Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-07 / 78. szám

Hsm MOQ kerisnn. DÉLMAGYARORSZAG ttt&mSMv 0*»k famu'm. 3. rsMoa U-RS. KlKióMvxtaü, is JígyitíJBi Aradi ucca 8, falaivá 380. •SSIlAl! ínttfl aUMtafttstnl « TtMtmtUm lí-M. Sseged, 1926 április 7, SZERDA Híöliieftái ársk: Egy hónapra helyben 40.00U kor., Budapesten is tidton <5.000 kor. Egyes szám ára héikOznap 2(100 kor. már- is Innepnap 3000 korona, II. évfolyam, 78. Mám Húsvéti válságok. Vallon ni történik ma Earőpával ? A has­réti föltámadás örömünnepének tíjin miért rá­zogatják burkolt és nyiit válságok majd vala­mennyi állam politikai életét ? Máskor, régente, a boldog béke ideién elég volt, ba egy kor­mányválság adott témát az újságok vezércikket irő mesterembereinek, — miért kapcsolódik most as öref kontinensen a válságok sorozata egy­másba ? Franciaország moit éli ebben az esztendő­ben a barmidik válságot. Az elsőnél ment Caillaux, aki rendbe akarta kőzni a francia állam pénzügyeit. A másodiknál megbukott Briand, mikor a deficit cl ünteíésére be akarta hozni a forgalmi adót, pedig olyan óvatos volt, bogy a külföldi tapasztalatokon okulva nem is forgalmi adónak keresztelte. Visszajött agyán, mert a francia kamara észbekapott és éppen a népszövetségi tárgyalások ideién mm akart kor­mány nélkül maradni, de máris adva vannak a harmadik válság összes tényezői: a francia frank romlik tovább s a francia parlamentben és közvéleményben nincs meg a hajlandóság, hogy a frankromlás konzekvenciáit levonja és terheit viselje. Romlik a belga frank is. A francia pénz rom­lása a belgák pánzét is magával ragadta. Akik egyek voltak a diadalmámoiban, a dolgok tör­vényszerűsége szerint találkoznak a lecsúszás­ban i«. Pedig néhány hét előtt Jsnssen pénz­ügyminiszter még büszkén jelentette ki, hogy a belga frank oly biztosan van megalapozva, hogy nincs ok semmiféle aggodalomra. Akkor talán «z lebeghetett lelki szeaei előtt, hogy függetleníti magát a francia frank sorsától. Azóta megtanulhatta, hogy usm lehet egykönnyen el­vágni a mámor pillanatainak pénzügyi köldök­zsinórját. Válság van Csehországban is. A téli válasi­tások minden erőfeszítés mellett nem hozták meg a kormánynak a többséget. Ellenzékben vannak a németek és magyarok ás ellenzékben van Hlinkáék körüludvarolt auionomista pártja Is. A nyelvrendelstek még a németeknek azt a részét ia baloldalra szorították, akik gazdasági érdekből hajlandók lettek volna modus vivendit keresni és együttműködni a csehek mérsékelt elemeivel. A cseheknél azonban a túlzók kere­kedlek fölül és kátyúba vitték a kormány szi­kirét. Az a körülmény, hogy Csehországnak ma nincs psrlamentlris kormánya, hanem hivatalnok-minisztérium viszi az ország ügyeit, mindennél beszédesebb bizonyítéka, hogy a rendszer, melyet a köztársaság alapilói inaugu­ráltak, beteg, nagyon beteg. A betegség olyan nagy, hogy a köztársasági elnök a lemondás gondolatával fogSslkozifc, iileíőteg, ha meg is tárja mindátumának lejártát, nim szándékozik újra föllépni. Massaryk, aki a háború alatt fáradhatatlanul agitált ellenünk Genfben, Rómá­ban, Párisban, Moszkvában, Londonban és Washingtonban, elfáradt Három világrész min­den kűidí'ménél jobban kifárasztotta őt a cseh politika. A belgrádi Hőköm-siinházban magint meg­kezdődött Pasici és Rfidici bábjátéka. A zág­rábi könyvssboHotból litt parasztpárti vezér, aki megjárta Moszkvát és London), megismerte a szerb vizsgálati fogság kellemetességeit, ahon­nét azonban egyeisuen a miniszteri székbe len­düSt, ugy látszik, ismét u] meglepetéseket tar­togat fiókjában. Ugy látszik, kibékült, hogy uj alapon folytathassa rígi politikáját, mslyneS cél­jai ísmereSlsnsfe, uljai pedig belflhitatUnok. Ha ittak regényt hajókról, h% éjjel találkoznak, miért ne lehetne regényt irni balkániakról, ba nap­pal találkoinak. Romániában Bratlanu megy, Avarescu Jön. Avarescu as ellenzékből kerüi kormányra, a megbukott Bratianu ellesbsn támogatja. Oiyaa odaadáissl támogatja, mintha csak a saját hely­tartójának tekintené ideig- órá'g. Avarescu pedig választatni akar. Pár ja, amely a néppárt nevet viseli, öt embetböl átl, de biztos benne, hogy a választás meg fotja neki feozni a töbfcsígct. Ahol a kormány vsn, ott a hatatom s ahol a hatilom oda tódulnak as emberek. Voltak már Romániában választások, ahol a kisebbségi párt, ha megbízást kipott a kormányalakításra, oly sikeresen operált, hogy a választások után s régi többségnek hírmondója is alig marad!. £s meg meri valaki mondani, hogy a parlamen­tárismus technikáját nem értik jobban Róná­niáoan, mint teszem, Francisországban, vagy Anxliában ? De hát hol niacs válság Európában? Nincs talán válság Olaszországban, ahol mestersége­sen nyomnak el minden eltenvéleményt, vagy Oroszországban, ahol a bolsevizmus a külföldi kapitalizmussá köt ötvensiázalékos paktumo­kat? éi nincs lappangó váság mindazokaan az országokban, Kieiyefc érzik, hogy ba]3k van­nsk a világ ügyeinek elrendezésében, de még nem ismerték föl az orvoslás módjait ? . . . Azaz, hogy nemi Magyarországom szó sincsen válságról. Európa bajai hennánkét nem érde­kelnek. Belügyeink példásan rendezettek. Kül­ügyeink, frankügyeink előbb vagy utóbb szin­tén rendbe JOnnek. Valahogy csak lesz, mert sehogy még sohasem volt. Ki merné mondani, hogy válság vsn Magyarországon? Az uj román kormány minden jél igér. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Buka­restből jelentik: Az ladretiarea, a néppárt hiva­talos lapja rendkívüli kiadásban közötte a kor­mánynak az ország lakosságihoz intézett kiált­ványát, amely hangsúlyozta hogy a kormány a megbízatást a királytól kópia és nem a liberáli­sok akaratából kerüli hatalomra. A királyi akaratot a választásoknak kell majd megerősí­tenie. A kormány nehéz gazdasági és pénzügyi válság közepette vette át a hatalmat, de remeii, hogy sikerül a nehézséget leküzdeni. A kiáltvány erélyes lölszólitást intéz azok címére, akik a rend megbontására törekednek. A kormány figyelmezteti öket, hogy a rendza­varást minden rendelkezésére á,ló eszközzel meg fog|a akidályozni. A kiáltvány közli a kor­mánynak 14 pontba foglalt programját, amely­ben a többek kötött szerepel, hogy a kormány biztosítja az ország lakosságának stabad, kul­turális fejlődéséi fajra is felekezetre való ki­lömbsig niikil. „A magyarság politikai életébe a kormány nem akar beleavatkozni". Bukarest, április 6. A kormányprogramnak a kisebbeégre vonatkozó pontjaival kapcsolat­ban Lupas uűniszier Kolozsvárott a sajtó kép­viselői előtt nyiíatkoioit és kijelentette, hogy 0, Goldts és Lepadatu miniszterek hazafias motí­vumokból csatlakoztak az Avarescu-párthoz. A magyar pártnak a liberálisokkal történt meg­egyezése alkalmával fölbontott aucsai paktum­ról szólva kijelentette, hogy a paktum siövegét nem ismeri és nem tudja, hogy milyen mér­tékben volt kábára a magyarság vezetőjének elövigyázatlansága, hogy fölült a liberálisoknak. Ami Avirascu tábornokot illeti, ő a maga ré­széről a csúcsai paktumot ma is teljes egészé­ben elfogadja. Avarescu elsősorban katona, aki azon, amit aláirt egyszer, nem változtat. A magyarság politikai életébe az uj kormány nem kivda beleavatkozni, annál kevésbé a ma­gyar párt belső szervezeti életébe. A magyar párt elnöke lemond. Bukarest, ípriljp 6. Húsvét vasárnapján Ug- ! ron István, a magyar párt elnöke köriratban értesítette valamennyi tagozat elnökét, hogy az országos elnökség tisztiről lemond. Indokolása szerint a kormányváltó*** a magyar pártot uj helyzet elé állított?. Hangoztatja, hogy a ma­gyar párt semmilyen irányban niscs pártokkal szemben lekötve, önállóságát és függetlenségét megőrizte és a jövendö politikai irányzajára néxve semmi kötelezettséget nem vállal. 0 a pártnak közkatonája lesz. Végül belelenti, hogy az elnökség ideiglenes vezetésere Bethlen György gróf alelnököt kérte föl. UJ koaliciés kormány Jugoszláviában. Mi volt Pasics lemondásának oka ? Belgrád, április 6. Tudvalevő, hogy az öreg Pasics minisikrelnök újból besd'a lemondását. Mostani szorult helysetének főokozója az a Redles, horvátpárti vezér volt, akivel Pasics nemrég paktumot köiött, noha kgnagyobb ellen­sége. Radics a horvát parasztpárt és a foga­dalmi politika vezére, aki egyenest a börtönből kerüli a közoktatásügyi miniszteri szikbe, nem­sokára egyik irányítója leit a jugoszláv kor­minyiati politikának. Most, amikor elérkezett­nek látta az időt arri, hogy Pasiccsal, régi ellenségével leszámoljon, föirobbaatatta a kor­mányt. Radfcs ragaszkodott ahhoz, hogy a szkupstináaak azt as ülését, amelyen Pasics fiának panama-ügyeit tárgyalják, már április 8 ára hivják össze, Pasics ezt ellenezte — sez volt a kormányválság előidézője. Pasics most tipog&tédzik a LülönbCző jugo­szláviai pártok köiöit, hogy melyik csoporttal alakitha na újra koalíciós kormányt. Valószí­nűbbnek tartják azonban, hogy a mai radikális­demokrata parasztpárti koalíció marad meg, csak Pisics helyett egy kevisbi ekstptndli poli­tikus kerül a kiblnei Hite. Radici kijelentette, hogy öt momentán semmi egyéb cél nem vezeti, csakhogy a korrupciót letörje s ennek a törekvésnek érdekében még a le - szélső jobb­oldalibb Pribicsoiccsel is hajlandó volna közös kormányban részlvtnni. Belgrádi politikai körökben Ljuba Jovano­vicsoi tartják a legalkalmasabb személynek arra, bogy egy koalíciós kormánnyal átmeneti időre megoldja a krízist. Kívüle fötént Nincsics kül­ügyminiszter és Ttifkovlcs miniszterelnökségé­ről beszélnek. A megoldás kulcsa mégis Pasics kezében van (Kiaő éjjel telefondíja budapesti tudósítónk.) Belgrádból jelentik: A kormányválság még nem oldódott meg. A király hit főn Trlfkovicsot, a szkupsíina elnökét, majd Paslcsot, később Ra­dicsői fog'.d a khallgatáson, aki az audiencia után kijelentette, hogy továbbra is a horvát­szerb együttműködésért kíván dolgozni. A meg­oldás ku'csn migis Pasics kezében van és

Next

/
Oldalképek
Tartalom