Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-09 / 31. szám

6 OBLMAQYARORSZAQ 1926 február 12 Sugár Gyula — kocamát nyit. Ugy látszik, hogy a kocsmárosokra mostanában tó konjunktura jár, vagy hogy Thália papjai és Dyonisos papjai között vala valami mélyebb kap csolat, amely talán közeli rokonságnak, eszmsi sógorságnak is nevezhető. Ocskay Kornél például, a szárnyaló hangú tenorista, előbb a szegediek, majd később a budapestiek dédelgetett kedvence, egy szép napon bohémkocstnát nyitott a főváros­ban és ma az ö kocsmája az egyik legnépszerűbb bohémtanya. Lehet, hogy a népszerű tenorista sikerét (Vigyázat I nem színpadi sikerről van kivé­telesen szó) irigyelte meg Sugár Gyula, a szegedi szinpad népszerű bonvivánja, amikor néhány hónappal ezelőtt azzal lepte meg a város társa dalmát, hogy beszegődött az Apostolokhoz bojtár­nak és azóta elegáns alakja állandóan ott hajlon­gott az asztalok között, fogadta a vendégeket, akik közül sok fenséges urnák titulálta, mint holmi Radjami herceget. Sugár Gyula mosolygott, a kezeit dörzsölte és egész akkurátusan megkérdezte. — Mit tetszik kéchem pachancsolni? Elmondta különben mindenkinek, hogy mi a terve. Ki akarja tanulni a mesterséget, hogy majd, a felszabadulás után kocsmát nyithasson és vissza­vonulhasson végleg a színpadtól, hajdani dicső ségének birodalmától. Most aztán — hamarabb mint hirdette — valóra váltja tervét. Egy volt kávéssal társulva megvásárolta a volt Gardi féle halászcsárdát, amely ott van, a szinház közelében, szemben a Bohnnal. Terveit igy adja elö: — Olyan ur leszek, hogy nézni fogtok. Mivel nekem még nem lehet iparjogom, egyelőre csak művezető igazgató leszek. A kocsmát teljesen át­alakítjuk a modern kor igényeinek megfelelően. A neve Napsugár étterem lesz, ebben legalább benne van a nevem, ha már a rendes nevemet egyelőre még nem írhatom ki cégérnek. A szín padtól teljesen visszavonulok, csak még az idei szerződésemet szolgálom le. Azután ? Azután, fiam, ur leszek. Bajuszt és pocakot ereszlek, hosszú szárú tajtékpipábóí szívom a szüzdohányt és fújom a füstöt az egész világra. Ugy fog menni a bót, mint a pinty. — Fiam, husz év óta nem volt bajusz az orrom alatt. De most lósszi És Radjami herceg elmélázva néz maga elé, talán már látja is az üres boros- és sörösüvegek garmadáját ott, a Napsugár söntése alatt. — A kntfnrómester kauciójának valorizálást* • Beszámolt a Délmagyarország arról a készülő valori­zációs pörröl, amelyet Tóth Antal ártézi kutfurómester akar indítani a város ellen a két év óta visszatartott kauciója valorizálásáért. A tanács hétfőn foglalkozott ezzel az üggyel és agy határozott, hogy valorizálja Tóth Antal járandóságát. A követelése 10.989 korona, illetve ennek valorizált értéke, A tanács kiszámította, hogy ez a valorizált érték mindössze 26.000 korona, mert két évvel ezelőtt az aranykorona ára csak 6100 volt, ma pedig 14.520, igy nem nagy, alig kétszeres a differencia. Ma kadden este 8 órakor Konc: János hegedütnüvesz hangversenye a Tiszában. Har­mónia. — Két bál. Vasárnap este a Kass összes ter meiben a szegedi borbélyok és fodrászok igen szépen sikerűit bálát rendeztek. Díszes és nagy­számú közönség jelent meg, amelynek soraiban ott voltak a társadalom reprezentánsai is, akik jó kedvvel együtt mulattak azokkal, akik naponta gondozzák és rendbehozzák arcukat, hajukat. A Bál egyébként anyagilag is igen szépen sikerűit és jelentős összeg jutott & borbélyok szociális és kul­turális céljaira. A megjeientefe a kora reggeli órákig maradtak együtt a legjobb hangulatban. — Ugyancsak vasat sap este rendezték farsangi báljukat a szegedi iparos ifjak az Ipartestület nagytermében. Nemcsak a fiatalság jelent meg igen jó hangulatban ezen a farsangi mulatságon, hanem itt voltak az iparosság vezérei is, üfeík " nagyon tudják azt, hogy a magyar ipar jövője a fiatalság kezében van, hogy az egész évi roboí után nagyon jó hatással van egy egy ilyen farsangi mulatság. Az estély egyébkent sckin élyes összeget juttatott az iparos ifjaa közművelődési céljaira. — A város — pervesztes lett. Dr. Turőczy Mihály liszti főügyész a hétfőt tanácsülésen be jelentette, hogy a törvényszék, mint feíebbviteii bíróság öt bérlő földbérpereben meghozta jogerős ítéletét. A város pervesztes leit az öt párban, a biróság a bért leszállította, de a pőrkörtségeket nem irta a város terhére, csupán a szakértői dijakat. Lampel éa fletyi cégnél (pOspökbazár-ápQ­laf) divatos kSiöti nöl mellények.. — Szegedi Szabóiparos Ifjúság Önképzőköre 1926 február 14-én rendezi nagy farsangi bálját a Tisza-szállóban. Kezdete este fél 9 órakor. Személyjegy 30.000 korona, páholyjegy 6 személyre 200.000 korona. Jegyek kaphatók: Szentháromság ucca 61. — A Szegedi Polgári Dalárda február 16 án, farsang utolsó napján hangversennyel egybekötött nagy farsangi jelmezes bálát rendez a Tisza-szálló összes termeiben. Belépődíj személyenkint 30.000 korona. Páholyjegv 6 személyre 180000 korona. Jegyek kaphatók Vénig Gyula üzletében (Gizella* tér 3.) és Papp Ferenc vendéglősnél (Zrinyi ucca 13.). továbbá a működő tagoknál. Kezdete este fél 9 órakor. Lampel és Hegyi cégnél (Püspökbazár-épű­leQ. harisnyák szenzációs olcsó árakon. 296 Ügyvédi nyomtatványok legújabb minta szerint kaphatók Kovácsnál Szeged, Kölcsey ucca 4. Telefon 10 48. Szabók bálja • Hazában február 14-én.' Katonazene játszik. 343 A szinház háti műsora: Kedden: Annabál. Bérletszünet. Szerdán: Farsangi lakodalom. Bérlet A. 12. Premier. Csütörtökön délután rendkívül mérsékelt helyárakkal, Déri Rózsi veedégfelléptével: Falu rossza. Csütörtökön este- A szerelem és a halál játéka. Ezt megelőzi: 1812. Csajkovszki zeneképe. Bérlet B. 12. Premier. Pénteken: A szerelem és a halál játéka. Ezt meg­előzi : 1812. Csajkovszki zeneképe. Bérlet A. >3. Szombaton délután ifjúsági előadás: A cigányprímás. Szombaton este Ráikai Márton vendégfelléptévei: Régi jó Budapest. Bérletszünet. Vasárnap délután rendes esti helyárakkal: Annabál. Vasárnap este: Farsangi lakodalom. Bérlet B. 13. Farsangi lakodalom. Az állandó és nagy magyar drámairodalmi sikereknek van végre a magyar opera terén ikertestvérük, a Farsangi lakodalom. Ez a da­rab ugyanis hazafias és lokális keretei dacára minden európai izlés és igény szintjén áll és a beérkezés fejkö ője alá juttatott egy régen tevékenykedő, tehetséges magyar komponistát, Poldini Edét. Operaszöveg dolgában a poétikus véna álta­lában fogyóban volt, as ismert vérszegénységet és életteienséget még a zene „tűzvarázsa" sem tudta eltüntetni a közönség figyelő szeme elöl. Vajda Ernő librettója, amellyel dijat nyert az Operaház pályázatán, elsőrendű vigoperai téma. Nincsen nagy cselekménye, de összefüggő, kerek egész és amellett jóízű, tartózkodó báj falja át. Megvan azonkívül benne mindaz, ami a szólamok keveredéséből, a disszonáns ellen­tétekből, kedves, derűs harmóniába borulhat. A cselekmény bőven juttat (eret a lirai terjesz­kedésnek, mondhatni, ideáüs hozományt ad az ideális zeneszerzőnek. Harcot gyújt, de nem tragikusat, csak annyit, amennyit egy vigopera hajtóereje elbír. A zenében már sokkal hevesebb és nagyobb jelentőségű akaratok örtek maguknak utat. Az általános benyomás, hogy Poldini zenéje ne­mes, izzig-vérig magyar és a ritmusoknak duhaj rakoic&lanságában is művészi kéziéi tart rendet. Nehéz megállapítani, hogy melodikus lelemény ínéi tökéletes technikai furfangossága-e a nagyobb, as azonban tény, hogy hol az egyix, hji a másik közbelépése tartja fogva a hallgatót. A Farsangi lakodalom setéjének fel­építése, a szellemesség és öletesség állandó jelenléte, sőt sűrítése, anélkül hogy nehézkessé válník. Vig, csapongó, amellett sohasem köny­nyelmü és ne a érzéki. A megállapodott kor derűje aranyoiza be bárkáját, amelyet néha egy-egy Wagner-szélroham is hevesebb hul­lámzásba hoz, de a má ik pillanatban a régi operákból átvett horgonnyal lezárt tételekben biztosítja nyugalmát. Wagnerből más anyajegye* nem hord magán, kivéve még a párbeszédek d .klamatorikus stílusát. Minden hangsúly, szin a zenekarban modulál. Itt csilingelnek a tél öiöimi, a szerelni virradó napja innen ra­gyogja be a recitativók hajlékony pálhoszát, innen dübarög a harag és d3h, a torlódó quarlsext és szeptim axkordszorosból a sokszor engedékenyen kontrapunkiizáió énekszólamokra. A szakadatlan futólépésben tartott izgalomban sokszor iélekzeihez jut a lágy dallam meleg poézise, szerelmi duettek méláz* borongása, a ÍJ oíl-ba áíesapó bánatos nekibusulás, de ezek csak pillanatokra szólnak, mint a szép asszony könnyei. Poldini szereti a fiatalos hevűléseket, a két­negyeles polkaütemekel, a csárdás, körmagyar, Szegedi Polgári Dalárda jelmezbállá a Tiszában február hó 16 án, kedden. 312' Pászkaeladáai hirdetmény. Ködjük, hogy a pászka árát kilogrammonkint K 19000, azaz tizenkilencezer koronában állapítottuk meg. A pászkautalványok február hó 9-töl válthatók * hitközségi irodában. A Szegedi Zsidó Hitköz­ség elöljárósága. 3m U] tánckurzusok kezdSdnak Révész tánciskolájában (Tisza-szálló I. em.). Diákok részére délután 6 órakor, felnőtteknek este 8 órakor. A legújabb táncokból magánórák. Egyeteknek és csoportoknak egész nap tanítás. Jelentkezés délután 6 órától verbunkos, toborzó ellenállhatatlan taipalá bnvó daktiiusait és anspesziusait és azokat vagy együttesen, felvál va dobja zenekarába nagyúri gesztussal, ugy, hogy az europeer is meglássák rajla és a magyar virius mégse rövidüljön meg. Legfőképpen az első és második felvo­násban vonulnak fel ezek a friss örömei a magyar dalköltészet szalmalángjainak, amtlyek az ősi pasztákon négytaktusos boldog kurjan­tás után elaludtak, a sirva-vigadás könnyes illúzióiba temetkezve, csakhogy Poldini meg­hosszabbiiotta az életüket 8 taktusos konstruk­cióban, nem ugy, mint Erkel, aki a La Grange* áriában meghagy a az eredeti 4 taktusos perió­dusokat és bizony nem nagyon sokra jutott velük. Poldini a Farsangi lakodalommal uj népsze­rűséget szerzett a magyar muzsikának abban az értelemben, ahogy Liszt elképzelte: műfor­mákkal díszített ntpdalalakban. Nem tépázzák dallamait századok viharai, eldugott falvakban élt ükanyák aikainak örökségei, de az opera­muzsikának olyan nagyszerű fordulatát adar hogy ha nem is hangzik ki belőle Rossim harsány kacagása, Auber vidám csevegés:, az egész mű szivet-lelket frissítő tokaji pezsgő, ame y a nektár izével édesíti németnek, ma­gyarnak — és előre még ki jósolhatja, hánv fajnak — szépségekre rzomjas ajkát. Nem ctodf, ba a drezdai sikerek után Bécs is készül a szinrehozatalára. A szegedi előadás Andor Zsiga és általában a vezetőség részéről sok hivatoiiságot és buz galmat árult el a tervek megteremtésében. A kivitelen mégis meglátszott, lobban mondve megérzett, hogy milyen nagy erőfeszítést ktlle t az opera bemutatásához kifejteni énekeseknek, zenekarnak és minden fontos tényezőnek. Ezt # néhíz operát hónapokig kell tanulni, játszani, gyakorolni, hogy minden iie, zamatja kitisztul­jon, lehiggadjon. Náunk azonban megtöriéct, bogy a xenekar és karmester idegessége luk kiaoálla as énekeseket. Áliandó főnék alatt » finomságok kibuktak, hiányzottak a fény ée árnyék meglepeiésszerű kibontakozásai, « távlatok. As énekesek a rendkívül bonyo­dalmas ritmikai képletekkel hiába igye­keztek beleszólni a zenekari részekbe, mindez pedig a próbák hiánya folytán. A szinszerü be­állítás nagyon kedves, hangulatos voli. Har­sányt rendesése az akciót szüntelenül forgatta a iáéiban, azonban igy is sok komikai alkaton? kiaknázatlanul marad'. Egyik hibája a szinhái nak, hogy neas tudja tervszerű próba- és idő­beosztással ürömnéiküii örömhöz futtatni a kö­zönséget, padig sok áldozatkészséget és buz galmat tanusir. Aí énekes személyzet dicséretre rnélló mun­kát végzett. Szász Edit as úrnő szerepében egyik legkedvesebb alakítását nyújtotta. Van érzéke a humor iránt, pattogásában, ágálásá­ban és természetesen énekében kitűnt). Zsuzsi­kát, a Hslányt Kolbay Ildikó énekelte megszo­kott, könnyed eleganciájával. Zitta Emma lágy vonalakkal ábrázuiía a grófnő ábrándos figu­ráját. Kertész bizios tudással vezette végig szó­lamát, Lendvay-nak jól feküdt a szer-pe, Feny­ves impozáns, fess gárdatiszt volt. A többiek is, Fatíh Qiza, Herczegné, Arany, Egyed Lenke, szó- kivül az operett és drámai társulat fcedveh alakéi mind hozzája ultak a nagy közönség­sikerhez. A teli hál sok tapssal és tetszéssel kisfrie végig az előadást, amely a bemutatónál ír­szebb képel fog nyújtani egy-két előadás u!án. I. v. „Biborsugár^ kalandor attrakció péntektől a Korzóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom