Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)
1926-05-01 / 100. szám
Ura fom&mmmm DÉLMAGYARORSZAG * : jKwaeu&sSti »«*««-«. á iwíttu* lS-n. KteddUrataU. *{H*aA«T«Klv!Ai H i«af)t«dai Aradi ncca 8. TMr m, CUiadsi-Ksetra* < 18-84 Majális. Síinjei Mcrse Pál remekére gondolnak, a magyar ver sacrum e varázsos népségű kivirutálára, amely nem csupán a mi művészetünkben Jelent uf korszakot, de valahogy Jelképez egy világot, amely letűnt és ki tudja, mikor és hogyan tér vissza újra ? A boldogságot ábrázolja ez a gyönyörű, figurális tájkép, az örömet, amely nem tilalmas és nem ritka vendéf, a harmóniát, amely az élet és természet, az ember és világ között megvolt, az ismeretlen tartományba tért békéi jelenti ez a magyar alkotás, amelyet mi most olyan hiába keresünk. A szemek derűje, a szalagok kékje, a nap aranya és a ruhák rózsaszínje tündökölnek és mosolyognak Szlnyei Merse Pálnak múlhatatlan vásznán, hirdetve az éld üdvösségét, a föld és ég ölelkezését. Hol van ma ez a sí ép összhang, a mi világunkban és a mi művészetünkben, amely háborúk és forradalmak ösvényein és örvényein kérésziül a nagy bizonytalanba tévedt. Majális édes kedvessége, tavaszi hónap aranya éi zöldje, ma kételkedők és kicsinyhitűek, bizalmatlanok és hitetlenek vert seregei és eltévedt hadai köszöntenek bátortalanul és barátságtalanul, mint zordon szimbolumot és az embertestvériség ünnepének egekbe csapkodó örömtűzd és lélekbe markoló öröménekei helyett a gyanú és félelem, a gyűlölet és fásultság árnyékai homályosítják el a majális melegét és ragyogását. Pedig, mit fittek, kksitifbitiek ? Május mindig eljön és az éleire bujtogaija a fiatal és erős testeket és lelkeket. Májúi örökké visszatér és a fénynek és a hévnek toboroz hiveket. Május folyton feltámad és lázilű orgonák, vadgesztsnyevirágok, piros pünkösdi rózsák igéretét és tdjesűlésél hozza meg nekünk. A francia költésietben liszles hagyomány április varázsának magasztaléin. Nskik e szeszélyes és talányos hónap a klasszikus tavaszi hónap, amelyben Oerminal és Fioreal következnek, a csirásás éi avirágzás és amelyben Djntots titán! homloka a várpad kíméletlen kossrába hullott. Snlly Prudhomme talán legigazabb éa legegyénibb versét irta Ápril varázsáról, de nekünk május a szivünk csodaszép hava, május, amelyről Hdne hársfaiilalos és holdsugaras diiai ábrándosnak, május, amely a tavasz diadalmis zászlaját égésién kibontja és amelyben a mi első forradalmas vértanúinknak, Mar* tinoviciéknik fajé gördült a generális kasiáló porába. Mondják, azóla a legszebb ibolyák is rózsák nyilnak izon a veiztőhtlyen, amelyet Petőfi költeménye avatott s becifilet megszenIslt és megáldott magyar mezejévé. (0, hogy a mi legjobb mezőink vérmezők I) A május minden évben eljön egyszer, de vájjon hol vannak a régi majálison I A nap aranya éi a mező smars|dja 'mindig visszatér, de vájjon mikor (ér vissza kedvűnk hsjdsni aranya, ifjuságunk egykori smaragdja,Imikor lesz ünnep a mi világunkban, boldog, békés majális a szivekben és az elmékben ? Mikor lesz iz, hojy szépen elfér mijd egymái mellett az élat nigy majálisának teritett asztalánál ember as emberrd, magyar a magyarral, testvér a testvér rd? Mikor ? Május ujjongón lengeti lombok gazdag és tarka lobogóját, május büszkén harsonázia erdők és rétek boldog és szapora énekét, május, a nagyszerű varázsló egymás felé terelgeti az emberi vágyakat és akaratokat, de az ember ma még botorul és konokul lázong május babája és hívása ellen, az embsr még nem akar fslejlení és nem akar remélni, az ember még farkasa az embernek, az ember még politizál, holott élnie kellene, sz ember még kategorizál, holott szsretnie keltene, az ember még ölni próbál, hololt őldnie keltene, az örök májusi piriscsoiit szerint 1 De azért ciak tűndöiölj és virulj, csak harsogj és fuvolázz ó wájur, csak ne kíméld a Szeged, 1926 május 1, SZOMBAT sugirat és ne talnáld a virágot, at iröm rádiójám hirdesd az egyetlen és soha tCbbé viisza nem térő éleinek Isten kegyelméből való jogait és igazait. Talán mégis csak egyre többen és többen akadnak, akik s gondok és bsjok ország SlCfliziéKi iraki Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapesten « Tliliken 45JJ00 kor. Egyen mim ára hétkOtnap 2TOO kor. nc*r< <* tnmpnap »OiO korona. II. AvfOyam, 10J tsam utján és farkasvermeiben felfigyelnek a szavadra és beállanak vidáman és bátran abba a menetbe, amely sí örök haladás, béke és siabadiág irányában marsol dalolva és remélve rendületlenül I általános sztrájk fenyeget Angliában. A titkos tanácsülés rendkívüli törvényeket léptet életbe a bányász-sztrájk esetére. — Kizárás esetén általános szimpátia-sztrájk. A késő délutáni órákban a király elnöklete alatt összeült a titkos tanács és felhatalmazta a miniszterelnököt a rendkivili törvények életbeléptetésére. A titkos tanácsülés ulán ujabb tanácskozán kezdődött a szakszervesetek képviselőivel. A muakássig hajlandó ideiglenes napibéregyetmény alapján folytatni a munkál, hogy lehetővé tegyék a megegyezést, de figyelmeitetik a miniszterelnököt, hogy kizárás esetén a többi > szakszervizetek szimpátia-sztrájkjával és a I bányatulajdonosok bojkottjával ts számolni kell. (iBudapesti tudósttónk telefon jelentése.) Londonból jelentik: A bányatulajdonosok és a bányamunkások közStfi tárgyalások végkép holtpontra jutottak. BalCwin miniszterelnök megtette a szűksfges intézkedéseket a siombaton várható munkáskizárás esetére. Pénteken délután 4 órakor rendkivili minisztertanács volt, amely utdn a királyt Londonba kérették, hogy elnököljön a titkos tanács ülésén. A legtöbb bányában a munka befejezése ulán a munkások magukhoz vették szerszámaikat is ruháikat, számolva axxel, hogy nem dolgoznak. Nyolc hónapra Ítélték Vági Istvánt és a Glofeus-nyomda igazgatóját. Mindkettőjüket azonnal letartóztatták. (,Budapesti tudósttónk telefonjelentése.) Az V. ker. kapitányságon Eichardt István rendőrtanácsos rendőr-bflntetőbiró pénteken (á gyain Vági István és társainak kihágási ügyét, amelyet a Szocialista Munkás cimfl engedély nélküli lap kinyomatiaa miatt tettek folyamatba. Az ügyben vádlottként szirepelt Havas Móri a Glóbus nyomda igazgatója is. A rendőrbitó Vági Istvánt [és Havas Mórt 8—8 hónapi elzárásra és 13—13 millió korona pénzbüntetésre, Schömann Lászlót 2 hé napi elzárásra és 3 millió korona pénzbüntetésre itélte, az figy másik két vádlottját pedig felmentette. Domonkos rendőrfőtanácsos az ítélet súlyosságára való tekintettel elrendelte mind a három vádlott letartóztatását is a tolonchdzba való szállítását. „Az adóhat nem fokoztam, hanem mérsékeltem" A pénzügyminiszter a költségvetési vita végén nagyobb beszédet mondott. Általánosságban elfogadták a javaslatot. Budapest, április 30. Scitovszky Béla elnök a nemzetgyűlés pénteki ülését fél 11 órakor nyitotta meg. Aköitiégvdésivita első szőnoka: Reisinger Ferenc kifejti, hogy Tisza látván gróf mögött egy kis érdekközösség, a nagybirtokosok társasága és nem a magyar nép állott. Adatokat olvai fel, melyekkel bizonyitji, hogy mennyire meg van ssűkiive Magyarországon a gyülekezési jog. A belügyminiszter alárendeltjeinek basáskodása hihetetlen mérveket ölt és a miniszter ur egyáltalán^nem tett ez ellen semmit. Munkaalkalmat és a megélhetés lehetőségének előmozdítását sürgeti, ugyja tisztviselők, mint a munkásság számára. Ma még lehet segllenl, de ha felkerekedik migegyster Salgótarján, akkor baj lest. Hoyoi Miksa gróf a következő szónok. Lehetségesnek tartja a parlament összes pártjainak együttműködését, de ez nagyrészt a szociálistáktél függ. Vérfagyasztó az a cinizmus, ihogy£Pallavicini beszédét elmondotta. Propper Sándor: Az vérfagyasztó, hogy a kormány még a helyén vanl Hoyot Miksa ezután áttér a gazdasági helyzet bírálatira és kifejti, hogy a helyzet súlyos, de nem reménytelen. Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter áll fel szólásri, hogy felvilágosítást adjon a legújabb stinopamima ügyiben. — Kiss MenyhérI képviselő ur, — mondja a miniszter — feisiólitoit, hogy az Avéna szerződéses példányait tegyem le a Ház asztalán?. Elvileg hajlandó vagyok a képviselő ur kérésének eleget tenni, in praxi azonban ezldőszerint mig sem tehetek eleget, mert a szerződések nincsanek birtokomban, amennyiben szokat az egyes dandárparaccsnokságok őrzik. Arri az Avcnti Részvénytársaságot illeti, kijelentem, hogy a kincstárnok a részvénytársasággal semmlfile bonyodalmas ügye nem volt. Tény az, hogy a Földbirtokosok és Bérlők Siövelkezete sok helyen és igen sok esetben adott be pályázatot terménysíállitásra. Minden esetben ez a sziveikezet a legolcsóbb ajánlattevő volt. Kivéve a székesfehérvári tűiifaszállitás', amelynek vizsgálata szintén folyamatban van. Lényeges a dologban az, bogy a kincstár egyetlenegy esetben sem károsodott meg. — Ami a szerencsitlen tisztviselőkéi illeti, akik ajándékot kaptak: a megáiicpltások szerint ugy látszik, Igen kicsiny is jslentéktelen összegek voltak ahhot kipest, amelyekről a vezérigazgató a valóságban elszámolt. A szövetkezeti vezérigazgató csalódott abban, bogy megvesztegetésekkel előnyöket szerzett volna magának vagy szövetkezetének. Dréhr Imre után Pakots József felszólalása következett. Foglalkozik i szé .panamával és súlyos hibának tartja azt, hogy a honvédelmi ministier aszni mentegeti a panamai lehetőségit, hogy körülöltünk europasterle súlyos panamák lirtintek a múltban. Su yos hibának tartja, hogy a hatóságok mindig titkoíódznak az ilyen panamáknál Nagy Vinci: Egészséges közállapotok dbirjtk ax ügyek nyilvános tárgyalását. Pákott József: A régi Magyarországon a miniszter nem maradhatott volna a helyén I Foglalkozik ezután Viczián csütörtöki felszólalásával és ál'itásfitt rágalomnak és kitalálásoknak minősíti. Vicsián lendentiósusan állította . be a szabadkőművességet, hogy elterelje a figyelmei a tibbi titkos társaságokról. Felolvassa a szabadkőművesek alepszebálydt és kimulatja, hegy működésűk mindenkor a törvényesig alapján állott. Adatokkal bizonyítja Víciiin