a homokba, hogy a nyári rek­kenők idején a gulya, a ménes és a ciorda ta­láljon valami kis árnyékot, ahol a legforróbb déli órákat a napszúrás veszedelme nélkül át­bösöibeti. A bonyodalom már most ugy keletkezeti, hogy a város hatalmas darabokat lebssitott a közlegelőkböl és vagy as egyelem, vagy a fo­gadalmi templom Javára kisebb-nagyobb par­cellákban bérbeadia a szántó-vető embereknek. A felparcellázott legelőrészen számos ilyen szárnyék-erdö volt és az óvatos teaács elren­delte annak kiirtását, mert egyrészt a bérlők kivánlák, hogy igy a facsoport által elfoglalt területet is feltörhessék, másrészt Joggal félt a város attól, hogy a bérlök, ha a város nem irtja ki a fákat, maguk kezdik meg a szárnyék­erdők kitermelés fii természetesen ugy, hogy a város eiyellen gallyat sem lát viszont a Jelen­tékeny értéket Jelentő faanyagból. A tanács határozatát azonban megfelebbezte a szegedkörnyéki etdők és fák hivatásos oltal­mazója és védelmezője, Kitt Ferenc miniszteri tanácsos, a földmivellsügyi minissterbez. Faieb­besésében, amely hosszú, eredménytelen kapa­citálás gyümölcse volt, tiltakozott a szárufék­erdők kiirtása ellen, mert szerinte a szárnyék­erdö valóságos kiserdő és hatátot Unt Jtlent az Alföldön egyetlen fa kiirtása is, hiszen a fásitás terén olyan rengeteg a tenni és kí­vánni való. A városházán nagy érdeklődéssel várták a miniszter döntését, de komoly aggodalommá is, meri Kiss Ferenc olyan szivhezszóló érve­ket sorakoztatott fel a halálraítélt szárnyék­erdők védelmére, hogy a tanáes Joggal féli határozatának miniszteri megsemmisítésétől. A polgármester, ha jól tudjuk, személyesen is el­járt a földmivelésügyi minisztériumban, hogy e lensulyozza az erdöülietö érveinek hstásál, de Szendrey Jenő tanácsnokot is felküldte ebuől a célból Budapestre. Szendrey aktákkal, fény­képekkel és okmányokkal felszerelve szállt sikra a minisztériumban Kiss Ferenc feljelentés' szerű felebbezésével és — ugy látszik —, sikerüli bebizonyítania, hogy a szárnyékerdök kiirtásával nem éri kár és sérelem az alföldi fásitás elvét, hiszen azok a földművesek, akik a volt iegelőterületekböl kihasított parcellákat kibérelték, minden bizonnyal tanyát épiienek a bérletre és a tanyaházat körüiültelfk az al­földi homok pálmájával, a febérákáccal. A földmivelésügyi miniszter most végre el­döntölte a vitát. Leiratában értesítette a polgár­mestert, hogy a tanács határozatát Kiss Ferenc felebbezése alapján felülbírálta és hoztáfárul a kérdéses szárnyékerdők kllrlásáhor, mert meg­győződni arril, hegy a szárnyikerriő nem erdő, tehát nem áll az erdők védelmétől szőlő törviny altalma alatt. Az erdöülfető Kiss Ferenc szive bizonyosan összeszorul erre a miniszteri döntésre, mert hiszen néhány facsoport halálát jetenti ez, talán meg is siratja titokban a halálra itélt ákácokat. lumxa'trinrnriVYVYYryrrYrrYYrrrr'ri— Polgár és munkás minden igaz iigyétjelkarolja, támogatja és kiharcolja a Délmagyarország. •MMMMMIMMfMÍMNWMMIfMNM Amikor a főintéző a prímás Török Oábor sövényházai gazdasági főintéző április 26 án a kisteleki kaszinóban víg mula­tozás közben stnterdrótnt hurkait Csömör Zsig­m»nd cigányprímás nyaka köré, aki a szokat­lan fojtogatás nyomán 14 napon tul gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az öreg cigányprímás az eset óta állandó gunytárgya volt a község­ben, ugy hogy becsileisirtis cimén is perelte ai uradalmi főintésót. As érdekes ügy szombaton került tárgyalásra Apczy Ernő |árásbiró elé, aki az érdemi tár­gyalás előtt békülésre szó itotta fel a feleket. Csömör Zsigmond cigányprímás azonban csak abban az esetben akart kibékülni, ha Török Qábor főintéző minden költségét migtériti, ame­lyet az ügyből kifolyólag szenvedett. Igy orvosi költség, gyógyszer, ügyvédi dij, munkaöérmeg­térités (14 napig nem ludott gallért falvenni) cimén 2,500.000 k»r»ndt kéri. A főintéző azon­ban, akinek salát bemondása szerint 100 hold földje van, csak kétmillió koronát akart fizetni. A cigányprímás nem engedett követelésiből, a főintéző pedig csak azért sem s igy Apczy Ernő járásbiró befejezettnek Jelentette ki az al­kudozáaokat és megkezdte az ügy érdemi fő­tárgyalását Először Törők Qábort hallgatta ki a biróság. Nem érzi magát bünfisnek és nem emlékezik semmire sem. Csak mulatozó barátainak el­beszéléséből ballotl arról, hogy dróthurkot vetett a cigányprímás nyakába ós azt egyszer meg­rántotia. Lévay József gazdálkodó lanu, aki a kaszinó söntéaéböl nézte vénig a mulatozást, elmon­MICHELIN PNEU gyári lerakat, motor és kerékpár autó­felszerelések legversenyképesebben NAGY JÓZSEF, BUDAPEST Vi., Andrássy ut 34. Muna Telefon: 21-97 sintér-hurkot vet nyakába. dotta, hogy amidőn Török Gábor két intéző­társával cigány mellett mulatozott, bejött a kaszinóba Málnát Qlbor sintér, kezében a kutyafogó drót. A sintér láttára Török főintéző felugrált is ráparancsolt, hogy a dróthurkot akassza a prímás nynkdbn. Molnár vonakodott eleget tenni a szokatlan kívánságnak, amire Tőrök maga dobolt hurkot a prímás nyakába is egyszer Jól megrántotta. Az öreg Zsiga ievegő után kapkodott. Lévay elmondotta még, hogy a kaszinó közönsége fel volt háborodva a történtek láttán és a főintéző as eset után emelt fővel, ruganyos léptekkel távozott el a kaszinóból. — Véleménye szerint a főintéző nr nem volt nsgyon berúgva? — kérdésié a tanutói Apczy biro. — Nem. Talán csak spicces volt, de nem látszott taljesen berugottnak. Klonkay István után a sintér kihallgatása következelt volna, amikor is a vádlott védője tárgyaláson kivül ismételt kiegyezésre szólította fel a prímás Jogi képviselőjét. Megegyezlek két­millió koronában, de a cigányprímásnak még egy súlyos feltétele volt. Kérjen tőle bocsána­tot a főintéző ur, mert az eset óta köznevetség tárgya « faluban. Mindenki azt kérdezi tőle: — Zsiga, szőrit-e mig a hurok I — Hát ezt nem lehet kibirni, tekintetes biró ur, csak bocsánatkéréssel lebet elintézni súlyos sérelmemet. Mir ugy látszott, hogy a nagynehezen kive­rekedett egyezség felborul, amidőn a főintéző kihúzta magát és halk hnngon sajnálkozását fejezte ki. Es fizetett. Kétmilliói kivágott az assialra. A cigány diadalmas arccal nézatt utána, a sintér pedig keveBelte a 68000 koro­nás tanudijat, amit kapott. Az ajtóban azon­ban mindkét en tiszteletteljesen félreállottak és a iávozó főintéző súlyos pillantásai alatt alázató­sas köszönlek. Aranypénzek a ládában. A szegedi törvényszék Johási-lanácsa szom­baton délelölt igen érdekes bűnfigyet tárgyalt, amely egy láda arany- és ezüstpénz körül for­gott. Rosenihal Mária ellen az ügyéazség lopáa cimén emelt vádat, mig Szabó Iasre gyári mun­kás ellen orgazdaság cimén indult meg az el­járás. A vád szerint 1925 Juniusában a Dugonics* téri Engel-házban Qosztlicsek István tábornoki tisztiszolga, aki Rosenthal Máriánál lakott al­bérletben, egyik feleslegesnek talált ládáját az udvar egyik félreeső kamrájában helyezte el. A hatalmas láda nagyobb feltűnést nem keltett a házbsllek elölt, amikor egy alkalonmal Rosen­thal Mária félretolta a ládát és azt vette észre, hogy a ládában értékes rubanemüek és arany­és ezüstpénzek refíőznek, Rosenthal Mária a nagyérlékü pénzeket értékesítette és rövid idő alatt kétmillióhitssázezer koronát árult ki az igy taiált pénzekből A régi pénzeket részben Szóid Imrének adta el. © A szombati főtárgyaláson Rosenthal Mária beismerte, hogy a pénzeket tényleg értékesítette, de azzal védekezett, hogy a ládát nem törte fel, mert a pintek a láda közeliben a földön fe­k&dtik. Göszillcsek István tisztiszolga elmondotta, hogy a ládát, mint felesleges holmit helyezte el az udvar kamrájában és a ládát nehéz zárak­kal látta el. Egy alkalommal ezután azt vette észre, hogy a láda lakatjait Jeltörték és meg­állapította azt is, hogy a ládában elrejtett ér­tékeit ismeretlen tettesek ellopták. Igazolására kéri egy asztalos kihallgatását, akivel a ládát csináitaita és aki bizonyítani tud|a azt, hogy a láda lezárva, sértetlen állapotban került az udvar egyik félreeső helyére. Falctone Kálmán ügyvéd Rosenihal Mária védelmében szintén kérte az asztalos kihallga­tását és egyben indítványozta, hogy a Nemzeti Banktól kérje be a birőság a vádbeli cselek­mény elkövetésének idejére vonatkozó hivatalos árfolyamjegyzéket, amelyből kitűnik, hogy Ro­senthal Mária a hivatalos koronaértéken alul értékesítette az arany- és ezüstpénzeket. Bizo­nyítani kívánja még azt is, hogy a láda széf volt esve és igy hullottak kl belőle az ezBsi­is aranypénzek. A birőság helytadott a védő bizonyitáskiegészitési indítványának és a tár­gyalást elnapolta. Megérkeztek a legújabb modell Icalapok és panamák, melyeket legolcsóbb árakon árusitok. 579 BOKOR ANTALNÉ ££32 Föld és házbirtok. EC5 A város körüli fekete földek 1—5 holdas .darabokban, kisebb-nagyobb tanyás birtokok, szatymazl szfilOk, nagyobb vidéki bérletek, magán és bérházak a város minden részében, 40 mll.-tól feljebb, Srestelkek, vendéglők és üzletek nr-rnil/ Ill-ril nwe ^'P1- tanácsos ingatlanfor • rtTn K ANTAL Szeseden. Széchenyi tér 7. sz. a. I L. I IIIIV níl I nu Csonf!rádi tkptár palotája) II. er i Telefonok: 3 —ZO és 13 — 36. Özv. Vasfaflh Istvánná sz. Kónya Er­zsébet és nevelt leánya Rózsika, fájda­lomtól megtört szívvel tudatják, hogy szeretett férje, illetve nevelőapja Vastagh István ácsmester végzetes szerencsétlenség köve keztében május 6-án elhunyt. Drága halottunk hűli teteme ideig­lenesen az ó-kanizsai rőm. kath. teme­tőben nyugszik. Az engesztelő szentmiseáldozat a fogadalmi templomban folyó hó 31-én, bé főn délelőtt 10 órakor fog az Egek Uráaak bemutattatni. Gyászolják özv. édesanyja, testvérei, sógorai éa sógornői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom