Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-01 / 75. szám

- ^ m „ • +4 r « * I!, „, ,ea, ]J B*HBaHKta*?i M«tk ?ine-i, *. fetafcai IML Kiaócisivs!*!, SHMtofeSayvSfcr «» }«Biir5!dS! Aradi ucca 8. feStlms '<86, romi JS&iiiíw-wgáraS S, jmkas rtMtnwsftra IMI Szeged, 1926 április 1, CSÜTÖRTÖK Elöiiseiéíi Arak: Egy hónapra Helyben 4Ü.U0Ü kor., Budapesten iüi vidéken 45.C00 kori Egyes szám ára Hétköznap 3)00 kot. él «naepn»p 3000 korona, il. évfolyam, 75 »iáa> A közkőrház ügye. Ezelőtt negyvenkét esztendővel Szeged város ismertető füzetet íratott közeféssségi intézményeiről a kővetkező évben rendezett orszlgos kiállifás számán. A füzet elismerte, hogy i közkérház nem modern és tetemes Javításokra ssoraF. Volt pedig ennek a közkórháznak 1884 ben 250 ágya, minden ágyhoz a szükséges fölszerelése bútorban, ágyneműben és egyéb fehérneműben. Mi, negyvenkét esztendő multával a közkórháznak van 160 ágya, az ágyak aeellé ninci egyetlen szék, össiesen van száz hasinálható inge, sincs egyetlen betegköpenye és a legsiralmasabb állapotok uralkodnak a betegek fölszerelése tekintetében. A higiéné és a fertőzés elleni védekezés legelemibb szabályainak megciufolásávsl a kórház tűrni kénytelen, hogy a betegek ssját, gyakran tisztátlan és fertőzött ruhájukat használják. Tegnap a városi közgyűlés a kárház ügyével iogiaikozott. A beavatatlan olvasó hajlandó volna azt hinni, hogy ezeknek a hiányosságoknak sürgős megoldását tárfyilták. Szó sincs róla. Ilyen merész gondolatokig Szeged város közgyűlése nem Jutott el és ilyesminek a rendbehozatalát talán maguk az orvosok sem merték remílni. Arról volt mindössze sző, hogy a kórház épülete helyeztessék a modern egészségügy követelményeinek félig meddig megfelelő állapilla. Kisebb foitozgatásoktól eltekintve, negyvenkét esztendeje festették be utoljára olsjtístékket a kithiz kórtermeinek falait, ojtóii, ablakait. Ma v&iősággKi a falak is fertőzöttek és egy darab leszedet! vakolatról a baktériumok milliárdjait lehstne kitenyészteni. A kórtermekben vízvezeték és mosdó nincsen, a százhatvan beiegre berendezett kórtiáznak három fürdőszobája van, de nem mosható falakkal, a folyoiók szigetelő lemezeinek széle lefödve nincs, hogy a rések miazmák raktárául szolgálnak, a közös betegszobák villanyvilágítása olyan primitív, hogy este Jóformán még injekciót sem lehet adni a betegeknek, a kórház első részének fütőkazánjára — a többi résznek ugysnis míg központi fűtése sincs — tavaly mondotta meg sz ipai felügyelő, hogy kicserélésre szorul, raktárhelyiségek, ahol a betegek saját ruháit dezinficiálás után el lehetne zárni, nincsenek, — egyszóvat az egész kórház csupa nincs, hiányzik és ellentétes a modern közegészségügy követelményeivel. Nem bővítésről, nem a föiszereléii hiányosságok pótlásáról, hanem ezeken sz épületeken eszköslendő Javításokról volt szó a tegnapi közgyűlésen. A fedezet helyett ezekre x célokra [utott tegnsp egy bizonytalan ás ködös ígéret a közkőrháznek. Mióta az egyetem Szegedre került, hol innét, hol onnét szokták megcsillogtatni azt a reménységet, hogy az egyetemi klinikák fogják átvenni a feözkórház betegeinek egyrészét, vagyis a közkórháznak ma nincs meg az a jelentősége, mint volt az 1885. évi országos kiállításra készült emlékfüzet megírása idején. Ebben van a nagy tévedés. Nem lehet elégszer és eléggé aláhuzottan megmagyarázni a közönségnek, hogy más a közkóiház hivatása és más az egyetemé. A közkórház a betegekért van, az egyetemi klinika a tanítás kedvéért. A közkórház kölelcs fölvenni mindenkit, aki gyógyításra szorul, az egyetemi klinika elsősorban tananyagot tecs. A közkórház bármikor tartozik fölvenni a beteget, az egyetemi klinikát nem kheí megakadályozni a nyári szünet tartásiban. Az egyetemi klinika a saját céljává és hivatásával jutna ellentétbe, ha a közkórház föladatait akarná ellátni. Ezért kell közkórház, mig pedig jói fölszerelt és higiénikus közkórház még az; egyetem mellett is. Ezt kell tudomásul venni mindenkinek, hs wcg akarja érteni a köatkórház rendbehozatala aeskit még fejlesztésének szükségességéi is. A helyiét ugyanis az, hogy ma Szegeden nincs elegendő ágy a kórházi betegek befogadására. A közkóiház ágyainak száma megfogyoit, az egyetem aj ágyakat tem hnotí, csak a meglevő intézményeket veite át. A kórházi ágyak száma, a klinikákat is beleértve, ma csak eggyel több, mint volt husz eiztendő előtt. Ezen még az egyetemi klinikák kiépítése sem feg lényegesen változtatni. A mostani hétszázzal szemben akkor az ágyak száma nyolcszázra emelkedik. Közben aionbm eltelt husz esztendő, a város lakossága szaporodott, a közegészségügyi igények emelkedtek, az is kórházban gyógyíttatja magát, aki azelőtt arra nem gondolt és a gazdasági viszonyok megromlása következteben kórházba szorul, aki azelőtt otthon tudta magát ápoltatni. Beszédes £élda, hogy husz esztendő elölt harminc műtétet végeztek egy évben a közkórházban, azóta pedig a műtétek száma eyelcsidzra emelkedett. Minden szfpifés, de egyúttal mirden tuízás nélkül ez a közkörház és nagyrészt a közegészségügy mai állapota Szegeden. Néhány hét múlva megnyílik Budapesten a nemzetközi embervédslmi kiállítás, amelyre természetszerűleg Szeged is meghívót kapott. Némi változtatással ismét ki lehetne nyomatni ismertetésül az 1885. esztendei füzetet. Szeptemberben lesz az országos orvoskongrssszus Szegeden. Bizonyos, hogy akkor ezt a közkórházat nem nagyon tehetjük a kirakatba. A tegnapi szerencsétlen közgyűlési határozaton már lui vaqyunk. Felejtsük el, de felejtse el a tanács is. Lísson neki és hozassa rendae a közkórházat a sa/dt iniciati iájából. A hiúság kérdése senkit se fog bántani. A fontos csak az, hogy a közegészségügynek legyen haszna belőle. A pártköd konferencia terve a titkos társaságokról. konferencián az ellenzék vezetői által föltárandó (Budo pesti tudósítónk telefonjelentése.) A politikai körökben sokat foglalkoznak a titkos társaságok ügyivtl, cmely a szünet után valószínűleg fölváltja a nemzetgyűlés napirendjén a frankSgyei. Az ellenzéknek ugyan az a terve, hegy a frankbotrányt valamilyen formában ismét fölszinté hozza, a kormánypárt azonban a titkos társaságok ellen megindítandó állítólagos akcióval kívánja ellensúlyozni sz ellenzék törekvését. Rubinek István a kormánypárt álláspontjáról ugy nyilatkozott, hogy s kormány a pártközi adatok alapján kezdi meg a titkos tdrsnná^oic likvidálását. Ezzel szemben az ellenzéknek az az álláspontja, hogy a kormány az akcitt elsősorban saját edatat alapján indítsa meg. A miniszterelnök szerdán délelőtt magános kérette Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert, aki a titkos szövetségek aktív működése idején betügyminfoxter volt és vele huzamosabb ideig tárgyalt. Ason a tárgyaláson állítólag a titkos társaságok *gye lehetett a téma. Ujbél kormányválság van Jugoszláviában. Pasfcx kormánya mtgint lemondani készül. (Budcpesti tudósiiónk ieltfonjeltnlése,) Bel* grádból jelentik: A kormány helyzete ma megingott. A radikális párti miniszterek azt kívánják, hogy a parlament április hó foiyamán is ülésezzen. Miután Pasics ennek elleneszegűlf, a radikális miniszterek ultimátumban követelték Pasicstól, hogy holnap délelőtt 10 óráig adjon választ, hajlandó-e a parlament további mmkáíságát btitosiiani ? Amennyiben ez nem történik meg, ugy a radikális miniszterek tárcájukról lemondanak. A király ma kihallgatáson fogadia Pisici miniszterelnököt. Politikai körökben buiosra veszik, hogy hoinvp az egész kormány lemond, Az uj Hvarescu-kormány május 25-ére irja ki a válaszfásokat. Paktum készül ftvarescu és Bratfanu között. Bukarest, március 31. Avurescu tábornok, miniszterelnök elnökletével megtartották ix első minisztertanácsot. A minisztersanácron elhatározták, hogy a választásikat május 25-ére irják ki és hogy az országgal msRifsastumbaa kösUk a kormányprogramot. Az uj kormányt a királyság minden részében bizalommal és megelégedéssel fogadták. Bizonyos körökben azonban élénk nyugtalanság uralkodik, mert több párt egyáltalában nsm akar belenyugodni Avarescu kinevezésébe. Ellenben bizonyosra veszik, hogy Avamcu és Bratíanu között a választások utáni időre valamilyen paktum jött létté. Ilfsn körülmények között a választási hsre ugyanolyan éles les«, mint hogy ha Bratfonu maradt volna a kormányon. Megverték a lemondott Brafianu-kortnány hazatérő igazsigiigyminiszterét. Bukarest, márc'us 31. A pályaudvaron Morzescu, a lemondott Bratíanu kormány igazságűiyminiizterének fogadtatására, aki két hónapja külföldön időzött, megjelent a kormány valamennyi tagja BraSianu kivételével. Amidőn Morzescu az Oriení-expressről Ieszáüott, az üd9özié> sére jött barátaival hosszasan elbeszélgetett. Majd a pályaudvarról távoztában a kijáratnál hirtelen elebe toppant Chirenlescu Vajboina és Morzescut fejbe verte. Ugyanekkor Stejamscu Draga*attesti őrnagy, akit annak idején az uüevélpanama miatt letartóztattak, de kétfibb szabadlábra helyiztek, színién megtámadta Morzescut, cki aicún súlyosan megsebesült. A firntg a kéi merénylőt ütlegelni kezdte s a rendőrségnek nehezen sikerült a tömeg kar játból a merénylőket kiszabadítani. A merénylőket letartóztattak. Elégedetlenek a vasúti (Budapesti iudésiiónk tilejovjelentése.) Sem a meiőgazdüságj, sem az ipsri és kereskedelmi ér desképmeletek nincsenek megíligeáve aMáv. eln&ksége éltal kidolgozott tarifanfommat. Az érdekelteknek * kívánságuk, hogy a 18 osztályba tartozó áiucikksk kedvezményes iarifáiái fnvihhra is föntartsáb. továbbá, tarifareform tervezetével. hogf a személyforgalomban a kedvezre énves bérletjegybe? honsáh be és a* áruUrifa csökkentésé: ne csak 100, hr.üesa leplább 150 kilométerig terjesszék lí. A tervpzsí egyébként a tegnapi ankét cn^ával együtt fölkel a keresfccdelfüi miniszterije* vá£leges döntés végett.