Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-25 / 95. szám

1926 április 25. DELMAQYARORSZAQ 13 A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 1925. évi üzleti jelentése. Tisztelt Közgyűlés I A M. kir. pénzügyminiszternek sz államház­tartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924. évi IV. t.-c. alapján 7000/1925. szám alatt kiadott rendelete folytán bemutatjuk a rendeletben foglalt intézkedések értelmében összeállított 1925. évi január M uj ériékelésü mérlegünket. Az ujjáértékelés keresztülvitele után az egyes vagyonrészek uj értékelésü mérlegünkben az 1924 december 31-1 zárómérleggel szemben a Kővetkezőképpen jelentkeznek. Vagyon: Pénztárkészletünket, az állami kény* szerkoicsönt, váltótárcánkat, jelzálogkölcsön állo­mányunkat, előlegeket értékpapírokra, adósain­kat, uj értékelésü mérlegünkben is az 1924 decemöer 31-i mérlegünkben feltüntetett érték­ben vettük számifásba. Ertékpapirállományunk az 1924. évi mérle­günkben 1.046,603.091 korona értékkel szerepel. Ezen értékpapírokat lényegesen magasabb árak mellett is felvehettük volna, azonban az állampapírokat és zálogleveleket nem akartuk a névérték felett felvenni, az egyéb értékpapírok­nál pedig eltolódások áll Hatnak elő, ajánlatos­nak tartottuk tehát, hogy előre nem látható eshetőségekre belső tartalékolást eszközöljünk; lényeges külömbség különben is alig állma elő. Ingatlanainkat a következően értekeljak: Az intézeti székházat 450.000 pengőben, a bérházat 400000 pengőben és a Széchenyi tér 3. sz. alatti házunkat pedig 350.000 pengőben vettük fel. Ezen összegek a legmesszebbmenóen reálisak, alatta maradnak jóval a békebeli ösz­szegek felének, az aranykorona értékkel reális viszcnyban állanak és megfelelnek az ingatla­nok jövedelmezőségének is. Ez év folyamán 1.200,000.000 koronán felül fognak jövedel­mezni. Székházunk és Horváth Mihály nccai bérhí­zunk minden esetre sokkal éttékesebbek, mert a közelmúltban előkelő épitési tervei alapján első- I rangú anyagokból, költségeket nem kiméivé • épültek és ma is kifogástalan állapo'bin vannak. Ax egyéb ingatlanok 1.089,500.000 koronára, j 87.160 pengőre lettek felér lékelve, ezek uj;yan- ] csak igen reálisan vannak megállapítva. A berendelések is, melyek 125,000.000 koro- ' nában vannak felvéve, jelentős belső tartalékot képviselnek. A részvénybefizetési számlán mutatkozó 2.050,215.000 korona öiszegbm az 1925. évben keresztülvitt tőkeemelés van átmenetileg elköny­velve. ' ' A hitelezők állományát uj értékelésü mérle­günkben változatlanul szerepeltetjük; a mult évi haszon egy összegben, mint fel nem osztott haszon szerepel. Nyugdíjalapunk 587,777.601 K 64 f., 47.022.21 pengővel szerepet; ennek dotálását elsőrangú Kötelességünknek ismerjük. Takarék és folyószámlái betétállományunkból a békeszerződés értelmében román megszállás alatt lévő területeken lakó ottani állampolgárok részéről 4,951.916 régi korona 31 f., 2,024 096*72 lei, illetve mintegy 610,000.000 koronának meg­felő összeg lett bejelentve, illetőleg tudott élőt* tünk. Nem létesült azonban megállapodás eddigelé a jugoszláv megszállás alatt álló területekre nézve; miután feltesszük, hogy ottani lakosok részéről is fognak régi koronáról szóló betétek bejelentetni, melyek az ottani pénznemben fize­tendők, kénytelenek vagyunk megfelelő óvatos­sággal eljárni s ezen esheiőségekre nézve bizo­nyos tartalékolást eszközölni: enntfogva ajánl­juk, hogy a megszállott területekről elhelyezett belétek tartalékára 1.500,000.000 koronát 120.000 pengőt hasitsunk ki. Indítványozzuk továbbá, hogy alapszabályaink 64. §-a rendelkezéseinek megfelőeu értékpapirállományunk esetleges árfo­lyamveszteségei fedezetéül újból külön tartalék­alapot is létesítsünk és eien célra 475 215.000 koronát, illetve 38.017 pengő 20 f.-t — mint amely összeggel megszüntetett Külön tartalék­alapunk könyveinkben szerepelt — elkülönít­sünk. Ezen tartalékokat csakis abban az eset­ben óhajtjuk felhasználni, ha a betétek oly mérvben kerülnek kifizetésre, hogy azok folyó bevételeinkből és ottani még csekély követe é­seinkből megerőltetés nélkül nem tudnók ki­fizetni, illetve, ha értékpapi rállományunkon árfo­lyamveszteséget szenvednénk. Az igv eszközölt felértékelésfolytán síját tő­kéink 21.589,930.730 koronára, 1.727,19445 pengőre emelkednek. Egy részvényre esik ennél­fogva 690 pengő. Javasoljuk a t. Közgyűlésnek, hogy igy meg­állapított megnyitómérlegünket helyeslően tudo­másul venni és elhatározni szíveskedjék, hogy 250.000 darab részvényünk névértékére dara­bonként 4 pengő fordittassék, az alaptőke ennél­fogva 1,000.000 [pengőben, 12500,000 000 korona, a tőketartalék 569 177 25 pengőben, 7.114,715.730 korona, a külön tartalékalap 38.017-20 pengőben, 475,215.000 korona, a megszállt területekről elhelyezett betétek tarta­léka 120.000 pengőben, 1.500,000.000 korona, állapíttassák meg. Indítványozzuk ennélfogva a részvények 5:1 arányban való összevonását és az ily módon előálló 50.000 darab összevont részvény névér­tékének egyenként 20 pengőben való megálla­pítását. Ezen módozatot a mai, sajnos iul erősen leromlott gazdasági viszonyok között és a még mindig nem javuld pénzügyi helyzet melleit ajánlatosabbnak tartjuk. Az erősebb összevonás sokkal drágább részvényt teremtene, melynek kelendősége, forgalomképessége nehezebb. A további tőkeszaporitás, melyei intézetünk fejlő­dése erősen megkíván, teszi szükségessé, hogy részvényeink mind széles :bb körbea képezzék kereslet tárgyát, ez pedig esik ugy lehetsé­ges, ha majd az u], javuló gazdasigi éleiben képződő és fejlődő kisebb vjgyonu osztályok felvevőképessége mellett a részvény előnyös és nem tul magas ára következtében annak vásárlása ajánlatosnak és lehetségesnek fog bizonyulni. Ezen körülmények azok, melyek egyelőre és átmenetileg az 5:1 arányban való összevonást indokolják. Megjivulnak a viszonyok s bekövetkezik egy egésztéges fellendülés, jobb helyzetbe kerül a közönség, megjön az érdeklődés a papírok iránt, könnyen megoldható egy további összevonás. Az összevonást egyelőre a részvények felül­bélyegzésével fogjuk megoldani és az egyes részvény 1/5 darab, 4 pengő névértékű, az 5-ös cioportrészvény 1 darab 20 pengő névértékű, a 25 ös csoport részvény 5 darab együtt 10 pengő névértékű részvényt — ugyanígy a még forgalomban lévő 50.000 darab részvényre vonat­kozó jogosítvány is — fog képiselnt. Kérjük végül a t. Közgyűlés felhatalmazását arra, hogy a részvény majdani tényleges össze­vonásával és kicserélésével kapcsolatos müvele­tet a rendelet határozmányainak figyelembe­vétele mellett az igazgatóság végrehajthassa és a vonatkozó hirdetményeket pedig alkalmilag kibocsáthassa. Szegeden, 1926 április hó 1-én. Az Igazgatóság. jelenttflk, hogy összes forgalmunk a mult évi 1514359 618.990 koronával szemben 3,957.849.682.576 koronát tett ki. Takarékbetét állományunk a mult év folyamán a következően alakult: 9.600,348.920.85 K 1925 január 1-i állomány. g.lU.'m^.Sl K ax első évnegyed emelkedése 18.754,643.443 K 36 f az április t-i állomány, 10.998,?46.8i7 K 64 t a második negyed emelkedése 29.75?,890.271 K — f a juliui 1-i állomány, 25.546,923.138 , 20 f a harmadik negyed emelkedése Tisztelt KOzgyülés I Intézetünk 81 ik évi jelen'ését és ezzel kap­csolatban az 1925-ik év zárszámadását a követ­kezőkben terjesatjük elő. Évek óta kifejezett reményeink a gazdasági helyzet javulására sajnos, még mindig nem valósultak meg, ellenkezőleg, csupán további romlásról, elszegényedésről lehet szó. A vesz­tett hábotu átka és a tarthatatlan béke mind jobban éreztetik hatásukat. Közgazdaságunk még mindig dermedt, az ipar és kereskedelem az egész év folyamán nehézségekkel küzdött, a munkanélküliség nem javult és a fogyasztó ké­pesség erős csökkenésével együtt süiyed a ter­melőképesség is. A nagy összeroppanások, a végnélküli kény­szeregyezségek hitel- és bizalmi válságot idéz­nek fel és csupán erős hit az ország teherbiró­képességében és reményeink a mindent éltető erős, általános és intenzív munka mielőbbi megindulásában erősítheti és növelheti bizal­munkat közgazdasági életünk megújhodásában. Áttérve üzleti jelentésünkre, tisztelettel je'ent­jük, hogy az elmúlt évben, a március 29 én megtartott rendes közgyűlés 50.000 darab rész­vény kibocsátását határozta el 41000 korona kibocsátási árban. A megállapíttt időben az összes részvények (43 dtrab kivételével, melyek kisorsoltattak) a részvényetek ál al elővételi jog alapján átvétettek. A súlyos és nehéz viszonyok között is inté­zetünk erős fejlődéséről számolhatunk be. 55.299,803.409 K 20 f az oklóber 1-i állomány, 1P.039,604.945 . 8H . a negyedik negyed emelkedése 71.339,798.355 K — f az állomány1925 december 31-én. A takarékbetét könyvecskékre elhelyezett be­tétek hatalmas emelkedést mutatntk még a Szeged szab. kir. város közönsége által az év második felében elhelyezett mintegy 20 milliárd betét nélkül is. Ezen örvendetes emelkedés a pénzünk stabi­litásába vetett bizalom állandó növekedésének, ennek következtében a mindinkább erősödő takarékossági hajlamnak és végül az intéze­tünkkel szemben megnyilvánuló bizalomnak tulajdonitható. A fclyószáulábin elhelvezett betétek összege az év végén 18 794,705.727 K 20 f. Az állomány körülbelül megfelel a mult évi állománynak. A váltóleszátni o'ási üzletágban nigy tevé­kenységet fejtettünk ki. Leszámítoltunk az ér folyamán 268.228,040.586 korona összegű váltót. Az állomány az év végén az előző évi 36.123,539 621 korona állománnyal szemben 82,004,290.378 K. Igyekeztünk arra, hogy ugy a mezőgazdaság, mint az ipar és kereskedelem hiteligényeit meg­felelő olcsó tételek mellett elégítsük ki. Ki­helyezéseink bonitására is különös tekintettel kellett lennünk és a mull évre vonatkozólag jelenthetjük, h igy dacára a válságos viszonyok­nak, nem volt leírásra kerülő tételünk. Az értékpapírokra adott előlegek és a folyó­számlahitetek üzlete a szokott kere'ek között mozgott. Ezek álladéka 1925 december hó 31-én 21.152,779.914 K 85 f. Valuta- és devizaüzletünk is örvendetesen fejlődött és e téren is nagyobb forgalmat bonyo­lítottunk le. Jelzálog, községi és kötvénykölcsöi állomá­nyaink a mult évi 321,399.281 K31 f-rel szem­ben 1.856,349075 K 90 f re emelkedjek. A növekedés nem lényeges, mert csupán helyben engedélyeztünk kisebb összegű jelzálogkölcsö­nöket. Kereslet volna már, de ezen a téren az élénkebb üzletet csupán betéteink erősebb növe­kedése esetén és az engedményezési lehetősé­gek megindulásával vehetjük fel. A tulajdonunkban levő értékpapírokban vál­tozás a mult évben alig volt éi a mult évi 1 046 603 091 korona állománnyal szemben 1.500,808309 K 47 f-re emelkedett. Ezen emel­kedés az érdekkörünkbe tartozó pénzintézetek és vállalatok egynémelyikének tőkeemelése foly­tán részesedéseink arányában átvett részvények­ből állott elő. Jelentjük, hogy az érdekkörünkbe tartozó pénzin ézetek, mint a Kisteleki takarékpénztár, a Mindszen i takarékpénztár, a Kübekházi takarékpénztár rt., a Siőregi bank- és keres­kedelmi rt., a Szeged alsótanyai népbank rt., jól fejlődtek és kielégítő eredménnyel működ­tek. S felériékelési readelet értelmében az elő­irt töke kiegészítendő a Sz5regi bank- és keres­kedelmi rt.-nál és a Küaekházi takarékpénztár rt.-nál. A vállalatok közül kielégitő eredménnyel pros­perált az Agrátia kereskedelmi rt. bár a súlyos gazdasági viszonyok hatásukat ezen vállalatnál is éreztették, amelyek még jobban kihatottak a Szegedi hus- és vásárpénztár rt.-ra és az Ari­adné kölött- és szövottárugyár rt.-ra. Az Orion bőrgyár rt. is küzdött a viszonyok szülle nehéz­ségekkel. A részünkről e vállalatoknál kihelye­zett összegeket birositottnak és jól fedezettnek tartjuk. Hisszük, hogy a gazdasagi élet javulá­sával és fellendülésével e vállalatok prosperitása helyre fog állani. Ugy a betétek, mint ennek folytán a kihelye­zések növekedése a mult évben is az év má­sodik felére szorítkozott. Hatásuk tehát csupán az év kisebb lészében érvényesült. Nem volt kedvező a kamat alakulása sem a mult év folyamán, mert egyrészt a szűnő heti pénz drága ága köve'keztében igen magasan meg­állapított bíté kamatokít csak lassan és lépés­ről-tépésre lehetett leszállítani, másrészt a ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom