Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-16 / 62. szám

1926 március 16.' DELMAGYARORSZAQ 3 Miért maradt el az Egyetembarátok Egyesületének szombati szakülése ? Az Egyetembarátok Egyesülete, mint a legtöbb bé én, a mult bét szombatjára is siakfilést hirdetett. A meghívó, amely valamennyi szegedi lapban megjelent, a következőképen siói: mOrvosl azakülés. Az Egyetembarátok Egye* stíledének orvosi szakosztálya és a vele egyesalt Szegcdi OrvosegyeiOiet folyó hű 13-án a sebészeti klinika tantermében orvosi szakQléBt tart. Elnököl dr. Kevíes József. Tárgysorozat : 1. Dr. Pogány István: Tapasztala* tok a sypbihses betegek oltási váliólázáról. 2. Dr. Jmció Miklós: Az idegrendszer ép és kóros pigmenjeinek képződéseiről. Adatok alapján az arzenmérgesés ismeretéhez, Siakülés kezdete dlután fél 6 órakor.* A meghtvó, ameyhez hasonló hétről-hétre megjelent a sxegedi sajóban, retn kel eti föltűnést. Az érdekeit orvosok termés, etesnek vették és készültek elmenni erre az ütésre is. Szombaton reggel azonban a kövekezö bi lecske jelent meg a szegedi lapokban: „Az Egyetembarátok Egyesülete orvos-szakosztályának szombat dé-u á»ra hirdetett szakülése közbejött akadályok miatt elmarad Az ülést természetesen valóban nem tartották meg és mint ma az esti órá ban értesülünk, a közbejött akadály nem volt más, mint Méhely Lajos budapesti fajvédő egjeiemi tanár nak szombaton ugyanarra az időre birdeteti elősdása, amely időben az Egyelembsrálok Egyesülete orvosi szakosztályának szaküléseit tartani szokták és amely időben az elmaradt szakülés is tartatott volna. Ha az Egyetembarátok Egyesülete orvosi szakosztályának szakülését aaért halasztották volna el, mert egy budapesti egyetemi tanár tudományos előadásának meghallgatására kivánt volna alkalmat ryujtani azoknak, akik a szakosztály üléseire eljárnak, ezt terméuefe«en mindenki helyesléssel venné tudomásul. Érthetetlennek tartjuk azonban, hogy az Egyetembarátok Egyesülete rést üt a tudományos munkálkodás folytonosságán azért, bogy n*hány hallgatóval esetleg növelje egy már-m«r egíizen lejáró, elfogult és gyülöüöiö politilai agitáció ha Igatóságát. Es szerintünk ne a fér öisze az Egyelem barátok Egyasokté-.iek Hirdetett céljával és vallott programjával, annyival teevesbbé, men a mi tadomásunk sserint az egyesület s*i *esen veszi igénybe azoknak a támogatását is, akik ellen Mé^ey tat ár folytatja é etrehaiálra menő agitációiái. Az Egjete-ibaráok E ,yes^kténe« élén sud alevőleg dr. Jwcsó cgyeemi tanár és dr. E'gei tanársegéd alianak. Hsszük, hogy ker«*ní fogják az alkalmat mindazok megnyugtatására, akis az el erjedi hir u áa termés eiesen a j&vőüen agjrodaUimrnal figyelik az Egyetembarátok Egyesületének ugtneveze't tudontiá yos működését. Az akadémiai könyvtár alapításinak lOő-ik évfordulóját ünnepelték. A T«Ukí*dijra érdemes mü egy som aladt. — É.dsmes néptanítókat ]u alm&zUk meg'. Budapest, március 15. A Magyar Tudományos Akadémia hétfőn délután ünnepelte az akadémiai könyvtár megalapításának 100 ik évfordulóját. Az ülésen az alapító gróf Teleki nemzetségnek a hölgyekkel együit 30 tagja jelent meg. Berzeviczy Albert elntjRi megnyitója után dr. Ferenczi Zoltán egyetemi tanár, föüönyvíárnok ismertette az Akadémia könyvtárának alapítását. Az Akadémia könyvtárát Teleki József gróf és családja alapította meg 1826 március 16-án, amikor 30 000 kötetre menő könyvtárát és 5000 forint tökét ajánlott erre a célra föl. Az alspitványt az országgyűlés az 1827. XII. tc.-ben örökítette meg. A Magyar Tudományos Akadémia hétfőn délután az ünnepi ülést követöleg összesülést tartott. Fölolvasták a Teleki József grúf alapítványból kitűzött drámai páiyázat eredményét. Ferenc?i Zoltán jelentése szerint a bizottság egy müvet sem aján lott jutalomra, ellenbea dicsgrettel tüntette ki „A kereszt tövében" cimü palyamüvet. Amennyiben szerző óhajtja, a jeligés levelet fölbontják és a dráma szerzőjének nevét nyilvánosságra hozzák. Ezután a báró Wodiárier dijat adták ki Két érdemes néptanítónak. A juiaímat ez évben az Akadémia alapjából fejenkini kétmillióra emelték föl és Krug Lajos soproni ev. elemi iskolai igazgatónak, valamint Silbert József székesfehérvári r. kath. igazI gató-tanitónas ítélték oda. Jatalmazásra ajánlotta Akadémia a kulíusxminisgíernek Illési Gyulát, Nemes Ignácot, Nedeszki Ferencet, Fenyvessl Ferencet és Tik Lászlót. Szerdán foglalkozik a szolnoki pétszi Részletesen beszámolt a Dilmagyarorszdg arról as ajánlattól, amelyet dr. Tóth István, Siolcok város polgármestere tett a szegedi stinigazgatónak. Arról lenne szó, hogy Szolnokon a szinház restaurálása után, a ]0vö szezontól kezdve nagyobbarányu sxmiéletet óhajtanak megteremteni ugy, hogy a sz*g«dt színtársulatot hívják meg a szegedi szezon vige előtt állandó színjátszásra. Andor Ziigs színigazgató szombaton iészleiessn referált a polgármesternek az eddigi tárgyalások erad nányéiő!, a polgármester azonban kijelentette, hogy a kérdést saját hatáskörében nem változtathatja meg, meri q, szerződés szerint Andornak &ég juniusban is kellene előadásokat tartani a szegedi szinházban. A döntésre a tanács az illetékes, azonban a tanácsnak is ismernie kell előbb a szinügyi bizottság álláspont)!?. A szinügyi bizottságot dr. Gaál Endre kuliur* tanácsnok, aki írásbeli magbizást kipalt a polgármestertől a szinügyi bízót ság elnöki iiiztJelentelle a Dilmagyarorszdg, hogy néhány nap múlva, amikor fényes nappal vakmerő rablék jártak tir. Szél Pál alezredes orvos Széchenyi-téti lakásában, riasztó hirek érkeztek Hódmezővásárhelyről, amelyek arról számoltak be, hogy ott ugyanolyan körülmények között ujabb vakmerő rablást követlek el. A város egyik legforgalmasabb pontján levő Gaa szinügyi bizottság ezon kérdésével. / ségének további betöltésére, szerda délután öt órára hivía öisze. A kul(u<s*eaá ortól nyert „énetüiésü k szerint a bizottság szerdai ülésének tárgysoiosatán a rendes folyóűgyeken kivül csupán a szolnoki kirdis szerepel. — A szolnoki javaslatot s szegedi színtársulat szempontjából én föltétlenül előnyösnek tartom — mondotta feérdisünlre a iuliurtanácinok —-, mert hiszem, hogy a direktor tud majd olyan szerződést kötni Szolnokkal, amely mellett szegedi szerződisél Is betarth atja. Legföljebb amikor Szolnokon játszik a prózai társulat, akkor Szegeden operetteket és opsrákat adnak, visiont ba Szolnok kap operetteket, akkor Szegeden lesznek prázai előadások. A terv megvalósítása nagy snysgi könnyebbséget jelentene a szegedi tarsulct számára, mert biztosan tudom, hogy Szolnok város polgármestere megfelelő állami szubvenciót is ki fog verekedni a kormánytól. Rablás helyett — mese. Garas Jtnő szőrmektreskadő saját maga r«nd«zte a vásárhelyi rablótámadást — rosaz üzleti konjunktúrák miatt. ras Jenő szücsáruüzle ébe hatoltak be a kora reggeli órákban a be örök, jötdre teperték a megriadt kereskedői, szájába egy szőrmedarabot tömtek, kezét-lábát összekötözték, e*u»á « pedig hozzáláttak az üzlet kifosztásához körülbelül 30-40 milíió ériékü á:ut vittek ma gukkal. . A hódmezőváiáihelyi rendőrség azonnal megindította a legszélesebbkörű nyomozást és azonnal értesítette a szegedi rendőrséget, mert hiszen Garas előadása sierint teljesen a szegedihez hasonlóan látszódott le ez a rablás is. Föllflnő volt azonban az, hogy egyrészt a kereskedő a részietekhez pontos szemilylelrási adott a két rabióról és ez a személyleírás megegyezett a szegedi rendőrség által hivatalosan megállapított személyleirdssal, másrészt pedig az, hogy a rablás előtti éjszakán mig az éjfHutául