Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-12 / 59. szám

Pf#i*ena» »r»jí««s3aiíBT LKUtk Fííbbc-k. L Telelő* 15-31. Fladöfeiratal, M3M»aMv;vS*i jesylrcdai Aradi ucca 8. Vtlelra sca. H ' JMÍ'fi Bftador-ngtnd 1. uám Teleimen W-M. Szeged, 1926 március 12, PÉNTEK ElOHxetéii Irai:: Egy hónapra helyben 4U.Q00 kor., Budapeataa U vidéken 45.0ÜQ '.ot. Egyei szám ára hétköznap 200Í! kor. YMír- H tnnepmp 300(1 korona. II, évfolyam, S9 >iám Gergelynapi harangszó. Negyvenhét éve immár, boiy a Tisza zúgva, bőgve tölte át a gátat és elnyeléssel fenyegette Szegedet. Az egykorú krónikákat, vagyis a negyvenhét esztendő eőtti riportokat olvasv, még mindig eleven erfivel lámád föl a szegedi maradékban a bonalom és megilletődés. Bizony fekete nap volt Szeged történetében ez a viharos és szomorú Gergely-nap, amelynek rémülete a kárvallott kortársak idege be edződött és még utódaikra is átöröklött. Mint ahogy a diluvium emléke az öntudat homályos alagntlaiban olt imbolyog még, rejtelmes módon átalakulva édes mindnyájunk lelke mélyén. De a szegedi diluvium mégis csak sokkai közelebb van hozzánk térben és időben egyaránt. Éppen ezért ennek a nagy helyi katasztrófának emléke méf mindig elég friss és eleven, hogy a szálló évek lordulóin eszüokbe fusson és beszéljünk réla ismét. A rettenetes éjszakáról, amelynek viharral küzdő fákiyafényei melleit halálos elszántsággal védte a polgárság a város sáncait, a töltéseket, amelyeket a legmagyarabb folyó ellen emelt hirtelen, a msga vádelmére. A szörnyű éjszakai óráról, amelyben a percsórai gátat kcreszlflllörte a tajtékosan morajló ár, a nagy viz, a tavaszi duzzadás, Petőfi szilaj folyója. A borzasztó pillanatról, mikor meg kondult az öreg városháza nagyharangja, hirdetve Szeged pusztulását. Legendák támadnak föl a szrgedi képzeletben a névtelen kis árviai hajózóról, aki Szeged gyermeke lett, az elfelejtett h»lottakról, akik dcszkakoporsóikból kiszállva, hulámok halán lovagotak be a halolt városba, az elszántság, az önfeláldozás és a Jótékonyság hőstetteiről, amelyeket arany hetükkel irt a szegedi K ió a szegedi história fekete lapjára. És va'óságos történetek elevenednek meg Magyarország ts a nagyviág részvétéről, amellyel a romokban heverő alföldi város felé lordult és amelynek maradandó emléke a nagykörút egyes rétzeinek elnevezése is. £z az árviz — valljuk be ösiinlén, negyvenhét esztendő távolságának hűvös pátoszával —, minden rémsége és gyásza meleit igen sokat segített Szegednek, hinen a nagy viz után indult meg ennek a nagy parasztvárosnak rohamos és tetemes fejlőibe, épülése, sxépBIése. A rekonstrukciónak köszöni, ti Kőcciö* nös Rókus és Kisguczi Illés városa, hog> európai nivóra emelkedett, hogy kul'urális és gazdasági téren is az országnak valóban második városa, az Alföld Igazi metropolisa lett. A gergelynapi harangok zugásában halhatatlan melódiája szól a haladásnak, az előretörésnek, a minden gyászon és vészen tnl élni és győzni akaró éle nek és akaratnak. A negyvenhét esztendő előtti katasztrófa ma már csak emlék, ba még élőemlék is sokaknak, egykorusknak. Azóta sokkal nagyobb és egyetemesebb katasztrófa ért bennünket, mindnyájunkat, akik ma szenvedünk és küzködünk e földön, hol élnünk, halnunk kell. A vér és könny árja borított el bennünket, olyan kataklizma, amilyenhez fogható az emberiség torénelmében nem igen szerepelt még és remél ük, többé nem is fog sterepelni. Még ezt is [i kell hevernünk, még ezen is keresz ül kelett mennünk és még ezután is maradt hit éa remény a telkeinkben. Mert az éle nek egy hatalmas és diadalmas örök törvénye van: éij l és a gergelynapi harangok is ennek a törvénynek szankcióját hirdetik nekünk. Szeged szebb lett, ra'nt volt, a romvárosból nagyváros épült és Magyarország is föl fog épülni a vér és könny árjából uj igazságra, uj szabadságra, uj töltámadásra és uj életre ismét. A tavaszi szélben és a tavaszi hullámokban ezt érezi mindenki, aki az éleiet akarja és nem a pusztulást hordozza magában. A francia föderácié9 Ve ér Imre és Linder Béla beadványt intéztek a Népszövetséghez a magyar frankhamisitás ügyében. A Népszövetség beavatkozását káitéb, mert a frankügy Európa békéjét veszélyezteti. — A mzgyar delegáció dekjarácóban tiltakozott, — A Nepsaövetség szerint nincs ok a közbelépésre, meit ezidőszerint a frankügy nem veszélyezteti a békét. Budapisti tudósítónk telefos jelentése,) Dr. Lakd es György neme gyűlési képviselő, aki a Népszövetségi Li,ák Uniójának penfi tárgyalásain Magyarországot képviselte, Genfből hazaérkezett és a tárgyalásokról a következőket mocdota: — A kisebbségi bizot'ság elnöki hivatalában tartott ülésen szóbakerüli a mcgyarorszdgi frankhamisitás ügye. A francia federáció ugyani* beadvánnyal fordult a ligák uniójához, amelyben arra való tilta kozással, hegy Magyarországon pérzhamisttőszervezet működik s mivel az KöKptuópa bikéfél veszélyezteti, kérte, hegy az egyes nemzett föderációk kormátyalk atfdn a Nemietek Szövetségének közbelépéiét kér/ék. — Mivel a beadványról a magyar föderáció már előre ér esült, deklarációban Ultokozetl a francia föderáció kivdmágán^k teljesítése ellen. A deklarácói Apponyi Albert gróf stövegezte meg és ebben egyfelől iltki okokra hivatkozva, másfelől rámutatva arra, hogy büntető eljárás alá tarto*ó rgyiöl van sió, anteyet nem lehet elvonni a migyar szuveréni ás hata tni köréből, kértük a beadvány e>ve"sét. A beadvány elfogadása a magyar föderációra nézve lehetetlenné tette volna az anlotan való benmaradási. — A francia föderácó berdványin kivül még két beadványt intéztek ugyanennek a kérdésnek kapcsán az unióhoz. Egyiket a magyar köztársasági párt adta be s ezt dr. Veér Imre és fatth Iván főtitkár irta alá, a máslkat pdlg a baranyai menekültek szervezete ntvtben Linder Béla, a szervezet elnöke. Mindkél beadványt csak pártolás végett terjesztették be az unióhoz, mert egyébként a nemzetek szövetségéhez cimez ék azokat. A három beadvány kőiül a két utóbbit tárgyalás alá sem vették. — Mi a francia beadvány tekintetében is teljes győzelmet arattunk, mert elfogadták azl a nézetünket, bogy a Nemzetek Szövetségének semmi oka sincs a közbelépésre, mivel sem Európa békéjét, sem a nemzetek közti megértést ezidőszerint nem veszélyezteti az ügy. Kimondotta az unió, hogy a frankhamisitás kérdésének semmi vonatkozásban való tárgyalására sem tartja magár illetékesnek. Remélhető, hogy a Linder- és Veér-féle beadványok a Nemzetek Szövetsége előtt is hasonló sorara jutnak. — Bejelentették a kisebbségi bizottságban a Nemzetek Szőve sége tanácsának a mult évi decemberi ü'ésen a magyarországi numerus clausus kérdésében hozott közismert határozatát is, melyet as unió vita nélkül tudomásul vett. MMMWMMMMMMVaM^ A Ház első illésén az igazságügyminiszter beszámol a frankügy uj nyomozásáról. Jelentős uj adatok vannak Teleki Pa 1 szersperői? — Az egységes párt klotürt emleget. Bethlen a pártban számol be genfi útjáról. (Budapesti tudósilónk tele fen jelentése.) Meg ir a mai számában • Délmcgyarország, hogy az ellenzék akciót indított tnnan érdek ben, boiy a lormány a nemzetgyűlés első ülésén tegye le a Ház asztalára azokat a nyomezUt cdatekit, amelyek a frankügyben az utóbbi napokban felszínre kerültek. Az el enzék akciójáról tudomást szerezve, Pes'hf Pá. igazságügy miniszter ma fölkereste Vos* fótsef miniszter elnökhelyettest, akivel erről a kérdésről hosszas rreg'^eszélést folvtatott. A megbesiélés eredmé yeképen elhatározták, hogy a nemutgyüUs első ülésén Pesthy Pál igazságügyminiszter fogja iójé *ztaíni a nemzetgyűlést a frankig yben legaóbb törtértekről. A Délmagyarország munkatársa beszélge'ést folytatott az Mzs»gügyminisiterrel, aki a következőket mondotta: —• Amint biza<masan értesültem az el'enzék akciójáról, énn keiést kerestem Vass József hetye tes miniszterelnök úrral, hogv vee ebben a kérdésben megál ap dásra jussuk. E megbeszélések eredményeképp a nemzetgyűlés első ülésén én fogom a Házai tájékoztatni a nyomozás legújabb eredményeiről, alig hiszem azonban, hogy azok az események, amelyek a frankügy bünügyi szempontjából szenzációsnak nevezhetők, bármilyen befolyással lenAének az ügy politikai vonatkozását illetőleg. Az igazságügynvmezte nek ezzel a nyilatkozatával szemben ellenzéki oldalról arról ér'esülűnk, bogy bár igaz, hogy a kormány politikai felelősségének szemp ntjából a hamisfrankoknak és kliséknek megtalálása nem bir nagy je emöséggel, azonban az ezzel kapcsolatos további nyomozás igen értékes adutokat szolgáltatott, főleg Teleki Pál személyét illetőleg és igy az ellenzék szükségesnek tartja ezeknek az adatoknak nyilvánosságra hozását. Ma as a bir terjedt el, hogy az egységet párt azzal a tervvel foglalkozik, hogy a frankvitát március 22 tg esetleg klotürrel is befejezzék. Ertetülésünk szerint ilyen elhatározás még nincs, pillanatnyilag a helyztt az, bogy a vita terjedelme elé nem kívánnak akadályokat gördíteni, csupán azt tartja fontosnak a kormánypárt, hogy a húsvéti s;flne< előtt, amely március 27-én fog elkezdődni, a vita befejezést nyetjtn, hogv ezután a nemzetgyűlés a költségvetés vitaját megkeadhesse. Végeredményben aioofan enői a kérdésről Bethlen István minisz'rrtinck fog dönteni, aki az egységes párt hétfői értekezletén fogja a párton keresztül tájékoztatni a közvéleményt a genfi tárgyalások eredőiméről é» megákapodi* pártiéval a további taktikái illetőleg. As illenzéki pfr'ok kedden dé'előtt 10 órakor Jartantk értekezletei, amelyen nregbeszélik további magatartásukat.