Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-07 / 78. szám

1926 április 4. DELMAQYARORSZAQ 49 Nyotcvanmilliárdjába kerül a városnak az egyetem elhelyezése. Szerdán délután tárgyalja 1« a közgyűlés az egyetem-ügyet. — A tanács Javallatában nincsen szó a szegedi polgárok fiainak tanulási szabadságáról. A márciusi közgyűlést, amely négv napig tartott, szerdán délután tovább folytatják, mert, mint ismeretes, i polgármester a negyedik napon még egy igen fontos póttárgyat Jelenteit be: az egyetemi éfitkezisek ügyit és ennek lelárgyalására április heiedikire halasztotta el a közgyűlés folytatását. Igy az egyetem elhelyezésének kérdésével mégsem rendkívüli közgyűlés foglalkozik, hanem a rendes márciusi közgyűlés, amelynek szerdai tárgysorozatán más Imi nem is szerepel. A tanács kedden délslött készítette közgyűlés elé az egyelem elhelyezésével kapcsolatos aklacsomőf. A tanács Javaslata az lesz, hogy a város közönsége hozza meg az egyelemert a legnagyobb áldozatot, hiszen az egyetemért más, fontos és sürgős városi érdekeket kell föláldoz ni i, mert közel nyolcvanmilliárd koronás hozzájárulásról van szó. Évente közel nyolcmilliárd koronával terheli meg amúgy is tul erbelt költségvetéséi, amelynek keretében nem Juthat elegendő pénz a csatornázásra, a kövezésre, a város ezer más szükségletének biztosítására. Ez pedig azt Jelenti, hogy a város ivl költségvetésileg előirányozható bevitelének legalább harmincöt éven keresztit egytized részit leköti az egyetem dijaira, mert a város évi bevétele körülbelül 80 mlUidrd korona. Éppen ezért nagyon vigyáznia kell a város érdekeit képviselő törvényhatósági bizottságnak a formákra is, amikor majd ezt a horribilis áldozatot megszavazza, mert ebben az esetben a formáknak igen nagy fontosságuk és fontos következményeik lehetnek. A város közgyűlése csakis azzal a nagyon határozott formában kidomborított föltétellel szavazhatja meg az egyetemi hozzájáiu'ást, hogy az csak akkor válik aktuálissá és végrehajthatóvá, ha az állam törvényhözásilag kötelezi magát az egyetem elhelyezésével és az egyetemi építkezésekkel kapcsolatos összes egyéb költségek viselésére £s kötelezi magát arra is, hogy az építkezést a lehető legrövidebb időn belül befejezi. A közgyűlésnek eaen a föltételen kívül halároiolt formában föl kell állítania mé* agy másik föltételt ii, amelyről nem volt szó a tanács előkészítő ülésén, de amelyet egyszer már a polgármester indítványára fölállított a közgyűlés, még pedig akkor, amikor először szavazott meg hozzájárulást az egyetem elhelyezési köliségeihir. A közgyűlés ikkor kimondotta, hogy a hozzájárulást csafcis abban az esetben folyósítja, ha a szegedi egyetemen kivitel nélkül minden szegedi polgár fia akadály talasul és zavartalanul tanulhat. Ez a föltétel azt Jelenti, hogy a törvényhozás szüntesse meg n szegedi egyetemen a numerus clsumst. Ennek a föllétemek a fölállításához Szeged város polgárságának kétségtelenül joga van, mert hiszen az áldozat, amelyet as egyeten kirán, a városi polgárság adófílléreibőt tevődik össse és a városi polgárság terheit növeli felekezeti különbség nélkül. A tanács előkészítő ülésén ez a föltétel nem került szóba és így nem igen lesz njoma abban a Javaslatban sem, amelyet a tanács a szerdai közgyűlés elé terjeszt. Lehet, hogy ennek feledékenység az oka, az is lehel, hogy a tanács nem tartja fontosnak eit a kérdést és >zért tag? ti ki a javaslatból, a város közgyűlése azonban nem térhet ilyen könnyelműen napirendre fölötte én igenis ragaszkodnia kell boná föltétlenül. A tinács Javaslatának egyébként az a lém ege, hogy « közgyűlés ajin Ja löi az egyetemi építkezések céljait a a Templom-tér és a Tísz*part köiöiti kijelölt lerűieUt, kötelezze mánál az idegen tulajdonban levő telkek megváltasára és szavazzon meg hárommillió kétszázezer aranykoronát egyszer és mindenkori hozzájárulás cimén. Mondja ki a közgyűlés azonban azt is, hogy ez a határozat csakis akkor iesz végrehajtható, ha az állam négymillió koronát azonnal biztosit erre a célra és biztosítja azt is, hogy az építkezés folyamán fölmerülő többi költségeket viseli A városnak igy — a telkek megváltásával együtt — körülbelül öt és félmillió araeykoro ná/ába fog kerülőt az egyetem elhelyezése. Ezt az összeget, amely körülbelül nyolcvanmilliárd koronának felel meg, amortizációs kölcsönként veszi föl. Az eddig beérkezett kölcsönajánlalok alapján kiszámította a főszámvevő, hogy a városnak nyolc és félszázalékos annuitás esetén harmincöt éven keresztül évente körülbelül hétmilliárd papírkorona Ezt az annuitást — szerint — a város minden nagyobb törlesztést kell fizetni!. a főszámvevő Jelentése nehézség nélkül beállíthatja a rendes évi költségvetésbe. A Jövő évibe például ugy, hogy az elengedett betegápolást hozzájátulás fölszabadul hárommilliárdját, az ötvenszázalékos községi pótadó alapjának emelkedése következtében várható kétmilliárdkélszásezer korona többletet, az egyetemi földek évi báromszálötvenmillió korona bérjövedelmét köli le erre a célra és erre (ordítja azt a kétmilliárdot is, amelyet az idén a templomföldek Jövedelmén kizfll a fogadalmi templom építésére költ el. A Jövő évlől kezdve ugyanis a templom építésére nem költ többet el a város, mint amennyit az erre a célra|Iekölött földek Jövedelmeznek. A tanács javaslatot terjeszt a közgyűlés elé ezzel kapcsolatban arra is, hogy a kormányzót; a miniszterelnököt, a pinz- és kultászminiszlert a polgármester vetetésével egy nagyobb küldöttség keresse föl és ez a küldöttiég sürgesse meg az éfitkezések megindítását. Orvul megtámadták és inzultálták a Délmagyarország munkatársát Aki a pofonokat adja, annak nincsen igaza. Éppen azért, mert a pofonokat adja. Az igazságot hirdetni kell, bizonyítani kell, nem ököllel, nem nyers erővel, hanem érvekkel. Verekedni könnyű, egyszerű dolog, ezt minden kocsma legénye tudja, de harcolni, becsülettel, bá ran, nyíltan, Igazán, a szellem, a tudás, az igazság fegyverével, ehhez először is az kell, hogy az emoernek igazsága és tehetsége legyen. Az ököljog korszaka régen lejárta magát, még i legsötetebb középkorban sem volt valami túlságosan rokonszenves. Ma már, ha valakinek elintéznivalója van embertársával, ha kulturembenek akar számítani és nem dúvadnak, akkor legalább is meg kell kísérelnie, hogy a maga igazát igazolja. Mert vagy igaz valami, amit az újság megír, vagy nem igaz. Nem vrgyunk erdőben, Qattenberg óta egészen rendes módja vin annak, hogy valaki védekezzék vadak, megállapítások, ítéletek ellen, amelyek a sajióban megjelentek. Aki a nyilvánosság embere, aki közszereplő, aki állítólag tömegek élén áll, holott csak csődtömegek állnak a háta mögött, az ki van téve kritikának, annak állania Is kell ezt a kritikát, a nyilvánosság ellenőrzését. Ha tehát egy névtelen fiatalember az ismeretlenség csspóajtójából kiugrik és inzultál egy újságírót, aki a köz érdekében kritikát gyakorolt bizonyos közismert egyén viselt dolgai fölött, ez «z inzultus nem csupán esztétikai szempont' ból csúf, nemcsak etikai tekintetben eliiélendő, de egyben, mint az antizsurnaüxmus durva és oktalan Jelensége is élesen kihívja a kritikát és kiváltja a becsületes kutturemberek Jogos fölháborodását. Nagyon rossz szolgálatot tett az ismeretlen orvtámadás szerzője a miga ügyének, de egyben megmutatta a maga meztelen és esztelen mivoltában azt a szellemet (ha ugyan szellemnek lehet nevezni), amely az erőszak jogán akar érvényesülni * eeagyar életben és egyetlen argumentuma az ököl, a braebtum, amelyhez nem kell se Igazság, se emberség, se keresztinység, se magyarság, sőt éppen ennek az ellenkezője az egyetlen, ami a kezeűgyébe esik. Húsvét vasárnapján clyan példátlan botrány zajlott le a Hass- kávéházban, amely méltán m^botránkoziatta nemcsak a kávéház, hanem MZ egész várcs közönségét, amely eddig nem igen ismerkedhetett meg az orgoványi és a siófoki módszerekkel. As történt, hogy egy sokat szereplő szegedi ur ismeretlen öccse tettleg inzultált egy segedi újságírói, Vér GySrgyöt, a Dilmagyurotsz.tg munkatársát, aki lapjának vasárnapi számában cikket irt a szegedi ébredők elnökéröl és cikkébea feltárt néiuny olyan adatot az elnök életrajzából, amelyről eddig ne» igen tudhattak Szegeden és amelyek nem Igen eg}eztethetők össze dr. Széchényi István jalenlegi magatartásával és politikai hitvallásával. Vér megírta, hogy dr. Széciéayi István, a szegedi ébredők elnöre valamikor Ká tolyi Mihály gróf lelkes hívei kősó tart zo t, túl a zefiíai Károlyi-pír j gyiöi usus gél ts heöltötte, megitta, hogy le kar a tenm a h sé|esküt Jü|Oszia»ián»», h< gy egy Cs zeomlott .zsidó Darh" igazgatósé,i i uja vol, n<át abban nz Kőben, amikor a sieitedi ébted k a ctongrádi bo > b»mer<nylet el<övetés*vel vá olt Puoska lestvérek sikeres vedeime után alelnökökké választották meg. Dr. Szécsényi István — ügyvéd, akinek ismernie kell azokat a módokat és eszközöket, amelyekkel magának az eseileges támadásért elégtételt szerezhet, ha a cikk állításai nem felelnének meg a valóságnak. A cikk megjelenése óla eltelt már hatvan Ora, de eddig, tudomásunk szerint, dr. Szécsényi István nem cáfolta, de nem is erősileite meg a Délmagyarország cikkének állításait. Szécsényi István öccse, Síécsényi Lajos azonban illetékesen, vagy illetéktelenül beleavatkozott tbbe az ügybe és orgotányi módszer szerint inzultálta azt az újságírót, aki furcsának taiálla, hogy a legnagyobb magyar névnek sserénytelen viselője egyszer Károlyi Mihály pártjának Jegyzője, egyszer hűségesküt szeretne tenni a Jugosziávoknak, egyszer zsidóbank direktora és egyszer ébredő elnök. Az orvtámadás. A példátlanul álló inznllns a következőképen zajlott le: Vér György több újságíró társával vasárnap délután rendes szokása szerint betért a Kasskávébázba, hogy olt elfogyassza feketéjét. Az ujságitók az ujszegedi futball-mecsre készültek, amely félnegy órakor kezdődött. Gyanútlanul beszélgettek a törzsasztalnál. Három óra felé Járt az idő, amikor Vér fölkelt helyéről és elég hangosan mondta társainak, hogy telefonálni megy, aztán pedig indulhatnak UjSzegedre. Ezt a kijelen ést nagyon könnyen meghallhatta az, akt figyelte a: ujságiróasztalt és (igyelte különösen Vért. A Kass telefonfülkéje a kávéház hátsó részében van, ugyanott, ahol a ruhatár, amely előszobája a toalettnek. A kávéházból néhány lépcső vezet le ide. Amikor Vér a lépcsőkhöz ért, a ruhafogasok közül hirtelen elébe ugrott egy férfi, aki a Jelek szerint kevéssel azelőtt rejtőzhetett el ott és Vér elé lépve, igy szólt: — Maga a Vér György? A köve kező pillanatban pedig, mielőtt a választ megkaphatta volna, a mit sem sejtő újságíró arcába sújtott öklével, ugy hogy a váratlan üés következtében Vér György az4áültea, vérző arccal zuhant neki a telefonfülke sarkának és onnan a földre esett. Az orvtámadó erre valami rudat kapott föl és azzal támadt az újságíróra, aki nem védekezhetett a brutális oiviámadás ellen. Hogy tulajdonképpen mi történt, azt pontosan megállapítani nem lehet, mert a helyiségben a merénylet perceiben nem tartőzkodou senki és ez a helyiség annyira távol fekszik a kávéház látogatott részeitől, hogy senkísem hallhatott meg semmit. A támadó csak akkor menekült el, amikor egy vendég megjelent az ajtóban. E dobta a tudat és a kávéházon keteszsül elinalt. A merénylő, mint később kiderült, dr. Szécsényi István öccse, Szécsényi Lajos volt jftrásbirósági díjnok. A Kaisb^n nem igen ismerte senki, mert a pincérek hitározolt á litáta szerint olt még sohasem foidul meg. Ebből és egyéb körülményeiből atra tehet következtem*, hogy készült a metény'etre. Tudi», hogy iz újságírók és igy Vér Gjörgy is détutánonkint a Kassba járnak, a»ért ment 0 is oda, de megrendelt kávéját