Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-05 / 53. szám

1 BHLMAQTARORSZAO 19X6 március í. Jankovichot leleplezte. Végül azt sz iparost hallgatták ki, akinél Kovács Gáspár gyermekei voltak elhelyezne. Szakértőkéi is meghallgatott a bíróság, akik a baokjegyhaiüi ités technikai részéről adtak felvilágosítást. E-.te tiz őrakor a vidat kipvkelő biró előterjesztette javaslatát, ameiy agy szil, hagy Jankovichot kilencévi, Mankovlcsol is Marsovszkyt hitévi birtianei büntessék. 500dollárosokat hamisító bandát lepleztek le Argentínában. Egymiil ó dollár éitékü bankjegyet hamisítottak. Párti, március 4. At Excellsior jelenti Bueiot-Ay résből: Argen'ma Mendiza tsrtomlnyában párttlan bankjegyhamisitási ügyet f Időztek föl. Egy magáanyomda állandóan rendktvil jól sikerült 500 dolláros bankjegyeket gyártóit, amelyeket kisebb hibájuk ellenére min jénait nehézség nélkül fogadott el a kereskedő világ. A hamisttik 1000800 dollár értéiü hánts bankjegyei állítottak elő, amelyet forgalomba is hoztak. A bankjegyha oisítókat letartóztatták. Sátoraljaújhely városa megvette Windischgraetz herceg mintakertászetéts A vételár: 115 ezer aranykorona. {Budapesti tudósítónk telefonjelenlise,) Sátoraljaújhelyről jelentik: A vá os ma hosszas tanácskotá s után 115 ezer aranykoronáért megvette a Windischgraetz tulajdonát képező 2460 négyszögöl mintakertészetet. Az üzletről már ho»8Z*bb idő óta folytak tárgyalásod de csak most tudták befejezni. Pallavicini csak mentelmi jogának fölfiiggesztése után tesz vallomást. megismételt kijelentései miatt ellene az eljárást megindítják, ugy védelmivel — mindea elírnikező híreszteléssel szemben — dr. Angyal Pál rgyetemi tanárt fogja megbízni, nem pedig Dánér Bélát. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pallavicini őrgróf ma munkatársunk előtt kijelentette, hogy a rendőrségtől idézési nem kopott, de mentelmi jogának felfüggesztése nélkül nem is hajlandó vallomást tenni. Amennyiben a miniszterelnök ellen irányuló és a sajtóban it •mmmmmimímmm^^ Vezetheti-e a forgalmi adóhivatalnok a fél adókönyveit. Érdekes bonyodalmak egy adócsalási ügy körül. Lehotai Pálné szegedi paprikakereskedőnek 1924 ben baja volt a forgatmi adóval. A hivatalos ellenőrzés a kalmával kitűnt, hogy a forgalmi adókönyvecskéből 23 millió korona be nem vezetett tétel hiányzik. Lehotainé ellen bűnvádi följelentést tettek. A szegedi törvényszéken Lehotainét adócsalás cimén bűnösnek mondották ki és hárommillió koronára i élték. Lehotainé megfelebbezte az Ítéletet és igy került az figy a szegedi Tábla elé. A feiebb viteti tárgyaláson Lehotainé azzal védekezett, hogy irni nem tud s így nem vezethette be könyvébe a forgalmi adólételeket. Elmondotta, hogy a forgalmi adókönyvét minden esetben elvitte a forgalmi adóhivatal főnöké hez, aki néhányszor szívességből rendbehozta könyvét és beragasztotta az előirt mennyiségű forgalmi adóbélyegeket. A forgalmi adóhivatal vezetője később azután elhárította magától a kellemetlennek talált szívességi processzust és Lehotainét László nevezetű forgatmi adihlvaui nok gondjaira bízta, v Igy ment ez sokáig, amikor László is elhanyagolta Lehotainé forgalmi adókönyvecskéjét és igy előállott a hiány. Az ítélőtáblai főtárgyaláson kihallgatták a forgalmi adóhivatal főnökét és tisztviselőit, ami után a biróság dr. Palócz Sándor ügyvéd védbeszéde után filmentette Lehotai Pálnét. A biróság indokolásában kimmdotta, hogy Lehotainé nem akarta szándékosan megkárosítani a kincstárt. Boross Dezső főügyész vádbeszédében kijelentette, hogy véleménye szerint a forgalmi adóhivatali tisztviselő szabálytalanul járt el, amikor mint hivatalos közeg a fél forgalmi adókönyvéi vezette és ezért indítványozza, higy az ügy iratait terjesszék fél a péntügylgazgatősághoz véleményezés végeit. asr A párisi szürke farsang. Páris, február 17. (A Déimagyarország tudósi- ' tójától.) Elmúlt a Mardi Gras, a párisi húshagyó • kedd. Akik a tavalyit és a megelőzői látták, meglepődve állapítják meg .az idei karnevál föltűnő Csöndességét Megfogyatkozott az öröm és elfakult a jókedv Páris városában. Pedig a szelidkék égen rózsaszínbe hajló tavaszi fellegek tmnak, a paloták ablaksorain itt-ott a Szent Mihály utján kiakasztották a kanárimadara? és papagáiyos drőtkalickákat, a Cafék terraszain, a nagy szeneskályhák melegétől már rOgyekbe borulnak a szegélynövények és Páris várja a tavaszt. A farsangi jókedv mégis megcsappant az idén. Azt mondják, a drágaság az oka, a növekvő tömegnyomor, a finánciák, a frank hanyatlása, a fellegekkel terhes francia fövő és mindezek egy általános elkedvetlenedésben, fanyar és közömbös egykedvűségben, vagy dühö3 elégedetlenségben nyilatkoznak meg inkább, mint a közvetlenül fölszakadt öröm, az ucca örömének jeleiben. A Quartier Latin, persze fölvooult az idén is. A Sorbonne és az Akadémiák népe, a hagyományos kerek bársonysapkákban, a medikusok és medikák a hosszú fehér munkaköpenyben, dalolva járták be az arrondissement t és a nagy körutakat. Megjelentek a pierrok és plerrettek is, selyémdominók tarka színfoltjai élénkítették a nagyobb utvonalak emberseregét. Föltűnő sok a férfijelmez, mintha a E

árisi nő megkomolyodott volna, vagy ami még ézenfekrőbb magyarázat: nem kell neki már a tégi, egyszerű öröm, uccai fölvonulás és konfetticsata, ami oly szinessé és hangulatossá varázsolta Párist ezekben a napokban. A párisi nő elamerikaiasodolt. Haját kürtára vágatta, sportol és tánclokálokba jár, önállóan, kiséret nélkül, férfihivatásokat vállal gyárakban, irodákban és műhelyekben, komoly és öntudatos életet él és lenézi az ilyen gyermekes szórakozásokat. Érdekes, hogy ha föl is húzza a jelmezt, legtöbbnyire férfiruhák azok. A Mardi-Gras tarkaságában rájákat, Louis qainz eknek öltözött lovagokat, Charlot és Zoro jelmezeket, Douglas Fairbanks-okat, cow boy-okat láttam. Valamenyni nő volt. A férfiak is ugyanezeket öltötték föl. — Ez nem sikerült az idén —, mondíák a mulatni vágyók, akik elárasztották a iattn inegyed és Monimartre utvanalaiL — Majd tatán a Mis Careme, a félbőjt, amit március 12-én tart meg a francia, hasonló mulatozások kíséretében, mint a Mardi Gras. Ekkor választják meg a kerületek szépségversenyeinek győztesei közül a legszebbet, Franciaország királynőjét, ahogy a demokrácia respublikája elnevezte ezt a francia felséget. Tudni kell természetesen, hogy ezt az egy évig tartó cimet akármelyik kispolgár, pék, hentes, szatócs, szállodás, vagy korcsmáros leánya elnyerheti. A királynői nagy ceremóniák kisérelében.tényleg meg is koronázzák a mirtuszdiadémmal az Opera előtt és diadalmenetben vonul aztán végig a városon az uj királynő. Az idén cz a látványosság sem leszlolyan, mint más esztendőkben. Általában Páris régi szokásai, a tradicionális, történeti emlékű uccai mulatozások sokat veszítettek a régi varázsból. Mi az oka ennek? Sokat töprengenek rajta a társadalomtudósok és a wurnaliszták. Az egyik azt mondja, hogy nehéz és szomorú a mai élet, irtózatos a drágaság, nem telik mulatozásra. Elsősorban a párisi franciának nem, mert a dollárokkal bélelt idegen úgyis mindennap szórakozik a tánctavernákban és a revüszinházakban. A másik magyarázat az, hogy megváltozott a francia nő, forrása és középpontja a világváros derűjének és hangulatának. Egy uj tipus született meg itt, Párisban, a francia nő ui tipusa, a Venus garconniere, vagy másképp a Púpét americatne, az amerikai baba. Karcsú, ideges, minden mozdulatában föltűnő és merész ez az uj női ideál. Egészen kurtára nyírt, lesimitott hajával, a szabadon hagyott magas homlok, a szemöldök é3 a pillák koromfekete vonalaival, a karminpiros ajakkal ugy tűnik, mint a kifestett arcú és éppen növésben levő nyurga, tizenhatéves siheder iiu, női ruhában. Ugy is viselkedik éppen, mellre szivja a cigarettát, kalapot csak uccán visel, dancingoüba és boxmérkőzésekre jár, lóversenyen játszik, maga kéri föl táncosát a mulatókban, nem lép házasságra és hónapos szobában lakik, mert mindenképen önálló és szabad életet akar élni. O az ideál. Ot utánozza ma minden nő Párisban. A kissé alacsony, kissé molett, fitosorru midinett épp ugy, mint a grand dame parisienne, több kevesebb külsőséget lemintáz erről a típusról. A régi, bájo3, természetes és feminin ékességeiben annyira vonzó francia nő, a kicsit szentimentális, kicsit rajongó, de mindig szellemes és vonzó asszonytipus, a Mme Sevigné tipusa majdnem kiveszett már. Érdekes és ezt maguk a franciák is megállapítják, éppen Sevigné asszonnyal kapcsolatban, hogy például a XVII-ik század női ideálja egyáltalán nem volt hasonlatos a nemzeti race-nak annyira megtelelő asszonyalakhoz, amiben ez a csodálatos életű, nagytehetségű, ragyogó levelező volt. A napkirály udvara, a barokkidők pompázó, káprázatos egyvelege volt, de semmi köze sem volt a francia race-hoz. Idegen volt tőle: spanyol. Mint ahogy a renaissaccs, a tizenhatodik században teljesen olasz nőtipust adott Franciaországnak, amint a XIX. század első harmadában a goethei német hatás, második harmadában az angol, harmadikában pedig az oro3z vonult be diadalmasan Párisba, ma, a XX ik elején, ugy látszik, hogy az amerikai külsőségek diadalmaskodtak. Mindenütt. Az uccák külső képe ezt mutatja, a roppant dimenziójú, torz plakátok és transzparensek, az Eifel-torony Citroen hirdetése, a négyezer, amerikai mintára berendezett bár, a négerzene, a revü, az embersport minden fajtája iránt keit beteges és lázas érdeklődést, az automobilizmus és főleg az a könyörtelen, harcos és anyagias élet, amely annyira jellemzi Amerikát és az amerikaiakat. Ez pusztítja el itt — talán el is pusztította már — Páris minden kedves graciozitását. A wi!d west lassan-lassan odavarázsolódik a kedves és pittoreszk párisi uccákra, átformálta az élet, uj női típust adott, mint ahogy a férfi, a párisi férfltipus sem az már, mint huss évvel ezelőtt. Ne keresse hát senki ma itt Cezanne, Manet, Verlaine, vagy akár Nagv Endre, vagy Ady Endre Párisát, Maupassant és Balzac alakjai sem élnek már, talán az emlékezetben sem és azért lepődik meg az idegen a szürke és csöndes párisi farsangon, ha ifjúsága kedves francia emlékeivel járja manapság az öröm és világosság városának trotoirjeit. (T.) I efLOivatosabb selyem nyalté® Kmán49oi: S" csóbban a Nemzeti Áruházban Kárász és Kölcsey u. A Déimagyarország kölcsönkönyvtára költözködés miatt szombaton, vasárnap és hétfőn