órákban is világosságot láttak a járókelők Garas üzletiben. A rendőrségiek azonnal gyanúsnak tOnt föl ez a dolog és kétnapos nwomozás után elfogta a rablókai — Garas fenő szücsáru kereskedő szemilyiben. Asiíkor ugyanis a Jelek egyre föitünőnbek leltek, a detektívek vallatóra jogiák Garas Jenői. Garas eleinte nyugodtan válaizolt a kétdésekre, állta a harcot, de később mégis kimerült és össze vissza válaszokat adott, k keresztkérdések ezután teljesen megzavarták. A detektívek látva a kereskedő növekvő zavarát, hirtelen igy szóltak rá: — Na, vallja be Garas ur, maga játszotta el az egész rablókomédtdt l A kereskedő erre megremegett, majd apatikusan, folyamatosan elmondotta a történteket. Nagy konkurrencia van Vásárhelyen a szűcsszakmában és akármennyit dolgozott, nem tudta á lni a versenyt. Ehhez a nehéz állapothoz hozzájöit még az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet is. Már már ötvenmillióval tartozott hi etetőinek, amikor az újságokban olvasta a szegedi rablás hirét, a tettesen pontos személyleirásat, valamint azt, hogy a rablókat nem találja a rendőrség. Akkor fogamzott rneg agyiban, hogy ő is .lejátszik egy ilyen rablási komédiát, tekintettel arra, hogy két biztosító társaságnál 10000—10.000 pengőre van biztosítva betörés ellen és igy a biztosítási összegből helyreállítja majd üzletének egyensúlyát. Alaposan betanulta a szegedi rablók személyleírását, majd éjszaka bement a boltba, eltüntetett a pultok alá harmincmillió koiona értékű árut. A magával hozott zsineggel a hajnali órákban összekötözte lábait, szőrmedarabot dugott a szájába — gondosan vigyázva azonban arra, hogy meg ne fulladjon —, végül összekötötte kezeit is és elvágódott. Igy találtak rá a reggeli órákban. Kiszabadították kellemetlen helyzetéből, amikor is remegve, izgatottan adta elő a .vakmerő rablótámadasi". — Mindezt pedig azért tettem, mondotta a detektívek előli Garas fenő, — hogy helyreállítsam üzletem egyensúlyát... A rendőrség pedig befejezte a nyomozást, e fogta a „vakmerő rablókat". Most pedig megindul a bűnvádi eljárás a kereskedő ellen csalás kísérlete cimén. Amikor ezekről az adatokról értesült a szegedi rendőrség, egyes helyeken azonnal fölmerült az a föltevés, hogy esetleg Szegeden is valami hasonló dolog játszódhatott le. Ezt a föltevést azonban csupán a teljesen laikusok terjesztették és azonnal megdőlt akkor, amikor a rendőrségen kijelentették, hogy a szegedi rablást tárgyi btzonyltikok támasztják alá. A szegedi rendőrség különben olyan pozitiv nyomokon halad, hogy körülbelül már Ismeri Szél alezredes vakmerő rabtótnak személyét. A kuitu3zmiais£4er előadást tart a DfflKE közgyűlésén. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter ért sitette a polgármestert, hogy a DMKE meghívására április hó 11-én leutazik Szegedre és előadást tart az egyesület közgyűlésén. Arról nem kapott érlesiést még a polgármester, hogy a kultuszminiszter mikor pótolja majd a napokra beígért, de elhalasztott látogatását az egyetemi építkezések ügyében. Virágh szekszárdi plébános lett pécsi püspök. Budapestről jelentik: Pécsi püspökké Virágh Ferenc szekszárd-belvárosi apátplébános! nevezték ki. Az uj pécsi püspök 1869-ben született Bonyhádon, németajkú szülőktől. 1892* ben szentelték pappá Szekszárdon. Innen Pécsre került székesegyházi karkápfánnak. 1901-ben a pécsi szeminárium igazgatója, a teológián ugyanakkor a pedagógia és a szociológia tanára volt. 1907-ben pápai kápláni cimet kapott, 1912-ben pedig Paksra ment plébánosnak. Hét évig működött Pakson, ahonnan 1922-ben Szekszárdra került plébánosnak. Egy évvel uióbb a koroncói apáti cimet kapta meg püspökétől. Munkatársa voli több folyóiratnak, söt tgy verseskötele is megjelent. Kinevezése egyházi körökben meglepetést keltett.