Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-09 / 56. szám

DÉIMAGYARORSZÁG SS^H^S^Wi'^y'^^^^^^'iffTiy??!^ ^fjf^gaaaBjSW^^^^yF^^SfgWBWff^lt111111 'jjjm.j1 i^iMauiMiiiiiiJjuajaiiM .IMfefPOTMM. í W, *<adúM?aici, „ . Elölljelísi trak: Egy hónapra helyben 40.1)00 Kor., Budapesten fajwlradai _ Aradi ucca 8 Telel,. ICÍ. Szeged, 1926 HlárClUS 9, KEDD <s vidéken 45.0Ü0 kor. Egyei szám ára hétköznap 20Ü0 kor. Ftiaii Wad«r-Mg«rtfl .. ..tto, iiI.Iothubi ip-M ° * vasár- ts Snnepnap 3000 korona. II. tvfolyam, 38. siám A méltóságosok manifesztuma. Akárkit volt as as eszme, bogy az ébredők helyett a penzionált munkapártot és a Pénz* ügyi Compass főoiéitóságait lel fölvonultatni a kormány mellett, meg kell dicsérni az eszét. Nagyon szerencsés gondolat tolt összeszedni a volt főrendeket, a sohse balloit ntvü Andrássy Mibály gróftól Szterényl József báróig, Buda? Birnát egy kalap alá fogni Weiss Fülöppel, Meskó Pált Fleiicbl Sándorral, Raffay püspö­köt Oiflck Ftigycssel, közbeiktatni Herczeg Ferencet és Rákosi Jenőt, Csók Istvánt és Z^la Ojörgjö! és as egésznek as élére állítani Esz­tergom bíboros érsekét. Vagy százötven név, az egyik súlyosabb, mint a másik, csupa volt zászlós ur, nyugdíjazott miniszter, nemzet szemefénye, valódi meitóság. Igenis, még csak tévedéstől sincs köztflk egy nagyságos nr, nem­hogy tekin etes volna. Es maga a méltóságos nemzet. Aki ebben a névsorban SBegtalálható, áltól nem kell félteni egy ablakot se. Ezek as urak bátran fölvonutbatlak volna a milleniumi emlékműtől az országházig, nem kellett volna őket lovssrendőröknek kisérni, mert ők már semmiféle bazafias pajzánságre, nyotedák el­pusztítására, Járókelők igazoltatására, mire nem talók. Amilyen méltóságos a névsor, olyan méltó­(OS a manifesztum is, amelyben pártkülönb­í nélkül való egyetértésre szólítják löl a mzetet „sluürottak, mint a pártpolitikai köz­lőnktől távolállik". Ez a különös bemutat­rás mindenesetre szemet szúr egy kicsit as ibernek. Hogyan, ez a sok súlyos egyéniség, ország síüllemi és gazdasági éleiének álió­illsgai, ezek mind távol tsrt|ák magukat a gyar politikától? Hogy as ellenzéki politikát tn vallják, azt megért jak; a diszes neveknek ea. a csillagrendszere kilenctizedrészben olyan, amely mindig csak a hatalom mögött képzelüttő cl, sohase azzal szemben. De ba saját állításuk szerint semlegesek, azaz a hatalom mögött se állnak, akkor aköiül a hatalom körül nagy baj lehet. Es valami különös képe lehet ott a politikai é'etmk, ahol ssját állításuk szerint azok tartják tőle távol msgukit, akiket társt­daloi sulynk és közéleti pozíciójuk vezérsierepre { uedesztinálna a magyar poliiiksban... Tudja sten, mintha mégis inkább Csernoch János volna hivatva irányt mulatni, mint Bónis Arkan­gyal és mintha Hoitsy Pál reprezentálna o yan magyar értékeket, mint Csontos Imre és Concha Oyősö fölérne a magyar közéletben a koiönben szintén kiváló Zsirkay Jánossal, vagy Francia Kis Mihállyal... S ugy látszik, miniba több volna az caplaiio bentvolenliae-aél, hogy „alulírottak távol álla­nak a pártpolitikai küzdelmektől". Mintha nem csupán kérkedni akarnának azzal, bogy ők nem politikusok, nekik lehet hinni, s amit monda­nak, azt érdemes meghallgatni. Valóban, amit mondanak, az nem túlságosan lármás tüntetés a kormány mellett. Egy szóval se mondják azt, hogy .életünket és vérünket" a kormányirt, mindössze aláírásukat adják a kormányért, azt Is meglebetős óvatosan. .Az ország érdekeivel ellenkezőnek tartanak azt, hogy a kormány most helyét elhagyja, vagy arra kényszeríttes­sék." Ebben mintha is benne volna, hogy majd atután, ha mkiméletltn szigor teljesen földeríti azt a bünügyet, amelyet semmiféle úgynevezett bazafias szempontok se nem ment­hetnek, se nem enybithetnek", akkor aztán majd jöhet a számonkérés, de addig nem sza­bad kormánybuktatá sai „jogtalan nemzetközi beavatkozást fölidézni, amelyek beláthatatlan bonyodalmakba sodornák" a nemzetet. Lebet, hogy igaza van a méltóságos mani­fesztumnak, amelyet kéay'elenek voltunk teljss szövegében a destruktív 1* pókból elolvasni, inert például a jó keresztény Magyarság néhány gúnytt somi intézte el az egészet. Mi nem lehetünk olyan ildomtalanok, mint konstruktív laptársunk, végre is mi vigyünk azok, tekinte­tes, tisztelt ciarü és hallja kend nemzet, tkikre a méltóságos man fesztum címezve van. Mi el­olvastuk elejé öl végig nrmietűnk n'gyjiinsk intelmét, nem is mondjuk, hogy nincs Igazak, — csak éppen a cimzést bitázták el. Mi: denkire címezhették volna a világon, csak a közpolgári nemzetre nem. Itt most — tessék utána gon­dolni az u'olsó két hénsp történetének — a politikai nemzet a bárónál kezdődik, illetve a kormány főtanácsosnál, vagyis a méltóságos cimnél. Aki azon alul van, nem számit se a frankagyben, se máshol. A nemzetre ebben az országban leginkább csak az adófizetés van bizva. A kormányválisziás, vagy a kormány­buktatás semmiesetre sincs. Mi biába követjük kormányunkat tűzön-vizén keresztül, mit ér az n ki, ba Károlyi Imre gróf, meg Pallavfcini G/örgy gróf haragszomrádot játszik vele? Azok­kal ér.acnek szót a migas uraságok, mert ők ta án tehetnek valamit. Az úgynevezett nemzet­1" nek nincs e«yéb szereposztása, csak az, hogy tátsa a száját és majd tattsa a hátát, ha az os­tor vege csattm. Németország fölvételének tárgyalása a Népszövetségben. A Népszövetség rendkívüli közgyűlésének megnyitását a tanács titkos ülése eiőzi e meg. Budapest, március 8. Genfből jelen'ik: A N/pszövetségi Tanács 39 ik ülésszakát ma déleött 11-kor nyitotta meg az ul tanácselnök Ishi báró (Japán) nem nyilvános ülésen. A ta­nács megállapította n>pi endjét, ameynek leg fontosabb pontja Németország fölvételi kérelme. Az Ülés báromnegyedóra ho8»>at tartott. E • u'án titkos ülés következett, amelyen csak a tanácstagok maguk vettek részt. Az ülés Né metország fölvételi kérelmével fölmerült kérdé­sekkel foglalkozott. A Népszöve 8ég ti kos ülé séiö', amely háromnegyed egy diakor ért vé­get, nem adiak ki hivatalos jelentést. Különös tekintettel voltak a népszöve ségi rgység­okmány első cikkelyének azon rendel kezét ét e, hogy vájjon a fö veendő állam katonai viszo­nyai me. felelnek e a Népszövetségbe való be­lépés alkalmával az érvényben lévő szerződé­sek határozatainak, A Nepszoveség titkos ü éséröl még a kö­vetkezőket jelentik: Arra vonatkozólag, hogy abban a kérdésben döntsenek, vájjon Német­ország katonai viszonyai megfelelnek-e a fönn­álló nemzetközi szerződések határozatainak, a Népszövetség épp ugy, mint annakidején Bul­gária, Ausztria és Magyarország esetében a Nípszöve'ség állandó katonai bizottságának szuktnöi véleményét fogja kikérni, amely véle­ményének megadása előtt a nagykövetek ta­nácsához fordul. báró tanácselnök megnyitó beszéde nyilvános rendkívüli közgyűlésen. Genf. március 8. hhi biró japán népszövet­ségi tanács'ag, aki j lenleg a unács elnöke, déiu'án bárom óra 20 perckor óriási közönség jelenlétében nyi'otta eeg a Népszöve ség rend kivOli közgyűlését, amely nek faladata, hogy döntsön Németország fölvétele Bg)ében. — Bizoryos vagyok tenne —• mondotta Ishi báró —, bogy nencsak az i>t ö> szegyeit dele­gá usok neveben beszélek, bitiem mindazoknak ax embereknek nevében, akik szerte a világon figyelemmel kisérik tanáokozásainkat, amikor azt mondom, hogy ez az esemény, roeiy minket itt összehozott, a legrafyotb fmtossigu. Egy nagy neműt jelenthetik ét kéri fölvételét a Népszövetségbe. Ebben a körülményben anntk jelét látom, bogy azok a köteletettségek, ame­lyekkel a Népszövetség tigsllamai etyrrást kötik, mindaddig, imig aiok a köie'ezettségtkei eltöltő nemzetközi ig zságoiság szélien éber alkalmaztatnak, mind löbb remtnyt nyújtat ak és mind nagyobb mértékben hatnak az egész viliig tuda'ára. hhi baró ezzel a delegátusok tapsai közben a köjgyűlést megnyitóttnak nyilvánította. GÍDIDŐI jelemik: Az elnöki megnyitó utána maridátumigasoh-bhottsáiot választották meg, majd délután fél l-ig az ülést faifüggeszietiék. Az ujabb b egnyi ás után a közgyűlés bizottsá­got kildöit H Németországnak a Nipszövet­tégbevalá fölvétele iárgtában. Es a bizottság ma már összeül, holnap fulyiatja és előrelátható­lag be is Jejeil tanácskozásait, ugy hogy szer­dán mar a plénumban tesz javaslatot a föl­vételre vonatkozolűg. A közgyöiés után ujrs titkos Ülés volt, ame­lyen |e etiléit tettek a Népszövetség tanácsa ki­egészítésének kérdésiben a vasárnapi előzetes éneieziet lefolyásáról, megbeszélték, hogy milyen ir ditványt terjesszenek tmi bizottság elé, amely Nemeicrs ág fölvé elében lesz hivatva dönteni. A miniszterelnök genfi expozéja nem kerülhet nyilvánosságra Bethlen va óazinüleg vasárnap tér haza. dések ke ülnek szóba és ezért utszott Genfbe Walkó L«jos kereskedelmi miniszter. Bethlen Istvtn gróf az egész hetet Qe fben tölti, figyeli az eseményeken és valószínűleg vasárnap étkezik haza. Genfből jelentik: A miniszterelnök a Nép­szövetség pénzügyi bizottságába nagy expozét mondott, de enöl semmisem kerclbet nyilvá­nossági*, mivel as filéiek titkosak. A magyar albizottságbin már po!i iksibb természetű kér­Letartóztattak egy genfi embert, aki Bethlen ellen szóló kiáltványt akart kiragasztani. (iBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) Genf bői jelentik: A Népssövetség rendíivá-i k5s­«yülésének ma déutái i teij-s üéeés Bethlen I tván gróf minisztereit ök is megieleni, aki iotb delegátussal izivé^eseaeiceszétgetettéss szava­zásokban ts részt veit. A Tribuni áe Genéve írja: A hatóságok hlalms ellené e osztogattak és falragaszon kö­sölütk egy nyomtat ányt, amely kifogásolja, hogy Bethlen litván gróf Genfben tvnaskod'k, hogy részivegyen a Népszövetségnek Magyar­ország péntigyi talpraállttására vonatkozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom