Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-15 / 85. szám

1926 április IS. DBLMAGYARORSZAQ 3 Egyetlen iparos sem felebbezte meg a kamarai választást, de peticiét nyújtott be a fajvédő lap szerkesztője. A felébb ezést elutasítják, m«rt a törvényes határidő lej Irta után 32 órával nyújtotta be. Beszámolt a Dilmagyarorsxág szerdai számában arról, hogy a törvényes határidőn belül egyetlen szegedi iparos, vagy kereskedő sem fölebbezte meg a kamarai választásokat, illetve nem nyújtott be petíciót sem Gombos aljegyzőnél, sem a polgármesteri hivatalban. A törvényes batáridő lejárta után, szerdán délelőtt azu án kiderült, hogy mégis adtak be egy főlebbezést, beadta pedig ezt kedden a déli órákban — Iván Mihály, akit nem iparos, vagy kereskedői mivoltáról ismernek, hanem arról, hogy a szegedi fsjvédő orgánum szerkesztője. A kamarai választásokat tehát megfölebbezték. Szeged 3500 választói jogosulisdgu iparosa közti azonban egyetlen egy sem akit dl, aki mtgpetielondlia volna a választási, de akadi egy ember, aki nem tartotta megfelelőnek az eredményt és ez a férfi — Iván Mihály. A felebbeiés sorsa nem kétséges. A választás eredményét március 28-án, vasárnap este 8 órakor hirdetiék ki, tehát a főfebbezésre meg* állapított törvényes határidő, 15 nap, hitfőn, április 12 éa este 8 órakor járt le. Iván Mihály fölebbeiéiét pedig 10.170. szám alatt április 13-án iktatták be a tanácsi iktatóhivatalban és az szerdán reggel érkezett föl Szendrey tanácsnok hivatalába. A törvényes rendelkezések szerint Iván Mihály fölebbezése tehát legalább harminckit órával kiseti el. Igy a főlebbezést a cststö tökön összeülő központi váhsztmány valósiinűleg nem is terjeszti föl a kereskedelmi minisztériumba, mint elkisettet. A fölebbezés sorsa igy már eleve meg van pecsételve. Egyébként igen mulatságos ellentmondások is »annak benne As a hevenyészett szöveg, amei) moit már a papírkosárba kerül, nem hoz föl törvényes argumentumokat, hanem a mondatokat szembeállítva szinekkel, hangulatokkal és politikával operál. Eppm ebből a szempontból közöljük a foleobezést alant, bogy a nyilvánosság láisa, ki, hogyan, miért fölebbez — habár elkésve —, holott nagyon is tárol áll az ipartól és a kereskedelemtől. A fölebbezés indokolása a következő: Nézetem szerint megsemmisíthető volna a választás azon okból, mert az eredmény nem fejezi ki és nem is fejezheti kl a választók nagy többségének akaratat. A választásnál ugyanis az ezt intéző bizottság intézkedései e őrelatás hiányból olyan zavarok keletkeztek, hogy a szegedi iparostárssdalom közakaratának megnyilvánulása teljesen hamis képet nyer. Ez intézkedések között első helyen áll, hogy a mintegy 4500 választó számára egy szavazatszedő küldöttség állíttatott föl s tekintve, hogy egy-egy szavazat leadására legalább egy perc volt szükséges, az érdeklődő választók között olyan tolongás keletkezett, hogy egy-egy szavazónak rendőri kordon között lévő úgynevezett 6 os libasorban átlag három óra hosszat kellett várakoznia. Ez a körülmény arra késztette az ilyen ácsorogtatásra nem szoktatott iparosokát; hogy várakozzanak mindaddig, amig a szavazók fogytával kényelmesebben járulhatnak az urnához. Amig igy a kamara ipari osztályainak ipari érdekeltsége legnagyobbrészt tartózkodott a szavazástól as első napon, addig a győzedelmes párt az autókkal összehordozott nagyszámú paprikakészitőkkel foglalta te a szavazatszedő küldöttség idejét. 1926. évi március 25 én igy este fél 9 tájban még csak mindössze 800 szavazat gyűjtetett össze, az iparosoknak nagy tábora pedig részben a sxavazatszedő küldöttség székhelyének környékein, részben a városháza folyosóin várta, hogy a szavazásra alkalmat kap. Ekkor a választási elnökség a helyzetnek célszerű mérlegelésivel ugyan, de a következményekből iiétve, üi eredmény helyes kialakulását hátráltató módon, három nappal későbbre halasztotta a választás folytatását. A választás folytattatott ugyan, azonban már nem oly nagy érdeklődés mellett, mint az előző i apon, mert a szegedi kisiparosság nagyrésze vasárnap délelőtt a húsvét előtti szezonban fölg*ü'emleu munkájának továbbfolytatásával vott e.foglalja, másrésze pedig a S-egeddel közvetlen szomszédos dorozsmai országos vásáron volt személyesen lekötve. A két szavazaiszedő küldöttség igy is megtalálta a délelőtt folyamán teljes foglalkoztatását, mert reggeli 8 órától déli háromnegyed 1 óráig egy-egy urnánál több 400—400 szavazó adta le szavazatát, tehát minden peicre több mint egy szavazó esett. Ebből a körülményből is megállapítható, hogy a választás második napján sem csökkent a ^választás iránti érdeklődés egy percig sem, addig, amig a déti rendes ebédidő be nem következett. Ez időben azonban, minthogy senki sem számolt azzal, hogy a választás rövidesen véget ér, a szavazásra várakozók tömegei ebédre tértek haza és igy talán egy negyedórán keresztül csupán szórványosan akadt munkájuk a szavazatszedő küldöttségeknek. Ezt az alkalmi jelenséget véve figyelembe, a választás vezetősége hihetőleg a liberális érdekeltség sürgetésére — melynek tábora ekkor már teljesen fogytán volt(l) — 2 órára kitűzte a zárórát. Ez a sorai zárcrekitűzés megakasztotta a kisiparosokat, akik csak vasárnap délután számítottak az urnáhoa járulni, abban, hogy a választási jogukkal élhessenek. Arra nézve ugyanis, hogy az ebédidő leteltével megint megujult volna a választók tömeges jelentkezése, bizonyság válasz tóknak mintegy egyharmada adia le szavazatát és a legtöbbnyire kézttiüiparosokbőí álló mintegy 2900 választó távolmaradói volt kénytelen. Meg állapítható, hogy több mint 120 borbély Iparos nem szavazhatott le azért, meri vasárnap délelőtt nyitva voit az üziete. a ruházati szakmákban több mint 1000 nem járulhatott az urnákhoz, mert ezek részben a postamunkájuk, részben pedig a dorozsmai vásár miatt csak vasárnap délurán szakíthattak volna időt a szavazásra. De nem szavazhatott le több mint 300 bormérö és vendéglős sem, akiknek a délutáni három és négy óra közötti idő ieít volna a legalkalmasabb a szavazásra. Annak bizonyítására, hogy a délután folyamán több mint 6 - 800-an leszavaztak volna, készséggel vállalkozom. A át hiszem azonban, hogy erre nincs szükség, mert a fentebb előadoltakbót i3 megállapiihaiő, hogy a választási vezetőség nem volt méltánylással a kisiparosok nagy tömegének érdekeire. Az is könnyen feltehető, hogy miután Szeged város iparostársadatmában alig tehető többre, mint 500 ra a liberális és szociáldemokrata irányzathoz tartozó érdekeltség, a vasárnap délutáni szavazás teljesen átalakította volna az eredményt, miután a liberális tábort támogató paprikásasszonyok szavazatai már kifogytak. (I) Nem kívánunk itt foglalkozni a komolytalan felebbezés tarthatatlan passzusaival. Minden sorából kiviláglik, hogy a nem iparos, de politikailag exponált fajvédő Ivánnak az fá|, hogy az iparosság tömegei a liberalizmus mellett és ama lista mellett nyilatkoztak meg, amelyben minden szakmát a legmegfelelőbb és legrá ermeitebb férfi képviselte. Még az ellentmondásra kell rámutatni a hevenyészett fogalmazásban. Az egyik helyen azt mondta Iván, hogy vasárnap megcsappmt érdeklőd ís mellett folyt a szavazás — és néhány sorral alább már kij lenti: „A vál sztás második napján sem csökkent az érdeklődés .. Erre a fölebbezésre kár minden lo/ábbi szól vesztegetni. Ujabb kormányválság Radics miatt. Két miniszter lemondott, de a miniszterelnök Radicsot szólította fel távozásra. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból Setantik: A kormányoan ismét válság töri ki. Radics legutóbbi beszéde miatt kél miniszter bejelentette lemondását, amelyet UJOnovics miniszterelnök nem vett tudomásul, ellenben Radicsot szólította tel, hogy mondjon le tárcájáról, mert ha ő erre nem hajlandó, ugy az egész kormány lemond. A miniszterelnök az újságírók elölt lett kijelentése szerint a felhívást azért voli kénytelen Radicshoz intézni, mert Radics féktelen temperamentuma miaii nem lehet vsle együtt dolgozni. Radics is nyiiatkoiott az újságírók előtt és kijelentette, bogy as ő lemondása a szerb-horvát paktum felbontását jelenteni. A válság megoldánát holnapra várják. Márffy jogerős büntetése s nyolcévi fegyház. A Kúria két évvel felemelte büntetésit, bűnösnek mondotta ki a francia követsig elleni, valamint a Rasiay—Miklós elleni merényletekben. — Márffy előre készült Raasay és Miklós eletének kioltására. Budspeit, április 14. A bombamerényletek bűnügye ma délelőtt kerüli végső tárgyalásra a Kúria elé. Mikor Szeőke István tanácselnök a tárgyalást megnyitott*, a hallgatóság padiorai ban mindöis e hat embsrült. Egyetlen vádlott, még Márffy József sem Jelent meg. Bolal burid biró referálásával kezdődött a tárgyalás. Az előadó elmondja, hogy a bombapörök bűnügyeinek szereplői Márffy József banktisztviselő, Marosi Károly droguisías«aed, a fiatalkorú Radi József droguittaUnonc, Horváth Halas Jazisf és Vdrght Ferenc magántisztviselő, Szdíz jézsef járásbiróségi díjnok, ifjibb Drenka Báb fővárosi tisztviselő és Kis Feresc msgántisztvite ő voliak. Nyolcrendbell gyilkosság is 23 rendbeli gyilkosság ktsirletiruk büntette ctmia indult meg a vádlottak ellen az eljírls. A budapesti bünietötörvényszék Márffy fózsefet és Marosi Károlyt halálra, Szá z Jtksd.it éa Horváth-Halast 6—6 évi, Vargha Ferencet 5 évi fegyházra, Ridó Józsefet 10 évi fogházra ítélte, Drseka Bálát m Kis Bélát ellenben fölmentette. A Tábla az mondta ki bűnösnek a francia kövsisig ellen elkövetett bombmeriaylet, valamint a 101 es bizottság leveleinek ügyében, Drenkát és Szászt psdig ugyancsak a 101 es bizottság leveleinek ügyében ás étért Márffy Józsefet 6 évi fegyházra, Drenkát közcsend elleni kihágás miatt 1 havi elzárásra, Siász Józsefet ugyanezért 20 n«pi elzárásra ítélte, Egy órára Járt az idő akkor, amikor az alsóbíróság Ítéletének; felolvasásával végezlek. Ezután Loyzell koronaűgyészhelyettes, aki a vádat képviselte, állott fel és kérie a védők által bejelentett semmiaégi panaszok nagyrészének visszautasítását. Félhárom órakor hirdette ki az Ítéletet a Kúria. Egy csomó ügyészi és védői sem miségi panasz ci- és visszautasítása után a Kúria helyt adott a főütyész ama semmiségi panaszának, amely Rassay Károly és Miklós Andor elleni bombamerényletek ügyébzn Márffy főzseftt büdösnek kérte kimondtál gyilkosság ügyé« ben, mini fötbujiói. As iséiötábla Ítéletét e részben megsemmisítette és összes vádlottakat főimen ette, ciupán Márffyl Márffy Józsefet kétrendbeli gyilkosság bűntettének kísérletében mint fölbujtót bűnösnek mondotta ki a Kúria és összbüntetésül nyolcévi fegyházra itélte. bombát, mig Rsssayhoz Marosival. Felmerült most már az a kérdés, bünös-e Marosi a gyilkosság kísérletében, mint bünsegédi bűnrészes. Marosi azzal védekezett, bogy ő nem tudta, mit tartalmaz a csomag, csak amikor már átadta, akkor vüágositotta fel öt Mírffy, higy mi van a csomagokban. Ha ez megáll, akkor Marosi nem bűnös, nem ítélhető el. A törvényszék és az Ítélőtábla csak azt a tényt állapította meg, hogy Marosi és társai Az ítélőtábla téndett, amikor alkalmaihn eszköznek íeíeníeits ki emberélet kioltására a R is Kifolynak és Mikó* Andornak küldött bombaka*. Ezek igenis, alkalmasak voltak arra. Kéhégteen, hogy Márffy fózstf előre kiszült a R ssuf is Miklós ellesi bombmerénykiek elkövetésire, megfontoltan, higgadtan aeifkedett aiból a célból, hogy Miklós Andorn ik éi R nsay Károlynak az Hetit ktolisa. Egy ismeretlen emberrel kűldie Miklóshoz a