Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-14 / 36. szám

B<Hk*n>9tiBi Deák Ferenc-*, a. Teleton 13-33. KladóMtatal, •HntaktarrOif *« Jesyirodti D>£onics-tsr 11. Telefon H». na<ii Felöli Uadar-wgirut l. szára Tiletennán 1B-M Szeged, 1926 február 14, VASÁRNAP Hiettietíal Arak: Egy bönapra helyben 40.000 kor., Budapesten él vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára bétkflznap 2.KM kor. vaiir- él ünnepnap 3000 korona. 1L évfolyam, 36 szám Ellenpróba. A parlamenti bizottság (agjiit nagyon meg­lepte, hogy a pénzhamisítók nem kívántak előtte megjelenni, ennélfogva nem is Jelentek meg. Minket ez a meglepetés lep mer. Hát a frank­flgy parlamenti igazlátói nem sioktik újságot olvasni? Ma szoktak volna, nem érte vclna őket semmi meglepetés. Voltak jé (értesült ma­gyar lapok, amelyek már liz nappal ezelőtt megírták, fcogy Ni dosy országos főbankóhami­sitó ur nem fog megjelenni a frinkbizotlság elölf. Ez nem aféle riportettalálgalás volt, ha­nem idézet. Nagy hazánkfiát, a főbankóhami­sitnokot idézték. Azaz hogy nem szószerint idéz­ték, mert ugy nem lehetett Csak azt irták meg, bogy amit ez a nagy ember röviden és velősen nyilatkozott a frankbizottságról, az nem birja el a nyomdafestéke . Tetszik tudni, Nádosy ur virtusos migyar volt világéielében és most sem válogatta a szót. Kimondta ugy, ahogy lőtt a szivéből. Most már jó volna tudni, hogy honnan tud­hatta némelyik Itp már február 2 án, bogy a tekintélyi e vnek ez a nagysierü képviselőié milyen vé<emém ytl lesz a magyar parlament szuverénitásárol február 12 én? Es honnan tud­hatta a világtél elzárt Nádosy, hogy őt a par­lamenti bizottság elé fogják idézni és egyalta* Ián honnan tudta, hogy van ilyen találmány ? Isten őrizzen, hogy ezeknek a kérdéseknek a megfejtésére is egykü'.ön bizottságot szervezze­nek. Hiszen a teielet kézenfekvő. Arra való a védő, bogy fölokoaitsa a védencét. Ei köteles­sége neki és a védettnek joga van az eszét Ossze'enni az ügyvédjével, akár elvtársa as neki a cellán kivül, akár nem. A vádíott jogát ép­pen ugy tisztelni kell, mint i más emberét, még akkor Is, ba a vádlott nem egy közönsé­ges kis csirkefogó, hanem egy nem közönséges nagy bankóhamisiiő. Es ha a vádlottnak joga van maga helyett tiszteletét ktUdeni a magyar parlament által választott biiottság elé és joga van tisztelletni az egész magyar nemzetet és nagyot nevetni melle, hát ez rendben van. ÉJ ba az ügyészségnek nincs törvényes joga a vád­lottat fegyveres őrökkel a nemzet képviselete elé állíttatni, mert az hivatalos hatalommal való visszaélés volna, mint Nagy Emil, a nagy ma­gyar jogász mondja, hát ez is rendben van. őrölünk neki, hogy a törvény ilyen irgalmas » elesett emberbei él bflsikék vagyunk rá, hogy a it aiyar törvénymagyarázat ilyen liberális. Azonban megértő magaviseletünk jutalmául engedtessék meg nekflnk elképzelni es végig gondolni egy ellenpróbát. Tegyük fel, hogy a baloldali politikához huzó emberek keverednek ilyen közönséges bűn­ügybe. Mondjuk, bogy Vámbéry Rusztem, Batthyány Tivadar és Beniczky Ödön állanak egy bandába a Chájim zsidóval és a budai fő­rabbi által feleske ett munkásokkal lörök fonto­kat hamisítanak, részben naiv hazafiságból, ré­szint igen jézan önzésből és puccsot akarnak csinálni Ziirkay János érdekében, akit ki akar­nak kiáltani magyar Moliérenek. Mondjuk, hoty Vanczák János a nemzeii célra való tekin e<tet több havi szabadságra Ítéltetik és Csocsó bácti kalikójából több ifjumunkást feltirisznyáz a hamis pénzekkel és e kaldi őket tanulmányira Bu'gáriába, Mondjuk, bogy ott az ifjúmunká­sok feltűnő doibézolátt visznek véghez, meg­isznak féllityit szódával, kikutatják őket éa megtaláljak a tarisznyában a hatris pénzeket, amiből aztán világbotrány lesz. Kemál pasa ideküldi a detektiveket, Csibakéró béget és Dugdelmár elfendit és megindul a világraszóló nyomozás. Mit teliiik gondolni, fog irról hivatalos kom­müniké megjelenni, bogy a azociáidemokrata szakszervezetek feloszlatásáról szó se lehet, meri azok nem azonosíthatók Csocsó bicsi kocsmá­ival? Azon iz állásponton kaz a kormány, bogy ez közönséges fcünflgy, amelynek semmi­féle politikai vonatkozása nincs? Siabad lesz Vanczák Jánost nemzeti hős gyanánt ünnepeli szóban és iráiban? Megkövetelik a legszigo­rúbb dístréciót és cudar hazaáiulónak mond­ják, aki a fontflgyben leljea világosságot kö­vefel ? Es ha a parlamenti vizsgáió-bizottsíg Batthyány Tivadar előállítását kéri az ügyéu­től, az Üiyész akkor is vállai fog vonni és azt feleli: „Hja, mit tehetek én réla, hogy a ke­gyelmes ur nem kiván az urak elé állni?" És Nagy Emil, mint nagy magyar jogász akkor is nyilatkozni fog a kormány is] óíredája számára, hogy hivatiloi hatatommal való visszaélés volna, ha Vínciák Jánost oda vinnék, ahova nem ak<r menni? Talán akadnak olyanok, akik ízt hiszik, hogy ez nem igy lenne, hanem egészen máskép lenre. Mi fogadni mernénk egy eiei frankosba, hogy igenis így lenne és Rnpert Rezsővel épp ugy bán n ínak, mint Nádosy Imrével és Win­diachgraetz herceg épp olyan megítélés aláeiik, mint Vanczák János és ezért nétünk nyugod­tan a jövendő elé. mi A zavargó fajvédő román diákok megakarták akadályozni az egyetemi tanács ülésének megtartását. Katonai készenlét azórta szét a zavargókat — Harmincegyet letartóztattak. Beverték a boltokat éa a királyi palotához akartak vonulni. Az egyetemi tanács hizárta a zavargóhat az egyetemről. (Budapesti tudósítónk telejonjelentése.) Buka­restből jelentik: Az egyeemi tanács tegnap este Csszeült, hogy megvitassa azt a helyzetet, amely az egyetemen as egyre ismétlődő diák­zavirgáiok következtében támadt. Ezzel eiyidőben iz egyetemi hallgatók is gyűlést tartottak az egyik tanteremben él el­határozták, hogy küldöttségei mentszfenek az egyetemi tanácshoz a diáktág álláspontnak ismertetésére. Az egyetemi tanács nem volt hajlandó to­gedni a küldöttséget, hanem utasította, hogy jelenjék meg másntp a rektort hivatalban. A visszautasítás miatt a diákok elhatározták, hogy megakadályozzák az egyetemi tanács ülésének megtartásai. Előszókkal akartak ketörni abba a helyiségbe, ahol a tanács ülésezett Ez a szándékuk azonban nem sikerült, mert a hatóságok irár előa eleien tudomást szerezte á diákok készülő tflnteléalról s ezért erős kato­nai, rendőri és csendőri készenlét zárta el az egyetemi tanács ülésterme feli vezető folyosó­kat. A tanács fentaitotta azt a korábbi határo­zatát, hogy a zavargó diákokat ez év végéig kizárja az egyetemről. Mikcr az egyetemi tanács ülése végefért s a diákok a határozatról értesültek, hangos kiabá­lásban, fütyülésben és rajongásban törtek kt Az uccán várakozó d ákok egy csopjr jának sikerült áttörni a aendőr kordont. Az egyetem másik o dalán szintén kísérletet tettek a kor­don áttörésére, ez azonban nem sikerült. M nd­két helyen vatosdgos kézi tusa fejlődött ki, melynek során számos diáknak, de ka'onáknak is, sőt egyes para csnokoknak is össze épték a ruháját, sokan pedig súlyos séi üléseket szen­vedlek. Két diákot a .mentőknek kellett be­szállítani a kórházba. Összesen 31 letartózta­tás történi. Az egyelem környékéről szétvert diákok kisebb csoportokba verődve hangosan tüntetve vonultak végig az uccákon. Egy nagyobb csapat a királyi palota felé indult. Útközben azonban törni, zúzni kezdtek s a zsidó keres­kedők kirakaait bezuz'ák. A tüntetőknek a királyi palota közelében nagy rendötcsapat állotta útját és szétszórta őket. Benes kedden beszél a parlamentben a magyar frankhamisításról (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Bécs­ből jelentik: Prágai távirat szerint Benes köl­flgymlniszter a képviielőház ktddi Illésén hosz­szabb beszédet mond C ehorsiág kü politiká­járól és a külügyi hetyie'töl. Uiyannkkor vúla szol a kormány a pártoknak a frankhamisítás ügyiben előterjeszteti interpellációjára. Az ex­pozét vita követi, mtly e öreíáthatóan kétnaptg tart. A keddi Ölés rendkívül viharosnak Ígér­kezik, mert egyfelől a német ellenzék akarja felelőnégre vonni a kormányt a kisebbségekre térelmes nyelvrende el miatt, másfelől pedig a szcciáíls'ák a katonai szolgálati időnek 18 hó­napról 14 hónapra való leszállítását fogják követelni. Telehi Pál válaszol Pallavicini nyilt levelére. Ttlekinek nince ujabb mondanivalója. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise) Palin­viclnt Q örgy örgrófnak tegn p a Magyarság­ban megjelent nyilt levelére Teleki Pál gráf vasárnap rergel vális?ol ugyancsak a Mogyir­ság hasábjain és levelében utal arra, bo»y az egységes pártban tartott beszédének lényegére nézve ujabb mondanivalója ninuen. A levél a következő: Kedves barátom! Az egységes pártban fehér asztalnál tarfolt félig tréfás, felig komoly felszólalásom alkal mából reám cimezél egy cs>mó kérdést. A lényegre nézve ssmmi uj mondanivalóm nincs. Az én álláspontomat vl'g^an és precízen ki­fejtve nem felszólalásomban, hanem sz egysé­ges pártba való belépési nyilai koi atomban talá­lod meg. Ezenkívül megtel tfod a lényegre való vátasit Hadik Jánot gróf, Beöthy László és Kornfeld Mór cz báró cikkeiben. Ami a kérdésedet il eti, tégy megnyugodva, hogy én véleményemet komoly információra szoktam ilapitsn is hogy m'ndarra, amire akar­tam, kertem és kaptam kielégi ö váasst. £n tisztán két kifejezéieme', amely, IT int látói*, nálad is íéfreé'tésre * dott okot és megenge­dem, hog» másoknak is adfca1, akarom meg­magyarázni: a „btcoöleics magyar errbei" és a „Magyarországon élő neu magyarok" ki* feje éseke'. Ebben az összetételben a becsület természe­tesen nem jelenti »z egyéni becsületet, mint ( olyant, hanem körülbelül egyértelmű nemzeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom