Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-28 / 97. szám

1916 április 25 DBLMAQTARORSZAQ 1936 A salgótarjáni bányászok Budapestre akartak vonulni, hogy kenyeret kérjenek a kormánytól. Budapest, április 27. A parlament folyosóin kedden délelőtt az a hir terjedt el, hogy a sal­gótarjáni kőszinbányában a munkásak szirájkbí léplek. Az elkeseredett munkások arra határoz­ták el magukat, hogy nagy timegben személye sen mennek Ul Budapestre és felkeresik a karmányi és tőle arvasláii kérnek. A hir meg­lehetős feltűnést keltett és a sajtóképviselők információt kérlek elsősorban a szociáldemokrata párttól. Esztergályos János, miután ismertette a bá­nyamunkások megélhetési viszonyait, megerősí­tette a hírt, hogy a salgótarjáni bánvamunká­sek tényleg elhatároznák, hegy Budapestre vonulnak és gyors segítséget kérnek a kor­mánytól. A munkások nagy tömegben, mintegy három ezeren el is indultak. Pászió közséfnél azonban a kerületi csendőr­parancsnok feltartóztatta őket, arravaló hivat­kozással, hogy ilyen nagy tömegben nem vonulhatnak a fővárosba. Arra kérte őket, hogy válasszanak magukból egy kisebb küldöttséget. A munkások erre 5 iagu küldöttséget delegál­tak, amely vonatra ült és a fővárosba indult. Esztergályos János még azt is mondotta, hoiy a kereskedelemügyi miniszterrel már érintkezésbe lépett és megállapodott abban, hogy a bányászok küldöttségét, amelyet Peyer Károly, Esxtergátyas János és Szató Imre fog­nak vezetni, szerdán délelőtt fogadja a miniszter. Reimann, a salgótarjáni köszénbánya rt. igazgatója a sitrájkkal kapcsolatban a követ­kező információkat adta: — A munkátok a salgótarjáni bányában kedden reggel meglepetésszerűen sztrájkba lép­tek. A sztrájk oka az, hogy ez utolsó hetekben a biaya csak 3 is fél-4 napán di dolgozott, miután a szén iránt a kereslet a minimumra csökkent. A munkások állítólag a kormányt akarják felkérni a szénfojyasztás emelését célzó intéikedések megtételére. A MTI. jelenti: A Salgótarján környéki sztrájkkal kapcsolatosan hivatalos helyről közlik, Hogy az onnan Budapestre igyekvő, mintegy 500 -600 munkásból álló csapatot sikerült utjukról lebeszélni és onnan már teljesen rend* ben szét is oszlottak. Ciak mintegy 10 emberből álló küldöttség fcgja filkereani Walkó Lajos kereskedelmi minisztert. Egyébként teljes nyu­galom és rend van Salgótarjánban. A paprikakikészitők adófizetési haladékot kérnek és panaszkodnak az adókivetés tévedései miatt. A szegcdi paprikakikészitők népes küldöttsége Pálfy Dániel kormányfőtanácsos vezetésével fel­kereste dr. Atgner Károly főispánt, bogy elnökük, Dobóczkl Ferenc több kérést terjesszen elő. Elő­adta mindenekelőtt, hogy a paprikakikészitők ipara u dekonjunktúra folytán annyira hanyatlott, hogy nem képesek adóhátralékaikat lefizetni, miért Is arra kérik a főispánt, hogy eszközöljön ki részükre fizetési haladékot. Kérték továbbá, hogy az adó­felszólamlást bizottságokban az ő szakmájuk kép­viselője is helyet foglaljon, hogy alkalmuk legyen szakszerűen reámutatni az aáókivető közegek téve­déseire, amelyeknek kézenfekvő igazolásául hivat­koztak Tombácz Antal röszkei paprikafeldolgozó esetére, akinek adóját egyik előző évben körülbelül egymillió koronában, egy következő évben másfél millió koronában, a közbeeső évben tizenölmillió koronában állapították meg, dacára annak, hogy üzemének forgalma egyáltalán nem emelkeáett. Végül előterjesztették, hogy a paprikafeldolgozók iparága azért is hanyatlott oly erősen, mert a paprikatermelők is foglalkoznak kikészítéssel, anélkü', hogy arra iparjgazolványuk lenne s üze­mük után adót fizetnének. Kérték a főispán köz­pénzügyminiszter expozéja szerint a minden tár­sadalmi osztályt egyformán sújtó adóterhek enyhü­lése várható. Addig is szivesen vállalja, hogy indo­kolt esetekben közbenjár as adófizetési haladék megadása iránt. A Tombácz féle konkrét esetet vizsgálat tárgyává fogja tenni s miután a kivetés már jogerős, oda fog hatni, hogy a sérelem ke­gyelmi uton orvosoltassék. A paprikakikésiitőknek az adófelszólamlási bi­zottságokban való képviselete iránti kérést jogosult­nak tartja, mert az az álláspontja, hogy a kivetés körüli tévedések leghelyesebben ugy küszöbölhetők ki, ha mindenféle foglalkozási ágnak, illetve min­den szakmának képviselői lehetőleg helyet foglal­nak az adófelszólamlási bizottságban, mely állás pontját a pénzügyi kormányzat teljes egészében osztja. A kikészitőknek azt a kérését, hogy a termelők egyáltalán ne foglalkozhassanak kikészítéssel, ilyen mereven nem osztja, de mindenesetre azon lesz, hogy a földmivelésügyi kormányzat elé olyan ja­vaslatot terjesszen, amely alkalmas egy méltányos elhatárolásra, hogy meddig terjedjen a termelők kikészítés! joga, anélkül, hogy az iparszerüség jel legét öltse 8 hogy igy az iparszerüleg foglalkozó kikészitők érdekei is benjárását az iránt, hogy a paprikatermelök ki „ „ _ készítéssel ne foglalkozhassanak. kikészitők érdekei is megfelelő módon biztosittas A főispán nagy megértéssel fogadta az előter- sanak. jesztéseket és reámutatott, hogy a szanálásnak a « A küldöttség a választ megnyugvással tudomásul a közeljövőben bekövetkező befejezése után a | véve távozott. MMMMMflMMMMtMMMlMÍM Bolla, Saguly és Ökolicsányi a vádlottak padján. Megkezdték Lsirar Amál a meggyilkolásának főtárgyalását. (Budapesti tadósitónk telefonjelentése.) Kedden délelőtt kezdte tárgyalni a büntetőtörvényszék Dengl- tanácsa Leirer Amália meggyUkolásának bűnügyét Dengl tanácselnök felhivja a tanukat, hogy miután a mai napon legfeljebb a vádlottakat tudja kihallgatni a biróság, vallomástételre csü­törtökön reggel jelentkezzenek, mert a szerdai nap folyamán á gyilkosság körüli nyomozásnak Cseh­országban is lefolytatott részleteit fogja ismertetni Ezután rövid tényvázlatot ad elő a gyilkosság hátteréről, majd ismerteti a vádhatot. Kihallgatja ezután Bolla József elsőrendű vádlottat Bolla előadja, hogy Pöáör Gyulát, mint szak­társát ismerte meg Balassagyarmaton. Egy tőrt ké­szített neki katonaszuronyból. Elnök ezután arranézve hallgatja ki. hogy mi­lyen körülmények között szöktették meg Pödört Sagullyal együtt az angyalföldi elmegyógyintézet­ei Telelőn; ') Irodai 2-58. bői. Bolla Józsel vallomásának további soráa el­mondotta, hogy december 21-én azzal jött hozzá Pödör, hogy este 7 órakor az 50. számú villamos megállójához elhozsa az ezüstöket. A jelzett idő­ben ott is volt és Pöáör megjelent a bőrönddel a találkozón. Kispestre vitték a bőröndöt, amely ne­héz volt Majd Pödörék lakásába az ablakon át tették be és az ágy alá áugták. Vádlott látta, hogy a bőrönd tele volt ezüsttel. Elmondja továbbá, hogy később Ctgléáre vitték a bőrönáöt, ahol el ásták egy másfélméteres göáörbe. Karácsony után együtt jöttek fel Pödörrel a fő­városba és ezen időben Pödör ugy viselkedett, hogy őrültnek tartották. Ekkor történt, hogy Pödör felmászott a turulmadárra, ahoa­nao a tébolydába került. A tébolydában Ökolicsányi Lászlóval került össze, ott beszélték meg a szöktetést. Meg is szöktették Pödört Sagullyal együtt. Ké­sőbb mindhárman Ceglédre mentek és az ezüst­holmikat beolvasztották. Közben történt az, hogy Pödör angyalföldi ruháját el akarták adni, de a rendőr megismerte és elfogták Bollát. A nyomo­zás megindult és igy került ö letartóztatásba. Az elnök ezután azt mondja Bollának, hogy a gyanú szerint Pödörrel együtt végezte Leirer Amália meggyilkolását és kirab­A váálott azt válaszolja, hogy ha tudta volna, hogy Pödör gyilkosságot követett el, nem szök­tette volna mtg. Tagadja, hogy a gyilkosságban része volna. Azt is tagaája, hogy ismerte volna Leirer Amáliát. Arra a kérdésre, hogy milyen szerepe voltükoli­csányinak ebben az ügyben, azt válaszolja, hogy erről semmit sem tud. Elnök: Leirer Amália olyan erős nő volt, hogy Pödör aligha tudott vele végezni. Kellett, hogy Pödörnek valaki segitségére legyen. Váálott: Ez lehet. Vallomásának belejszése után Bolla József sírva ül le a börtönőrök közé. Utána Saguly Józsefet hallgatták ki. Saguly védője kijelenti, hogy védence paralizts­ben szenved éa egy másik ügyében el is rendelték elmeállapotának megvizsgálását. Ugyanezt kéri a bíróságtól. A biróság később fog határozni. Saguly azzal kezdte vallomását, hogy előtte a bűntársai a rablott holmikat csempészárunak mon­dották. C3ak később mondta Pödör, hogy egy vi­déki éksierészt raboltak ki és Bolla volt a tettes. Ezután Pödör szökietésének részleteit mondotta el, majd azt, hogy a rablott holmikról csak később tudta, hogy Leirer Amáliáé voltak. POdör nadrágszijja mellé állandóan két tőr volt tűzve. Ökolicsányi szerepérői semmit sem akar tudnL Hétig József kihallgatása következett ezután. A fiatal rab esetlenül áll a bitóság cii éa az elnök kérdéseire elmondja, hogy látta, amint Pidirik feldarabolták ax ezüstnemüt is sejtette, hogy az nem tisztességes uton került hoxxdjuk. Résztvett Pödörnek az angyalföldi tébolydából való kiszabadításában. Az ezüstneműből ki­szedett villa és késpengéket tartalmazó csomagot ő dobta a Danába és százezer koronát kapott Bolláiól. Az orgazdasággal vádolt Rostás Mihály ház­felügyelő elmondja, hogy a Saguly által neki átadott ezüstrudakat csak egy éjszakán tartotta lakásán. Aes Andrásné, Saguly Ferenc nővére, akit szintén orgazdasággal vádol az ügyészség, ki­jelentette, hogy fogalma sincs arról, hogy bátyja honnan szerezte a lakására vitt holmikat. As slnik ezután — a védők hozzájárulásával elrendeli Ökolicsányi László kihallgatását, amelyre csak csütörtökön került volna sor. Ökolicsányi másodrendű vádlott. A vád szerint irtikes ékszereket veit di elrejtés céljából Pi­diriől, pedig tudta, hogy Leirer Amália meg­gyilkolásául is kirablásából származnak. Okollcidnyl mm érii magát bűnösnek. Azt mondja, hogy kinyszerisigből velte át az ék­szereket PödOrlől. Amikor megtudta, hogy Pö­dör öngyilkos lett, as ékszereket tűzbe dobta. Az olnik kijelenti, hogy Ökolicsányi vallo­mása hihetetlen is elfagadhatatlan, mert hom­lokegyenest ellenkezik eddigi vallomásaival As elnik kérdéseire elmondja, hogy 1920-ban orgazdaság miatt kilenc hónapig volt lakója a balassagyarmati börtönnek. Amikor kissabadnlt, az elektromos müveknél kapott alkalmazást, mint tisztviselő. Pödör Gyula, aki fogolytársa volt, megjelent egyszer nála és mentötanujánl jelentkezett és vallomása alapján pirujlldsi kéri. A Tábla fel is mentette, a Kúria azonban jog­erőre emelte kitöltött büntetését. A Kúria Ítéle­téről az Elektromos Müvek igazgatósága nem udolt és igy az ottani állása Pidir Indiszkréció­idtól figgitt. A titok igy kiszolgáltatta teljesen POdOrnek. akinek állást is szerűit a gyárban. Ezirt nem szalgditatia ki Pidiri a rendőr­belwámom mozi Teleion Pénztári 5-83. Telefon 11-8 KÚEZÚ MOZI Teletoo 11—85. Április 28., 29 én, szerdón és csütörtökön Freci Thomson főszereplésével; THOMSON, az indiánok réme Egy vakmerő lovas és egy pompás paiipa kalaadjai 6 felvonásban. Azonkívül : Tóbiás, a hös könyvügynök. íüivuuiiauitu. .sí 2 felvonásos ame- ö Főszereplő: | Április 5829-én, szerdán és csütörtökön Nagy nevető tafék !! I I WA C^dTPáTl a becsületes tolvaj. P ^tJ-B-^-W ^^ JL ^Jr Falrengető burleszk 7 fel/onásban. | Azonkívül : DaJSy f^j f ^ ^ ^^ g ^ ^ (itsai burleszk. Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. mmm mnem mmst* wssm < Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. lattwit

Next

/
Oldalképek
Tartalom