Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-22 / 116. szám

Ura korona. DÉLMAGYARORSZÁG S wMeiSsti! Dsík p«r®*c-», I VaMm IKK, RUasfcfiratal, SfflOMÉMarvilf is lefjlriis1 Aradi ucca 8. faitJü* M. fontol PtHfl áeadsf-íjgftnst 1. ntm VrictMoáH li u A városi párt Ha a nemzetgyűlés megoldotta volna a rá régóta váró laladalok közöl csak a legfontosab­bakat, akkor most nem arról a városi pártról beszélnénk, amely azért alakul u]|á, hogy a régi feOzgyűlés éleiébe vigyen programszerűséget, tervszerű munkát, fegyelmet és kótelességtudást, hanem arról a városi pártról, amely esetleg as »/ közgyűlés tagjaiból alakult volna, vagy ala­kulna. A legfontosabb törvényhozási reformok azonban sajátságosan mind késnek. Valameny* ajirfil elismeri a kormány, hogy most már igazán tető alá kellene vinni őket. Hirdeti, bogy vissza kellene végre adni a nankásbúíositó pénztáraknak az autonómiif. Belátja, hogy nem egészen perrendszerfl, ba a lapok fölött ő és nem az illetékes biróság Ítélkezik. Nem vonja kétségbe, hogy réges-rég elérkezett annak is az idele, hogy megillapittassék a törvényhatósági élet »1 siervezete. De azt is kijelenti, hogy ő elkészüli valamennyi reform előmunkálataival, nem tehet róla, ha a nemzetgyűlés nem kerili sorra őket. A városi politikától igyekszünk távoltartani a magas politikát. Most sem kever]flk Össze őket. Ugy valahogy gondoljuk azonban, hogy a nem­zetgyűlés migis kénytelen lenne foglalkozni ezekkel az igazán égető Javaslatokkal, amelyek elintézése nélkül nincs gyökeres konszolidáció, ba a kormány nagyon akarni. Ha léi tudjuk, a parlament munkarendjét a kormány állapítja meg. A kormánytél függ, hogy mikor és mennyi szabadságra megy a nemzetgyűlés. Lehet, hogy téves uton járunk. Mégis meg kell kockáztat­nunk azt a véleményünket, hogy esetleg nem származnának túlságosan nigy kirok abból, ba a nemzetgyűlés nem menne évenkint tObb szOr szabadságra, olykor-olykor 6, 8, sőt 12 hétre is, hanem azt az időt, amit szabadságot tőit, arra használná fel, hogy letárgyalná a kormány fontos jivaslalait, a többi kOzőtt ter­mészetesen a törvényhatóságok, a sajtójog és a munkásbiztositó reformjáról. Az kOztudomásu, bogy a képviselőház padsoraiban meglehetősen rakoncátlan frakciók is flinek. Igaz, ezek mindig felemelték tiltakozó szavukat, valahányszor a kormány szabadságra küldte a nemzitgyűlésl. A politikában azonban kiszámíthatatlanok az emberek. Megtörténhetik tehát, hogy ugyanezek a frakciók az ellen is óvást emelnének, ha a kormány egy szép napon meggondolni a dol­got és nem adna szabadsigot. No de annyi baj legyen. Hiszen le lehetne ölet szavaztatni. £s ahogy mi as egységes pártot ismer]űk, olyan örömmel és lelkesedéssel még soha nem sza vázolt egy Javaslat melleit, mint aminövel akkor szavazna, amikor azt kellene kimondani, hogy a nemzetgyűlés nem megy addig szabadságra, amig a kormány ba nem (erjeszti és el nea. intéztei! vele az állami életűnket az egész vonalon teljesen kiipitő valamennyi javaslatol. Ezt a munkát azonban a bőkezűen adomá­nyozott szabadságidő mellett egyéb apró körülmények is késleltetik. Kiszámíthatatlanná válván ilyen módon, hogy még meddig kell együtt maradnia ennek az egyre munkaképte­lenebbé váló közgyűlésnek, égetően szükséges volt, tehát a legnagyobb mértékben helyes az a kísérlet, amely megpróbálta fennállásának még hátralevő idejére komoly alkotó Jőrumot csinálni a közgyűlésből. Kétséges, sajnos, na­gyon kétséges, hogy lesz e ennek a fáradozás­nak sikere. Mégis meg kell mindent próbálni. Nagyarányú alkotó munka folyik a városházán. Ezt el kell ismerni. E munkák egyrészének egésze, másrészének részletei ellen közgyűlé­sen, sajtóban igen alapos aggodalmak hangzot­tak el, szégyeljflk leirni, még csak komoly számbavétel és megviiatás nélkül is. A köz­gyűlési többség rendszerint olyan mödon alakúi ki> hogy a határosatok iránt egyre jobban meginog a bizalom. Igen értékes elemek egé­szen távolsnarrdnak a közgyűlési vitáktól, Szeged, 1926 május 22, SZOMBAT Klölimttfi trák: Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapesten U vldttai <6.000 kor. Egyes uim ára hétkOznap 2000 kor. vasár- 4i Cnnepnap 8000 korona. IL évfolyam, 116. siám amelyek hangja, szelleme és színvonala bizony elég gyakran elriasztó. A legnagyobb bajok egyike pedig, hogy különösen kereskedők, ipa­rosok és független latéin erek hossiu ideje azt a kevés időt is sajnálják a közgyűléstől, hogy felmenjenek szavazni, pedig a város parlament­jében is bizony elsősorban az ő bőrűktől van szó. Amennyire beleláttunk a városi párt újjáala­kításának előkészítő munkálataiba, egyes dolgok meglehetős körültekintéssel, tapintattal, de határozottsággal is töriéntek. Ennek a pártnak most állandóm élő, éber, nrgyon szorgos és dolgos szervnek kell lennie. Ki kell küszöbölnie kebelébői iz elkülönülésnek és elkülönítésnek minden kis csiráját. A városért: a magunkért és gyermekeinkért való itthoni munkában egyesíteni kell a lakosság minden rétegét. De törődni is kelt minden rétegével. Nem erősza­kolt és mesterkélt ellenzékiségre gondolunk. Hanem a városi lakosság tOmör megszervezé­sére, hogy a tisztviselők és parasztok szavaza­tával szemben álljon a helyén minden egyes alkalommal a kereskedő, az iparor, a független lateiner. Hogy a tanyai vasút építésével szem­ben való aggodalom ne elkésve bukkanjon fel. Hogy rosszul értelmeseit osztályérdekbői le ne szavazhassák a legigazságosabb adót, Hogy ne a tanya döntsön, amikor a város kulturális kérdéseiről szavaz a közgyűlés. A bányatulajdonosok elutasították Baldwin javaslatát és 10 százalékos bér­rodukciét követelnek. Londow, május 21. A ldnyalnlo)d»Mi9k pin­teken délelőtt elttiesifoltdk Boltiwinnek a szén­konfliktus megoldását célsö javaslatalt. A bányatulajdonosok hangsúlyozzák a nyolcórás munkanap visszaállításának szükségességét, hogy ezáltal leszállítsák a termelési költségeket. A bányatulajdonosok szerint a kormány javaslati i az űzlelvezeiés szabadságát korlátoznák és nem emelnék a színbányák termelőképességét. Londonból jelenlik: A bányatulajdonosok szö vétségé ujabb indítványt juttatott el a kormány­hoz a szénválság megoldásáról. A bányatulaj donosok a megoldást a nyolcórai munkaidő bevezetésében és a béreknek 10 százalékkal való leszállításában látják. London, május 21. Joynson-Hlks, belügy­miniszter az alsóházban egy kérdésre vála­szolva ait mondta, hogy az általános sztrájk idején Szovjet Oroszországból az angol bányá­szok sztrájk vezetőségéhez 100000 font sterling öiszeg erejéig csekk érkezeti, amelyet a bel ügyi kormány visszajuttatott a feladónak. A szak­szervezeti kongresszus főtanácsa elállott attól, bogy most hivja össze a kongresszust. Bizony­talan időre ekhalasitódott és valósiinűleg csak Juliusban űl össze a szakszervezeti kongresszus, mert a munkások szervezeteinek kebelében is naiy az egyenetlenség. A parlamenti munkás­pátt körében sokan vannak, akik elítélik a szak szervezt ti vezéreket. Ramsay MacDonald ugy nyilatkozott, hogy évtizedeken dl többé nem lehst Angliában általános sztrájk s ax elhibázott Jegy vetnek bizonyult. Május 31-én választanak elnököt, Pilsudski nem fogadja el az elnöki tisztet. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Varsó­ból {elentik: As elnökválaszló nemzetgyűlést végérvényesen májas 31-re hívták össze Varsóba. A megbivékat szombaton fogják szétküldeni. A különböző pártok között közeledés mutatkozik az elnök személyére vonatkozólag. A centrum is jobboldd egyrésze már nem ellenzi Pilsudski megválasztását. Varsói jelentés szerint Pilsudski kijelentette, hogy esetleges elnökké választását semmi kö­rülmények között sem fogadja eL Posen, május 21. Az egyetemi tanács fel­szólította az egyetem baligatóit, hogy zárt­sorokban tömOtűljön a legális kormány mögé. Az ifjúsági szervezetek vezetőségei önkéntes hadseregbe való toborzást kezdtek meg. Az Ifjúság ezerötszáz főnyi csapata már el Is in­dult a kongresszust Lengyelország halárai felé. A nacionálista pártok vezérei majdnem teljes számban összegyűltek Posenben. A szepara­tista szellem Itt változatlanul igen erős. Kaitewltz­ban Korfanty szitja a hangulatot Varsó ellen. INMMWMIIMIMM „Bünt követ el az az állam, amely fegyverrel akarja a népek vitás kérdéseit eldönteni." Megkezdték a földművelésügyi tárca költségvetésének vitáját. Budapest, május 21. A nemzetgyűlés mai ülésén folytatták a hadügyi tárca vitáját. Az első felszólaló Malesits Qízi. A mai európai helyzet szerint Magyarországnak hadseregre szüksége nincsen. Meg kell állapítania, hogy a jelenlegi magyar hadsereg sem létszám, sem technikai felkiszUHsig tekintetében nem védheti meg Magyarotszágoi, különösen azért nem, mert szomszédaink sokkal Jobban fel vannak szerelve. A hadsereg tartása tehát fejesen Ulu zérius. — A kapitalizmus legpregnánsabb kifejezője a hadiszergyáriát. A mezőgazdasági gépgyártás fejlődése például messze elmarad a hid szerei gyártásától. Békés szándékunkat legjobban a hadsereg leszerelésével mutathatjuk meg. Kiss Menyhért: A hadbiztos! állásokat csak rendezett vigjoni viBzotyok köatöit Lévő tisz­tekkel töltsék be. Csáky Károly gróf hoavédelmi miniszter: bol van ilyen ? I Felkiáltások a szocialistáknál; Tisztességes emberekkel töltsék be a hadbiztost állásokat. Peyet Károly kileleati, hogy Ok pacifisták és nem hajlandók semmiféle militarista kiadást megszavazni. A jövő háborúja borzalmast bt> lesz, mint íz elmúlt világháború. Est a háborút nem a bátorság, nem a fegyverek fogják el­dönteni, a követkeiő háború a gáz, a mérges gáz háborúja lesz. Bűnt követ el iehát minden állam, minden politikus, aki fegyverrel akarja mafd a népek vitás kirdiseti eldönteni. Egyedül a zöidasztalqál kell ezeket a nagy kérdéseket elintézni, nem pedig az emberek millióinak el­pusztításával, fegyverrel a kézben. Locarno szel­leminek kell uralkodnia az ilyen viták eliaiété­sében. — A nemzeti hadseregbe nemcsak az vonui be, aki be akar lépni. A bevonullakkal aláírat­nak egy irást, amely szét int kötelezik magu­kat, hogy kilépnek a szakszervezetből. Ez csak olyan hadseregben van meg ... Esztergályos János: Ahol politizálnak l (Zajos helyeslés a szociáldemokratáknál)

Next

/
Oldalképek
Tartalom