Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)
1926-05-22 / 116. szám
Ura korona. DÉLMAGYARORSZÁG S wMeiSsti! Dsík p«r®*c-», I VaMm IKK, RUasfcfiratal, SfflOMÉMarvilf is lefjlriis1 Aradi ucca 8. faitJü* M. fontol PtHfl áeadsf-íjgftnst 1. ntm VrictMoáH li u A városi párt Ha a nemzetgyűlés megoldotta volna a rá régóta váró laladalok közöl csak a legfontosabbakat, akkor most nem arról a városi pártról beszélnénk, amely azért alakul u]|á, hogy a régi feOzgyűlés éleiébe vigyen programszerűséget, tervszerű munkát, fegyelmet és kótelességtudást, hanem arról a városi pártról, amely esetleg as »/ közgyűlés tagjaiból alakult volna, vagy alakulna. A legfontosabb törvényhozási reformok azonban sajátságosan mind késnek. Valameny* ajirfil elismeri a kormány, hogy most már igazán tető alá kellene vinni őket. Hirdeti, bogy vissza kellene végre adni a nankásbúíositó pénztáraknak az autonómiif. Belátja, hogy nem egészen perrendszerfl, ba a lapok fölött ő és nem az illetékes biróság Ítélkezik. Nem vonja kétségbe, hogy réges-rég elérkezett annak is az idele, hogy megillapittassék a törvényhatósági élet »1 siervezete. De azt is kijelenti, hogy ő elkészüli valamennyi reform előmunkálataival, nem tehet róla, ha a nemzetgyűlés nem kerili sorra őket. A városi politikától igyekszünk távoltartani a magas politikát. Most sem kever]flk Össze őket. Ugy valahogy gondoljuk azonban, hogy a nemzetgyűlés migis kénytelen lenne foglalkozni ezekkel az igazán égető Javaslatokkal, amelyek elintézése nélkül nincs gyökeres konszolidáció, ba a kormány nagyon akarni. Ha léi tudjuk, a parlament munkarendjét a kormány állapítja meg. A kormánytél függ, hogy mikor és mennyi szabadságra megy a nemzetgyűlés. Lehet, hogy téves uton járunk. Mégis meg kell kockáztatnunk azt a véleményünket, hogy esetleg nem származnának túlságosan nigy kirok abból, ba a nemzetgyűlés nem menne évenkint tObb szOr szabadságra, olykor-olykor 6, 8, sőt 12 hétre is, hanem azt az időt, amit szabadságot tőit, arra használná fel, hogy letárgyalná a kormány fontos jivaslalait, a többi kOzőtt természetesen a törvényhatóságok, a sajtójog és a munkásbiztositó reformjáról. Az kOztudomásu, bogy a képviselőház padsoraiban meglehetősen rakoncátlan frakciók is flinek. Igaz, ezek mindig felemelték tiltakozó szavukat, valahányszor a kormány szabadságra küldte a nemzitgyűlésl. A politikában azonban kiszámíthatatlanok az emberek. Megtörténhetik tehát, hogy ugyanezek a frakciók az ellen is óvást emelnének, ha a kormány egy szép napon meggondolni a dolgot és nem adna szabadsigot. No de annyi baj legyen. Hiszen le lehetne ölet szavaztatni. £s ahogy mi as egységes pártot ismer]űk, olyan örömmel és lelkesedéssel még soha nem sza vázolt egy Javaslat melleit, mint aminövel akkor szavazna, amikor azt kellene kimondani, hogy a nemzetgyűlés nem megy addig szabadságra, amig a kormány ba nem (erjeszti és el nea. intéztei! vele az állami életűnket az egész vonalon teljesen kiipitő valamennyi javaslatol. Ezt a munkát azonban a bőkezűen adományozott szabadságidő mellett egyéb apró körülmények is késleltetik. Kiszámíthatatlanná válván ilyen módon, hogy még meddig kell együtt maradnia ennek az egyre munkaképtelenebbé váló közgyűlésnek, égetően szükséges volt, tehát a legnagyobb mértékben helyes az a kísérlet, amely megpróbálta fennállásának még hátralevő idejére komoly alkotó Jőrumot csinálni a közgyűlésből. Kétséges, sajnos, nagyon kétséges, hogy lesz e ennek a fáradozásnak sikere. Mégis meg kell mindent próbálni. Nagyarányú alkotó munka folyik a városházán. Ezt el kell ismerni. E munkák egyrészének egésze, másrészének részletei ellen közgyűlésen, sajtóban igen alapos aggodalmak hangzottak el, szégyeljflk leirni, még csak komoly számbavétel és megviiatás nélkül is. A közgyűlési többség rendszerint olyan mödon alakúi ki> hogy a határosatok iránt egyre jobban meginog a bizalom. Igen értékes elemek egészen távolsnarrdnak a közgyűlési vitáktól, Szeged, 1926 május 22, SZOMBAT Klölimttfi trák: Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapesten U vldttai <6.000 kor. Egyes uim ára hétkOznap 2000 kor. vasár- 4i Cnnepnap 8000 korona. IL évfolyam, 116. siám amelyek hangja, szelleme és színvonala bizony elég gyakran elriasztó. A legnagyobb bajok egyike pedig, hogy különösen kereskedők, iparosok és független latéin erek hossiu ideje azt a kevés időt is sajnálják a közgyűléstől, hogy felmenjenek szavazni, pedig a város parlamentjében is bizony elsősorban az ő bőrűktől van szó. Amennyire beleláttunk a városi párt újjáalakításának előkészítő munkálataiba, egyes dolgok meglehetős körültekintéssel, tapintattal, de határozottsággal is töriéntek. Ennek a pártnak most állandóm élő, éber, nrgyon szorgos és dolgos szervnek kell lennie. Ki kell küszöbölnie kebelébői iz elkülönülésnek és elkülönítésnek minden kis csiráját. A városért: a magunkért és gyermekeinkért való itthoni munkában egyesíteni kell a lakosság minden rétegét. De törődni is kelt minden rétegével. Nem erőszakolt és mesterkélt ellenzékiségre gondolunk. Hanem a városi lakosság tOmör megszervezésére, hogy a tisztviselők és parasztok szavazatával szemben álljon a helyén minden egyes alkalommal a kereskedő, az iparor, a független lateiner. Hogy a tanyai vasút építésével szemben való aggodalom ne elkésve bukkanjon fel. Hogy rosszul értelmeseit osztályérdekbői le ne szavazhassák a legigazságosabb adót, Hogy ne a tanya döntsön, amikor a város kulturális kérdéseiről szavaz a közgyűlés. A bányatulajdonosok elutasították Baldwin javaslatát és 10 százalékos bérrodukciét követelnek. Londow, május 21. A ldnyalnlo)d»Mi9k pinteken délelőtt elttiesifoltdk Boltiwinnek a szénkonfliktus megoldását célsö javaslatalt. A bányatulajdonosok hangsúlyozzák a nyolcórás munkanap visszaállításának szükségességét, hogy ezáltal leszállítsák a termelési költségeket. A bányatulajdonosok szerint a kormány javaslati i az űzlelvezeiés szabadságát korlátoznák és nem emelnék a színbányák termelőképességét. Londonból jelenlik: A bányatulajdonosok szö vétségé ujabb indítványt juttatott el a kormányhoz a szénválság megoldásáról. A bányatulaj donosok a megoldást a nyolcórai munkaidő bevezetésében és a béreknek 10 százalékkal való leszállításában látják. London, május 21. Joynson-Hlks, belügyminiszter az alsóházban egy kérdésre válaszolva ait mondta, hogy az általános sztrájk idején Szovjet Oroszországból az angol bányászok sztrájk vezetőségéhez 100000 font sterling öiszeg erejéig csekk érkezeti, amelyet a bel ügyi kormány visszajuttatott a feladónak. A szakszervezeti kongresszus főtanácsa elállott attól, bogy most hivja össze a kongresszust. Bizonytalan időre ekhalasitódott és valósiinűleg csak Juliusban űl össze a szakszervezeti kongresszus, mert a munkások szervezeteinek kebelében is naiy az egyenetlenség. A parlamenti munkáspátt körében sokan vannak, akik elítélik a szak szervezt ti vezéreket. Ramsay MacDonald ugy nyilatkozott, hogy évtizedeken dl többé nem lehst Angliában általános sztrájk s ax elhibázott Jegy vetnek bizonyult. Május 31-én választanak elnököt, Pilsudski nem fogadja el az elnöki tisztet. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Varsóból {elentik: As elnökválaszló nemzetgyűlést végérvényesen májas 31-re hívták össze Varsóba. A megbivékat szombaton fogják szétküldeni. A különböző pártok között közeledés mutatkozik az elnök személyére vonatkozólag. A centrum is jobboldd egyrésze már nem ellenzi Pilsudski megválasztását. Varsói jelentés szerint Pilsudski kijelentette, hogy esetleges elnökké választását semmi körülmények között sem fogadja eL Posen, május 21. Az egyetemi tanács felszólította az egyetem baligatóit, hogy zártsorokban tömOtűljön a legális kormány mögé. Az ifjúsági szervezetek vezetőségei önkéntes hadseregbe való toborzást kezdtek meg. Az Ifjúság ezerötszáz főnyi csapata már el Is indult a kongresszust Lengyelország halárai felé. A nacionálista pártok vezérei majdnem teljes számban összegyűltek Posenben. A szeparatista szellem Itt változatlanul igen erős. Kaitewltzban Korfanty szitja a hangulatot Varsó ellen. INMMWMIIMIMM „Bünt követ el az az állam, amely fegyverrel akarja a népek vitás kérdéseit eldönteni." Megkezdték a földművelésügyi tárca költségvetésének vitáját. Budapest, május 21. A nemzetgyűlés mai ülésén folytatták a hadügyi tárca vitáját. Az első felszólaló Malesits Qízi. A mai európai helyzet szerint Magyarországnak hadseregre szüksége nincsen. Meg kell állapítania, hogy a jelenlegi magyar hadsereg sem létszám, sem technikai felkiszUHsig tekintetében nem védheti meg Magyarotszágoi, különösen azért nem, mert szomszédaink sokkal Jobban fel vannak szerelve. A hadsereg tartása tehát fejesen Ulu zérius. — A kapitalizmus legpregnánsabb kifejezője a hadiszergyáriát. A mezőgazdasági gépgyártás fejlődése például messze elmarad a hid szerei gyártásától. Békés szándékunkat legjobban a hadsereg leszerelésével mutathatjuk meg. Kiss Menyhért: A hadbiztos! állásokat csak rendezett vigjoni viBzotyok köatöit Lévő tisztekkel töltsék be. Csáky Károly gróf hoavédelmi miniszter: bol van ilyen ? I Felkiáltások a szocialistáknál; Tisztességes emberekkel töltsék be a hadbiztost állásokat. Peyet Károly kileleati, hogy Ok pacifisták és nem hajlandók semmiféle militarista kiadást megszavazni. A jövő háborúja borzalmast bt> lesz, mint íz elmúlt világháború. Est a háborút nem a bátorság, nem a fegyverek fogják eldönteni, a követkeiő háború a gáz, a mérges gáz háborúja lesz. Bűnt követ el iehát minden állam, minden politikus, aki fegyverrel akarja mafd a népek vitás kirdiseti eldönteni. Egyedül a zöidasztalqál kell ezeket a nagy kérdéseket elintézni, nem pedig az emberek millióinak elpusztításával, fegyverrel a kézben. Locarno szelleminek kell uralkodnia az ilyen viták eliaiétésében. — A nemzeti hadseregbe nemcsak az vonui be, aki be akar lépni. A bevonullakkal aláíratnak egy irást, amely szét int kötelezik magukat, hogy kilépnek a szakszervezetből. Ez csak olyan hadseregben van meg ... Esztergályos János: Ahol politizálnak l (Zajos helyeslés a szociáldemokratáknál)