Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-19 / 113. szám

1926 május 19. PBLMAOYARORS2AO a frankügy anyagi rendeléséről volt sz$, a herceggel együtt felment a várba, ő lent várt a miniszterelnökségi kapnban, a herceg pedig felment s egy félóra múlva kijOtt a herceg azzal a hirrel, bogy Nagymiiiósdgod egymilliár dol helyezett kilátóiba a frankhamisítás dijaira. Bethlen: Soha ilyen kéréssel nem járt fenn nálam, velem a frankügyről soha nem beszélt, mert az hazugság, hogy a herceg, akár egye­dül, akár mással azért jött volna fel hezzám, hogy tőlem egy milliárdot kérjen. Windischgraetz: Igen, igy van. Elnök: Salvus conductust kért valaki, vagy hasonló valamit, amit biitosilékul, fedezetül használhatóit volna akár Hir, akár más? Bethlen: Nem. Elnök: 1923-tól 1925 novemberig a Kozma­féle közlésig nem hallott Nagy méltóságod a frankügyröl ? Bethlen: Semmit, egy szót sem. A főügyész kérdései után dr. Vázsonyi János védő kérdez: Miért üzente nagyméttőságed Nádosynak azt, hogy akadályozza meg a dol­got. Miért nem azt az üzenetet küldte, hogy iegve meg a szükséges törvényes lépéseket ? Bethlen: Én csak az értelmét tudom vissza­adni szavaimnak, de nem a szószerinti szö­veget. Vázsonyi: Tud-e arról nagymélfóságod, hogy az Apponyi téren Nádosy azt mondta Prónay­nak, hogy tud arról, hogy a herceg Ilyesmivel foglalkozik ? Bethlen: Erről később értesültem. Vázsonyi: Miért nem indították meg a nyo­mozási ezen a nyomon, mtiri kezdték Kovács Gáspár, Rába ügyivel? Bethlen: Mikor Genfből visszalőttem, Prónayt csak 17-én fogadtam s ő akkor nem tett nekem jelentést Nádosyról s csak később, amikor emlitetie ezt a dolgot, akkor indult meg a nyomozás ezirányban. Vázsonyi: Nagyméltóságod tud arról a meg­beszélésről, amely a Nyut-uccában Rakovszky lakásán történt, — amikor Nádosy és a herceg is ott voltak. Kinek az iniciativájából tőrtént ez ? Bethlen: Rakovszky volt megbizva részem­ről az ügy kinyomozá8ával és pedig ugy, hogy lehetőleg diszkréten nyomozzon. Vázsonyi: Miért nem méliőitatoli komolyan venni Kozma kijelentését, miért nem szőli arról VÖÍS minlstternrk? Bethlen: Én elintéztem az ügyet, mert hiszen Ptónayt utasítottam, hogy a főkapitánynak adja meg az utaiitást. A: elnök: Nádosy Imréhez: Mi az észrevétele ? Nádosy: Teljes valóság, amit a miniszter­elnök ur mondott. Windischgraetz hangsúlyozza, bogy 0 a frank­üggyel kapcsolatosan a Miniszterelnökkel soha­sem beszélt. Az ügyész indítványára a biróság Bethlen István grófot vallomására megesketi. Néhány irat felolvasása ulán a mai rendkívül izgalmas tárgyalás véget ért. Öt feljegyzéstf egy zárt levelet foglaltak le Hir György képviselő lakásán. Megtartották a házkutatást. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Hir György Rókus-kórházi vallomása után a Töreky-tanács házkutatást rendelt el a képviselő lakásán az emiitett Bethlen-féle levél ügyében. Délután 5 órától 7 óráig Lakatos rendőrkapitány több detektív társaságában azonnal meg is tartotta a házkutatást Hir György lakásán. A házkutatás során lefoglaltak öt darab feljegyzést és egy zárt borítékot, amelyet a rendőrség átadott Töreky tanácselnöknek. A biróság megrágalmazása miatt elitélték a szegedi kurzuslap főmunkatársát. „Megáll az eszünk* — irta a kurzuslap a Burger-figy Ítélete után. — A vád­lott botlással védekezett és kijelentette, hogy a kormány tenyerén hordozza a kurzuslapot. — ötmillió koronára Ítélték Puskás Jsnót. Emlékezetes még, hogy a szegedi törvény­szék Mid-tanácsa a dr. Barger Béla elleni sajtópöiben a valódiság bizonyításának elren­delése után felmentő ítéletet hozott. A nagy­jelentőségű itélet a szegedi kurzuslap 68 is­mertetett inkriminált cikke alapján uszítónak, izgatónak bilyegezie meg a szegedi kurzus­lapot, amely Szegeden az Igazi destrukciót kép­viseli, Az itélet után a kurzuslapban Puskás Jenő „Megáll az eszünk" címmel vezércikket irt, amelyben kritizálva a Víld-lanács Ítéletét, töb­bek közölt ilyeneket itt: naz iiilei ezerites hagyományokat bélyege­zett meg és az csak kedveskedés a diva­tossá vált liberális iránynak, de nem ab­szolút Igazság*. A rágalmazó kitételeket tartalmizi cikk alap­ján a szegedi törvényszék Vild-iandcsa felha­talmazást kért az Igazságügyminiszterlől, hogy a cikk irója ellen megindíthassa a rágalma­zási pórt. A felhatalmazást az igazságügymi­nisster meg is adta. A szegedi ügyészség igy vádiratot nyújtott be a cikk irója el en, amely felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalma­zással vádolta meg Puskás Jenőt. A vádirat háromrendbell rágalmazást állapí­tott meg a cikkben, mert az ítéletei hozó ta nácsban résztvett három bírót, Vild Károly elnököl, dr. Tarajossy Béla és Molnár István szavazóbirőkat vádolta meg részrehajlással, azonkívül olyan tényeket állüolt, amelyek való­diság esetén fegyelmit, büntetőeljárást és köz­megvetést vonnának maguk után. „Csak elírás volt.. Zsúfolt padsorok előtt nyitotta meg a fő­tárgy alást kedden délelőtt 10 órakor juhász István tanácselnök. A vádat Negy Géza ügyész képviselte, a vádlott védő nélkül jelent meg. Puskás Jenő személyi adatainak bemon­dása után az elnök kérdéseire elmondotta, hogy háromszor volt már büntetve. 1910-ben Kassán párviadalért 2 napi és hasonlóképpen párviadalért Miskolcon 1925-ben 2 napi fog­házra. Bejelenti még, hogy nemrégibei jog­erőssé vált az itélet egyik rágalmazási pőré­ben, amelyben másfélmillió korona pénzbünte­tésre ítélték. Majd kijelenti, hogy bűnösnek nem érzi magát, mert as inkriminált cikk véle­ménye s«erint nem tartalmaz bűncselekményt. Csak krliikát gyakorolt az itélet felett, anélkül, hogy sérteni akart volna. Az „alkalmi kedves­kedés" ptdig elírás volt. Azt akarta mondani, hogy az itélet kedves csemege lesz a liberá­lizmusnak. Elnök: Öa mint főiskolái végzett újságíró nem tud disztlPgválnl ? Vádlott: Csak eitrás és elvltis voli... Mi­előtt azonban érdemben hozzászólnék a vád­hoz, kijelen em, hogy a valódiságot nem óhaj­tom bizonyítani, mert az az álláspontom, hogy itt sértés és sérelem nem történt. — Kérem azonban elnapolni a jelen fő tárgyalást addig, amig az a bizonyos pör jog­erőre nem emelkedik. MeggyözCdísem ugyanis az, hogy a felsőbb bíróságok a Burger-ügy indokait megsemmisítik s igy ügyem egészen más elbírálás alá esik. t Nagy Géza ügyész ellenzi a tárgyalás el­napolását s a biróság el is utasítja a kérelmei azzal, hogy az ügy elbírálására nézve közöm­bös a felsőbb bíróságok ítélete. A vádbeszéd. Ezután Nagy Géza ügjész mondja el vád­beszédét. — A vádlott — mondotta —gazzal véde­kezik, hogy a legsúlyosabban inkriminált ki­fejezése botlásból és elírásból származik. Ezzel szemben az egész cikk oly súlyos vádakat tar­talmaz és olyan következtetéseket von le az ítéletből, hogy a vádlott intelligenciájából kö­vetkeztetve, elírás nem történhetett, a rágalma­záshoz megvolt a szándék és a tudat. — A vádlott elismert, hogy irása a Viid­tanács Ítéletére vonatkozik. Kritikát irt, de kritikája messze tulment a határokon. Felhívja a lap olvasóközönségének figyelmét egy vélt sére emre. Megrágalmazta és részrehajlással vádolta meg a bíróságot, hogy Íté­leténél pártosság vezette és nem emelkedett felül a pártpolitika szen­vedélyein. Ha ez igaz lett volna, akkor az Ítélkező biróság tagjai ellen fegyelmi eljárást kellett volna indítani. — A vádlott kettőzöd figyelemre hivla fel kö­zönségét és olyan tévhitet akart elhitetni, amely alkalmas a bírói tekintély aláásdsára. Szigorú itélefet kér és indítványozza, bogy az ítéletet abban a lapban, ahol a cikk meg­jelent és egy másik szegedi organumban is közzétegye a vádlott Bocsánatot kérek... Puskát Jenő védbeszádében a vádiratnak három rendbeli rágalmazást leliüntető részét igyekszik megcáfolni. Kijelenti, hogy kritikáját a törvényszék tanácsára érlelte és neai a tanács egyes biráira. — A tanács bírál előtl a legnagyobb tiszte­lettel hajlok meg s szavaimmal csak a bírák összességét, tehát a tanácsot érintettem. Én nem tudhittam azt, hogy melyik szavazóbíró folyt bele az ítéletbe. Meg vagyok győződve, bogy nem mindegyik. — Én legfeljebb becsületsértést követtem el. Nem volt tudatos szándékomban a biróságot megsérteni, mert az az újságíró, aki tudatosam megsérti a független bíróságot, nem méltó arra, hogy tollat vegyen kezébe. Amit teltem, az elnézés, elvétés volt, amelyet a lázas újság­írói rouaka okozott. — Nekem nincs módomban, hogy a bírósá­got máshol megkövessem és igy ez alkalom­mal a legmélyebb tisztelettel bocsánatot kitek a megsirleti tanácstól. Kérem az ügyész urat, fogadja el elégtételemet és nyilitkozzék arról, hogy tovább viszi-e az ügyet. Nagy Gésa ügyész válaszában kijelenti, hogy a váda! fentarlji. Szigorú Üélefei kér, mert a vádioli tudatosan sirtette meg a bíróságot. Lehetetlen a lapot megbélyegezni.,. Az ügyész replikájára Puskás Jenő tovább folytatja beszédét. Az ítélet kiszabásánál enyhiiő körülménynek kéri l etudni, hogy a cikk megírására a Vild­!a««cs emlékezetes itélet indokolása adott im­pulzust — Nekem nem volna eg?éni sérelmem az ité­let indokolás* — mondja —, mert az uszitónak bé­lyegezett 68 cikket nem én írtam. Az ítélet si­relmes az UJ Nmzidikre, mint erkölcsi testü­letre, Bűnösek voltak a cikkírók, akik írták a cikkeket Azokat kelleit volna elitélni « nem a lapot — Miért nem bilyegezie mag a biróság a lap igazgatósánál, afciket Szegeden mindenki messziről megsüvegel. Szent meggyőződésem, Horváth Ferenc Dréher Sörözője csütörtökön nyílik meg. Este a 9. honv. gyalogezred zenekara hang­versenyez, utána Horváth Árpád ei

Next

/
Oldalképek
Tartalom