Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-17 / 87. szám

~ Ipü 8869 korapa. ELMAGYARORSZAG MimHtfli Deák i>ma«-«h í. f .leien 15-53, KladöUvatai, .'ígJCB«tó«srí5íií te ;«syira<Sa! Aradi ucca 8. gal.tra ISII. IR&dMta; Piiíííi SíHdsK^ísAnsS >. m*w T*'«t«asxá>a lBx« Lehner a rádióban. Hanuibal anie portai l IU i veszedelem, amely ellen nem véd meg senkit le a struccpolitika, se a képviselői immunitás 1 A huszadik század egészen egyszerűen, minden különösebb meg­kérdezés és ellenállás nélkül bevonult a ma­gyar glóbuszra és diadalmasan zangeti a maga hangjait a szittya fülekbe. Az uj Vazulok it kénytelenek tudomást venni rólr, akár akarok, akár nem. A rádió korszaka nálunk is megkez­dődött, a határtalanba kipcsolódó antennák nálunk is átadják Bécs, Berlin, Hamburg, Lipcse, München, Prága, Róma, Páris és London üze­neteit. Zeng, zug a hanfok végtelen melódiája, as országok határait keresztültörik a láthatatlan levegő követei, amelyek a költészet, a zene, a tudomány köszöntéseit viszik és hozzák sok­száz mérföldes hullámhosszakon. Az ember ámulva áll as uj ciodik előtt és megindultan hallgatja a haladás himsuszát, Lendvai-Lehner István psdig napirend elOtt szó­lal fel a magyar nemzetgyűlésen és személyes kérdésben panaszolja, hogy sérelem esett a mentelmi jogán, mert a kormány égisze alatt működő magyar Rádióban tisztei stlenűl nyilat­koztak az ö személyéről és a népképviselői mű­ködéséről. Még pedig egy kabarémüvéiz kö­vette el ezt a példátlan és páratlan felségsér­tési, mert hiszen erre most először adódott al­kalom a magyar nemzet történetében a rádión. Mi valahogyan csak el tudjuk talán viselni ezt s szörnyen nagy injuriá', amely Lendvai­Lehnert érte, aki hosszú lépésekben megy a kurzuspolitikai dicsőség és népszerűség egyre kietlenebb és magányosabb és egyre széditöbb ormai felé. Megértjük azonban és méltányoljuk Lendvai-Lehner megriadását és megdöbbenését a világ uj csodája előtt, amely az ő hirél rö­piti hirtelen és váratlan a négy aiayassél irá­nyába, keletre, njuptra, ész&kfelé, délnek. Mi nem látjuk olyan egyedülállónak ezt a meg­riadásf és olyan társtalannak ezt a megdöbbe­nést. Mi történeti precedenseket és históriai analógiákat ismerünk, amelyek élénk világot veinek erre a riadalomra és döbbenetre. Igy torpanhatott ®eg az ősember az isten­nyila előtt, amely lecsapott mellsite és égi tű­zet hozott a fsldre. Igy hökkenhetett meg Ousnahani benszülött lakója, amikor a merész gínuai hajós először lette libát az európai nyo­moktól eddig szűz területre. Igy szisszent föl a Jámbor lyoni takács, amikor Jacquard az első siösőfcépet bemutatta. Lendvai Lehner és társai a kurzusban azt gondolták karakán ideákat ker­getve, hogy itt, a magyar ugsron, Európa kellős közepén, jó leüz egy kis ázsiai'középkort te­remteni, amelynek szivében Orgovány fái virul­nak, amilyben vigan dudál a budikeszi bajor fajvédelesn, amelyben mámorittis boldogan le­het Csocső bácsinál titkosan társulni és a S5r­híz uccában kedélyesen keksóbombázni a de­mokráciái és a liberalizmust. Sió tincs róla, hit sovány esztendőn keresztül pompásan ment a dolog és Lendvai- Lihncrík kezdetlek egyse jobban belemelegedni a közép­korba és bgíefcleütam a rezkctaba. Neiik már a csonka ország is túlságosan tágasnak tetszett, Ők már — ö beata Uagheria a malomalatti politikában — ciupán Cegléd és Kecskemét közö't óhajtották koncentrálni sz erőt és ax alkoholt, szépen beledugták borzss fejüket a saját külön (utáni sfcslsgjök terméketlen futó­homok|ábs és nem vettek tudosiáat arról; hogy közben nyugaton és kelben világok vajúdnak és születnek, a távolságod egyre kisebbek és a közeledések egyts ntgjobbak !es*nek, hogy a napra hiába nyilaz a pfrios, hogy a haladás őrájáí hiába állitja meg sz erötzakos kéz, az idő eljir és hogy a legsötétebb reakció éjsza­kájára is egy uj kor, raég pedig egy igazabb és boldogcbb kor hejnsihisadása következik. Z Ugy bizony, tiszteli Lehnerek éa Eckfeardtok Sxeged, 1926 április 17, SZOMBAT és Kunipék és Patacsik, a rádió mindent hall és mindent elmond, a rádiót mindenütt hallgat­ják, jó lesz tehát ezután vigyázni, arra is, amit beszélünk, arra is, amit cselekszünk 1 Eg? világ szeme és füle rajiunk, egy világ érdeklődése lát és hallgat bennünket. Felelősek vagyunk a szavainkért és lelteinkért, még a felelőtlen elemeknek is számot kell adniok végre viselt dolgaikérti Ez igen kényelmetlen lehet annak, aki a nemzetgyűlés büfféjét tartotta eddig a mindenség középpontjának, de hiába, a kara­ván halad és ez ellen hiába interpellál a ve­nyigekoszorus tájvédelem. Nem lehet többé SWJiielési írak: Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapesten ti vidéken 45.000 kor, Egyei szám ára hétköznap ?J 00 kor. vasár- él Snnepaap 3000 korona. II. évfolyam, 87 siám bídessklzni a mi kis kSIön világunkat Orgo­ványtól Izsákig és meg kell végre érteni, hogy Makó nincsen többé olyan messze Jeruzsálem­től, Kiint jeruzsálemi Endre királyunk korában, sőt Csongrád és Dorozsma ia közelebb van immár Parishoz, mint akár Ady Endre idejében. Est a furcsa huszadik századi psradokszont jó lesz végre-valahára tudomásul venni és meg­szívlelni Lendvai-Lehneréknek, mert különben hamarosan olyan ibredisben lesz részük, ami­lyenre igazán nem számítottak Héjjas Iván és Francia Kiss Mihály reneszánszának véres és aranyos napjaiban. November elsején a jövő év májusára fel lehet mondani az üzlethelyiségeket. A minisztertanács a gazdasági viszonyok alakulásától tette függővé a felmondás határidejét. — Május elsején a lakbérek a törvényben megbatározott módon C ^ emelkedhstnsk. (Budapesti tudiittónk tele fon jelentése) A kormány pénteken este miniszterlsnáciot tartóit, amelyen többek között tárgyalták Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszternek a bolthelyiségek felszabadítására vonatkozó javaslatát. Értesülésünk szerint a minisztertanács ugy döntölr, hogy az üzlethelyiségeket november 1-ia fel lehet mondani 1927 májusra. A minisztertanács azonban kimondotta ast is. hogy ezt a terminust is a gazdasági viszonyok alakulásától teszi Jüggövi és amennyiben 1926 novemberiig nem állna be olyan javulás, amely a felmondások megengedteti indokolttá tennik, akkor a kormány a felmondás határidejű további fiUvvel fogja kitolni. Foglalkozott a minisztertanács a lakbérek és üzletbérek 'kérdésével is és ugy rendelkezett, bogy a mostani lakbirtirviay marad továbbra is itvinyben is a lakbirek is a boltbitek csak a törvényben meghatározott mértékben emelkedhetnek. Nacionalista diákok összerombolták az „Epoca" szerkesztőségét, mert leleplezéseket közölt a román pátriárkáról. (Budapesti tudósítónk telefonj eleutése) Buka­restből jelentik: Az Epoca pénteki számában erős támidást intézett a román pitriárka ellen. Emiatt a lopol elkobozták. Miután pedig a támadással egyidejűleg azt is bejelentette, hogy szombati számában okmányokat közöl a támadó cikk igazolására, nacionalista főiskolai hallgatók pén­teken este az Epoca szerkesztősigi helyisigeibe benyomultak is annak fölszereiisii összerom­bolták. 8, 12, 16 órás üléseken forszírozza ki kormánypárt m költségvetés letárgyaláséta Az ellenzék a nemzetgyűlés elé viszi a frankügy kulisszatitkait. (Budapesti tudósítónk telefonfelentise.) A csü­törtöki úgynevezett pátiközi értekezleten a mi­niszterelnök kijelentelte, hogy smennyiben a nemzetgyűlés pénttki ülésén nem fogják letár­gyalni a magánalkalmazottak nyugdijvalorizá­dójáról szóló törvényjavaslat, ugy ennek a javaslatnak a letárgyalását megszakítják és a nemzetgyűlés már szombaton megkezdi a költ­ségvetés tárgyalását. A nemzetgyűlés pénteki ülésén nem is volt mód arra, hogy letárgyalják a valorizációs javaslatot, meri a javaslat elő­adója Dréhr Imre, továbbá Bud János pénzügy­miniszter és végül a kisebbségi vélemény be­terjesztője Várnai Diniéi, kibeszélték az ülést, ugy hogy a nemzetgyűlésnek nem is volt arra módja, hegy a javashthez hozzászóljon. Ennek köve'keziében ho'nsp már a költség­vetési javaslatot fogják tárgyalni. Ellenzéki politikai körökben rámutatnak arra, hogy semmifé'e értelme nem volt annak, hogy a kormány pénteken megkezdje és félbeszakít­tassa a valorizációs javaslat tárgyalását, hanem már az első nopon megkezdhette volna a költségvetés tárgyalását. A kormány azonban a va orizáciős javaslat elhalasztásának az ódiu­mát is az ellenzékre akarja átruházni, azétí tartotta szükségesnek a mai napot ennek a javaslatnak feláldozni. A kormánynak ezzel a felelősségi háti. ó tenden ciájával szexben az eüenzék egyszerűen ceak arra utal, hogy fizi­kailag sem volt ideje az ellenzéknek ahhoz, bogy az előadó és a miniszter felszólalása miatt a javaslat letárgyalását megakadályozza. A szombati ülésnapon már a nemzetgyűlés a költségvetési javaslatot fogja tárgyalni a ház­szabályok értelmében 8 órás üléseken. Miután azonban 8 órás ülések mellett is fennáll a le­hetőség, hogy az ellenzék felszólalásai követ­ke. ében a ?ita elhúzódik és a köliséj veíés neöí emelkedhelik junius elejéig törvénj erőre, az e|ysé?;es párt már most eihalároztr, hogy a házs zabályok által megengedeti legrövidebb időn belül, vslőszteültg már a jövő hiten in­dítványozni fogják a 12 órás ülések bevezeti­sit. H pedig a kormány azt tapasztalná, bogy a 12 órás ülésekkel sem lehet az ellenzéket kifullasztani, felteit szándéka a kormánypárt­iak, hogy 16 itrás ülésekkel forszírozza ki a költségvetési javaslat letárgyalását is meg­szavazását. A hangulat az ellenzék részéről is rendkívül elkeseredett és félő, hogy a tulfflött párlszen­vedélyek isméi luriukns jeleneiekei fognak eredményezni a köi ségvetési vita se rán, mert előrelátható, hogy az egységes párt nem fog visszariadni ar. erősiaíiosabb eszközöktől, a;érl muri az ellenzék, amint szándékában ál*, a költségvetési tárgyalás során a jnnkitgy fej­Umiayeit it kulisszatitkait fogja a nemz-itgyülis eli hnul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom