Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-04 / 77. szám

12 DELMAGYARORSZAQ 19X6 április 4. Munkásdalosok. Irta: Dr. Kállay Emil. Piros pünkösd napján Magyarország munkásdalosai Szegeden országos dalosünnepséget akarnak rendezni. Akik rendezik és akiknek rendezik, azok magyar munkások. A Munkásdalegyletek Szövetségében 78 dalárda működik, köztük a Szegedi Általános Munkásdalegylet. Elgáncsolási törekvések ellenére az előkészítő munkálatok folyamatban vannak. Szeged város tanácsa 10,000.000 koronát szavazott meg a dalosünnep költségeihez való hozzájárulás cimén. Olyan dalosünnepre készülődnek Szegeden, amilyen még nem volt ebben az országban. A munkásdalosok testvéri szeretete széttéphetetlen lánccal fűzi össze a boldogabb jövő felé dacolva marsoló harcos sereg tagjait Büszkén hirdetik a munkásdalosok ennek a boldogabb, verőfényesebb, kulturáltabb, békésebb, szebb és jobb jövőnek bekövetkezését. E jövő felé emelkedik föl a munkássziv és ennek a jövőnek az Ígérete zeng a munkásdalokban. A magyar kultúrát viszik előbbre a munkásdalosok, amikor a hétköznapok gondjainak fáradságosan nehéz robotja után a dal kultuszának áldoznak. A pünkösdi dalosünnep fényes bizonysága lesz a munkásmozgalom kulturális teremtő erejének, de egyszersmind a fegyelmezettség és a szolidaritás hatalmas erkölcsi erejének is. A tömegek akaraterejéből és a munkásság kulturaszeretetéből sarjadzanak a munkások daloskörei és dalegyletei, amelyek a munkásságnak daltkedvelö és műveltséget terjesztő tényezői. Dologtevés közben is, de meg akkor is, ha kifárad a munkában a kar, dalbaöntjük az örömet és a bánatot, nótába szedjük a vágyat és az álmot, a panasz a dal szárnyán tör az ég felé és a reménynek is az inek mutatja meg az utat. A munkásdalosok fölszárnyaló, tisztán csengő éneke szívből fakad és szívhez szól. A szépet és jót hirdető daloknak tiszta hangjait befogadja a lélek és az ének a csüggedő szívbe remény önt, benne szeretetet ébreszt, bizalmat kelt és hitet fakaszt. A mtgyar kulturéletnek jelentékeny tényezői a munkásság soraib61 kikerülő dalosok. Kulturtörekvéseiben a magyar munkásság nemcsak műveli a jót és a szépet, nemcsak gyarapítja tudását, hanem át is viszi ezeket a hatalmas tömegek lelki életébe és szellemi világába, hogy áldást fakasszon a műveltség terjesztésével Í8. A munkásság dalosegyesületei igy kapcsolódnak bele a munkásmozgalomba és a munkásságban élő erkölcsi erőket igy állítjuk be a kultura nagy föladatainak szolgálatába a munkásság történelmi hivatásának és jelentőségének megfelelően, hogy a munkás sorsa jobbá, élete szebbé váljék. Ezért bízom a szegedi országos dalosünnep sikerében. Koreck Ágoston férfidivat, fehérnemű, kalapraktára, 742 ta»auiojdon«ago( beérkeztek BZ6Q€D, SZÉCHENYI TÉR 2. Engelstnann és Vértesi cég Gizella tér, cipői elegánsak és lók. 7cs lairásokat, sokszorosításokat soronkivül is jutányosán eszközlünk. Uj és használt írógépek kedvező részletfizetésre is. Gyári árak. írógép r. t. Bft !1chenyi tér A Csanádi Imre mmm—m KÖNYV — 870 PHPIRKERESKEDESE Szeged, Takaréktáru 8(UjCsongrádi palota). Papir és Írószer különlegességek. Nfjomtatv&nijok H könyvköiésztti munkák olcsón készülnek. A közkedvelt .LEONHARI" iró tenták itt kaphatók. Méhéazta«ifi»lya«tit A Szeged-Alföldi Méhési Egyesület a méhészettel foglalkozni óhajlók és gyakorlatlan kezdők részére április 26—május S2-ig tanfolyamot rendez, melyen felöleli az összes gyakorlati és elméleti tudnivalókat s Intézi az Igényelt méhek és felszerelés beszerzését. Jelentkezni Hattyú ucca 7, Marknál. 842 A Délmagyarország a demokráciáért harcol, fegyvere a függetlenség és szókimondás, hátvédje a közönség támogatása. WAWMMWMMMM A városháza melleit. Szeged azon néhány szerencsés magyar város közé tartozik, amelynek szürke házsoraiból Lechncr Ödön remekművei ragyognak ki. A városháza és a Milkó-palota a nagymesternek két olyan gyönyörű fiatalkori alkotása, amelyek ma már műemlékek értékével és műtörténelmi nevezetességek hirével birnak. Éppen ezért szinte hihetetlennek hangzik, hogy mindkettőnek harmonikus szépségét és művészi hatását késsfllntk elrontani. A Milkő-palota udvarának intim hangulatát, finom nobilitását egy csapással tönkreteszik azzal, hogy egy sörözöudvar fafészerjét és ponyvasátorát ácsolják él állitják föl benne. A városházának nem nagy, de nemes és monumentális arányait pedig a Zsótérházi emeletráépítésével fogják agyonütni. Igy becsüli meg a mai Szeged a réginek legszebb emlékeit. A régi Szegednek igazán ritka érzéke volt architektonikus szépségek iránt. A város szabályozási tervét az akkori idők legkitűnőbb városrendezőjével késziitették el. A nevezetesebb épületeket a legjelesebb építőmesterekkel terveztették. Lechner Ölön, Schulek Frigyes, Ldag Lajos meg Ftllaer és Helmer sikerűit alkotásai díszítik tereit. A mai Szeged nemcsak hogy nem tud, vagy nem akar ezen az uton tovább haladni, hanem még a régi szép műveket is el* ékfelenili. Most a városhaza van soron, most ennek a páratlan, Mozari-melodiák szelíd bájára emlékeztető műkincs finom formáit egy földagaiztott bérkaszárnya brutális méreteivel akarják tuiharsogtatni. Az országban mindenki, aki ismerte és szerette a szegedi városházát, gyászolni fog és aki ismerte és szerette Lechner Ödönt, siratni fogja zsenge zsenijének ezt az istenáldotta szőlő ijét. Lechner Ödönnek, a legnagyobb magyar épitésztalentum pályájának első jelentős állomása ez i városház. A Mária Terézia-korabeli barokkot, amel;et megbízatása értelmében követnie kellett, annyi francia graciozitással és főleg annyi egyéni kedvességgel, fantáziával és szellemességgel tudta áthatni, hogy abból egy mindes iskolái stílus-skatulyázás fölölt álló, teljesen szabad és személyes műremekké emelkedett. Amikor Ferenc József királyunk a szegedi városházát meglátta, megérezte azt a differenciát, ami a Habsburgok házi stílusának, a barokknak akkori bécsi művelői és Lechner barokkja között volt A király el volt ragadtatva a szegcdi városházától. Azokban az időkben vetődött föl i budai királyi várpalota ujjá> épitése. A szegedi városháza impressziója alatt a király Lechner Ödönt szemelte ki a királyi vár tervezőjének. A nagy művészt azonban féltékenység és intrikák elütötték a hozzá méltó megbízatástól is, mint annyi mástól, amelyekből, ha az ő kezébe jutnak, vagy maradnak, világraszóló alkotásokká lehettek volna és igy többé kevésbbé sikerűit épületekké átlagosodtak. Es épp ezért, mert Lechner Ödönt életében annyi irigység és értetlenség üldözte, annyi mellőzés és kisemmizés érte, ugy bogy művészi nagyságának ciak töredékeiül tekinthető az a néhány műve, amelyet megalkothatott, fokozott megbecsüléssel tartoiunk azokat eredeti formájukban, általa elgondolt hatásukban megöriini. A Széchenyi tér sohasem volt magas épületekkel körűlépitettnek elgondolva. Két emeletmagasság volt a miximum. Ez az egyenletes épületmagasság volt a tér egységes zárt hatásának, nyugodt előkelőségének titka. A nem magas házak okozzák azt, hogy a tér sokkal nagyobbnak, a vegetáció sokkal gazdagabbnak tűnik, mint amilyen valósággal. Az épületeknek ez a szerény magassága a föfeltétele a városháza érvényesülésének is. Az egyemeletes városházának kiemelt középrésie és az abból fölsiökö torony ilyen arányokhoz volt hozzáhangolva. Csak igy tudott a városháza szerény méretei dacára a nagy tér fölölt dominálni. Most fessék elképzelni, hogy ennek a tér középtengelyébe épített abszolút szimmetrikus egyemeletes épületnek egyik oldalán egy tagozatlan fölületü, ormótlan háromemeletes kaszárnya fog otrombáskodni. A városháza egy kis játéképületté, monu&entálitáia és ünnepélyessége groteszkké fog törpülni, az egész tér eiységessége szét fog zúzódni. Jjól tudom, hogy az ilyen esztétikai meggondolásokat praktikus érdekekkel szokták elnémítani. Ebben az esetben azonban gyakorlott szempontból sem lehet semmit sem amellett fölhozni, hogy ez a régen csákányra megérett, alapsziszté {iájában, mint lakó- és üzletház helyrehozhatatlanul elavult épület egy uj emelettel megfejeltessék. A meglévő régi falakon csak éppen olyan rossz és idejemúlt beosztás építhető meg, mint amilyen a régi. Az építkezési és gazdasági viszonyok javulásával talán már néhány év múlva arra a helyre föltétlenül uj és modern házat kell építeni, akkor a most nagy köliségen építendő uj emeletet a rétiekkel együtt le kell bontani. Ez az uj emelef megépítése tehát nem lehet rentábilis befektetés. Ellenben tönkre silányítja az ország legszebb városházának művészi hatását és egyik legsiebb terének harmóniáját. A Zsótér-házat csak tatarozni szabad. A lehető legtakarékosabban és legszerényebben rendbe hozni és nyugodtan várni néhány esztendeig, amig a vistonyok megengedd, hogy nyilvános tervpályázat u'ján, a legkiválóbb építőművészek sorba állításával megkiséreltessék, hogy a mai bérkaszárnya helyébe egy, a városházát kiegészítő, annak szépségével összehangzó u] városház-épület emeltessék. Sós Aladár. Halálugrás a 42-ik emeletről | április 8-túl a Korióban. | "APOSTOLOK" SÖRCSARNOK ÉS ÉTTEREM uccai söniéshelyiségeiben állandóan friss csapolásu kőbányai sör. „ } 1 pohár sör .... K 3.500 Nappal j 1 korsó sör .... K 5.500 Friss vegyes zóna adagonkint K 3.500 861 SZÖVETEK leszállított útban és legjobb minőségben kaphatók Holtzer és Társánál Vár ucca 7. 857 Tízmillió koronái fizetek annak, aki mérlegképes könyvelő, önáló levelező, perfekt gép- és gyorsíró részére megfelelő állást szerez. „Szerény megélhetés" jeligére a kiadóba. BALOGH és TÁfSSA orvosi műszerészek SZ6Q6D) Híd ucca 1. sz. Testegyenesitő gépek Betegápolási cikkek Művégtagok 783 Teljes orvosi berendezések részletfizetésre is. ii üli lepptó tfUdvei raktára9 KárSal Gíza üvegezésí válla Ifi® Méroy H. 8. Tel. 9 '•.') imwwwwwsm 87Ü Értesítjük a n. é. közönséget, hogy „Turul Festőipar* felszámolása folytán festőiparleiepünket TTZ Dugonics fér 11. S5KiIá0yI Szatlbő szobafestők és mázolok.