Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-23 / 92. szám

9BLMAQYARORSZAO 18X6 április 23. seli választóinak az érdekét. 0 maga hívta fel arra a belügyminiszter ur őnagyméltósága figyelmét, hogy a tanya népe nem egészen ugy gondolkozik, mini a viros hatósága. Azért küldte ki a miniszter most öket, bogy a helyzetet alaposan áttanulmányozzák. Eddigi tanulmányozásaik alatt meggyőződtek arról, hogy a polgármester és a város hatósága teljesen önzetlenül szolgálja a város érdekeit ebben a vasul-ügyéén. Az természetes, hogy a vssut felépítéséhez pénz kell. A város urainak as az álláspontjuk, hogy a vasútépítési költségekhez azok járuljanak hozzá, akiknek érdekeit szolgálja majd. Végül megnyugtatta s gazdákat, hogy a kérdés a belügyminiszternél most Jó kezekben van, a miniszter majd megtalál|a a helyes megoldást. A belügyminiszter államtitkára ezzel befejezte beszédét és azt hitte, hogy beszédével az értekezlet is befejeződött, azonban dr. Kószó István is szólni kívánt. Beszédében kijelentette, hogy a belügyminiszter az ő kérésére küldte le Szegedre képviselőit. Azt hiszi, hogy a klsvasutra feltétlenül szüksége van a külterületnek. Nagy vihar tőrt ki erre a kijelentésére. A gazdák szenvedélyesen kiáltozzák: nekik nem kell a vasút. A nagy zajban nem is tehet megérteni Kószó István szavait. Végre, amikor kissé lecsillapodnak a kedélyek. Kószó István akként módosítja előbbi vihartkeltő kijelentését hogy a vasút kell, de az már megint más kérdés, hogy kinek a pénzén épüljön fel. A kormány majd iparkodni fog, hogy olyan megoldást találjon amely kiegyenlíti a város és a tanya között mutatkozó ellentéteket. — Ne engedjék magukat izgatni és felheccelni —. fejezte be felszólalását Kószó István —, régen dolgozunk mi már együtt, maguk kötül kerültem ki én is, innen Alsótanyáról, az természetes, hogy ennek a népnek a javát akarom. (Harsány éljenzés) Ha már megindult a szólavina, a polgármester is szükségesnek látta, hogy felszólalásával megkísérelje a fé reértések eloszlatását. — Kedves alsótanyai polgártársaim — kezdte a polgármester beszédéi —, emlékeztetni akarom magukat arra, hogy tavaly még hogy döcögtek a tanyai kocsik az alsótanyai műúton, amelyet rendbehozatott tizezermillió korosáért a város ugy, bogy most élvezet rajta menni. (De mink jüzeiiük mig az árát — kiáltozzák a gazdák.) Dehogy maguk fizették, a város fizette meg. Ezután a tanyai vasút várható áldásait ismerteti a polgármester, a felizgatott gazdák azonban nem akarják sehogysem megérteni a Jó szót és a polgármester minden mondatát viharos közbeszólásokkal zavarják meg. Végre is a polgármester befejezi a reménytelen szóharcot, átadja a szót a magyaroknak. Egy fiatal gazda ugrik fel a lócáról és kijelenti, hogy meggyőződése szerint a vasutat nem vezeti jó irányban a város. Aztán a gazdák terheiről beszél, különösen a kutyaadó ellen kel ki. A polgármester sietve megígéri, hogy felír majd a kormányhoz a szerinte is igazságtalan adó eltörlése érdekében. Aztán Engi Antal veszi át a szót. Csak egy percre kivánja feltartóztatni az urakat. Egyperces felszólalásából is félóra lelt. Felszólalásának lényege az volt, hogy Bamliia a magyaroké ez az ország, megvolt a világ vasat nélkül, meg lehet nélküle ezután is.' FIGYELEMül Tekintettel a CONRAD VEIDT-féle előadás I iránti óriási érdeklődésre, kérjük, hogy az # előjegyzett jegyeket legkésőbb 1 szombat déli 12 óráid • beváltani síiveskedjenek, mert azon tul a jegyeket fentartani nem áil módunkban. A Belvároai Mozi 1 Igazgatósága, § Valaki, talán Berzenczey Domokos, hangosan közbeszól, hogy autó sem volt ezer év óta. — Anélkül is mögvagyunk — állapítják meg a tanyaiak. — Akkor ruha nélkül is meglehetünk, — fűzi tovább az eredeti gondolatot a polgármester —, mert hiszen Ádám apánk csak fügefalevelet viselt a paradicsomban. A végín aztán kimondta a nagy szót Engi Antal: Építse fel a város a vasatat a safát kasszájából, de mink tanyaiak hozzá nem járulunk soha, hacsak a hatalom, vagy ahogy politikailag mondják, az erőszak rá nem kényszerít. A városi és állami urak nagy parolázások közben autóra ültek és a város tanyájára robogtak, ahol feritett asztal várt rájuk. Útközben mesélte valaki, hogy Qerle Imre, a vasulelleni harc hadvezére, vasárnap népgyűlést tartott és iezen a népgyűlésen szt is mondották, hogy a vasutat az adóvégrehajtók és a borfináncok kedvéért ^építteti meg a város. A végrehajtó meg a finánc ugyanis szabadjeggyel utazik és igy könnyebben tudja majd zaklatni a szegény tanyai népet... Miért nem vett részt Wimmer Fülöp a szerdai megbeszélésen ? A szerdai értekezletről közölt tudósításunkban beszámoltunk arról, hogy az etnöktö dr. Tákics Árpád belügyi államtitkár az értekezlet berekesztésekor bejelentette, hogy a tanyai vasút torkolási és végállomása ügyében beadott fö'ebbezéseket azért nem tárgyaihatják le, mert a felebbező Wim mer Fülöp nem jelent meg az ülésen. Kérdést intéztünk ebben az ügyben Wimmer Fülöphöz, aki a következőket mondotta: — Talán mondanom sem kell, hogy egyetlen oka annak, hogy tegnap délután a városházán a miniszteri kiküldöttekkel tartott tárgyaláson jelen nem voltam, az, hogy erre a tárgyalásra nem hívtak meg, sőt annak megtartásáról tudomásom sem volt. Mindenki tudja, hogy én a városi közügyek érdekében — a velem szemben támasztott igényeknek a lehetőségig megfelelek —, most pedig e tárgyaláson való megjelenésem annál inkább lehetséges lett volna, mivel tegnap négy órától kezdve egész délután a bizottsági teremben azon Keszfpénsek a hassz alatt. A törvényszék fölmentette az uzsora vádja alól Kaiser Kfiiminnét. a tárgyaláson vettem részt, amelyet egy bizottság már két hét óta a gázgyárral kötendő szerződés megállapítása céljából folytai és amelyen — szerénytelenség nélkül mondhatom — meglehetős nagymérvben az én fejtegetéseim alapján, a nekünk bemutatott első szerződéstervezettel szemben, már eddig is egy és félmillió aranykoronás előnyt biztosítottunk a városnak. — Szerintem tehát világos, hogv szántszándékkal nem hívtak meg az államtitkár ur által vezetett tárgyalásra, dacára annak, hogy a tanyai vasút targyában beadott felebbezéaem ezen tárgyalás napirendjén szerepelt. Hogy ez miért történt, annak magyarázatát könnyen megtalálhatja mindenki, aki az ez ügyben ugy az utolsó közgyűlésen, mint azóta a Délmagyarország-ban megjelent két cikkemben leszögezett álláspontomat ismeri, de ast is, hogy ezen álláspont a polgármester úréval éppenséggel nem egyezik. A szegedi törvényszék fahász-fanácsa előtt csütörtökön Kaiser K&lmánné és kiskorú leánya állo'tak, akiket azzal vádolt as ügyészség, hogy 1924-ben Roxgonyi Ferenc és Hullmaun Ilona kereskedőknek kisebb pénzösszegeket 8—11 százalékos heti kamat mellett adlak kölcsön. A vád szerint ezek a heti kamatok jóval meghaladták a bankok kamatlábát és kimerítik az uzsora bűntettének tényálladékát. A vád szerint j Kaiser Kálmánné a tulmagas uzsora-kamatláb mellett kézizálogokai is vett el a sérieílektöl és valósággal iparszerüleg foglalkozott az ilyen uzsora ügyletekkel. A csütörtöki főtárgyaláson Kaiser Kálmánné tagadta, bogy uzsora-kamatot vett volna fel üzletfeleitől. Négy százaléknál magasabb heti I kamatlábai sohasem szedeti s adósainak hanyag fizetése miatt majdnem minden vagyonát elvesztette, mivel nem saját, hanem bsmkpéazekkel dolgozott. Bosszú müvének jelentette ki az ellene felhozott vádakat és ártatlansága tudatában felmentését kéri. A sértetteket hallgatták ki eiutín, majd Papp Sándor ügyészségi alelnök, Papp Róbert ügyvéd pörbeszédei után Juhász litván elnök kihirdette az ítéletet. A törvénysiék felmentette Kaiser Kálmánnét, valamint leányát is, kimondván, hogy a tőzsdei hossz idejében a bankok is magasabb kamatot szedtek, ezenkívül pedig a sértettek nem vesztettek semmit, söt tetemes anyagi haszonhoz is jutottak a kölcsönökből. Az ügyészségi alelnök főlebbezést jelenteit be. Kéthónapos tárgyalás után csütörtökön befejezték a bizonyítást a Kelemen—Szakáts-pörben. Hétfőn a pörbeszédek kerülnek sorra. A Kelemen—Szakáts-pör csütörtöki főtárgyalásán dr. Széli Gyula, dr. Kelemen Bíla védője folytatta bizonyitáskiegészitési indítványát. Kéri a könyv egyes részleteinek teljes felolvasását és hasonlóképen azon újságcikkeknek ismertetését, amelyek Kelemen könyvének történelmi értékét alátámasztják. A biróság hosszas tanácskozás után nem ad helyt Széli Gyula indítványának s azt mint feleslegest mellőzi. Dr. Fekete Béla Szakáts védelmében, Kelemen nemességének ügyében tesz indítványt, m&jd kéri a bíróságot, hogy a sokat emlegetett miniszteri fizetés ügyében magát Kelemen Bélát hallgassák ki. A biróság el is rendelte Kelemen Béla kihallgatását, aki elmondja, hogy könyvének a miniszteri fizetésekre vonatkozó részletei mindenben megfelelnek a valóságnak. A nyugdíjtörvény értelmében miniszteri nyugdiját elismerték, főispáni állása után pedig végkielégítést kapott. Mindezeket az anyagi előnyöket csak könyvének megjelenése után kapta mtg s mint Jogosakat ma is élvezi. Kelemen Béla kihallgatása után a feleknek má3 indítványa nem volt, ugy hogy a biróság befejezettnek jelentette ki a bizonyítási eljárást, majd felkérte a felekei a vád- és védbeszédek elmondására. Dr. Fekete Béla ekkor arra kérte a törvényszéket, hogy a tárgyalást hétfőig szakítsák félbe, hogy a vád- és védelem kellőképen felkészülhessen, amit a bíróság el ts rendelt. Héifőn a vád- és védbeszédek következnek és a hét végére talán már ítélet is várható a több mint két hónapja folyó monstre ügyben. w 1 1 I I I Telefonit—8S. mmzű üozfi Telefon 11—85. Április 23., 24., 25-én, pénteken, szombaton és vasárnap Világattrakció! A két csavargó. P. Deccurcelles regénye 2 rész, IS felvonásban. I. rész: Az elveszett gyermek. II. rész: A megtalált gyermek. Főszerepben: Előadások kezdete: Köznapokon F, 7, 9 őrakor, vaiárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Metró-film! „JOLANDA" Marion Davies -sel a főszerepben jön a Belvárosiba.