Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-02 / 50. szám

1*26 március 2. DELMAOYARORSZAO 8 A Rajna öt állam nemzetközi határává válik. Briand beszéd* a locsrooi szerződés tárgyalásán. Páris, március 1. A kamara hétfői ülésén folytatták a iocarnói szerződés ratifikálásának vitáját. Marisa befejezte vasárnap félbeszakított beszédét. Amikor kijelentette, bogy Németország az Ausztriával való csatlakozás elérése érdekében katonai eszközökhöz nyalhat, Briand igy kiáltott közbe: „Németországra ez nem volna veszélytelen 1" Mikor végül Marién kárhoztatta Köln kiSriiését, Briand ezeket mondta: — Beszéljünk egymással, ahogy franciák szoktak franciákkal. Kérdem, honnan vettünk volna katonákat, hogy Marokkótan ét Szíriában háborút folytassunk ? Marién képviselőnek a Iocarnói sserzödésröl mondott beszédére válaszolva Briand hangsúlyozta aat, bogy Olaszországgal Franciaország viszonya határozottan javult, Csihorsiággal, Romániával és Jugoszláviával kitflnő a visxony. A Iocarnói szenödések kiütötték a veisaillesi békeszerződés részeit és 100 kilométeres demilitarizált zinái létesítettek a szerződés sztgnatártus halalmainak ellenőrzése mellett a Ily módon a Rajna ennek az öt államnak közös nemzetközi határává válik és ez az öt állam egyesül minden olyan ország ellen, amely a határozatokat megtámadná. Restaurálják a nyolcszögletű tornyot. A tanács elfogadta Sebestyén Károly restaurálási tervét. Megirta a Déimagyarország, hogy Stbes'yén Kátoly sikerült tervet készített az öreg Demeter-templom tornyából kihámozott árpádkori nyolcszögletű torony restaurálására. Ezt az építészeti riikeságoí — mint ismeretes —, a Maemlékek Országos Bizottsága műemlékké deklarálta, ami azt jelenti, hogy a tornyot a műemlékről szóló törvény védi és igy sohasem szabad lebontani. A műemlékbizottság határozta, illetve rendelte el a torony restaurálását ie és hogy a restaurálásnak technikai akadálya aincs, az szintén Sebestyén Károlynak, a templombontás muzeumi ellenőrének köszönhető. Sebestyén Károly ugyanis pontos rajzokat és méreteket vett fel a nyolcszögletű torony lebontott harmadik emeletéről és gondoskodott arról is, hogy a lebontott falrészek eredeti téglái ne kallódjanak el. Igy a torony harmadik esaeletét ismét fel lehet építeni eredeti formájában és az eredeti téglákból. Sebestyén Károly tervét letárgyalta és egyhangúlag elfogadta néhány nappal ezelőtt a toronybizottság. A lerv szerint az öreg toronyból keresztelő-kápolna, baptisztérium lenne, tornyában kis lélekharanggal. Pincéjét osszáriummá alakítanák át és itt helyeznék el azokat a csontokat, amelyek a Demeter-templom kriptáiból kerültek elő. A muzeumban őrzött rég', szegedi faragottköveket is az öreg toronyba építenék be. A torony faláról örökzöld repkény fut aiá. A torony bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem Javasolja elfogadásra azt a régebbi tervei, amely szerint a torony lenne a város hősi halott fiainak emlékmüve, mert — a bizottság szerint — az egységes hős! emlékművet a városnak úgyis erkölcsi kötelessége felállítani. A bizottság javaslatát hétfőn terjesztette a tanács elé Bsrzenczey Domokos műszaki főtanácsos és a tanács azt egyhangúlag elfogadtu és ntasitotta a mérnöki hivatalt, hogy a terv keresztülvitelére vonatkozó költségvetést sürgősen készitse el. Érdekes, hogy a torony restaurálására Foerk Ernő is készített terv-skiccel, a toronybizottság azonban nem a fogadalmi templom építőjének, hanem Sebestyén Károlynak a tervét találta tetszetősebbnek és alkalmasabbnak. Széngámal akarta kiirtani családját, hogy feleségül vehessen egy fiatal leányt. {Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Miskolcról jelentik: Schmidt Mihály ózdi kertész el akart venni egy 17 éves leányt feleségül. Hogy ezt megtehesse, az ennek útját áló, a saját családját akarta elpusztítani. Február 28-án este 10 órakor megrakta szénnel a kályhát, kivette a csövet, msjd mikor ágyban fektő felesége, anyja és 15 éves fia ezt észrevéve, menekülni akartak, ütlegekkel kény szeritette vissza az ágyba őkei és tájuk zárta az ajtót. A szoba pár perc alatt megtelt fojtó füsttel, ugy hogy a család csak nagynehezen tudott az ablakon át elmenekülni és segítségért kiáltani. A csendőröket hívták azután S3 eszméletlenül fekvő emberekhez, akik magukhoz térésük után elmondották a tényállást. Schmidtei letartóztatták. Dr. Kószó István államtitkár gazdasági kérdésekről és a frankügyről beszélt tanyai választóinak. Ait remél?, hogy a jövő választáson három kormánypártit választ meg Szeged. Kószó István államtitkár, nemzetgyűlési képviselő vasárnap délután 6 órakor az Alsóvárosi Népkör helyiségeiben (Katona-vendéglő) tartotta meg beszámolóját A gyűlést Csiszár István, a kör elnöke nyitotta meg, akinek üdvözlő szavai után Kószó István emelkedett szólásra és előljáró beszédében kijelentette, hogy nagy politikai kérdéseket nem kiván érinteni, mert a nagy politikai harcok iáeje elmúlt, amióta Ausztriától elszakadtunk. Beszéde keretében ismertette Kossuth és Széchenyi álláspontját Majd gazdasági kérdések fejtegetésére tért át. A paprikatermelés problémáiról beszélt Bejelentette, hogy a kormány foglalkozik a paprikaközraktárak felállításával és azt hiszi, hogy az ott elhelyezett paprikára sikerül is a termelőknek hitelt kapni. — A kormány exportot fog biztositani a paprikának és én is dolgozom azon, hogy a paprikát kivihessék Kanadába. A munkaalkalmak megteremtésének kérdésében kijelentette Kószó István, hogy gondoskodik arról, hogy a tanyai kisvasút építésénél elsősorban sz*Í

edi munkások kapjanak munkát. Majd beszé' Jldbirtokrendező bíróság munkájáról, kijelet hogy a helyes elv az oina, hogy a jövőben c nmukaképes és tényleg dolgozó földmives kai bérleti földet. (Felkiáltások: Eddig méltóságos t kaptak.) A városfejlesztés problémáját érintve, elm dotta, hogy azt szeretné, hogy ne csak a vá közepe lenne „kinyalva", hanem gondoskodás t lénnék a külvárosokról is. Majd ismertette az uj lajstromos választás mibenlétét. — Az uj választási tervezet szerint — mondotta — Szeged város a lajstromos választás alapján küldi be képviselőit a nemzetgyűlésbe. Minden párt elkészít egy listát. Szegeden valószínűleg három párt fog egymással küzdeni. Arra kérem választóimat, hogy nagyon vigyázzanak arra, hogy kire adják le szavazatukat, mert széthúzás esetén elveszünk. Én hiszem, hogy Szegeden a lajstromos választás alapján pártunk mindhárom jelöltjét be tudjuk hozni. A terjedelmes beszámoló alatt a hallgatóság soraiból mindtöbbször elhangzott az a közbeszólás, hogy: Mi lesz a franküggyel! A mindtöbbször megismétlődő feözbeszöláaokra Kószó István a következőket mondotta: — A frankkérdéshez semmi köze a kormánynak. Egy kisded csapat vállalkozott arra, hogy csinál frankot. E naiv törekvés kezdeményezője és pénzelője Windischgraetz herceg volt. Ezt a Windischgraetz herceget én mindig összeférhetetlen térin :tü és törtető embernek ismertem. A nagylövette agyon a szabadságharc idején fányí. A háború alatt közélelmezési miniszIt és Bécsbe csempészte ki a burgonyát. A ben titkos célok voltak és ezekhez a titkos ioz a kormánynak semmi köze. 1 frankhamisitókaak a céljuk az volt, hogy ilen-kormányt megbuktassák és ők vegyék ármány gyeplőjét. Ilyen helyzetben tehát el het képzelni, hogy Windischgraetzékkel kökényen árult volna a kormány. Ha a miniszterelnök tudott volna a készülő frankhamisításról, azt azonnal elfojtotta volna. Az egész frankhamisítást tulajdonképpen a túloldal fajta fel és én arra kérem választóimat, hogy a frankügyben foglalják el azt az álláspontot, amit a miniszterelnök elfoglalt. A beszámológyülés félhét óra tájban ért véget, .MWIMWMMMMMMfMMWMMfMAMMSMSa A Dugonics-Társaság vasárnapja. Nagy érdeklődés mellett tartotta meg vasárnap délelőtt a Dugonics-Társaság, Szeged első irodalmi fóruma, ez évi rendes közgyűlését a kuliurpalota kistermében. Huszonhat rendes tag jelent meg. Dr. Szalay József elnök nyitotta meg a közgyűlést, Móra Ferenc főtitkár olvasta föl ezután tartalmas és formás jelentését, majd a Társaság költségvetésének megszavazása után a tag választásra került a sor. Nyolc rendes tag helye volt üresedésben és tiz jelölt indult a küzdelembe. Izgalmas szavazás után több-kevesebb szótöbbséggel Hegyi István novellistát, Bibó István, Buday Árpád, Imre Sándor, Kovács Ferenc, Polner Odöa egyetemi tanárokat és Csaba Jenő piaristát választották be a Dugonics-Társaság rendes tagjai sorába. A rendes tagsághos szükséges szavazatokat nem kapták meg Homor László ny. alezredes, Kovács Ferenc tb. főorvos és Mally Ferenc leánygimnázumi tanár. A szegedi származású Pálfyné Gulácsy Irént, az erdélyi magyar iiodalom büszkeségét egyhangú lelkesedéssel nem helybeli rendes lacgá választották. Tiszteleti tagok lettek: Könlg Péter és Nyilasy Sándor, a szegedi kultnrélet orstágosan elismert kitűnőségei. Délután februári rendes felolvasó ülését tartotta a Dusonics-Társaság a városháza közgyűlési termében a szokottnál is nagyobb érdeklődő közönség elölt. Réti Ödön finom hangulata és erős drámaiságu novelláját olvasta fűi nagy tetszés melleit. Kolozsváry Bálint egyetemi tanár msgas tudományos színvonalú székfoglalót tartott a jogfolytonosság égetően aktuális problémájáról, végűi Banner János olvasta föl Hegyi István érdekes novelláját, amely szintén nagy sikert aratott. A Dugonics Társaság legközelebb Szentesen mutatkozik be egy felolvasó estén. Az erdőhivatal tiltakozása ellenére is kiirtatja a tanács a szárnyékerdőket. A város az utóbbi időben nagyon megcsonkította a városi legelőlerűleteket. Több ezer katasstrális holdat hasított bi belőlük és azt parcellázva haszonbérbe adta, mert nagyon kellett a bérjövedelem az egyetemi hozzájárulásra, a fogadalmi templom építésére és más hasonló rendkívüli terhek fedezésére. Az érdekelt gazdák nem nagyon tiltakoztak a legelőierSIetek megcsonkítása ellen, mert lassankint áttérnek az intenzivebb állattenyésztésre és igy nem a legelőkön, hanem a tanyai semlyékeken és az istállókban tssrtják az állatokat. A városi legelőkön kisebb-nagyobb facsoportokat, úgynevezett szárnyékerdőket telepített évtizedekkel ezelőtt a város. Ezeknek a szárnyékerdősnek az volt a rendeltetésűk, hogy a felforró nyári napokon a legelőre kicsapott marhák menedéket találjanak a napsütés elől. A legelők megcsonkítása következtében nagyon sok ilyen szárnyékerdőt adott bérbe a város termőlöld gyanánt azzal, hogy azokat kiirtatja. A szárnyékerdők kiirtásával meg is bizta a tanács a gazdasági hivatalt, amely most érdekes bonyodalomról tett jelentést a tanácsnak. Jelenlésében elmondotta, hogy a szegedi állami erdőhivatal tiltakozik a szdrnyékerdők kiirtása ellen egy korábban kiadott foldmivelésűgyi miniszteri rendelet alapján. Ez a rendelet kimondja, hogy a kormány előzetes hozzájárulása nélkül senki sem irthat, vagy termelhet ki erdőt. A tanács hétfőn foglalkozott s gazdasági hivatal jelentésével és elhatározta, hogy az erdőhivatal tiltakozása ellenére ts utasitja a gazdasági hivatalt a szársyiktrdők kiirtására. A fanács véleménye szerint ugyanis a szárnyékerdő nem erdő, hanem kisebb-nagyobb facsoport, tehát arra nem vonatkos hit a miniszter erdővárM rendelete. Harmónia Vppcpy Farpnr • III. 8-án VuUOCf i Cl ullb este 9 órakor w fiangíerjenye