Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-24 / 94. szám

k&rnmnmm íjgmmMsiei twaa fsrüae-a. s, SsieSss lm. Eladákintal, :5UíS*«M»f*;*i te tsgflralai Aradi ucca 8. Vtltlaa na. gg#H* í»*«fl C&tfer-mginri l. «s» TtirfaBinim Szeged, 1926 április 24, SZOMBAT ElSÜseíéai Irak: Egy hónapra helyben 40,000 kur., Budapesten ts viddlies <5.000 kor, Egyes sxám Ara hétköznap 2000 kor maii- is inncpnap 3000 karolta. IL tvfolyam, M sslm Utazás a tanyai vasút körül. Hit bizony egyelőre ciak olyan képteli uta­zás ez, afféle tévét te, ahogy a francia költő mondaná. Még annyira se reális utazás, mint a Xivier de Maistre grófé, as aiazdt e tzobdm kirül és bogy mikor fogunk magán a tizenöt esztendő óta vajúdó tanyai vasúton kocsikázni, annak a jó Isten és H. O. Wells a megmond­hatója. Az is lehelne ennek a vezércikknek a cime, boiy Urak és kisgazdák, bár a régi jó világban akkor is Urak éa parasztok formájá­ban látott volna nyomdafestéket. De most demokrácia van, a kiskésit neki, mint Tömörkény mondaná, aki fiszont Szegedi parasztok és egyéb urak sokatmondó névre ke­resztelte az első könyvei egyikét. Mert, hogy as aisótanyai kisgaida ugyancsak ur a maga ta­nyáján, azt most alaposan megmutatták azok­nak a pesti és egyéb uraknak, akiket a magas minisztériumból és más hivatalokból szalajtot­tak le a buckák közé, egy kis mütanrendőri bejárásra, vagy hogy a csudába nevezik azt a terepszemlét, amely a való tényállást van hivatva felderíteni ? Elég az hozsá, az illetékes ténye­zők és hatósági személyik most az egyszer végre szemtől szambe találták magukat az úgy­nevezett nép egyszerű gyermekeivel, akikről eddig csak annyit tudtak, hogy azok SÍKVÍZI­tukkal támogatják a mindenkori magas kor mányt és hogy legkiváltképen az átkos forra­dalmak után a keresztény és nemzeti irányzat tárnáizai és talpkövei, vagy, bogy népiesen beszélünk, meitergerendái és kepuféifái lettek, akiket a nagy nyilváaosság előtt fajfentartó elem­nek, az ország gerincének szokás becésni, mikor pedig az urak entre unt vannak, hát akkor kevésié parlamentáris kifejezésekkel is meg lehet emlékezni róluk. Most látva láthatták az urak, hogy ennek a népnek egy kissé felnyílt a szeme és kinyilt a szája Nagyatádi óta. Annyira, hogy nyilt vá­lasztás ide, államtitkár cda, ők bizony oda­mondogatnak alaposan, ha a szent inzisük érdekeiről van szó. Mert a sacro egeimet nem a talián Salandráék találták fel, ezt a Columbus tojását a magyar kisgazda is igen jói felállí­totta már a háború alatt és azóta egyre jobban fltOgeti az asztalhoz, amely mellé egyenlő fél gyanánt leültették a nemzet tanacsaban. A kurzus emberei az alsóianyai paloiatorradalom személyes tanulságaiból immár világosan meg­érthették, hogy a paraszt nemcsak arra való, hogy a kormányt támogassa akkor, amikor az erfiszak és a hízelgés szuronyaival és ígéretei­vel találja magát szemben, hanem arra is, hogy a támogatás lejében alaposan sarkára állva követelje a maga jussát, még azok rová­sára is, akik éppen olyan hűségesen támogat­ják ezt a mai rendet, amelynek pedig csak terheit és kárait, numerus claususait és köve teíéseit étezik. A polgármester ur, aki maga is egyik szen­vedő és szónokló alanya volt az aisótanyai palotaforradalomnak, igen helyesen mondotta, hogy a nemes város két uccája, az Iskola és Kárász ucca több adót fizet, mint az egész Alsótanya. A két adózó ucca bizonyosan mély hálával és meghatva gondol erre az elismerő kijelentésre, de talán azt is gondolja magában, ' hogy viszont egyáltalában nem honorálják és nem pártolják őt az iiieíékes tényezők és a magas körök áldozatai és adózási arányában. Persze, ha itt és ma igazi dmokrúcia volnál Mert ne tessék azt gondolni senkinek, hogy a minisztériumi és más kaputos uraságok talán o népei tisztelték és becsülték meg magas megjelenésűkkel 1 Az igazándi nép, a valódi misera plebs mirtbuens, a Dózsa népe, s Petőfi népe, aki nem főzhet nekik a maga tildjin bográcsgulyást és sem adhat nekik a maga terméséből homoki borf, a nép, a nincietlen, célszerű szegény ember, ahogy Tö­möikény nevezte el a magyar Alföld barlang lakóit és kétkézi munkásait, a fildmives sze­génység, ahogyan őket a derékbatCrt és el­vetélt magyar forradalom osztályozta, ó ez a nép még mindig quaniiti négiigable a hálálom mai birtekosai szamára, akár a városi munkás­ság, a különbség ta'án mindössze csak annyi, hogy a magyar föld proletárjának a hall/a kend I dukát eredménytelen dspuláciőzások al­kalmából, mig az ipar proletárjai a hallja magára hallgathatnak, ha csak nem hallgat­nak Schmidt Ferenc mühelyfőnök ur egyedül fidvözitö ker. szoc. tanaira. És igy képzelt utazáiutkbcn a tanyai vasul körfii odaérkeztünk, ahová minden eszmefutta­tás vezet: több kultura kell ide és több demok­rácia és akkor majd Halbfir Fflrgeieg János és Kisflstös Fránya Qergö se nézi olyan vasvilla szemekkel a még csak képzeletben induló tanyai vasutat, mint ahogy százeszlindSnek előtte Stephensoa vacak masináját nézték egy­némely csökönyös angolok és mint shogy Széchenyi litván gróf karakán Ideáját, a lábas hid adógaraiának ötletét tekintették a nem­adózom ezeréves hazafias elvének hódoló, érette élő és haló nemes magyarok. És akkor a minisztériumok és egyéb szittya magssságok kegyelmes és hatalmas urai majd az alsótanyai egységes vacsora mellett majd föltekintik as Iskola és a Kárász ueca cdózó népének szemérmes és türelmes nymmoruséigdi és sfte&bailgatják azokat a panaszokat és követelé­seket is, amelyeket a városi polgárság és mun­kásság do'gosó és munkanélküli nincsetlenri már a reakció hét szűk esztendeje óta egyre kevísctb erővel és reménnyel kiáltanik a kur­zus kietlen pusztájába 1 IMMMMMflWMMM^^ Andrássy is szóvsieszi a frankfiigyet, valamint a titkos társaságok ügyüt is. frankügy és a nemzet bec&fllete nem legitimista-ügy." (Budapesti tudósítónk teiefonjelentése.) Az ellenzék változatlan irővel állja azt a harcot, amelyet a költségvetés ellen indüott meg és ma már alapos remény van arra, hogy végig is állni fogja a vitát, mert az ellenzéki szónokok egész sora készül még a felszólalásra. Ezek közül a legérdekesebbnek Andrássy Oyula gróf felszólalása Ígérkezik. Beszédében Andrássy stiváteszi a thkos társaságok ügyét és a frank­ügyei is. Hogy mikor kerül sor Andrássy fel­szólalására, az még bizonytalan. Az egységes pírt tagjai részéről az utóbbi napokban éles kritikával illették az ellenzék tagjainak a legitimistákkal való egyűilmüködé sét. Étről a kérdésről Nagy Vince a követ­kezőket mondotta: — Nem mi kerestük a legitimistákkal való együtfmüfeCdést, hanem ők csatlakoztak hoz­zánk és nem a legitimizmusért küzdünk. A frankügy és a nemzet becsületének kérdése nem legitimista-ügy. Ezzel a kormánnyal szemben mindent et kell kivetnünk, hogy azt a hallatlan reakciit, ami ráült ax országra, megszüntessük. A költségvetési vita során egyébként a szóm­ba; i nap folyamán Esztergályos János fog fel­szólalni, aki előreláthatólag kibeszéli az egész ülést. A szombati űiés végén fogja az egysé­ges párt a 12 őrás ülésekre vonr *o ó indítvá­nyát benjujiani. A héttői ülésen 3 r -as* libán készül nagyobb felszólalásra, után* Reishger Ferenc következik. E két szónok is egy teljes napot fog igénybevenni a maga számára, igy a keddi napra marad Drózdy O őzőnek a nyolc órára tervezeit, szerdára pedig Ruperi Rezsőnek hosszú lélegzetűnek szánt felszólalása. Csütörtökön beszél Nagy Vince, pénteken pe­dig, as utolsó klolürnélküli napon Peyer Ká­roly szó'al fel, aki már szerdán megjelenik a Házban kitiltása után. Peyer is olyan hatalmas anyaggal rendelkezik, hogy felszólalása nagyon | hosszú ideig fog tartani. A franciák képviselője hirtelen Konstantinápolyba utazott — Mészáros kihallgatására. Budapesti tudósítónk telefonfelentise) A francia | tesfllésünk szerint Collard nem Párisba, hamsai nemzeti bmk képviselője, Collatd Hostinfue Konstantinápolyba ment, hogy olt Mésiáros ki­pénlektn Budapestről váratlanul elutazott. Ér- | hallgatására vonatkozóiig tigyen intézkedéseket. A főtárgyalásra hazajön Mészáros Gyula ? (Budapesti tudósítónk telefonfeientise.) Politikai körökben pénteken az a hir terjedt el, hogy Mészór&s Gyula a frankügy egyik legmhzltku­sabb izereptője, a főtárgyalás idejére Buda­posire érkezik. Meg nem erősített hirek szerint hazaérkezése Andrássy Oyula gróf közbenjárásá­nak tulajdonítható. Meginterpellálták Briand-t magyar frankhamisítás ügyében. „Az igazság nem fog elmaradni." Páris, április 23. A külügyi tárc* költség­vetésének vitájában Foniainer szocialista kép­viselő kérdést intézeti a miniszterelnikhiz a frankhamisítás Ínyében. A felszólalásra vála­szolva Briand miniszterelnök kijelentette, hogy arra törekszik, hogy teljes világosságot derít­senek a cselekményre is az Igazság nem fog elmaradni. Egy későbbi jelentés a következő részieleket kösü az interpellációról és Briand válaszáról: Foníanier képviselő inierpellíciőjában cso­dálkozásának adóit kifejezési! azon, hogy e frankügy leicritzMdsbau livö vádlottjainak misdenféle kedveimínyeket engedilyssmk is fii vetette a kérdési, vájjon szabad-e megengedni, hogy a magyar kormány még sokáig ezen az uton haladjon ? A felszólalásra ado t válaszában Brisnd mi­niszletelnök kijelentette, hogy az égisz világ elismeri ts zoknik a francia kiküidiUekntk az erőfisziiiieU, akik az ügy kinyomozásáia meg­bízást kaptak, tevéken; ségük azonban nehéz egy idegen államban, mert maga Franciaország sem engedné meg könnyen, hogy igazságszol­gáltatásnak menetébe beavatkozzanak. A té­nyek azokban büntetési kivitelnek. A mazytr nép Hénken óhajtja, hogy vilá­gosságot derítsenek az ügyre, A jivő meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom