Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-20 / 89. szám

1926 április 20. DBLMAQY ARORSZAQ 3 Elmaradt a vagon-kérdésben hétfőre összehívott értekezlet. Az iparosok hamarosan beadják irásbsli ajánlatukat is. A Dilmagyarorsxág vasárnapi számában le­közöltünk nebány érdekes nyilatkozatot a tanyai vssut vggon|tinak Szegeden való elkészítéséyel kapcsolalban és ezekkel a nyilatkozatokkal erő­ltettük meg ízt a már régebben elfoglalt állás­pontunkat, hogy a város bitóságának feltétlenül Komolyan kell kezelnie a szegedi iparosok íján­Istát és hi csak egyetlen lehetőség is van rá, a vagonokat Szegeden, a szegedi Iparotokkal is munkátokkal kell elkiszlitetnte. Ugyanebben a cikkünkben megjósoltuk, bár nem is kellelt hoziá különösebb jóstehetség, hogy a polgár­mester által hétfőre betgért és taláa már össie is bivott értekezlet elmarad, mert hiszen a pol­gármester szombaton Budcpestre utizott szállást csinálni a kedden utána utazó egyetemi kül­döttségnek. Ugy volt hogy ez a megbeszélés, amelyre számos szakértőn kisül az érdekelt szegedi iparosok is meghiiót kaptak, hétfőn, a tanács­ülés után lesz és itt dől el az a legfontosabb kérdés, hogy a szegedi ipirosok ajánlatával fog­Iáikon hí tik-e komolyan a város hatósága. Dél­ben tizenkét órakor meg is jelentek a meghívot­tak ée csak a városházán tudták meg, hogy a megbeszélés elmarad, illetve a polgármester hazaérkezéséig elhalasztották. Értesülésünk sze­rint a megbeszélést vagy szerdán, fagy ba addig nem lesz itthon a polgármester, pénteken tart­ják meg, mert csütörtökön az érdekelt iparo­soknak Budapestre kell utazniok, hogy ott rászt­vegyenek és képviselhessék a szegtdi iparossá­got az anyagbeszerzési központok felállításának tervével kapcsolatosan összehívott tiltakozó ipa­roagyüléíeir. A fontos megbeszélés, amelynek talán döntő eredménye lett volna, igy elmaradt, pedig az érdekeit iparosok fontos és súlyos argumentu­mokkal felszerelten vettek volna részt rajta. Páify Dániel például számos fényképet hozott magával gépgyáráréi, amely nem is a legnagyobb siegedi gépgyár és ezekkel a fényképekkel iga­zolta volna, hogy gyára alkalmas a kisvasúti vagonok vasvázának elkistltésire. Igazolta volna azt is, hogy gyárában hatalmas nyersolaj- és szivógáz-motorok készüllek, pedig a motorgyártás valamivel nehezebb és kompli­káltabb munka, mint a vagonkészités. Értesü­lésünk szerint felajánlotta volna a város ható­ságának Páify Dániel azt is, hogy gyárában egy próbavagont készít, amely axután minden két­séget elosslitott volna. De hát erre az argu­mentálásra nem kerülhetett sor, mert a polgár­mester Budapesten tartózkodik, a sáros tanácsa pedig a polgármester nélkül ne® akart ebben a fontos kérdésben állást foglalni. A hétfői tanácsülésen azért mégis volt egy nagyon bizalmas megbeszélés. Bsrzencxey Do­mokos mfiszali főtanácsos ismertette a tanics tagjaival a budspasli vagonalku legújabb ered­ményeit és asokst az engedményeket, amelyeket az elmúlt héten sikerült elérniök. Az informálás szigorúan zárt ajtók migiti történi és as ott tömntekről nem szivárgóit ki semmi. Örömmel kell egyéQként megállapítani, hogy a város tanácsa kezdi komolyan kei élni a sze­gedi iparosok ajánlatát és az az álláspont ala­kult ki, értesülésünk szerint, hogy abban as eseben, ha a szegedi iparosok kellő biztositikot nyújtanak is ajánlatuk olcsóbb lesz, mini az idegen gyárak ajánlata, a vagonokat fellitienül a szegedi iparosoknál rendelik meg. Hz érdekelt Iparosok különben a lehető leg­rövidebb időn belül Írásban is beadják tiszie­les ajánlatukat a városnak. MMMMMMMMNM^^ Titokzatos halálos szurkálás Hirályhalmán. A szomszédja udvarán holtan találták Csthó Istvánt. Hétfő reggel óta titokzatos halálos sxurkálás ügyében nyomoz az alsótanyai rendőrség. A körülményekből esetleg gyilkosságra lehet kö­vetkeztetni, de ma még az is lehetséges, hogy esetleg összeszólalkozás előzte meg az ese ményeket és az áldozat és az ismeretlen tettes bicskával rohant egymásra — talán éppen szerelemféltésbő!. Mindenesetre gyanús és fel­tűnő az a körülmény, hogy az áldozatot szom­szédja udvarán találták meg, amikor már nem lehetett segíteni. Héifőn reggel jelentették az alsóianyai ki­rendeltség portyázó lovasrendőreinek, bogy halott vau a 783 as tanyaház udvarán. Azon­nal bizo'lság szállott ki a helyszínre Balogh Tibor főfelügyelő vezetésével. Megállapították, hogy az áldozat Csehó István 24 ivea legénnyel azonos, aki Királybaima 718 as tanyán lakik. Megállapították azt is, hogy több késszurás nyoma látszik testén, különösen az egyik járt mélyen, ez a szivet találta. A legény elvérzett, még mielőtt segiteni tudtak volna. A halálra siurt legényt pedig Feles Mihály tanyájának udvarán találták, ahol sütü vérnyomok is lát­szottak. A nyomozás azonnal megindult, de az első pillanatban teljesen támpont nélküf voltak a nyomozók. Felesék semmit sem akarnak tudni a haláíos szurkáiásról, esetleg gyilkosságról és azt sem tudják, hogyan került a halott a tanya udvarára. Csehó át szokott járni Felesékhez, de nem tudják, mi történhetett vasárnapról hétfőre virradóra. A bizottságnak az a feltevése, bogy a szutkdlds éjfél után történhetett, A nyomozás most elsősorban abban az irányban folyik, hogy miért ment el hazulról vasárnap este Csehó és miért akart betérni Feiesékhez. Igen sok tanút kell kihallgatni, mert esetleg arról is sző lehet, hogy szeretem­fittisből valaki megtámadta, amikor beiirt az udvarra is szóváltás után leszúrta. A nyomo­zás munkája a nagy távolságok miatt is csak lassau halad előre, de remélik, hogy ered­ménnyel fog járni és a gyilkos nemsokára rendőrkézre kerül. Ujabb tanúvallomások m kaszinói és regatta-kártyázásokrói és mutatásokról. Tizenöt t«nut hallgattak ki hétfőn a Kslemsn—Siakátí-pörben. Hétfőn délelőtt tovább folytatták a bizonyitást a Kelemen—Szabáts-pöiben. A hétfői tárgyalás majd­nem teljes egészében a kaszinói ás a regattai kár­tyázások körűt forgott. Végre több idézés után héifőn őrgróf Pallavicini Alfonzot is kihallgathatta a törvényszék. Az első tanú Skultéti István táblai tanácselnök volt, aki az OrszáRos Földbiríoferendező Biróság nál is működött. Előadta, hogy Kelemen Béla is kért az OFB-től földet, meg i3 állapították igé nyét, de földei nem kaphatott. Bagári Kálmán gazdasági főfelügyelőt már a kártyázásokra hallgatták ki. Tud a csatákról, de állítja, hogy nem Szakáts volt ezeknek kezdemé­nyezője és vezére. Hallomásból azt is tudja, hogy a kártyázások olykor reggelig is elhúzódtak. Ez után azt mondja, hogy emlékezete szerint Végh főmérnök mondotta neki egyszer a következőket Szakátsról: — Szép ügyésztek van, olyan részeg volt, hogy nem tudott Jelmenni a lépcsőn 1 Végh Gyula főmérnök a következő tanú, aki ki­magyarázta Bagári föntebbi előadását. Részegnek nem látta Szakáisot, csak kissé italosnak és igy azt sem mondhatta, hogy olyan részeg volt, hogy nem tudott felmenni a lépcsőn. Őrgróf Pallavicini Alfonzot hallgatták ki ezután. Először az ellenforradalmi mozgalmakra kérdezte ki Vlld elnök. A mozgalmakba eisőizben Szakáts utján került. Az első megbeszélések inkább privát jeiiegüek voltak. Akkor Bécsbe ment és amikor visszatért, már formálisan működött az ABC. El­mondja axí is, hogy ő is ajánlotta, hogy Kelemen Bálát hivják meg a mozgalomba. Kelemen: Miért jöit hozzám őrgróf ur, talán azt gondolta, hogy nálam jobb kehben lesz a veze­tés? Pallavicini: Nagym mint volt főispánt abban az időben alfe artottam a veze­tésre. Ezután a kaszinói 1 51 intéznek hozzá kérdéseket. Dr. Széli ekkor ezt kérdi : Megengedhetőnek tanja, hogy vagon búzát kitevő differenciákkal kártyázzanak polgáremberek ? — Ezt nem tartom megengedhetőnek. Szakáts ekkor izgatottan állott fel: Még egyet­len tana sem vallotta rólam, hogy én ilyen tétel­ben játszottam volna I Széli: Én nem emiitettem nevet! Altalánosság­ban kérdeztem. Makay Lajos táblabiró látta a regattában Sza­ká'sot, de csak hallomásból tud a kártyázásokról. Dr. Széli: Tud-e arról tanú ur, hogy a kártyá­zások estétől reggelig is eltartottak ? — Hallottam ilyenről is. Széli: Tud e arról, hogy a reggelig tartó kár­tyázások miatt elégedetlenség volt a kaszinóban, hogy emiatt emelkedik olyan magasra a rezsi, a kártyázások miatt kell olyan sok világítási és fű­tési költséget fizetni? Tanú: Hallottam ilyesmiről. Széli: Igaz e, hogy a kártyázások néha dorbézo­lásokká fajultak ? Tanú : Erről csak most hallottam az újságokból. A tanúvallomás után felállott Szakáts József és szót kért az elnöktől. A kaszinó nevében tiltako­zott az ellen, hogy olyan kérdéseket tegyenek fel,, mint amilyeneket legutóbb dr. Szeless József ki­hallgatásánál kérdeztek. E kérdések ugyanis arra irányultak, hogy a kaszinóban kifosztottak-e, tönkretettek-e embereket. Tiltakozik ez etten, pláne akkor, amikor olyan ember teszi fel az ilyen kér­déseket, aki maga is tagja a kaszinónak. — Kérem a nggyságos Elnök urat, mondotta ezután, hogy kizárólag az én személyemet Illetően engedjen meg kérdéseket és ne engedje meg, hogy a kaszinót is belevonják az ügybe. Dr. Széli Gyula azonnal válaszolt. Nem a kaszinóra, hanem csak egyes urakra tette fel a kérdéseket. Vild Károly elnök kijelentette erre, hogy eddig is szigorúan ügyeit arra, hogy csak szorosan az ügyre tartozó kérdésekre feleljenek a tanuk. Másról nem is feeil és nem is lehet itt beszélni. Wlnkler Mihály a következő tanu. A kártyázá­sokrőt beszél, majd dr. Széli a következő kérdést intézi hozzá: — Tud-e arról, hogy 1923—24 ben egyesek 50-60 milliós differenciákkal keltek fel a kártya­asztaltól? Az elnök nem engedi meg a feleletet erre, mert az idöpunt már tul van a sajtópör időpontján. Páify Dániel ezulán kijelenti, hogy neki, mint a regatta elnökének, tudnia kellett voina arról, hogy Szakáts lett volna a kezdeményező, ilyenről azon­ban sohasem értesült. Szakáts mindig korrekten, úriember módjára, komolyan viselkedett. Szigethy Vilmos ny. pénzügyigazgató tud nagyobb tételű kártyázásról, amikor egyesek 2—3 hónapi fizetésdifferenciákkal keltek fel az asztaltól. Arről asonban nem tud, hogy valakit is anyagi romlásba kergettek volna. A mutatások néha olyan hangosak voltak, hogy kihallatszottak az ablakon. Herczeg Lászlót hallgatták ki ezután, aki alkal­mazottja volt a regattának. Látta a kártyázást, de a differenciákról nincs tudomása. Néha reggelig is játszottak. Dr. Fekete: Tudja-e, hogy ki volt ilyenkor a hangadó ? Tanu: Tudom. D/. Fekete: Ne nevezze meg, hiszen mindenki tudja. Kelemen szólal meg erre: Ds mondja csak meg, kiváncsiak vagyunk rá! Tanu: Korpássy Elemér volt a hangadó! Német Jenő fiatal banktisztviselő elmondottal hogy a kaszinóban leginkább a fiatalabbak voltak a lármásabbak a reggelig tartó játékoknál. Páify Emil után Becsey József gazdálkodó került sorra. Sokan vettek részt a nagy játékokban. Há­rom hónapig járt fel a kaszinóba, sokat veszített, de végül nem vették fel a tagok sorába. Többen biztatták, hogy fölveszik, néha 4—5 milliót is el­nyertek tőle. Szakáts: Emlékszik-e arra, hogy figyelmeztettem, ne kártyázzon, mert tönkremegy ? — Ez igaz, kérem. Ezután ismét egy fiatal banktisztviselőt, Réti Bélát hallgatták ki. Néha reggelig játszottak a kaszinó­ban. Tud arról, hogy egyesek egy két hónapi fize­tésüket vesztették el. Szakátsék azonban nem sze­rettek velük játszani és igyekeztek a fiatalokat kiszorítani az asztaltól. A következő tanu Wolf Miksa földbirtokos. Ki­jelenti, hogy elintézetlen lovagias ügye van Kele­mennel, de azért elfogulatlanul tud vallani. Részt­vett a kaszinói játékokban. A tétek nem voltak nagyobbak, mint például a Lloydban. Szakáts nem volt a kezdeményező. Másnapra húzódó játékokra nem emlékszik és nem felel meg a valóságnak az, hoey Szakáts lett volna a legnagyobb hazardőr. Dr. Széli: Nem volt kirivó Szakáts kártyázása? Wolf : Az volt a kirivó, hogy ő játszott közöt­tünk a legnyugodtabbanl (Dsrültség.) Szakáts: Igaz-e az, hogy a fiatal Becseyt azért nem vették fel a kaszinóba, nehogy azt mondják, hogy a kaszinóban veszítette el vagyonát? — Ez igaz. Mi mindig igyekeztünk különben is a fiatalokat kiszorítani a játékból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom