Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-26 / 47. szám

ííOCÍ-1 BNrfeuiiMc! Deák íortuc-*. L Teleion lS-a. UadókiviUl, ~ « jegyirodái D*eunlcs-ttr II. Telefon BOfl. II FaMH Bfctfw-swáral I. ixán Tstotaszáa 1844. Szeged, 1926 február 26, PÉNTEK EiOUxetésl árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kot. mái- és ünnepnap 3000 korona. II. évfolyam, 47. szán. Tóth Ede. Ma Ötven éve egy barminckéléves, szegény, tűdőviszes vándorszínész sóhajtott uloliót egy 111 pesti hónapos szobiban. Kiss József szép verse siratta el legméltóbban a nyomorúság ós dicsőség ez örökki lázas és szomjú vándorát, aki a leghíresebb magyar népszínművet irta, fiatalon, vidéken, ismeretlenül és elbsgyottin, színek és pajták pislogó mécsese mellett, álnok ás remények délibábos káprázatait kergetve. Tótb Eda bilt meg ma ötven eistendejv, A falurossta költője, aki a Kintornás családot is a Toloncot is írta és a félizázadoi évfor­duló egy percre megillit bennünket emléke mellett, amelyet megilletődve idézfink most, ihititosan és báladatosin. Ez az ágrólszakadt, ez a sorsüldözött vidiki nemzet napszámosa Isten kegyelméből való igaz költö volt, nagy is tiszta jellem, erős is komoly tebetsig, aki min­dig bivatáiának csillagára nizeit és nem al­kudott meg a viszonyokkal is a közönséggel. J ó ezt ma tudni és kell ezt ma hangoztatni, tor könnyű sikerek das darabgyárosai is víg iparlovagjai kezdik ellepni a yar desz­kákat, mikor a magyar drámairá* vatádi érté­keinek is irdemelnck kurzusát kez tik erontani ezeknek a könnyű 'is muli sikereknek olcsó Jánosai. Éppen egyik ilyen amerikai stilusbin dolgozó szinpadi mesterembernek Tótb Ediről sióló emlékezésében olvastuk, bog? a Falu* rossza szerzője akarta is kitette a nyomorú­ságot is a izenvediit, hogy ez lett volna a p tfxiója neki. Mindenesein Tóib Edé ek más pasitól voltak, mint rutinos darabiróaknak, de mi ugy gondoljuk és ugy érezzük, hogy min­den sióban nigy ii nemes lélek, minden mily é. tiszta szellem vállalja a szenvedést, a le mondást, ha kell, a nyomort, alfogidja éi vál­lalja, mint loriot, mert nem isondhit le az igazságról, a szépségről, a gondolatról vagy álomról, amelynek él, amely az élefe tartalmát is értelmét adji. Még a borsón ia szépet álmo­dik és a hitalom vagy a siker csábításai sem tudják eltéríteni sz egyenei utril, amelyen egyedöl megy talán, de az örökkévaló dolgok fele. Tóth Ede nem tartozik éppen nemzeti iro­dalmunk nagy álló csillagai közé. Még drá­mánk aránylag szegényes és az uj századig gyér történetében se lehet öt a legelsők sorába tenni. Katona József nagy tragédiája iz egész magyar históriának szimbólikus képét döbbenti minden korok minden magyarja elé, Vörös­marty Csongor és Tündije a shaksperei és calderoni mese és álomvilág varázsát érezteti magyar színben és magyar hangulatban, Teleki László Kegyence összes romantikus hibája és tévedése ellenére egy darab megrendítő világ­történelem. Ezek melleit az értékek mellett A talmostza inkább mint egy magyar műfaj, a népszinmü fejlődésének egyik érdekes állomása érdemel figyelmet és méltánylást. Szigligetinél még a magyar paraszt a magyar úrral kény­telen megosztani a sz npadot és például a Szikiit katona egész sorra az urak kezében van, az urak dolgától függ. Tóib Ede egészen és igazán kisajátítja drámáiban a világot je­lentő deszkákat a nép számára és pedig nem csupán a födmives szegények és gazdagok (ma persze kisgazdáknak kell tisztelni őket) számára, hanem a városi szegények, robotosok is munkanélküliek, kitoloncoltak és kitagadot­tak részére is. Ez egyúttal szociális jelentősége is a költőnek, akinek mégis csak főműve és egyetlen egészen sikerült alkotása, A falu­rossza szerezte meg a maradandó irodalmi babért és az állandó .színpadi dicsőséget is. A falnrosszában van valami el nem her­vadó báj és kedvesség, amely B aháné gráciá­iára emlékeztet, vagy, bogy maradandóbb mű­vészet rokon példáira hivatkozzunk, van benne valami a magyar romantika sgy másik küzdő és szenvedő hősének és vértanújának, Izsó Miklósnak kecses és édesbús szobrai andalító szépségeiből. A busnló juhász valahogy lélek­ben és formálásban édes testvére A falwoiz­szának. Munkácsy korai képein is ezt a ma­gyar romantikát csodáljuk és szeretjük, a régi Magyarország utolsó hőskorának ezt a különös hangulatát. Csonka Magyarország mai urainak és tele­seinek kegyelete már csak azért is meggyújt­hatná a szelíd és bánau s emlékezés mécsesét a félszázados köitősir fölött, mert h szen Tótb Ede annak a népnek színmüvét irta meg, amelynek utódai ma nem csupán a világot jelen ő deszkákon, de a magyar országházban is Jelentős tényezők gyanánt szerepelnek. Tárgyalások kezdődtek meg Károly volt román trónörökös visszatérése ügyében. Hatálytalanítják Károiy lemondását? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Párisból jelentik: Diplomáciai körökben elterjedt hirek szerint Károly volt román trónörökös is a román király megbízottat között tárgyalások tndaltak meg a trónörökös lemondásának hatálytalanítására. változás nincsen. Viszont a Lupta szerint Ká­roly volt trónörökös a király közbenjárására, legközelebb, de legkésőbb március végén vissza­érkezik Bukarestbe. Más jelentés ezeket mond|a: A Károly volt román trónörökös visszatérésével kapcsolatos hírekkel szemben az Adevcat megáilapi ja, hogy ezek a hirek alaptalanok, a helyzetben Szombaton kezdődik meg a tulajdonkénem viharos frankvita. hz első szónokok: Malasits, Pikler, Rassay éa Apponyi. — Az óvatos Rubinek. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A frankügy parlamenti tárgyalisa m$ megkezdő­dött és az első napnak a szenzációja az, hogy Rubinek István előadói beszédének első négy d óráfa után a képviselők legnagyobb része ki­vonult a folyosóra és alig 38—40 képviselő hallgatta az elcadó rronoton és szintelen elő­adását. Ha a szociálisiák egy egy közbeszóiás­sal nem tették volna élénkebbé az ülésterem hangulatát, akkor senki sem hitte volna, hogy az unalomtól terhes teremben a frsnkbizottiág jelentését tárgyilják. Igaz, bogy Rubinek elő­adó gondosan ügyelt, hogy fölösleges szóval se mondjon többet, mint amennyit a kinyomatott előadói jelentés tartalmaz és így szinte érthető, hogy az előadás nem váltott ki nagyobb ér­deklődési. A csaknem áltilánoinik mondható részvét­lenség mellett is feltűnt, bogy sz egységes pártnak azok a konzeivitiv- liberális elemei, akiknek mozgolódásáról as uóbbi belekben gyakran volt sző, a parlament épületében meg sem jelentek. Ezt összefüggésbe bozzák aszal a viciorával, amelyről a Délmagyarország teg­napi izáma megemlékezett. A tulajdonképeni vita csak szombaton kezdő­dik, mert bolnap Hegymegt-Klss Pál szólai fel az ellenzék nevében és fogja megindokolni a kisebbségi véleményt. Nagyon Váióazinü, hogy a holnapi ülés már viharosabb lesz, mert az egyséies pirt nem fo*ja hii gatólag tűrnii azo­kat a me»áiiapitásoíat, amelyekei Hegymegi Kiss Pál a psrlamen i bizottság előtt lefolytatott vizsgálat altpján a kormány poli ikai felelős­ségével kipcsolalban fog hangoztatni. E pillanatban még bizonytalan, hogy szom­battól kezdve miként alakul a vita, de való­színű, hogy az ellenzék részérCla szociáldemo­krata Mulastts Qéza és Pikler Emil lesznek az első sztnokok és utánuk az egységes párt valamelyik tzgji fog felszólalni. Farkas Tibor és Rjssoy Károly nem indokolják meg beter­jesztett külön véleményüket, mert ha ezen a cimen szc latnának fel, akkor nem foglalkozhat­nának a frankbizottság teljes anyagával és igy Rassay felszólalása valószínűleg hétfőre marad; hétfőn szólal fel valószínűleg a legitimisták első szónoka, Apponyi Albert gróf is. Kedden a nem ietgyülés mir nyolcórás üléseken fogja • tárgyalni a frankűgyet. MMMMMMMMMM^^ Nincsics egy titkos paktum érdekében Rómába utazott {Mussolinihez. Ausztria némít csatlakozása és a Balkán-paktum. is vannak. Olaszország ugyanis meg akarja akadályozni, hogy Locirno mintájára Bal­kán-paktum jöjjön létre, szirt Mussolini Jugosiltvíával akar intimebb viszonyt terem­teni, azért látta szivesen, hogy Nincsics Páris helyett Rómába uta*ik. Arról a tervről, bogy Óíaszortzág és Jugoszlávia közölt titkos paktum jöjjön létre, egyelőre nincsen szó. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.)Rimá­ból jslenfik : Nincsic* kűlű*yminisztert a pálya­udvaron az olasz küiűgyminisztér ura magas­rangú tisztviselői vá iák. A 'apók, ugy látszik, utasítást kaptak, hogy ne tulajdonítsanak na­gyobb jelentőséget Nincsics látogatásának. A jugoszláv külügyminisztert a király dél­után kihallgatáson fogidla, a<után Mussolini­hez ment, akivel hos*z'san tárgyalt. A kiadott hi»attlos jelentés szerint megvizigátták Olasz­ország és Jugoszlávia viszonyát,*küior.ös tekintet­] te! s nemzetközi helyzetre is a locarnoi szer­(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Poli­tikai körökben általános feltűnést kelteit az a hir, hogy Nincsics jugoszláv külügyminiszter Rómába utazott Mussolinihez tárgyalni. Jói in­formáit he yröl nyert értesülés szerint Nincsics eredetileg Párisba akart menni, később azon­ban Benes és Mussolinivei folyta'ott táviratvál­tások után utazott el Rómába. Az utazás szoros összefüggésben á l a temesvári konferenciával, ahol a kisántánt külügyminiszterei megbeszé ­ték azt a lehetőséget, bogy Ausztria csatlako zik Németországhoz és megállapodik az eset­leges elhatározással szemben teendő rendszabá­lyoktól. Már itt megállapodlak abban, bogy erről a kérdésről megbeszélést folytatna* Olaszország­gal, amelynek elsőrendű érdeke Ausztriának Néme országhoz való csatlakozását megakadá­lyozni. Beavatott politikai körök vfleménye szerint azonban Nincsicsnek más céljai

Next

/
Oldalképek
Tartalom