Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-08 / 79. szám

1926 április 4. DELMAQYARORSZAQ 61 Románia ki fogja fizetni a háború előtti osztpáfic-magyaf tartozások hányadát. Kívánj*, hogy a többi dunai államok is járuljtnak hozzá a Vftskapukölciön terheihez. (A Délmagyarország berlini tudósítójától.) A Scbönbergw & Co. bankház kiadásában megjelenő „Osldevisenberichl* legújabb száma hosszabb cikkben foglalkozik a román lei kilátásaival és ennek során többek közölt a kővetkezőket irja: „A román államháztartásban fönnálló nagy nehézségek ellenére is valószinti, hogy Románia ki fogja fizetni a régi, háború e]őíti osztrákmagyar tartozások reá eső hányadát, noha erre Romániának nincsen jelentős fedezete. Valószínű azonban, Hogy & román kormány erre a célra S/á|cban külön alapot rezervált. Mindenesetre előbb-utóbb a román kormány kénytelen lesz ezt az alapot a költségvetés be bevenni. Általában, ha a román pénzügyi politikát nem helyezik egészségesebb ahpra, ugy csakhamar kétségkívül nehézségek fognak mutatkozni Románia financiális életében. — Elsősorban külföldi külcsín szükséges. Románia eddigi magatartása az utódállamok prágai megegyezését illetőleg azonban nem növelte a külföldi tőkések rokonszenvét és fölötte kérdéses, hogy a politikai rendszerváltozás ezen a téren irányváltozást is jflent-e. — A prágai konferencián a román kormány áitel elért könnyítések gyakorlatilag mindenesetre igen nagy fontossággal bírnak. Miután Románia hosszas huzi-vona után végre aláirta a prágai egyezményt, Romániának végre a Vaskapu kölcsön ügyében kell tiszta helyzetet íe»e5»««nie és megkezdeni a kacatok kiűzetését. Románia azt kivetett, hogy a többi dunai államok is járuljanak hozzá a Vaskepu-köicsön terheihez, exe« azonban vonakodnak és a jóvátételi bizottság állásfoglalására hivatkoznak. Valószínű, hogy végül is ezt a kérdést kompromisszummai topják megoldani, mivel a Vaskapu hajózásában Románián kivül fagoszlávia . éi Magyarország is elvitathatatlanul érdekelve I vssnnak. A Délmagyarország a demokráciáért harcol, fegyvere a függetlenség és szókimondás, hátvédje a közönség támogatása. BWWWWUWlWWWWtlIWWW^^ KÓSZÁLÁS PÁRISBAN. Páris, 1926 március 30. (Saját tudósítónktól) Megindultam ma reggel a párisi uccán, a tavaszi napsütésben, jól felnyitott szemmel és lei jegy ezien mindazt a különös, ksdves, egyszerű, jelképes kis dolgot, ami melleit a párisi ember megszokottan megy el, de engem, a pesti polgárt, megállított és gondolkozóba ejtett. 1. Biciklis rendőr köt ki előttem, egy ház előtt megáll, mint az őrszem. A ház falában ssépmíiü, nagy régi fira. Ez iskola. Csakhamar jönnek a gyerekek. Ügyet sem vetve a közlekedésre, sereglenek. Nem is kell. O.t a rendőr, már szaladoz, sípol, kurta botját emelgeti. Baj ne essék gyerekben! Betereli őket. Félórás szolgálat. Felkap a biciklire s a forgatagban eltűnik. 2. A bicikli, autó, autóbusz, villamos a forgatagaik kitett eszközök. A biciklista jól gondolja meg, ha a gyalogjáróról a száguldó bárkák közé merészkedik. De a bölciő négy kereke csak lá szat. A bölcső nem jármű... Minden bölcsőben királyfi fekszik. A forgalom megáll, a hatalmas teher-mammuthok pöfékelve várnak, mig a bö'csöt a rendőr a túlsó oldalra kiséri. 3. Felszállok az autóbuszra. A kalauznak tizenötféle jegye van. Kérek. A pénzt átadom. Megköszöni „merci monsieur", mintha abból neki haszna volna. Aztán a tömbjéről gummivégű pálcikával elválaszt egy jegyet. Nyál nélkül adja... Bizony nyál nélkül. Mindenáron meg akarom venni azt a kis gummit; csodálkozik, mosolyog, nem adhatja. Hanem útbaigazít és négy souért vettem egyet. Elküldöm a szerkesztő urnák, talán akad városatya, aki a közgyűlésen felmutatja. 4. Gördül az autóbuszunk, oldalról jön egy temetés. A koporsó előtt mindenki kalapot emel. Az autóbuszvezető nem ér rá, épp tülkölni, fékezni kell. Mindkét keze munkában. A fejét pillanatra, keményen hátraveti, ugy dobja le róla a kalapot... 5. A Place de la Bastilleon nagy tömeg, bódék, látványosságok. Az egyik kikiáltót meghallgatom. Közönséges, rekedt, városligeti kikiáltó. Igy kezdi: Amint azt Önök La Fontaine meséjéből ismerhetik... Nem ismertem. Tíz perc múlva egy szép La Fontaine mesével gazdagabb vagyok. 6. Menetközben, a ponyván, megveszem a Bastille történetét, megjelent az ostrom évében, 1789 ben, négyszáz oldsl és a Montesquieu: A,törvények szelleme cimü, slspvefő művet, be&ötve, összesen három frankért, ami {kevesebb, mist nyoiceser korona. 7. Megint iskolához érek. Benézek az udvarba. Jön kifelé egy osztály. Elől a tanár, utána libasorban a fiuk. A tanár az iskolakapuban megáll s minden diákjával kezet fog. A fiuk derülten, egyszerűen lépkednek el előtte, a sapkájukét lekapják s a tanár kézfogás közben majdnem mindegyiknek mond valamit. Igy búcsúzik másnapig az Idősebb j^barát... Végignézem, amíg csak diák van. Addig képtelen vagyok továbbmenni. Velem a tanáraim csak egyszer fogtak kezet: az érettségi bankett után. Előbb ittunk egyet. 8. A Qaartier Latinben kószálok, Az egyik kaput), amely gyűlésterembe vezet, ezt olvasom: .Részegek, kitartottak és azok kivételével, akik mások véleményét nem tisztelik, — bárki beléphet.* Ide egyszer belépek, gondolom, de előbb magamba szállok. 9. Estefelé megyek haza. A hotel halijába uj táblát tettek ki. Azt mondja, hogy a szobaárakat fölemelik. Ejnye, de kellemetlen... / Jobban elolvasom, majd csak három hét múlva emelik: legyen idő körülnézni, hátha másutt olcsóbb. Ollhon sok mindent mondanak, hogy miért érdemes Párisbi menni. Muzeumok, boulevardok, az Opera, stb. Igaz, szórakozni, szélt. D« élni binne, csöndesen és bűizkán párisi polgárnak lenni, — ezekért a semmisigekárt, ezekért az apró virágokért érdemes, amikből egy napra valót, kószilás kőiben, öiszeszediem. Rubin László. HjutgXC Hlff /Q Csütörtök. Róm. hat. Dines pk. Pra• W / öi testáns Lidia. Nap kel 5 ira 27 púikor, nyugtaik 18 óra 38 pertkor. Sossogyl-Mnyríá: ayitva d. e. 10—l-ig, d. u. 4-7-íg. Masiara nyitva ti. e. 10—12-I«. Kgyeíemi könyvtár (központi egyetem I. emelet) ayitva d. e. 8-1-Í& d. u. 3—7-ig. A színházi előadás este léi 8 Arakor kezdődik. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: Franki Antal Szent György tér (telefon 118), Zakár Sándor Valéria tér (telefon 695), Temesváry József Dugonics tér (telefon 793), Salgó Péter Mátyás tér (telefon 296), Moldvány Lajos Újszeged (telefon 846). Nvitás reggel fél 8, zárás este tél 7 órakor. Európai liga a szabadság védslmére, Páris, április 7. A Qaoildien feösli a szabadság védelmére nemrégiben alakult európai liga szervezkedési fölhívását. A liga taglainak arra kell törekedniük, hogy a népek összetartását biztosítsák Európában, minden egyenetlenségei megakadályozzanak, axokst ptdig támogassák, akik munkától és békével keresik ez egysiget. A fölhívást Németország, Franciaország, Anglia, Spanyolország, Olassorsíág, Svájc, Bjlgium, Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia és Oroszország polgárai közül mintegy hároraszázsn iriák alá. — Hindenburg jubileumi ünnep?. Berlin* bői jelintis: Szerdán tartották meg Hindenburg 60 éves knonai szolgálatának jubileumi ünnepségeit a lakosság Idkes részvétele mellet. Délelőtt a birodalom nevében Luther kascelár fejezte ki a birodaloas elnöke eíőil legszívélyesebb szerencickivánatsit. Dé.ben a birodalmi elnök házában emlékünnepély tolt, amelysn igen sok katonai előkelőség vett részt éi amelyen Qessler birodalmi hadügyminiszter a véderő képviseletében közölte szeren ciskivánalait a birodalmi elnöknek. As elnöki palota előtt nagy töneg gyűlt össze és viharosan tüntetett és látni óhajtotta az elnököt. Az elnök több izben megjelent az erkélyen, mire a tömeg lelktssn éltette és a nemzeti himnuszt énekelte. As üdvözlők között volt a berlini angol nagykövet is, aki kormányásiak nevében szerincsgkivánitiit fejezte ki Hindenburgnak ritka jubileumához. Az elnöki pilóta előtt a Reichswahr díszszázada állott f3l, amilyet Hindenburg tábornagyi díszruhában tekintett meg, amely azulán zeneszóval és szásxléval vonult el előtte. — Tömörkény emlékének. A Pusztaszeri Árpád-Egyesület folyó hó 6 átJ tartott fővezérség! ülésén elhatározta, hogy néhai főtitkárának, Tömörkény Istvánnak, a nagy magyar írónak a sírját halálának évfordulója alkalmából folyó hő 25 én az idén is megkoszorúzza. Az egyesület kegyeletes megemlékezéséi dr. Hnnyadi-Vass Gergely, az előnyösen ismert szónok tolmácsolja. Ugyanezen fővezérség! ülés a májusi matiné előkészítésével is foglalkozott. Az egyesület Tömörkény István-irodatmi osztálya idei matinéját folyó évi május hó 16 án gazdag és változatos műsorral a városháza közgyűlési termében fogja tartani. — Kamarai választások Csongrád vármegyében. Dr. Kövér Imre vármegyei főjegyző a kamarai választások lefolytatására alakított központi bizottság elnöke Csongrád vármegyében u kamarai választások megtartását április 19. napjára tűzte ki. Csongrád vármegyében Szentes két kereskedő és két iparos rendes tagot és ugyanannyi póttagot, Csongrád város pedig egy kereskedő és egy Iparos rendes tagot és ugyanannyi póttagot választ. x Ba-anyi Jdnis Lil y zongoraestéje ápr. 15-én a Tiszában. Jegyek Tháliábsn. A. legújabb párisi divat szerint készíti Kunitzer, cipőit Tábor ucca 3. szám. (Uj városi bérpalota.) lőnyös'érak! £85 Teleion i Irodai 2-58. I I" I 1 BELVÁROSI MOZI Telefoni Pénztári 5-82. Telefon 11—85. KORZÓ MOZI Teleloall— 85 Április 8-án, csütörtökön Regény a gőg és szerelsm harcáról 6 fjlvonásban, Boris Kanyon, sáKffiír Azonkívül: JgjU^SflSKf VO^y lÖVÖlC B^r,eszk Előadások kezdete 5, T és 9 órakor. | Április 8., 9., 10., 11-én, csütörtöktől vasármpig j LUCÍfcNO &LBERT1NI, S ZtZ f Egy perccel éjfél előtt...! f N»gy kalandordráma 8 felvonásban. I Egyidejűleg: Albofák a cow-boyok között. Brik g Előadások kezdete köznapokon 5, 7 és 8 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és V órakor I ~ OHigliBI II Hl illill iWIIHM O OHHMl ifiilli