Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-07 / 30. szám

Ara 3096 ktma. •IM|i Mt VanhcHL 8. TMtkm 13-3Í. BadCUnW. Mfervttr h Mfnbi Dapnüct* u. Mta KOS. «mC*I MM IMhiiM 1.1 Szeged, 1926 február 7, VASÁRNAP A konzulok figyelmébe. Videtut consules, — mondták a római fajvédők, aikor a zsidó ssjrö nagyon elszemlelenedctl Romulus városában, vagy vilimi mis dsslrukdő fenjegelte a hét halmot. Lejyemk résen a konzulok, hogy valami ha] ne érje a köztáraaaágot, amelynek fldve — egymásik ismeri latin szállóige szerint — a legfőbb (örvény. Nem lehel mondani, hogy a mi konzulsink mm lennének Téten minden destrukcióval szem* beo, amit latlobbin mutat ax a példátlan szigor és mindin homályba irgalmatlanul bevilágító határozottság, amely a merovingügyet, azt lehet mondani máris lecsapolta. Ezsel mosi már körülbelül készen is vagyunk. Még a vak is láthatja, hogy ebben a közönséges bflnogyben egy hamis meroving ára politika sincs, noha kezdetben ettól lehetett félni. Háis Iitsn aak, ez a nehéz kö leeseti a szivflnkróL Itt legfeljebb hazafiság volt Jelen, amely a francia kaza óraláncát akarta, a magyar haza oltárára tenni* De a hazafiság minden népek egybehangzó titvallása szerint erény. Mir pedig ami ffria*, az nem lehet politika, tehát viligot, bogyameroving-hsmisiUs nem volt politika. Et olyan tökéletee . szillogizmus, hogy alálihalja még az olyan nagy logikus, is, mint Knnapi András. V Tehát mefaetflnk tovább. Jöhet a megtorlás, amit Gömbös Qjtds követel és mi is követelünk. Irgalmatlanul el kell bánni mindenkivel, aki a nemzeti becsfllelet besározta, aki á szanálás eredményét megingatta, aki a magyar bitéit megrendítette, aki miatt veszett hitünk támadt a vUág elölt, aki alatt külföldi vállalatok dbocsá'Ják magyar munkásaikat.. Nincs az a megtorlás, ami elég volna ezeknek a gonosztevőinek és hazaátu óknak. Pardon, nehogy félreértés legyen. belőle: nem a méltóságos é< fómáltóságos meroving-ctinálókra gondolunk, mert azok cssk ,hajszolt v«dak", mint a letartóztatott alelnökü Nemzeti Szövetségnek a magyar nemzethez intézett kiáltványa mondja... Kokra gondolánk, akiket OOmMa Gyula meg is nevez: a ziidókra, a szabsdkömüvetekre és a liberális ujságokrr, mert ók az okai mindennek. Kétségtelenül ók vollak azok, akik tőrrel és bombával terrorizáliák a herceget, az országos főkapitányt és a püipököt, hogy egy kommunista puccs érdekében térképtaék le a francia merovingcL Ha ők nem lettek volna, akkor még most is a legnagyobb magyar, Nádosy Imre vigyázna nemzetünk támaszára és talpkövére, a tiszte erkölcsre, mely ha elvész, Rómt ledől és rabigába görnyed. Hit rgen, aa erkölcs megveszett és most már jöjjön a pogrom, a keresztény szeretet Jegyében. De ta án várjuk meg egyrészt, míg felgyógyul Gömbös Gyula, akinek gyengélkedéséről mác a'ineroving-ügy első napjaiban részvéttel értesültünk, másrészt talán várjuk meg a pör végét, hogy a konstrukció rohamcespataitól olyan iUetékea Hmm vehesse ki a hazafias esküt, akinek abban már gyakorsa van. Addig még van egy két bét, taliu egy-két hónap is a legyen subád eddig önzetlen bazsfiíággal nébáay lappangd veszedelemre ligyelmeztetnflnk a konzulokat. Néhány olyan veszélyre, amely nem nagyon felfinö a azért nem csoda, ha ezekben aa izgalmié napokban elkerülte az illetékesek figyelmét, de amely annál fenyegetőbb, minél ártatlanabbnak látszik. Itt van például a kormányválság kérdése. Van-e kormányválság, nincs e, azt ml nem tudhatjuk a a magunk részéről nem látjuk indokát se. Készen mu volna, ha a puccs sikeröii volna, mert akkor valóban volna itt olyan kormányválság, amilyent még nem pipált Honnis. De igy a ml hifink a érint igazan minden maradhat a régibea. Mások azonban mást mon danak. Üppsiik Zichy Jánost, Vasa Józiefet a HlflliitUíi ánk: Egy hónapra helyben 40,000 kor, Budapesten H vidéken «&000 kor. Egye, szia ára httkBznap 3000 kor. watr- H hmepnap 3UOO korona. ÍL árfolyam, 80. nini legújabban Károlyi Imrét és Teleki Pált. E> mind nem baf, bár például Gömbös Gyula Jobban meifelelne a kö>várakozámak, mert ö sokkal őszintébben és eröeljestbben képviieli azokat a migasztos ideák.t, a elyékért a kitOnö tudís inkább csak elméleti téren exponálta magát. Nsgyon megdöbbentflnk azonban, amikor a Had k János neve is felbukkant s velőnk együtt nyitván sokan mrgdobbentek. Tudniillik Hidik János áz a magyar poiiilkuv, aki mindig eső után szokott köpönyeg lenni 8 mindig olyin katasztrofális viharban bukkant fel eddig, am t emberi hatalom már meg nem állithatolt. Tiltsa meg a kormány a asjtónak, hogy Hadik János nevével ijesztgesse a nemzetet. Mindenek folott pedtg tiltat k mer önmaguknak a miniszterek év főügyészek, hogy ebben a nem közönségesen közön aéges bflnOgyben nyilatkozzanak a kü fötdi sajtó szamárr. Mert a legkínosabb diszk éció se ér egy pipa dt hányt, sőt egy bamie merovinget se, ba a miniszterek olyan elszólásokat nyilatkoznak a Maün-nak, amiket aztán a legkomolyabb toltgatissal se lehat Jóvátenni. És mi nem értjük félre a főügyészt, amikor auói világosítja H a franciákat, hogy a herceg és a főkapitány uri gavallériából nem nevezik meg a cinkosaikat, ds e etleg a frtneiák félreértik, sót még gonoszabb félreértések is történhetnek, mit lehet tudni, bány kommunista ügynök kóvályog köztflnk ebben a megkeveredett világban, vagy hány rablógyilkos készOl jövendőbeli hivatására a mégie kívánatos, hogy azok aztia belekalkulálták a számításaikba, hogy uri gavallériának foaják betudni, ba ők nem akarnak a cimboráikra vallani. v i Még egyet. Egyik nemzetgyűlési képviselő panaszolta, bogy egy nyilvános gyOlésen a rendőrség ne<n engedte m«g a frank ssó kimondását. Nigyon helyeién, mert ez a szó nyilvános iigatáv. A rendőrt meg kell dicsérni, elő kell lépielni (a egiéoi felfogását általánosítani. Ki kelt dobollatni mindenütt, hogy a frankh rniii ás se síép, sőt nincs is megengedve, de a frank szó kimondása több, mint bünfett, mert az bazaáruáv. Azt biiszük, el ii fog még köve'kezni ez az idő, csík Gömbös Gyulát erőhöz segitse a Jo Isten, — mi ^önkéntes bazsfiiágbcl addig ia merovlng- et irtunk n frank helyett. aMMMMMMÍMfl«IMMfMmMIJMMI^^ i9H frankhamisítás ügyében összeköttetés éli fenn a német és magyar fajvédők közt." A francia kormánylapok vélekedése. A franciák távol állnak az agresszivitástól* {Budapesti tudósítónk telefoojelentése.) Pilisből Jelentik: A francia lorrrá>yhoz közelálló lapok szerint a magyar fajvédőknek, kfllönöa< n pedig Ulaln Ferencr ek a frankhamisítás igyé ben telt nyilatkozatai nem ejtik tévedésbe a francia kbzvélemépyt, mert a Irmcli kormány- • nak okmáryszsrü bizory tékái - vannik ana vonatkozólag, bogy a frankhamlsttát tgyiben nimel ét magyar fajvétíők kMtt összeköttetés dtt fenn. A francia kormány a rendeikeié'ére álló»dttokat nyilvánosságra is Ionja hezai, amire volősztnifeg ax ti igyben bejelenteti interpelláció fog ktdvexő oltalmai szolgálni, innal is inkább, mert a külföldi, elsősorbsn pedig az angol sajtóban olyan formában blrállák Franciaország magatarláiát, ami kellemetlen bntásl kellett. -lA - v.^fs t <tt » De kellemetlen hatású volt Franciaországban különösen a Times két cikke, amelyekben töb* bek közölt azt irta, hogy a klSántánt temesvári konferenciája Magyarország ellen Irányul és azt Franciaország Irányítja. Mindezekkel szemben megállapítható, hogy a francák lávol állanak minden agresszivitástól, a francia kormanynak Franciaország valutáját kellett feljavítani, sokáig tartózkodtak Budapesten és tflrelemmel várták, bogy az ottani nyomozás derítse fel a bűncselekményt. Rendkívüli hatást keltett Károlyi Imre gróf cikke, amelyben a Bethlen-kormány lemondását Zavaros a pártok *llá»fogl*laa* a kívánsággal szemben. Bethlen felel Károlyinak a Pester Lloydban. CBudapesti tudósítónk telejonjelentése.) Rendkívüli feitonést keltett Károlyi Imre grúfmk a Pestet Lloyd szombati számábsn o-egleient dkke, egyes lapok szerint „nyílt ,levelt*. Ez nyiit támadás Bethlen miniszterelnök ellen, a>i Károlyi azerint feliletesen is kinnyelmien In iizkedett Genfbe Utazása előtt, amikor — egy hónappal i botrány kbörése elölt — már tudó mása volt á frankhamisi ási ügyről. Kormányváltozást Mmtel Károyl Imre gróf, ntheur auntk izikségeuige kiVOldl beavatkozás kivetkeztiben álljon elő. A végtökig feszülő politikai atmoszférában bombaként hatolt Károlyi Imre gróf nyi>t !e*efe, amely olyan általános és szokatlan felionéit keltett, aminőt régen nem irt el politikai megnyilatkozás. V Az ellenzékén, a fajvédő uj ának és a-kormány lapjának álbnd&ee az utóbbi n pókban már fékevesztett támadásával szemben elégtitellel mutatnak rá, bogy a konzervatív pelüt mini ax ellenzik; a franktgy kulisszatitkának kipattanása óta egyre tirgetf: a Bethlen-kormány lemondását, a franktgy likvidálása után s nemzetgyűlés fe oszlatását is azután ittkos Választás utján aj parlamentet. Az ellenzék álláspontjával szemben a kormánypárt részéről egyetlen bong sem nyilvánult meg. Azok az előkelő kormánypárti politikus*, akik sokkal kisebb >£s.jelentékte]e> nebb ügyekben is sietnek véleményt nyilvánítani, ma feltűnően hallgálnak ís a- kormány esti félhivatalos 5 lapja; egyetlen kormánypárti előkelőség nyUalkozatát sem hozza, hanem kénytelen annak megállapítására szorítkozni, hogy Bethlen István gróf továbbra & szilárdan áll a helyén, továbbá, hogy Károlyi Imre gróf a poli ika lerén csak előkelő személyiség, akinek magánvéleménye nem Jelenthet, sem többet, sem kevesebbe*, mint akármelyik másik magyar állat p Igár poliíikjtf 5 A kormánvpáfti s "l'ónsk e«el a megíllipikánok ex a reprezentánsa b teljesen az elltmék I tás«W szemben áll »s, bögr ma egész nap a álláspontját teszt magáévá és ugyanazt követe i, | minisztereir őlsé^en szokatlanul ideges vpU a