Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-19 / 65. szám

1926 március 19. DELMAQYARORSZAQ 3 A városi tanács megállapította a villany ás gáz uj, leszállított egységárait. A februári közgyűlésen — mint ismeretes — Wimmer Fülöp interpelláció formájában szóvá tette a villany- és gázegységárak leszállításának az ügyit. A döntőbizottság legutóbbi bstárosata élteimében ugyanis as egységárakat a szénárak, a munkabérek és a korona árfolyamának csökkenése arányiban le kellett volna szállítani. A város tanácsa azonban elmulasztotta sz uj cg?ságárak kik«llulását, ami meglehetős károsodást okozott a fogyaiztóknak, hítzen a döntőbizottság a wost is érvénybei levő egysé&árakat még 1924 szeptemberében állapította meg és a s;énár«k tekintélyes cMke*ése azóta köve kszett be. A polgármester Wimmer FaiCp interpellációjára kij.ientetie a kőz«yaiés eiőít, hogy a tanácsot tényleg mulatxtá* terheli eien a téren és hogy a Unács « leh tő legsürgősebben pótolni f»gja mulasztását. A tanács a közgyűlés ntán Rack Lipót pénzügyi tan >csrokot bi t« meg az uj egységárak kis áoti$ás>mi, illetve azzal, bogy állapitss meg, vájjon a mai szénárak, munkabérek és s korona jeleni gi ku zusán«k milyen egységár-csökkentés feal m*g. Ríck Lipót a c ütörtöki tanácsülésen referáii siá fásainak eredményéről. Elmondota, hogy a döntőbizottság luiArozaUbaii raegálupitott egyégáak csak 1924 zeptembsrére voit k végérvényesei nek tekintendő e|y;ég»r»k,a kesíbbi fogyasztás egységárai a következő klauzula a apján ftl apüundók meg a döntőbizottság haiárouuáh»n szerep ő egységárakból, mint alap árakoól: A tzénárak minden egyszázalékos emebrdésének vagy csökkenésének 0.22 százakkos egyté^áremeik&dds, vagy csökkenés felel tfrg, a t?iuak*bér»k egjSiá a ékos változásának 0.24 százalékos változás, az aranykorona egyszaza ékos kurzus-vAitosliánsk pedig 0 57 száz-síé- os «§ys4gár»áltozá» fclttl meg. * döntőbiio tség meiailspitotta azt is, hogy milyen szénbányád árai az irányadók. H sosió &l«uzu lat állapított meg » dön őbizottíá^, mint válasz to't biróság & &ázegytégárak kisiatciUsára is. Elmondotta a pénzügyi sienátor, hogy a tanács megkeresőére a gázgyár igazgatósága február 9-én beadványt intéseit a tanácshoz, ame yben megállapítja, hogy a szénánk nagyin linyegtelenül villóztak, & munkabérek emelkedtek, az aranykorona értéke pedig lényegtele • nöl változott. A gázgyár számításai szerint a viltanyegységárakat 1.23, a gázegységárakai pedig 0.17 százalékkal lehetne auk csökkenteni. Ez a differencia axonban olyan kicsi, hogy nem érdemet figyelembe venni. Azt ajáníja a gazgyár, hogy a város hagyja érvényben a je ealegé egységárakat, mert a gyár termelési költségei emelkedtek, a döntőbizottság által mtgje ölt négy bánya közül báromból nen szerezhete t bj szc et és igy kénytelen vol- drágább szénnel dolgozni, ezenkívül a döntőbizottság a magánfogyasztásra szánt villany egységárat mélyen az aranyparitás alatt, as ipari célokra elfogyasztott áram árát pedig magasan föliíte szabta meg, aminek az leit volna a következménye, hogy a gyár elveszíti ipari fogyasztóit. Hogy ezt el kerűljv, kénytelen volt az ipari fogyasztásra elhisznált áram egységárait leszállítani 30-60 siázeiékkal. Bejelentette ezután Rack Lipót, hogy a döntőbizottsági határozatban megnevezett bányáktól közvetlenül beszerzett adutok nagyon különböznek a gázgyár adataitói és különböznek ugy a mufikaoéíekre vonatkozó, mint a korona kurzusára vonatkozó adatoktól is. A pénz Igy i szenátor áit&l közvetlenül beszerzett adatok ülepjin a villanyegységárak 2 80 siázslék&a', a gázegységárak pedig 3.86 százalékkal csökkentendők 1926 január elsejétől visszamenőleg, A tanács hosszas vita ulán elhatározta, hogy a pénzügyi szenátor által kiszámiíott ku cs alapján a következő uj egységárakat lépteti életbe: A magánfogyasztásra szánt villany hekiowattját 886 koronáréi 862 koronára, a kávéházak, et.eíiuek, irodák fogyasztását 1110 koronáról 979 koronára, a motorikus nagyipari fogyaszásí 444 korongról 432 koronára, a motorikus nagyipari fogyasztást éjjel 266 koronától 259 koronára, a motorikus kisipari fogyasztást 630 koronáról 613 kotonára, a város pénztárából fizetendő fogyasztást 373 koronáról 353 koronara redukálja. A magánháztartásokban elhasznált gdz köbméterének az arát 4030 koronáról 3880 koronára, a városi közterületek világítására elhasznált gáz után égési óránként és lángonként az Auerrendszerü égőknél 372 ről 360 rn, az Invertrendszerü égőknél pedig 484 rői 466 ra, a város pénztárából fiietendő egyéb fogyasztásért 2498 koronáról 2410 koronára száUilotla le a tanács hogy nem fizet-e rá a város közönsége erre az egységárleszállitáira, ha a gáigyár ismét a döntőbizottsághoz fordul. A legutóbbi döntő» bizottsági határotai ugyanis körülbelül háromszázmillió koronába kerüli és ezt a kiadási is belekalkulálták az egységárakba. Megállapította a tanács, hogy az átlagos évi fogyasztásnál a közönség közel hétszázmillió koronát takarit az eenéltarakat meg, tehát akkor sem tizet rá, ha a gázgyár A tanácsi vita során fölmerült az a kérdés, | a döntőbizottsághoz fordul. A Népszövetségi Tanács bezárja az ülésszakot. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Gsnfbői jelentik: A Nemzetek Sz "e^ígének Tanácsa ma délufán bezárta a XXXIX. ülésszakát. A záróülésén tárgyalták a tanács kibővítésének kérdésében Iriküldendö tanulmányl bizettség ügyét, továbbá a leszerelési konferencia előkészítésivel kapcsolatos kdlöcbSző kérdéseket (MTI,) és Chamberlain javaslatát, mely as amerikai szenátusnak az állandó nemzetközi bírósághoz való csatlakozására vonatkozó határozatával függ össze. A tanács elhatározta, hogy a tanács kibővítésével foglalkozó tanul mányi bizottságot 1926 május hó 10 ére Genfbe hivja össze, üeddig lesz megszállva a Saarvidék ? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Genfbői jelemik: Az a jelentés, amelyet Scloloja, a tanács oíasz tagja a Saarvídékröl előterjesztett, megololja annak szükségességét, hogy a Saarvidék határán nagyobb francia csopatköieiékek íegyemk a Saarvidék kermányHtolt»óga ré széről előterjeszteti jelentésnek megfelelően. A tanács határozatában a kormánybizo iságrak ezt a gondolatmenetét magáévá tette, de egyúttal hangsúlyozta, hogy május 31 ulán mig öt évig a Sasrvidiken tartózkodó két francia ezred visszavonása csak fokozatosan történhetik meg. A saarvídékt küldöttség kömben ellenben mégis azt hiszik, hogy a Saarvidéknek a francia csapatok részéről történő végleges kiürítését már őszre végrehajthatják. A neiyedik Városi bérházat a zenepalotának szánt telken épitik. A Bokor-telekre való Épités tervét is elvetették. Megitta a Délmagyarorszdg, hogy a város tanácsa a hétfőről keddre halasztott tanácsülésen megváltoztatta a negyedik városi bérház helyére vonatkozó tanácsi határozatot és a Somogyi-uccai Erdélyi telek helyett a város S.entháromtág uccában levő lekét, az ugyneveze t Bjkoi-féle telket j lölie ki. A tanács eredeti határozata me&válioztaiásának az voli az oka, hogy egyelőre leküzd >e>eiien akadályokba ütközött volna az Erdélyi-féle telken levő és lebontandó házak lakóinak májúit való elhelyezése, ezenki*ül ez a teisk és a rajta levő épületek sz Erdélyi féle alapítványhoz tartoznak, ami jogi szempontból okozott volna bonyodalmas nehézségei. A csütörtöki tanácsülésen ismét szóbakesült a telekkérdés és a tanács hosszas vita után megváltoztatta második hutaromtdt is és kimondotta, hogy a negyedik városi bérházat Oroszlán-accal üres telkei jelöli ki. A tanácsnak ugyanis az volt az álláspontja, hogy a zenepalota fölépítéséről egyelőre szó sem lehet, majd amikor sor kerül rá, fölépülhet közvetlenül a most üresen áiló telek szomszédságában, ahol jelenleg a város által nagyrészben már megszerzett öreg házak állnak. A zenepalota régi telkére készült eredeti tervek különben sem felelnek meg már a város zenekultúrájának, mivel azok hatszáz férőhelyes hangversenytermet áiliiotlak be, ma pedig már S.egeden egy-egy jobb hangversenynek kétezer főnyi közönsége is lehtt. A legfontosabb érve a tanácsnak az, hogy a zenepalota régi telke az egyetlen olyan belvárosi telek, ahol az uj háromemeletes városi bérház építését axonnai és minden akadály nélkül meg lehet kezdinl. A tanács utasította a mérnöki hivatalt, hogy _ a lehető legsürgősebben készítse el a béraáz, mégsem a Bokor-féle itlkea építi föl, hansm most már — ha igaz — végérvényesen kijelölt erre a cilra a zent pilóta számára föamtolt I telkére a terveket. Nagyobbarányu kövezéssel és aszfaltozással rendezik a várost. ék Cffatorn&Usnak ez nem lese akadályé. A polgármester csütörtök délután négy órára váratlanul összehívta a kövezési bizottságot, amely három óráig tanácskozott és igen fontos határozatokat hozott. Ismeretes, hogy a város az elmúlt évben ajánlatot kapott a ptcskől bazaltbányától, amely vállalkozott arra, hogy 24 milliárd korona értékű kövezést munkát végez el hitelbe Szegeden, ugy, hogy a város a munka értékét kedvező kamatföltételek mellett őt év alatt törlessze le. A közgyűlés akkor ugy határozott, hogy csak a nagykörút kikövezéaét bízza a pécsköi bazalibányára az ajánlatban meghatározott föltételek mellett. Ez a munka már eikéssüií és körülbelül 14 milliárd koronába kerüü, tehát a városnak még módjában van a pécsköi bányával 10 milliárd korona értékű kövezést munkát elvégeztetni. Mostanában egy aszfaiu<áiiatat is hasonló ajánlatot tett a városnak aszfaltozásra. A tanács — valószínűleg bizalmas tanácsüléseken — ugy találta, hogy az idö alkalmas nagyobbarányu kövezési is városrendezési munkálatok végrehajtására. Ezért hívtak össze a kövezési bizottságoí, amely nagy szótöbbséggel elhatározta, hogv tizmilliárd korona értékű kövezési munka kiadására tesz javaslatot a tanácsnak. A pccskőt bazanbánya egy sereg kisebb, de nagy forgalmú ucca kikövezésére, illetve átkövezésére kapna megbízást, ezek között az uccák között azonban a sugárutak nem szerepelnek, mivel azoknak rendbetiozása meghaladná a pécskői bánya ajánlatában megállapított hitelkereteket. Elhatározta a kövezési bízottság, hogy az aszfalttársaság ajánlatának elfogadására is javaslatot tesz a tanácshoz, még pedig ugy, hogy a tanács több belvárosi ucca kiaszfaltozásán kivül burkoltassa be a rókusi templom környékéi, a nagyállomás környékét, ahol a postapalota épül majd föl, valamint az egész Valéria teret is, amelynek kiaszfaltozasát már oly régen szorgalmazzák. A kövezés és az aszfaltozás nem haladhatja meg a tizmilliárd koronát és ezt az összeget a város öt éven keresztül törleszti abból a pénzből, amelyet a rendes költségvetésekben kövezési és aszfaltozási célokra elö fognak irányozni. Magyar József egyedül tiltakozott az ujabb kövezesek ellen, azzal az indokolással, hogy az uccák bcburkolása előtt a csatornahálózaíot kellene kiépiteni, mert ellenkező esetben, amikor majd a csatornázásra kerül a sor, föl kell bontani a most lefektetendő burkolatot, tíerzenczey Domokos műszaki főtanácsos Wimmer Fülöp kérdésére azonban megnyugtatta a bizottságot, hogy Magyar József aggodalma alaptalan, amennyiben az uccásat nem kövezik ki teljes szélességében, a burkolatlanul maradó loíragló-utak alatt minden nagyobb nehézség nélkül ki lehet majd építeni a csatornákat is. A bizottság Magyar József kivételével megszavazta a javaslatot.