Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-15 / 85. szám

i-wathöKtaigi tait*<bu. t. 7»l«ls» !«-£*, íiíjJShtírahtí, J!«w»le»«i7i'Cái te ísj»if«U> Aradi ucca 8. VsMtm lae. SH-fflttai PMll 8MI»~**|tnit i *iJm ínSeiwaniiai 18-M Szeged, 1926 április 15, CSÜTÖRTÖK glő'tae««tl *r»k; Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten Sí vidéken 45.000 kor, Egyet szám Ara hétköznap 2n00 kor. »*ítr- éi tnnspnap 3000 korona. II. évfolyam, 85. «tám Pécs—Szeged. Irta: Tonellí Sándor. II. Néhány esztendő előtt Írtam meg egyik cikkemben, hogy a magyar vidéki városok elszigetelt életet élnek és nem ismerik egymást. Ebből következik, hogy a városi közgyűléseken a bizottsági tagok szent meggyőződéssel szoktak hivatkozni mindig a másik városra, hogy ott mennyivel különbek az állapotok. A háború előtt Szegeden mindig Temesvári) szokták idézni. Moit iz egyetemmel kapcsolatban Pécs van divatban. Mikor az emberek suttogva adiák szájról'síájra a rémhíreket, hogy a szegedi egyetem sorsa kétes, a bölcsek nem mulasztották el hozzáfűzni: — Mennyivel okosabban cselekedett Pécs. Ott, mikor megtudták, hogy odahelyezték a pozsonyi egyetemet, rögtön megkezdték az építkezés. A pécsieknek igazuk is lelt, mert egy meglevő rgyelemet már nem lebet egykönnyen megszüntetni. Nos hát a szegediek megnyugodhatnak. Pécsett éppen ugy történt az egyetem elhelyezése; mint Szegeden. Ott is cssk átalakítottak, bővítettek és meglevő intézményeket foglallak le egyetemi célokra. Átmenetileg ott is az elemi és középfokú oktatás sínylette meg az egyetem odahelyezését. Nebogy valaki tu'zásnik vegye ezt a megállapítást, nagyjából közlöm, hogy miként teremtettek Pécseit ottbont az egyetemnek. Az állami reáliskolát lefoglalták központi épületnek, ott helyezték el as egyetemi hivatalokat, a teljes jogi és bölcsészeti fakultást, továbbá az orvosi kar négy elméleti intézetét. A sebászetet a volt állami felsőkereskedelmi iskolában helyezték el, a bőrgyógyászatot pedig a csspatkórházban. Az állt mi bábaképzőbői lett a nőgyógyászati klinika, a Juliánum épületéből gyermekklinika. A váró i közkőrbázaCszintén az egyelem kapta meg; oda került a belgyógyászat, szemészet, a vele kapcsolatos elmegyógyintézetbe az elmekórtan, a szegényházba pedig a gyógyszertan és közegészségtan. Az «naíomiának, kórbonctannak és törvényszéki orvostannak a városi torna csarnokot áldozták fel. Az egyetemi könyvtár a volt püspöki könyvtár épületét kapta meg. £pitkezés, mint mondom, alig történt, egyszerűen az átengedeti épületeket alakitolták át egyetemi célokra. Részben harmadik emeletet húztak a közkórházra, a sebészet egy uj szárnyépületet kapott, a városi tornacsarnokot pedig teljesen átépítették. Éppen ezéri ez az épület az egyetem tulajdonába is ment át. Az egyetem céljaira lefoglalt intézmények pontosan ugyanarra a sorsra jutottak, mint Szegeden. A reáliskola a volt jogi liceutn meg nem felelő épületébe szorult, a felsőkereskedelmi iskola egy elírni iskola épületébe, — utóbbit más iskolákba préselték, — a tornacsarnok pedig egyszerűen megszün1. Az egyetemi hallgatók számára a város internátust épített, de ezt kénytelenségből tanári lakásoknak engedte át és mig bi nem ürül, a fiuinternátust szintén egy megszüntetett elemi iskolában, a női internátust pedig egy megszűnt szállodában helyezte t\ Pécsett tehát as a helyzet, hogy az egyetem véglegesen el van ugyan helyezve, de uj otthont kell teremteni a reáliskolának, a felsőkereskedelmi iskolának, két eleminek, a tornacsarnoknak, meg kell építeni a végleges tanári lakásokat és as egyetemi inlernálusokat. Az internátusok megépítésére két irányban is társadalmi gyűjtés folyik: az egyik akció a már működő, de elemi iskolában elhelyezett Nagy Lajoskollégiumnak akar otthont teremteni, a másik ayfljlés pedig a dunántuli katolikusok körében folyik egy Mturinura nevű uj internátus felépítésére. k összehasonlítva a két vidéki egyetemi várost, a helyzet az, hogy ma az egyetem, különösen az orvosi kar klinikáival, Pécsett jobban van elhelyezve, mint Szegeden. Az elhelyezésnél nagy könnyebbségére szolgált Pécsnek, bogy volt komoly közkórháza, »yolcszáx ággyal, melyet átenged letett klinikai célokra. Nagyobb volt a bábiképző és as elmegyógyintézet is, mint Siegeden, ugy, hogy a pécsi egyetem betegbefogidó férfihellyel jobban el van látva, mint Szeged. Nyomatékosan hangsúlyozni kívánom, hogy ez nem akar érv lenni a szegedi közt őrház átengedése mellett. Sfit ellenkezőleg. Pécsett át lehetett engedői a közkőrházat as egye emnek, mert mindent összevéve a kalönhösö egészségügyi intézmények a Szegednél {óval kisebb P< cselt ezer ággyal rendelkeznek és igy kevésbbé kell tartani tőle, hogy az egyetemi oktatási szempontok összeütközésbe kerülhetnek az általános közegészségügyi szempontokkil. Ezenfelül azonban Pécsett még az irgalmasok il tartanak fenn egy nyolcvan ágyai kórházat, melyet a váiosi kórház átengedése után nyomban köxkórháznak minősítettek. Cs méfis Pécsett nagyon sokan vannak igen komoly orvosok — raigim is berzéJtem réliánnyíl —, akik a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak Szegedről, amely as egyetemre boiott feősíges áldozatok mellett szociális sseapontból stég a legsajátabb egészségügyi intézményét is fenn akarja tartani. Mondanom sem kell, hogy viszonzásul a isegtdi részIetkCrQiményekről bölcsen hillgatfam. Pécsett alkalmam volt nébány egyetemi intézményt megtekinteni. Amennyire nem szikember létemre meg tudom állapítani, as orvoskari intézetek felszerelése sokkal gizdagzbb, mint Szegeden, Különösen as analomlai intézet van oly tökételesen felszerelve, hogy bizonyos vonatkozásokban a legelső külföldi egyetemekkel is kiállja a versenyt. Ezen a téren kell Szegeden legtöbbet pótolni és kiegészíteni. Mindezek után azonban iz össsehasonli'ásnál Szeged javára szól egy nagyon salyos körülmény. Ma a pécii egyelem jobbsn van elhelyezve és felszerelése is gazdagabb, ast el kell ismerni. De a p'csi egyetem a mostani épűletlefoglalásokkal, átalakításokkal éi bővítésekkel már véglegezen elhelyezCdöít, olyannyin, bogy az agyneviztti épllőblzollság lel Is oszlott. Szegeden ellenben az illsmnak a város nagyon komoly, mondhatni: erejét felülmúló támogatása mellett van egyetem• építő programja. Tsr&éssctesen cs a program akkor nyír igszán as Ígéretet felülmúló tartalmat, hi as állam a maga hossijíru'áii kötelezettségét tirvényhozástlag biztosítja a várossal, a ssegedi egyetemmel és a migyar S ulturával szemben. Ennek a város által már bistositott, a kormány által pedig még biztosítandó programnak a végrehajtása fogja Szegeden as egyetemnek a keretaket megadni és a keretek kitöltése pedig as egyetemit igszán s tudomány szolgáltára és as aj generáció komoly kiképzésére képesíteni. II franciák indítványára szerdán délután ujabb házkutatást tartottak a Térképészeti Intézetben. Ötvsnkiló frank-papirt találtak. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A frankhamisítás ügyében a francia kiküldöttek a legutóbb eszközölt kihallgatásokkal kapcsolatban arra nézve tettek indítványt, hogy a rendőrség ujabb házkutatást tartson a Térképészeti Intézetben, mert Gerö Lajos vallomása szerint a bankjegy hamisításokhoz használt papír egyrésze a Térképészeti Intézetben kell, hogy legyen. Az ügyészség helyt is adott a francia kiküldöttek indítványának és elrendelte a Térképészeti Intézetben a házkutatást, amelyet szerdán foganatosított a rendörségnek erre a célra kiküldött bizottsága. A házkutatás során tényleg találtak is 50 kilogram mennyiségű bankjegypapirt, amelyet lefoglaltak és a többi bűnjelhez csatolták. A francia kiküldöttek Münchenből levelet kaptak, amelyben egy ottani ügyvéd azt írja, hogy azokat a kőkliséket, amelyek Budapesten kerültek a nyomozóhatóságok kezébe, a müncheni Térképészeti Intézet egy fiatal alkalmazottja készítette. Erről az emberről Windischgraets is telt említést vallomása során és azt mondotta, hogy az Scbaltxeval együtt néhány napot töltött sárospataki kastélyában. Több adatot azonban nem mondott. A rendőrség most a müncheni adatok alapján ezen fiatalember felkutatására és letartóztatására minden intézkedést meg leit. IK -IS. -IU IFC. 1 • Az ellenzék csütörtökön délelőtt dönt, hegy résztvesz-e a pártközi konferencián. Deklarációban tiltakoznak a kormányzati rtndszer tllen? — A legitimisták elszántan harcolnak a kormány clltn. (JBudapesti tudósítónk Mejonjeloniése.) Szerdán délelölt Scttovizhy Béla szétküldte a csütörtöki pártközi értekezletre szóló meghívókat. Nagy meglepetést keltett politikai körökben, hogy a meghívók szerint a pártközi értekezlet tárgya a parlament munkarendjének megállapításán tul a titkos társaságok likvidálásának ügye is szerepel. A politika illetékes tényezői azt hitték, hogy a titkos társaságok ügyéről a miniszterelnök ós nem a házelnök által összehívóit konferencián fognak tárgyalni. Ellenzéki oldalon a pártközi konferenciával szimben meglehetős tsmcstalarsig mutatkozik, mert as igazi vezérek közül senki sir.es Budapesten és igy még az a kérdés sem dőlt el, hozy a holnapi pátiközi értekezleten az ellenzék részivesz-e? Ast ig tervezték, hogy ezt a kérdést ma este fogják megfcesaéíni, a megbestéié* azonban holnap délelőlire maradi is Igy ciak közvetlenül a pdrtköxi értekezlet előtt fog dönitni az ellenzék magatartlsáró. Ma két terv áll előtérben. Az egyik az, hogy as ellenzék a piriközi konferencián jelenjet meg, de as érdemleges tárgyaláson ne vegyen réut és egy deklarációban tiltakoxxék a mai kormányzati rendszer elten. A másik terv az, hogy a pártközi konferencián az ellenzék részéről indítványt terjesszenek elő, hogy a pdrtközl értekezletei mindaddig halasszák el, amíg Vázsonyi Vilmos is P yer Károly hixa nem étkeznek. Amíg a demokraikus el enzék részéről határozott áitáafcgiaiás még nem alakult ki, addig a Isgitimislák a iegmtrevtbben elzárkóznak attól'hogy ezen a partkizl konferencián résztvegyenek és azt hangoztatjuk, hogy továbbra is a legelszántabb harcot folytalják a kormány tllen.