Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-25 / 95. szám

4 BBLMAQTAROR3ZAO I92S április 25 községi képviselőtestület az iskola helyiségének kérdésében azonban nem tudott megyegyezni. Személyi ellentétek és egyéni kívánságok fű­szerezték a hosszú viták it, aminek csak a szombat déluláni döntő értekezlet vetett véget. Az iskola helyének megáüapitására össze­hívóit bizottság Szakáts József nemzetgyűlési | képviselő, Dósa István főszolgabíró és a tan­felügyelőség kiküldötteinek jelenlétében meg­állapította a tápéi réti iskola végleges helyét, amelynek felépítéséhez a közeljövőben hozzá­fognak, mivel az állam 50 százalékos költség­megtérítést helyezett kilátásba. Az utódállamok gazdasági főbiztosa szeretne lenni dr. Zimmerman, az osztrák szanálási diktátor. Miért utazza be Jugoszláviát és Romániát. — Az őszre össze akarja hivni Bécsbe az utódállamok gazdasági konferenciáját. tika káros voltáról. Ettől a memorandumtól reméli Zimmerman, hogy a Népszövetségtől valamilyen formában megbízást fog kapni, hogy igyekezzék megteremteni Ausztria, Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyarország, Románia is Bies, április 24. (4 Dilmagyarorsxág bicsi iudósilójától.) Dr. Zimmerman, Auaztris volt nép­szövetségi főbiztosa mandátumának lejárta után tudvalevőleg nem ment vissza polgármesternek Rotterdamba, hanem továbbra is Bécsben ma­radt éi állandó lakást bérelt családja számára. Zimmerman diktátor, mióta meg kellett válnia a főbiztosi állástól, a különböző utódállamok­ban utazgat és tart előadásokat as osztrák sza­nálásról. Igy utoljára Jugoszláviában és Romá­niában Járt. Zimmerman utazgatásának as a célja, — diplomáciai körökben elterjedt hirek szerint —, hogv kiztlebbl neksxnsba kerüljön a tibbi utódállamok politikusaival, valamint gazdasági tényezőivel. Zimmerman ugyanis uj megbízást szeretne szerezni a Népszövetségtől és mintegy a dunai államok gazdasági főbiztosi állására törekedik. Állítólag már memorandumot juttatott el Qenfbe az utódállamok gazdasási együttműködésének szükségességétől és r Jelenlegi elsárkózási poll­g niwmrmmwinw m Polgár és munkás minden igaz ügyét felkarolja, támogatja és kiharcolja a Délmagyarország. i*% MMMMtfMMMMWVM WWMMMMIM i WaMNMAAWMMMMnMMMMMMMAMMWIMMWWMM • A tanyai vasút építését azonnal abba kell hagyni Jugoszlávia gazdasági együtlmükidisit. Zfmmer< mannak állítólag az a terve, hogy az őszre összehirja Bécsbe az utódállamok konferenciá­ját, ha a Népszövetségtől sikerül erre meg­bízást szereznie. Diplomáciai körökben nem tartják valószínű­nek, hogy a Népszövetség Zímmermant, aki Ausztriában meglehetősen népszerűtlen, ilyen misszióval bizzon meg és utalnak arra, hogyha már szQksig lenne egy ilyen gazdasági főbiz­tosra, aki megteremtse az utódállamok gazda­sági együttműködését, ugy az amerikai Smiih Jeremiás, aki most Magyarországot kontrollálja, sokkal alkalmasabb erre amerikai tapasxtalatai is koncllláns magatartása kbveikexliben, mint az erőszakos fallépésü, pusztán elméleti képzettség­gel rendelkező Zimmerman. Szakáts József nemzetgyűlési képviselő alábbi cikkének szivesen helyt adunk ezeken a hasábokon, annak ellenére, hogy álláspontunkkal nem egyeznek meg telje­sen gondolatai. A figyelemreméltó cikk eddig még fö! nem merült kérdéseket világit meg és álláspontját érdemes a szakértők és a nyilvánosság előtt vita tárgyává tenni. (Első közlemény.) Németországban épp ötvenegy évvel ezelőtt vállalat alakult A. Q. für Klelnbahnban cim alatt. E vállalat célját már a cég neve is elárulja: kis­vasutakat épitett és tartott üzemben azzal a ren­deltetéssel, hogy a városokat összekösse a vidéki és tanyai központokkal és ezeknek áru- és személy­forgalmát belekapcsolja a nagyvasutak és hajók ország- és világösszeköttetéssel biró útjaiba. A tanyavilág e kisvasutak révén nyert kapcsolatot a faluval, várossal s a nagykereskedelem világot j iró országutjaival. Ezek a kisvasutak könnyűvé tették a személy- és áruforgalmat és első helyen emlí­tendő tényezői voltak a német mezőgazdasági és ipari fellendülésnek. Maga a vállalat német alapossággal volt meg­szervezve, kitűnően volt adminisztrálva, ugy hogy a társaság részvényesei sem csináltak rossz üzletei. A legnagyobb meglepetéssel értesültem épp a legközelebbi napokban, hogy ez a részvénytársa­ság a tönk szélére jutott és Jelszámolását mon­dotta kl. Az összeomlás okául az volt olvasható, hogy a kisvasút forgalma annyira megcsappant, hogy az üzemi bevétel állandóan csökkenő irány­zata és eredménye már a fentartás költségeit sem tudta fedezni. És az a figyelemreméltó dolog, hogy az áru- és személyforgalom iiy katasztrófális visszaesését nem a mai mostoha gazdasági és pénzügyi viszonyok idézték elő, hiszen Németország tudvalevően ma az egyetlen európai állam, ahol a termelés és fo­gyasztás csaknem a békebeli idők színvonalán áll, banem a kisvasuü vállalkozásokat létalapjukban támadták meg a benzines motorok, a személy- és áruszállításra berendezett automobilok. Az élet haladó fejlődése az úthálózatot állandóan bővítette, j tökéletesítette, odavezette minden jelentős gazda- | sági és ipari üzem központjába és a vicinális gőz­masinák tassu, nehézkes, egy irányhoz kötött mun­káját átvették az autók mindenhez könnyen hozzá­férő fürge seregei. Ezek a kisvasutak az élclapok nagy kárára, ma már nem kanyarognak virágos réteken, gazdasá­gok majorjai és ipartelepek füstölgő kéményei kö­rűi. Ma már minden számító gazda és iparos fél attól, hogy a kisvasúti be-, ki- és átrakással idő és pénz fecsérlődjék, hisz ott van az autó, amely megáll és rakodik az ipari é3 mezőgazdasági üze­mek udvarain és innen egyenest, gyorsan és ol­csón szállítja az embert és árut oda, ahova ren­deltetése diktálja, egész végcélja küszöbéig. A búzát a tanyai hombárból az autó szállítja a malomig, mondhatnám csaknem a garatig, in­nen a lisztet a kereskedőig, vagy a nagyobb fo gyasztóüzemekig, zöldség, gyümölcs, bor s a mezőgazdaság másféle termékei a termőterületről közvetlenül kerülnek a piacra, nincs vasúti be-, át- és kirakás, ninc3 soha be nem tartott menet­rend, árukisérés és ismételt kirakás s a vsgonből kivett árunak a piaci, vagy feldolgozó helyre, más jármüvei való szállítása, mert az autó rendelke zésére áll, hogy a legrövidebb, leggyorsabb és legolcsóbb uton vigye az árut vagy embert oda, ahova azt céljai kívánják. És ma már Német­országban felszedik ezeknek a kisvasatoknak sín­jeit, bontják az állomási épületekei, raktárakat és bakterházakat, mert túlhaladta ezeket az idő, a mai technika olcsóbb, gyorsabb s mindenki által használhatóbb autó közlekedése. Az autóval a kisvasút versenyezni képtelen. Nézzük, hogy állunk ma idehaza. A Magyar Államvasutaknak Budapest köt ül mintegy száz­kilométer körzetben az áruforgalom az 1925. évi átlaghoz képest 1926 március havában 32 száza­lékkal esett és minden nap azóta Is csökkenő irányzatot mutat. Ebben a körzetben és ez áll minden nagyobb város környékére is, az áru­forgalmat teherautók bonyolítják le. Gyárak, ipar­telepek ezzel szállítják áruikat a közelebbeső pia­cokhoz, a mezőgazdaság is ezt a közlekedési esz­közt használja, mert ezen az uton sok vasúti be­és kirakást spórol s ezenkívül teljesen elmellőzi a vasúthoz és vasúttól való szállítás költségeit és időveszteségét. A modern közlekedésben és áruforgalomban te­hát mindjobban tért hódit magának az autó s a legközelebbi jövő valóban ezé a közlekedési esz­közé. Nemcsak azért, mert gyorsabb és olcsóbb, de azért is, mert nem oly merev, mint a vasút. Az autó nincs korlátozva a drágán lefektetett sinek irányához, kedvező körülmények között elmegy az őstermészet alkotta utakon is. Es mindazoknak, akik ezt tudják és látják, saj­nosan kell tapasztalniok, hogy Szeged városa negyven usque hatvan milliárdos befektetéssel éppen most létesiti a tanyai vasutat, mintha az élet példái nem volnának előttünk, mintha mitsem érintett volna bennünket az utolsó évek tapaszta­lata, mintha még mindig a mult század uiolsó év­tizedeiben járnánk, amikor a közlekedés technikája, az ipari, kereskedelmi és gazdasági élet ptimitiv követelményeit a cammogó, kényeimetlen, nehéz­kes kisvasutak is fényesen kielégítették s még — a múlthoz képest — pezsgőbb élet megteremésí­nek is lényeaői lehettek. Nemrégiben volt alkalmam Bulgária viszonyaiba beletekinteni, ahol látható volt az ezer év óia egy­szinvonalon álló őskultura és a legmodernebb technikai felkészültség. A Balkán hegység déli síkján hetven kilométer hosszban terülnek ei a világ leghíresebb rózsaolaját termő rózsaültetvé­nyek, a rózsaleveleket feldolgozó gyárak, de ott és amikor a mai modern korban a szekérrel való szállítás és közlekedés már az élet követelményei­nek nem felel meg, nem kisvasutakat, hanem mü­utakat építettek és ezeken az utakon szaladó autók szállítják a rózsát az ültetvényes telepéről a gyárba s onnan a kész olajat acétkorsókban egyenest a Párisba futó continentáiis vasúti vonal legközelebbi feladó állomásához. Nemcsak érthetetlen, de valósággal megdöbbentő az az érzéknélküiiség, amely városunk közlekedési politikáját ma irányítja. Most építenek keskeny­vágányu tanyai vasutat, amikor a technika hala­dása és az idő pénz elméletére alapult élet épp most halálharangot kongat az autóval szemben versenyképtelenné vált vasút, pláne a keskeny­vágányu s már ez oknál fogva is nehézkes, költ­séges és a legdrágább közlekedési eszköz lelett. Hát valóban nem tudunk, vagz nem akarunk ha­ladni az idővel és ma csináljuk meg azt, ami negyven év előtt jó és célszerű lett volna, de ami ma már, a nyugathoz képest elmaradt viszonyaink között is valóságos anakronizmus. Egy divatját mult, önmagát és létfeltételeit kiélt, célját többé be nem tölthető közlekedési eszközre most ötvenezer milliót dobjunk ki, ahelyett, hogy a mai kor szín­vonalán áltó olyan közlekedési berendezkedést adnának városunknak s az azt környező tanya­világnak, amelyet a kisvasúihoz képest a személy­és áruforgalom tömegesebben, hasznosabban és célszerűbben tudna lgénybevenni s ami az adó­fizető polgárok kidobott és elpocsékolt pénzét sem jelentené. Szakáts József nemzetgyűlési képviselő. (A cikk folytatását keddi számunkban közöljük.) Szalmakalapok I-a tagál és pikóból, divat színekben 100.000 K-tól. - ALAKÍTÁSOK 45.OOO K. 776 Berényi Sándor Kelemen u. 7. Akar ön ideálisan szép, egészséges és formás lenni!? A. müveit világ egyik legelső uttőrő és a testformálás terén ma is vezető intézete a dr. Reich-féle Zander-intézet, IV., Semmelweis ucca 2. — Telefon J. 4-12. Egy nap alatt is csodálatos eredmények. Ugyanitt Diathermia, Quarz, vízkezelések, szénsavas fürdők, Ischiás.Rheuma gyógyítása, testegyenesités, lúdtalp­gyógyítás. Levelekre válaszolunk. Prospektus. az indiánok réme FRED THOMSONNAL szerdán, csütörtökön a Belvárosiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom