Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-04 / 77. szám

19X6 április 4 DBLMAGYARORSSAQ SZAKÁLLSZÁRÍTÓ. írja: Juhász Gyula. A húsvét margójára. Arimathiai József tanácsos ellen, ha most él, régen megindították volna az igazoló eljárást. * Asszonyok nézték meg Jézus sírját és asszonyok készítettek neki fűszerszámokat és keneteket Az uj igék és eszmék elsó hívei és rajongói mindig asszonyok. Adyt is asszony értette meg először igazán. * Az apostolok közül először Péter szerzett tudomást Krisztus föltámaddidról. Magában csodálkozott e dolgon — mondja Lukács evangélioma. Hiszen még fülébe csengettek saját szavai, amelyek háromszor tagadták meg a Názdretit. * A két tanítvány húsvét reggelén Jézussal egy uton ment Emmaus felé. De nem ismerték meg a Mestert. Hogyan ismernék meg öt azok a tanítványok, akiknek útja mindenfelé vezet, csak Emmausba nem. A tanítványok a kenyér megszegésének mód járói ismerték meg végre jézust. Mennyi szép ség és finomság lehetett ebben a mozdulatban. A magvetőé, aki a szeretet termését adja a világnak. * — Békesség néktek! — ez volt a Föltámadott első köszöntése a tizenegy apostol számára, És ezek megrémültek és féltek tőle. Mit csinálnának ma utódaik, ha szemtől-szembe találkoznának Vele ? * Lukács evangelísta irdsa szerint Krisztus föltámadása után megáldd tanítványait és azonnal fölviteiék a mennybe. A Golgota után mit is keresne még az Isten fia ezen a földön ? • Először Mária Magdalénának jelenék meg húsvét hajnalán az Úr, Márk evangélioma szerint. Mária Magdalénának, akiből hét ördögöt űzött vala ki. Földindulás volt, amikor Krisztus föltámadott. A föld hamarabb megindult, mint az emberek. * A vitézek sok pénzt kaptak a vénektől és a főpapoktól, hogy tagadják le a föltámaddst. A klerikálizmus már akkor szét értett a militárizmussal. * Arimathiai József csak titokban vala tanítványa Jézusnak, Nikodémus pedig éjszaka ment vala hozzá. Ma már egy világ tudja e titkot és Nikodémus éjszakája az örök világosságot jelenti, ők kitten voltak a krisztusi tanítás katheder-szocialistái. * Húsvét éjjelén vájjon miről álmodnak a temetőkben ? * A népek temetőjében nem minden sirból van föltámadás. Rákóczi és Széchenyi, mindakeiten hazájuktól távol, húsvét előtt haltak meg. Pedig mindaketten keresztény hittel hirdették nemzetüknek, hogy lesz még egyszer ünnep a világon. . m Krisztust sziklasírba helyezték. Erre a sziklára épült az örök élet. * A húsvéti tojást pirosra szokták festeni. A vér és az öröm színe egy. * Akik az igazság sírjára köveket hengerítenek, azok nem hisznek Magyarország föltdmadásában. Mert Magyarország igazsága csak az igazság Magyarországa lehet! A zenepalota helyett épitae fül Szeged a művészetek házát. Hefek óta állandóan napirenden tartunk minden legkisebb megmozdulást, amelyet a Képzőművészeli Társulat újjáalakítását célzó mozgalom ügyében észlelni lehetett. Ismertettünk érdekes terveket, amelyeket elmulasztottak megvalósítani, eszméket, amelyek ma is megvalósíthatók és munkaterveket, amelyek alkalmasaknak látszanak a szegedi képzőművészeti élet föllendítésére. Ezekkel a cikkeinkkel kapcsolatosan König Péter, a zeneiskola érdemes igazgatója egy igen életrevaló, szellemes és stílszerű tervet ismertetett meg velünk, amely megvalósítás esetén alkalmas lenne arra, hogy necsak a képzőművészetek, hanem a zenei és irodalmi élet föllendítésére is a legmegfelelőbb módokat előteremtse s otthont biztosítson Szegeden az irodalomnak és valamennyi művészeteknek. König a következőkben ismertette tervét: A zenepalotára, mint a zenei élet központi hajlékára, ma még hatványozottabb mértékben van szükség, mint volt annak idején, amikor a budapesti Zeneakadémia és a kultuszminisztérium sürgetésére végre elhatározta a város, hogy a zenei mozgalmak növekvő arányainak megfelelően hajlékot épít a zene múzsájának. Az akadémiától indult ki tehát a nyomás, amelynek lendítőereje meghozta a pályázat kiírása folytén beérkezett ragyogóan szép zenepalotai tervet. Meg is határozták az uj kulturépület helyét az Oroszlán ucca, Bajza Szalmakalapok l a tagál és pikóból, divat színekben 100.000 K-tót. - ALAKITASOX 45.000 K. 176 Berényi Sándor Kelemen u, 7. König Péter. ucca és Nádor ucca négyszögén. A telket kisajátította a város, lebonttatta az épületeket, kifizette a pályamunkát, minden előkészületet megtett tehát arra nézve, hogy a zeneművészet hatalmas, impozáns palotáját fölépíttesse. A tervek a legkisebb részletrajzukig megjárták a minisztériumi fórumokat és elismeréssel találkoztak. És ekkor jött a háború, amelynek dörgésében csüggedten hallgatnak a múzsák. Azóta azonban minden kezdi visszanyerni régi erejét, az aléltságot tett váltotta föl és a szép tervek elpókhálósodott odujukat bontogatják. Sok régi terv bizony későn ébredt, helyét elfoglalta más. Igy történt a zenepalotával is. A lelek elveszett, bérpalotát építenek rá. Ez azonban nem jelentheti, hogy az eszme végleg lekerüljön a fórumról és amint tudjuk, már más elhelyezésekről is szó esik. Tény, hogy az okok amelyek annak idején arra indították a várost, hogy a zenepalota gondolatával foglalkozzék, hogy anyagi áldozatokat hozzon telkekért, pályamunkákért, megsokszorosodtak, A zeneiskola mégsem kívánja a zenepalotának mint egyedül a zene céljait szolgáló nagy komplekszumnak fölépítését, mert be át ja, nogy Szegeden min den művészi és irodalmi téren jelentkező fejlődés a szűkre szabott férő határok mellett megbénul, elsorvad, elveszti gyökereit és a stagnálás szörnyű betegségébe esik. König azért nem mond le a zenepalotáról, de kibővítését kívánja valamennyi művészetek számára. Nemrégen történt, a Dugonics Társaság ülésén, hogy a városháza közgyűlési terméből kiszorult a hallgatóság zöme. Ez a kínos jelenség gyakran megismétlődik. A terem férőhelye kicsi lett, mert az irodalom iránti érdeklődés és szeretet túlnőtt a cívisváros régen megalkotott keretein. A festők tárlataikkal hontalanul vándorolnak, nem találnak meleg otthont, ahol törekvéseiket megértéssel fogadják s ahova állandóan megtérhetnek képeikkel. A képzőművészeti kiállítások részére eddig átengedett kulturpalotai nagyterem kiszükült a város mai koncepciójából. De a bálák, ünnepségek is mind-mind oda kívánkoznának a városnak a kulturális igényeknek megfelelő termébe. Legfontosabb volna König szerint mégis az a missszió, amit a zene fejlesztése érdekében teljesítene a palota. Mert — és itt az érvek tömege zudul a zene iránt oly kevéssé fogékony város hatósága elé — a zeneiskolának nem a palota kell, hanem tisztességes elhelyezkedés, ahol a tanszakok természetes szaporodásának nem áll útjában a helyszűke, mint a Tukacs-házban, ahol épp ez oknál fogva be kellett szüntetni a háború előtt már működött nagybőgő ésjuvó tanszakokat Próbaterem hiányában nyilvános házi hangversenyeket sem tarthat a zeneiskola, holott ez módfölött fejlesztené a növendékek önállóságát és zenei biztonságát. Azonkívül a zenedében működő testületek, a dalárdák és filharmonikusok nagy tömegeit képtelen már befogadni ez a helyiség. De egyébként sincs rendjén, hogy az oktatástól távol álló testületek elfoglalják ugyanazt a termet, amelyeta növendékek elméleti oktatására használnak és amelyet csak állandó hurcolkodással, padok és bútorok elkerülhetetlen rongálásával lehet mindkét célra használhatóvá tenni. Tudott dolog az is, hogy a filharmonikusok zömét alkotó katonák már hat óra előtt gyülekeznek a zeneiskola bejárójánál, mialatt a leánynövendékek ianitása folyik a belső termekben. Ez semmiesetre sem lehet kedves az oktatással foglalkozó és pedagógiai érzékkel biró tanárok előtt. Addig azonban mégsem lehet a bajokon gyökeresen segíteni, mig különféle zenei próbatermeket nem teremt a város. Mindez pedig ideálisan meg volt oldva a Spiegel-féle zenepalota tervében, amely legalább ötven éves fejlődési programnak attitűdjei szerint készült. A koncertterem 900 ülőhelye és 22 páholya, kitűnő pódiuma koncert orgonával, a pódium melletti művészhelyiségek az ének- és zenekari szereplők számára a legideálisabb perspektívát nyújtották a jövő fejlődésére. Ma még el sem képzelhetők azok a nagyszabású hangversenyek, amelyeket a művészi erő és képesség teljében játszva meg lehetne valósítani, ha a 70 tagu zenekor és a 100 tagu énekkar egyszerre egyazon pódiumon el tudna helyezkedni és próbákat tudna tartani. Addig ugyanis, ha a próbatermekért minden csoportnak külön kell fizetni, annyira megdrágul a monstre hangversenyek kiadása, hogy nem érdemes elkészülni rájuk. Mindent összegezve, König Péter mégsem ebben látja Szeged művészeteket pártoló legnagyobb föladatát, hogy a zenepalota egyesegyedül a zene számára épüljön föl. Eszméje és terve az, hogy legyen ez a palota a művészetek háza és díszítse a palotát ez a fölirás: A mivést eleknek. A dolog lényegéhez ma csak ez a megjegyzésünk. A terv nemes, szép, kifizetődő a városnak és igen könnyen megvalósítható. A Spiegel-féle zenepalotai terv oldalszárnyait föl kellene emelni- a középső homlokzat magasságáig és a hangversenyterem fölött elsőrendű kiállítási termet nyernének. Elhelyezés szempontjából jó és dekoratív megoldásnak tartanánk a Stefánia-sétány gyerekjátszó terét. Ez a megoldás a Kultur-palotával való párhuzama folytán is díszessé tenné a tiszaparti frontot. Le nyel Vilma. Szobafestő munkákat^, készit Kédel József szobafestő és má, olómestei Liszt u. 8.