Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-23 / 117. szám

10 DHLMAGYARQRSZAQ im májas 23, Ötvennyolc folyóiratot járat a szegedi társadalom a Somogyi-könyvtárnak. Most kát éve annak, hogr Tardos-Tauszig Ármin kezdeményezésére mozgalom indnlt meg a szegedi társadalomban arra a célra, bogy a Somogyi-könyvtárt ellássák külföldi folyóirstok­kai. Eiletve a mozgalom tulajdonképp abből in­dult ki, hogy a mai nehéz időiben az intelli­gens ember nem tud hozzájutni azokhoz az illusztrált külföldi folyóiratokhoz, amiket a há­ború előtt minden jobb kávéházban megtalált. Magános ember egyetlen folyóiratra is nehezen tud előfizetni, többnek a Járatására pedig még a tehelőiebb ember se gondolhat. I|y vetődött azután fel as as eszme, hogy íársumi kellene a folyóiratok járatására, kezelésűkkel psdig a Somogyi-könyvtárt megbizni, amely ennek felé­ben megkepja a folyóiratokat, ami nagyon be­cses gyarapodást jelent & könyvtárra nézve. Nébány lelkes kulturember fáradozása olyan eredménnyel Járt, ami magukat az eszme föl­vetőit is meglepte. Csakhamar ötven résztvevő­vel indult meg as akció, amely gyorsan meg­erősödött, ugy hogy most már a második év­fordulót érte meg. Ez alkalomból a folyúirat-akciő vezetősége a héten a tagok képviselőinek beszámolt a lefolyt két erztendö munkásságáról és a mai helyzetről. Ezidőizerint 85 tag/a van az afcciőnak, akik minden hónap elsején 30.000 karandi fizetnek és ebből az összegből 58 folyóiratot tárainak, amivel ma valószínűleg egyetlen hazai város se dicsekedhet. A folyóiratok közt a magyar MWMMMmwma^^ nyelviteken kivül vannak divatlapok (Die Dame, Elegante Welt, Deutsche Eliie, Sport lm Büde, La Vogue), általános érdeknek (Illuslraied Lon­don News, The Graphlc, Je sais tani, lllustra­zlose Hallana, lllusirUrte Zeitung, Meggendorfer, Jagend, Rundschau, Utlmsum, Knralle, Wochs, Umschau stb), ifen sok művészeti (az angol Studto, az olasz Dedoio, & francia L'Artei le* Artlstes, a német Cicerone, Die Kunsí, Innen­dekor&iion, Qaerschnitt, Moderne Archlieittv, Velhsgen Monatshefte, kunst u. Kümtler, Belvedere stb.), * több szigorúan tudományos folyóirat, pl. a Revue des Deux Mnndes, Llie­rarlsches Zentrclblatt, Schwtizerische Bauzsltung, Zeítschrift für Buchkunde stb. Az évről-évre megujuló, egyetlen fillér admi­nisztrációs költség nélkül dolgozó szabidegyesfl­lés a két év alatt iSbb mini 60 millió k»r»na értékű folyóirattal gazdagította a Somogyi­könyvtárt, Mivel az egyesülés fönmaradása most már &id0ii:0ttnsk látszik, felmerült az a gondolat is, hogy a folyóiratoknak fentariott kis olvasóter­met rádióval kellene ellátni. Ehhez azonban arra volna szükség, hogy az akció rémeseinek száma még tiz- tizenöttel szaporodjék. Uj jelent­kezők Tmszlg Árminhoz, Hamzner Adolf ny. ez­redeshez, vagy Welszel Samu pénztároshoz fos­duihatnik, de bjjelenihetik csatlakozásukat bár­mely régi tag utján is. A Délmagyarország mindenkitől független sajtóorgánum. A szegedi volt felkelik visszautasítanak minden vádat, amelyek a nfugatmigiap­orazági felkelést értek. 6,257,191 korona volt a Lajta bánság ö«sx&s bevétele. Ismeretes, hogy legutóbb, különösen afrsnk­tárgyalás során igen sok szó esett a nyugat­magyarországi felkelésről. Számos vád hang­zott el visszaélésekről és egyebekről. A fel­kelésben — mint emlékezetes — jelentős sze­repet játazottak bizonyos szegedi kőtik, ame­lyeket igen kellemetlenül érintettek esek a híradások. A szegedi volt felkelők ezért szom­baton este a régi várkioszkban Bárdoss Béla elnöklete alatt bajtársi összejövetelt tartottak. Bárdoss Béla elnöki felszólalásában bejelen­tette, bogy a szegedi felkelők ezen összejöve­telén politikának nem szabad elhangzani, mert a szegediek nem akarnak az események elé vátni, visszautasítják azonban azokat a váda­kat, amelyek visszaélésekről rebesgetnek. Kijelentenék, bogy a nyugafmagyarországi felkelés számadásait vitéz Kékay László és Bo­hár Béla városi számvevők vizsgálták felül, akik a felkelés szám&dásiit a legnagyobb rendben­levőnek találták. Az érlekeilet végül visszautasította mindazo­kat a vádakat, amelyek a szegedi felkelőket érintették. A felkelés jegyzőkönyveit és iratait egyébként most Szegeden őrzik és az elszámolások és nyugták szerint a Lajta bánság bevitele 6257.11 korona volt. A tételek között azonban nem szerepelnek azok a tibbmilliós isszegek, amelyeket gróf Sigray adott néhány sürgős adósság rendezésire. Ezekel a számadásokat, amelyek Hir Qyörgy kincstartói működéséről számolnak be, a szegediek jóváhagyták. Felmerül azonban agy kérdés: hogyan lehetett e|y hónapokig tarló felkelést finanszírozni, ho­gyan lehetett többezer felkelőt élelemmel, la­sással, ruhával, gázsival ellátni mindössze hat­milliókétszázezsr koronából. Junius 15-én megnyílik a szegedi nyári miivésztelep. Rudnay Gyula tárgyalásai a város hatóságával. — A város a legmessze­menőbben támogatja a művésztelepet. A Délmagyarország hosszú hónapok óta küzd ezeken a hasábokon a szegedi kulturális és művészeti élet ujjáéíedéscért. Eamek a küzde­lemnek már látható eredményei vannak. Nett­régiben beszámoltunk airól is, hogy energikus akció indult meg egy nyárt művésztelep létesí­tésére, amelynek vezetését a világhirü mester, Rudnay Qyula vállalta el. Ebben az ügyben az elökéizitő tárgyalások után Eost már pozitív eredmények is vannak, ugy hogy a szegedi nyári művésztelep junius kízepin minden való­színűség szériát megnyílik. A ssegtdi nyári milvéizlelep ügyében leg­utóbb Síegeden járt Rudnay Gyula és tisztelgő iátoga'ást tett dr. Aigner Károly fókpánnál es dr. Somogyi Síilveszier polgármesternél. A vá­ros hatósagával a legkomolyabb tárgyalásod indultak rarg, a polgármester dr. Tóth Béla fő­jegyzőt bixta meg ami, hogy az akció kezde­ményezőivel lefolyiasia a tárgyalásokat. Esek a tárgyalások eilőjorban arra irányuítsk, hogy Szettd városa mennyivel éa mivel járul hozzá a nyári művésztelep fcntariásfchox. A mövfifz­telepct ugyanis a társadalom közreműködésével és a város bekapcsolásával kívánják megala­pítani. A tárgyalások már most igen szép eredmény­nyel jártak, amennyiben a város hatósága hit tantermei enged át az egyik belvárosi iskolában a Budapestről Szegedre irkező müviszaövendi­keknek^Ezenkivül szállást is biztosit az egyik InierndtusboM is a megfelelő anyagi hozzájáru­lás is biztosltvn van. A város hozzájárulásán kivül aionban szűk­ség van még a társadalom csatlakozására is. A kulturális és művészeti moigslmak iránt fo­gékony családoknak csupán egy hét tartamára kellene egy növendéknek ebéddel és vacsorával való ellfcását bizlositsni. A Szegedre érkező, rofcr-már kiforrott fiatal művészek jobbára sse­eénysor.uair, akiknek nincsenek igényeik és kiknek duian teritett asztalt jelsm a legsxe­ényebb háztartás is. As akció vezetősége arra ..éri ebeket, húg? a csatlakozás iránti készsé­güket legkésőbb mája 31-ilg jelentsék bs Tóth Béla városi főjegyzőnél, vagy Back Ber­nát malomluiajdonosnál. A város haiósáfa a legteljesebb erkölcsi és anyagi támogatást helyezett kilátásba, Tóth fő­jegyző as illetékesekkel lefolytatja a közvetlen lárgyaláiokat. Az eddigi tervek szerint a sxe­ledi nyári művésztelep junius 15 én nyílna meg és augusztus végéig tartana. Rudnsy Qyula szegedi tárgyalásakor íervbevetfe, hogy a nyári művésztelepet Szeged számára is em­lékezetessé téteti a műrésznSrendékelke?, amennyiben megörökíttetné veíök asokat a régi és festői tisiaparli udvarokat és házakat, ami­lyeket most as egyetemi építkezések kapcsán lebontanak. A nyáron Szegeden készül! vász­nakból egyébként ősszel kiállítást rendeznek. Makón egyébként már az elmúlt évben volt ilyen nyári művésztelep, amely féayes ered­ményekkel járt. Az idén Makőn kívül Hód­mezővásárhelyen is elhelyeznek mintegy husz képiőmüvÉszsti főiskolai növendéket. Határozati javaslat a magyar húsipar érdekében. As o;sg#gos húsipari kongresszuson — amelyről részletesen lapnak sás helyén számo­lunk be —, tudvalevőleg több igen nagy ár­deklCdéssel várt szakelőadást is tartanak. Külön figyelem fordul azon előadás tdé, amelyet Plck Jenő tart a magyar húsipar külföldi vissoiyla­sairól. A sok jelenfős problémát felölelő előadás után a következő határosat! javaslatot terjesztik a kongresssus elé: 1. A Mugyar Államvasutak a Budapestre irá­nyított élőáilatküldeményessre 50 száztlék ked­vezményt bhiositanak. Ezen visszás helyzet a ridéki ipsrosíág sírásója. Vagy iiiőltessék el ezen kedvezmény Budapesten, vagy adassék meg az 8ssm vidéki városoknak. (A nagy Német­ország csak egységes tarifát ismer.) 2. A forgalmi adó mai rendje a munka­nélküliség melegágya; ehelyett az egyszsres fizetési jelentő fázis rendszerre sürgősen térjünk át, olykspp, hogy az exportra adassék meg a 100százalékos visszatérítés, ugy mint Ausztriában. 3. Adjon a kormány a kész ipaicikkek export­jánál a számlaérték 40 százalékára O.'CBÓ export­hitelt. (Lisd Anglia: Trade Ficlities Act,) 4. A zsír, szalonna és nyersbőrre nyújtson az állami jegyintézet közraktári jegyek alapján olcsó hitelt, A vidéki raktárházakat (melyek a Pénzintézeti Központ ellenőrzése alá kerülné­nek), hatalmazzák fel oly warrant jegyek ki­bocsátására, amelyekre az Állani Jegyintézet előleget nyújt. A sózott szalonna, a magyar disznózsír nem romlandó, arra tehát előleg megnyugvással adható. 5. A hanyatló húsipar fejlesztése érdekében kérjük a kikészitési eljárás megadását — a belföldi piac védelme érdekében — oly meg­szorítással, hogy 200 kg. magyarországi sertés­hús feldolgozása uttn 100 kg. lugoszláv, vagy román sertéshús legyen behozható export céljaira. 6. A fogyasztási adó beszedésének mai for­mája rendezetlen és igazságtalan. A fogyasztási adó — mint neve is matatja — csak egyszer legyen szedhető és pedig a tényleges fogyasz­tás helvén. 7. Vágó- és vásárdijak csak egyszer és pedig ott legyenek szedhetők, ahol az állatot levág­ják (lásd Debrecen példája). 8. A Magyar Államvasút nem rendelkezik elég husszállitó kocsival, kérjük a kocsipark szaporítását. Méltánytalan az is, hogy a Ma­gyar Államvasút gyorsárutarifája (zsir, szalonna, szalámi stb.-re) 30-40 százalékkal drágább a csehszlovák vasúti tarifánál, tebát mérséklést kéiünk, hogv versenyképesek lehessünk. MIMW^acsw minden más kézimunkát és elírajzo­DllüilL9 f • lást a legmodernebb minták alapján, elismert legszebb kivitelben és legjutányoízlJb áron késznek. MÜ£LER FR7SI kézimunka üzlete I tlUfahClt CK&ai Szeged, Takaréktár ucca I. szám. Értesítem az igen tiszte t hölgyközönséget, hogy elö­nyomda és kűiimunksüzleieíuet Dugonics lét a alól megnagyobbítva minden igényeknek megfelelőan és modernül felszerelve Kígyó üeca 5. sz. alá helyeztem at. További pártfogást kétve, 256 tisztelettel r A V IKHRGI!

Next

/
Oldalképek
Tartalom