Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-09 / 106. szám

1926 május 16. DELMA'O YARORS]ZAO 313 f>' Szegedi iparosokat foglalkoztassanak ffc az egyetem építésénél. & U * P/M ... Ím k tanyai vamt kocsiparkjámk szállításától többek köiött azért is elestek a szegedi ipa­rosok, mert állítólag későn Jelentkeztek. Hogy ez meg ne ismétlődjék az egyetemi építkezé­seknél, én már most sietve Jelentkezem összes szegedi iparostársaim nevében. Jelentkezem és kijelentem, illetőleg bejelentem, bogy nemcsak vállalkozunk rá, de igazolhatóan képesek is vá­lyúnk az egyetem építkezéseit minden izében és ágában, minden kBIső segítség nélkül elvé­gezni ; tehát nemcsak a kömives munkát, ha­nem az asztalos, bádogos, lakaios, fűtés, vilá­gitás,"vízvezeték, burkoló, mázoló, üveges s»b. munkát és azok kifogástalan elvégzéséért s legmesszebbmenő szavatosságot vállaljuk. Beje­lenem ezt azért is, nehogy olyan helyzetbe kerüljflnk, mint kerültünk a kisvasutnál, ahol azt kivánták a szegedi iparosoktól, hogy három nspon belül a minisztérium által Jó ráhagyott terveket mutassunk be, Jóllehet, azoi elkészí­tése legalább 5-6 hetet vcslna Igénybe, Az egyetemi építkezés megkezdése szintén igen sürgős, de azt hiszem, még sem fogják annyira sürgetni, hogy a szegedi iparosoknak ne legyen elég idejok felkészülni rá és ki­védeni az őket itt is érhető meglepetéseket. Mert a polgármester ur legutóbbi — bár igen óvatos — nyilatkozata után erre is el lehelünk készülve. A polgármester ur azt mondja, bogy országos pályázatot fognak kiirni. Ez ellen mi eleve is a legélénkebben tiltakozunk. Szeged város olyan áldozatkészséget mulatott az egye­lem létesítéséért, amilyenre még nem volt példa. Tette ezt sgyrészi azért, fiiért hajlékot ? kart adni áz elárvult kolozsvári egyetemnek s m^rt Szegedéi kuUuráiii gócponttá akarta epéiui, másrészt azérl, hogy az é??k óta senyvedő szegedi ipart éa kereskedelmet el­lássa munkáral. A két előbbi ok az utóbbi nélkül nem lett volna elég erős a kért nagy áldozat megteremtésére. PMert rajt jelentene jelen esetben az országos pályázat? Azt, hogy rászabadítanák a szegedi agy etetni építkezésekre a budapesti nagyvállal­kozókat, trösztöket, befolyásosokat, benfentese­ket, akik tudják a módját, hogyan kell egy-egy szállítást megszeretni, mint azt legutóbb is szomorú példákból láttuk. De ha es a vesze­delem nem is fenyegetne, abban az esetben sem lehetne az építkezést a szegediek rovására bu­dapestieknek adni, mert Budipesten bármily rosszak is a viszonyok, mégis csak jobbak, mint Szegeden, hiszen az ország égyheted része Öudapsst, tehát mégis inkább kínálkozik mun­kaalkalom. Siefed, amióta határváros lett, el­vesztette teljes piacát. Környéke njacc ás tel­jesen önmagára utilva küzd nyomorúságos lé­téért. Ezzel izemben ma még inkább minden tekintetben Budapest áll a központban. A vas­úti tarifák ugy vannak beállítva, hogy ugy kqi< földről, mint belföldről minden ódigravitál. szegednek még azt a kedvezményt sem adta meg a korminy, hogy a vasúti tarifit mérsé­kelte volna 100 kilométeren belüli körzetben. A szenet, nyersanyagoké jelentékenyen olcsób­ban kapja Bijqapeit, mint Szeged, nem lenne tehát csoda, ha a budapes'i vállalkozik ajánlata látszólag olcsóbb lenne a szegedieknél. Ámde az egyetem építési költségeinek 50 százalékát Szeged adja, eltekintve a milliárdo­dat érö telkektől és pedig kifejezetten és ki­zárólag azért, hogy a katasztrófával fenyegető munkanélküliséget és nyomort enyhitse. Hiába mondj« a polgármester ur, hogy gondja lesz rá, hogy a szegedi munkások munkát kapja­nak, mert budapesti vállalkozó mellett csak legfeljebb kőművesek és napszámosok kapná-i nak munkát, mig a többi ipari munkás ío­vábbra is munkanélkü! maradna, vagy h?p­számos munkát vállalhatna. Ne csak a munkásokra legyea ebben as esesben gondja a polgármester urnák, hanem az iparosokra is. Ha ssagsdi iparosok végzik InSS^J^J^ egyezkednek a mun­Kások mind és tisztességes keresethez jutnak, mert a szegedi iparosok csak szegedi munká­sokat foglalkoztatnak. Ezzel szemben a buda­£íl..Vái ia,ku BudaPeslen budapesti munká­S1®?L" aszia,°8' bádogos, szerelési, világítási és minden egyéb munkát es azt készen néhány munkás kíséretében küldi Szegedre. AZ iparosoknak és munkásoknak ebben az esetben ugyanaz az érdekük: hogy a munkát •hegedi Iparosok kapják. És mert ez a szegedi kereskedőknek is érdeke, én biztosra vaszem, bogy ebben a kérdésben egyetért az egész ?ífxkö?ön3Lége é8 egységes lesz a törvény­hatóság is. Oly elementáris erővel fog meg­nyilatkozni az a követelés, hogy a szegedi egyetemet csak szegedi iparosok építhetik, nogy ez előtt, nemcsak a város tanácsának, de a kormánynak is meg kell hajolnia. Pdlfy Dániel -IS—16— „Kutyahust mér ki a mészáros I a Török István kisteleki mészárosmester a mult év végén Kisteleken Horvát Mihály mé­szárosmester társáról azt állitotla, hogy az kutyahust is kimér üzletében. Horvát Mihály hitelrontás címén tett feljelentést szakmatársa ellen, akit szombaton vont felelősségre a sze­gedi törvényszék Juháss-tanácsa. A vád szerint Tőrök a községben sokaknak (epesztette azt a birt, hogy Horvát kutyahust mér üzletében, aminek eredménye aztván az lett, hogy az ál­lítólagos kutyahusmérő üzletet messze elkerül­ték a vevők. A megvádolt mészáros az első napokban még nem tudta okát adni annak, hogy régi vevői, akik azelőtt mítidermap meg­fordultak üzletében, egyszerűn más mészá­rosnál szerzik be husszükséglelüket. Később, kerülő utakon, amidőn már vevő sem tévedt be üzletébe, tudta meg, hogy kutyahus árusí­tás gyanújába keveredett, minden ok és pozi­tívum nélkül. Megtudta még azt is Horvát, hogy üzlete létét megingató híresztelés riválisá­tól, Török István mészáros mestertől ered. A szombati főtárgyaláson a vádiolt mészáros tagadta bűnösségét és tagadta azt is, hogy a kutyahusárusitás hirét ő terjesztette volna. A községben mindenki beszélt erről % ő u cssk elmondásból hallotta a vádakat, asélkül, hogy azokat tovább terjesztette volna, A bíróság végül ia bizonyíték hiányában a vádlottat fel­mentette a hiteirontás vádja alól. A fuhász belefulladt a Marosba, mialatt juhait akarta kimenteni a folyóból. Az elmúlt hónap 28-án történt, hogy a felső­tiszaparti szalámigyár előtt egy ismeretlen középkorú férfi holttestét vetette ki a víz. A beiyszinre kiszállott orvosi és rendőri bizottság megállapította, hogy az ismeretlen, oszlásnak indult holitest már hónaitokkal ezelőtt kerül­hetett a vízbe. A holttest egyik lábáról hiány­zott a csizma és szegényes öltözékü ruházatá­ban nem találtak olyan igazoló írásokat, ame­lyekből személyazonosságát meg lehetett volna állapítani. Az i££3reilen holttest fényképéi és személy* leírását megküldték az összes Usza- és maros­menti községekbe, ahonnét sokáig nem érke­zeit értesítés, nem ismerte fel senki. A meg­keresésekre Csinádpalota község szombaton küldie be jelentéséi, megállapítva, hogy Sze­gednél az április 28 án kifogott holttest Pavlov Pál 28 éves esanddpalotai juhásszal azonos, aki juhnyájával legeltetés közben az áradó Marosba került s mg megriadt nyáját össze akarta terelni, a Maros elragadta. Pavlov Pál tragikus vizbelu'ását a szem­tanuk ugy beszélik el, hogy Pavlov a szeren­csétlenség napján jahnvájivai a Mwos partján tartózkodóit. Leheveredett a fabe és néhány környékbeli gazdával beszélgetett, amidón kis idő multán arra lett figyelmes, hogy a juh­máj egy része belesodródott a Marosba. Pavlov nekivágott a viznek, hogy juhait ki­mentse, amidőn egy örvény elkapta és pillana­tok alati a vlz alá kerüli, anélkül, hogy társai segíthettek volna rajta. A szerencsétlenség helyén a folyó élesen kanyarodik, ugy hogy ai ár Pavlovol a folyó túlsó oldalán isné; ki­vágta a partra, anélkül azonban, hogy ezt, a tehetetlenül szaladgáló szemtanuk a magas pari miatt láthatták volna, Pavlov a pariról még egyszer nekiment a folyónak, bog? juhait meg­mentse, amikor kimerülve már nen tudott a lábán megállani, ugy hogy a Maros másod­szor is elragadta és mos! már menthetetlenü! beleveszeit a vixbe. Pavlov hozzátartozói napokig nem tudtak a tragikus vizbefuiásról s mint eltüntet kerestették s csak nemrégiben szereztek hivatalos tudo­mást arról, hogy a Juhaiéri aggódó juhász belefulladt a Marosba. TAVASZI KÖPENYEK kosztümök, zsemperruhák legjutányoaabban készülnek Fleisctier Gizinél Aradi u. 5. II. 10. 999 { i Telefon: 16-33. Széchenyi Mozi Telelőn 1B-33. JffSl. Belvárosi Mozi pjjfftk | Teieton n-ss. Korzó Mozi tcmow n-ss." ~ 'Május 9 én, vasárnap fWxUÜA PlüAA a szenvedély és vezeklés VSaDltO l/IPCB. regénye 7 fejezetben. Főszereplő: Mae Murray. *zonK,íWl 'MtsraintmvesMt. gyónóban. Előadások kezdete 3, 5, 7 és 9 órakor létén fez eitl 9 oral előadást a Horváth Mihily uocal iryőrl helyiséében tartjuk. ... G. 11 14 leesel Május 9-én, vajájnap Hurrá Kalifornia • • * Autón a boldogság felé... Star-Universal vígjáték világattrakció 8 felvonásban. Főszereplő Orion-film I Május 9-én, vasárnap Orion-film 1 e • Reginald Denny AzoakWül:JiiiínrItailiálot. Burleszk 2 felvban. „Z" a fekete lovag. lo felvonásos Orion-attrakcfó. Főszereplő: Douglas Fairbatiks. Azonavüi: A technika csodája. Két felvonásos Buster-vígjáték. Előadások kezdete 3, 5, 7 és 9 órakor -VR I.TBII „„,,,.„ Előadások ke tdete 3, 5, 7 és B órakor Vuimin-ini"nr ~itmrr-"-— — t.1 r' r - - •,nn"J'f| '^SolTíit^^ KORZÓ MOZI Víieion 1 Kodat 1-58 BELVÁROSI MOZI Teleion Pénztári 5-81 Telefon 11—85. Telefon 11-85. Május 10-én, 11-én, hélfőn és kedden: (SPA­NYOL VÉR) BANDOLERO Filmregény 8 fejezetben Főszerepben : PEDRO DE CORDOBA. Azonkivül: Buster a kedélyes fogházban Május 10-én, 11-én, kétfŐR és kedden : legsikerül­tebb filmje HARRY PIEL Repülő avttó Burleszk 2 felvonásban. Előadások kezdete S, 7 és g órakor, iá M< esetén az esti 9 érái előadást a Horváth Mihály uooat ny&rl helyiségben tartjuk meg. HMCBMMWMMtMlK Kalandor dráma 8 fel­vonásban. Azonkiv&l: Megy a gőzös kitűnő vígjáték 2 fel­vonásban. Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom