Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-26 / 47. szám

Í926 február 26. DELMAGYARORSZAQ 8 A készülő rendelet szerint még egy-két évig fentartják a lakások és üzletek kötöttségét. Beavatott tényez* nyilatkozata a „Délmagyarország"-nak. — „Francia rendszer" szerint lehet majd felmondani. A mai nehéz és egyre sulvosbodó gazdasági helyzetben sokkal fokozottabban és közelebbi érinti az egész kereskedő és iparos-társidalmat a bolt-, üzlet- i% lakásbitek felszabadításának kérdése. Minden negyedben a leitutolsó időkben hivatalos és félhivatalos helyekről közlések tör­ténnek írről a kérdésről, hol a háztulajdono­sok, hol a lakók érdekeit kielégítve. Most azután nagyon is aktuális lett a kérdss, de eddig még semmiféle hivatalos közlés nem tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy lesz-e felszabadítás, avagy nem. Az egész nyilvánosság tudja és érzi, hogy katasztrófáiig lenne a felszabadítás, de csupán annyi szivárgóit ki eddig, hogy a tanácskozá­sok megkezdődtek. ADélmagpororszdgmunkatársának i mai napon alkalma volt beszélni egy Szegedre érkezeit egyé­niséggel, aki igen alaposan isaeri a lasásfel­szabaditás kérdéséi és hivatalos helyről autentikus információkkal rendelkezik. Tekin­tettel arra, hogy ez a kérdés igen közelről ér­dekli a nyilvánosság tömegeit, jő! informált informátorunk erről a kérdésről a következőkei volt szíves mondani: — Az tény, hogy a népjóléti és kereskedelmi j miniszter között már régebben tárgyalisok in- ' dúltak meg. A tárgyalások mai stádiuma sze­rint rövidesen rendelet fog megjelenni, amely uerint előreláthatólag a kormány még egy, de lehetséges, hogy két ivre meghosszabbítja a lakások és Üzletek kötöttségét. A rendelet rész­leteinek kérdésében még nincs pozitív meg­állapodás. — A tárgyalások azonban abban az irány­ban mozogtak, bogy a felmondások esetleg úgy­nevezett francia rendszer szedni történjenek, a fokozatos leépítés szellemiben. Ez annyit jelent, hogy először szokat az Ősieteket mondják ki felmondhatóknak, amelyek csak rövid ideje fan­nak egyhelyben, később azok kerütnek sorra, amelyek 10—15 éve vannak egy házban, mig legutoljára azok kerülnének sorra, amelyeknek egszlsztenctálls érdeke fűződik ahhoz, hogy to­vábbra is a régi helyien maradjanak, nfszen hosszú évtizedek óta dolgoznak már egy hely­ben. Igy azután a méltányosság elve alapján kívánjak megoldani a kérdést. — A minisztériumok közölt a tárgyalások a részletek irányában még folynak, valószínű azonban, hogy a fentebb vázolt keret már vég­leges murád. A rendeletnek a közeljövőben meg kell jelennie. Titokzatos névtelen levelet kaptak a franciák egy titokzatos bankigazgató szerepéről. Pénteken hallgatják ki gróf Károlyi Imrét. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A frank­hamisítás ügyében a rendőrség holnap fogja kihallgatni Károlyt Imre grófot. A kihallgatás elrendelésében szerepe van annak a névleien levélnek is, amelyet a francia megbízottak ma kaptak és ami arról informálta őket, hogy a TÜzhelybank nem adhatott sajátjából 350 mil­liót, azt az összeget, amelyet Mankovicsék vet­tek fel a banknál letétbe helyezett hamis bank­jegyek ellenében. A levél szerint egy nagyobb bank igazgatója uiasitotta az általa affiliált intézetet ennek az összegnek a kifizetésére. Miután Károlyi Imre gróf levelében is célzás van erre, a rendőrség a bankigazgató szerepire vonatkozólag is ki­hallgatja Károlyi Imre grófot. Ki ffizf aki nyugodtan tud aludni, mikor a többiek fogságban vannak? Budapest, február 25. A Budapesten időző francia megbízottakat élénk izgalomba hozta az a jelentés, amely arról számolt be, bog? Hieres francia fürdőhelyen elfogtak egy Szamuelli Adolf nevü embert, akinél 80 drb hamis ezerfrankost találtak. Az elfogott azt vallotta, hogy a ma­gyar frankhamisitók megbízásából aaarla el­helyezni a hamis eseifrankosokat. A franciák azt hiszik, hogy ha az elfogott tényleg magyar ember és a frankbamísitókkal tartott, ugy a be­mondott név csak álnév lehet. A francia meg­bízottak ma kérték az ügyészségtől Károlyi Imre gróf kihallgatását arra vonatkozóan, hogy kire célzott nyilt levelében, akt nyugodtan tud aludni, amikor a többiek fogságban vannak. Konstantinápolyban francia detektivek figyelik Mészáros Gyulát. frankhamisítás eszméjének egyik felvetője. A franciáknak még nincs elég adatuk arra, hogy ellene bflnügyi eljárást indítsanak, ezért egyelőre csak megfigyelés alatt tartják. Budapest, február 25. Bécsi Jelentés szerint Konstantinápolyból Jelentik, hogy Mészáros Gyulát állandóan két francia detektív figyeli azóta, amióta neve a frankügyben szerepelt. Valószínűnek tartják, hogy Mészáros volt a vwwiwfevw wwjnijmw >m lawwmfjwwiwffli wwn^iw A közgyűlés négy és félmilliárd koronáért elhatározta a Zsétér-há^ megvételét. Mulasztás terheli m tanácsot a villanyngyiégárak körűi. — Nem tartja tör­vénytelennek a közgyűlés a betegápolási pótadót, — Véget ért a februári közgyűlés. Alaposan megcsappant érdeklődés mellett nyitotta meg csütörtökön délután négy órakor a polgármester a folytatólagos közgyűlést. JAindjárt a legelején éles vita támadt egy feleb­bezés körül, Velró Lajos templomtéri háztulaj­donos megfelebbezfe a tanácsnak azt a hatá­rozatát, amellyel a háza előtti uj járda költségeinek megfizetésére kötelezte. A régi íárdájat ugyanis két hónappal az uj járda el­készítése előtt csináltatta. Az uj járdát a város már a szabályozási vonalban építtette. A sza­bályrendelet értelmében a tulajdonos* köteles a Járda átrakásának költségeit viselni. Dr. Kor­mányos Benő és Bekor Adolf szólaltak fel a ielebbezés mellett, kifejtve, hogy a háztulajdo­nos kétszeres költséggel nem terhelhető meg. A polgármester és Berztnczey Domokos mű­szaki főtanácsos felszólalása után a közgyűlés többsége helytadott a felebbezésnek. Következett a strandszabályrendelet módo­sifáss — 'zártülést kérünk — mondja derültséget keltve dr. Tonelli Sándor. Dr. Szendrey Jenő ezután ismerteti a tanács Javaslatát a „fólzlist és közerkölcsöt nem sértő fürdőruha tárgyában. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a ja­vaslatot és annak értelmében módosította a szabályrendeletet. A forgalmi adóhivatali alkalmazottaknak egy­hangú határozattal megadta a közgyűlés a státusz-diffeienciát. A Kitartás Egyetemi Atlétikai Oub ujszegedi sporttelepe számára négy hold kihasitását java­solja a tanács az ujszegedi legelőből. Magyar József kevesli a négy holdat és til­takozik az ellen, hogy az amúgy is kicsi uj­szegedi legelőt megcsonkítsa a város. A polgármester szólalt fel a tanács javas­lala mellett, majd Hoffmann Ignác ellene. A közgyűlés többsége elfogadta a tanács javaslatát. Mulasztás terheli a tanácsot. Következett Wlmmer Fülöp interpellációja a villany egységárak leszállításáról. Röviden ismerteti a döntőbizottság legutóbbi határozatát, amely szerint a villanyegységárak a szénárak, a munka­bérek és a magyar korona londoni kurzusa szerint változnak. A határozat meghozatala óta a szén ára 23 százalékkal esett. Eszerint a villanyárak őt százalékkal lettek volna leszállitanáók. A munka­bérek szintén öt százalékkal estek. Ennek alapján egy százalék mérséklés lenne esedékes, összesen tehát hat százalék. A magyar korona kurzusa nem változott. Az nem fontos, hogy kinek kell a döntő­bizottság határozatát végrehajtani, a tanácsot itt mulasztás terheli. -J- Ez igaz, — állapltja meg a polgármester. — £n közöltem a polgármesterrel megállapítá­saimat négy héttel ezelőtt, de nem történt azóta semmi. Ez olyan tünet, amely néhány év óta konstatálható. Abban a percben, amikor a gáz­gyárról van szó, beáll a város impotenciája. (De­rültség) — Igaza van neki. Lipót, — súgja ismét a pol­gármester a pénzügyi szenátornak. — Évek óta zsarolja a gázgyár a város közön­ségét. Azért interpellálok, hogy végre ne féljünk a gázgyártól, álljunk a sarkunkra a közönség védel­mében. — Mondd meg, hogy tökéletesen igaza van neki, — mondja a polgármester Rack Lipótnak. A pénzügyi szenátor válaszol ezután. Hivatkozik arra, hogy a szükséges adatok beszerzése hosszabb ideig tartott, ez az oka a késedelemnek. A tanács feltétlenül forszírozza az egységárak leszállítását. Kéri a válasz tudomásul vételét. — A gázgyári kérdésben Wlmmer Fülöp urnák ezúttal tellesen igaza van, a tanácsot is, a mérnöki hivatalt is mulasztás terheli, mert nem voltunk elég szemesek, — mondja emelt hangon a polgár­mester, mire megélfenzik. A választ az interpelláló és a közgyűlés is tudo­másul veszi. A betegápolási pótadó. Következeit a betegápolási pótadőra vonatkozó indítvány. Ottovay Károly felszólalásában csatlakozik az indítványhoz és kijelenti, hölgy itt lenne már az ideje hogy az ország kormányzása tételes törvé­nyek alapján történjék. Éppen ezért javasolja, hogy Írjon fel a közgyűlés a törvénytelen rendelet ellen a kormányhoz. A polgármester kijelenti, hogy a rendeletet tör­vényes alapon adta ki a kormány, a szanálást fel­hatalmazás alapján. A pénzügyminiszter különben is felfüggesztette a rendelet végrehajtását. Zala vármegye — szerinte — amikor törvénytelennek minősítette a rendeletet és megtiltotta a beteg­ápolási pótadó behajtását — törvénytelenül járt el. Kéri ezért, hogy a közgyűlés térien az indít­vány fölött napirendre. A többség elfogadta a javaslatot. Kormányos Benőnek egy földbérügyben előter­jesztett indítványa fölött napirendre tért a köz­gyűlés. Wimmer Fülöp, Tonelli Sándor és Körmendy Mátyás indítványára a közgyűlés Cserzy Mihály nevéről nevezte el a Téglagyár uccát. A Zsótér-ház megvásárlása. Ezután köveikezstt a póttárgyként fölvett kérdés, a Zsótér-ház megvásárlásának a kér­dése. A tulajdonosok ajánlatát dr. Ördögh La­jos tanácsnok ismerteti. Elmondja, hogy a ta­nács szerint a négy és félmilliárd korona vé­telár kedvező, ezért javasolja a Zsótér-ház meg­vételét. A vételár fedezetéül a törzsvagyon elide­genítéséből bejolyt összegtt és a földbéróvadé­kot, mint visszatérítendő kölcsönt jelöli meg. Mlhdlovlts Dezső szólal fel. Szerinte mumus az, hogy más is meg akarja venni a házat. Be­látja, hogy szükséges a ház megvétele, de tudja, hogy más vevő erre nem lesz, csak Szeged város közönsége. A házat drágának tarlla négy és félmilliárdért. Négyért megvenné. Vrimmer Fülöp kijelenti, hogy a négy és fél­milliárd nem sok a Zsóiér- házért. A náz feb­ruári jövedelme száshaszmiliió volt, ami 480 millió korona évi jövedelmet jelent. Azonban van egy aggálya. A város inkább építsen egy uj bérházat a rendelkezésére álló pénzből. — Fogunk építeni — mondja emelt hangon a polgármester. — Cn csak ezt kívánom. Ha épiieni is tud a ház megvásárlása mellett a város, akkor vá­sárolja meg. De különben várjon vele és in­kább építsen egy u] 50-60 lakásos házat. Ma nem a házvásárlás a város feladata, hsnem az,

Next

/
Oldalképek
Tartalom