Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1926-02-24 / 45. szám
t BBLMAQTARORSZAO 1926 lebraár 24. sürgős tárgyaid! szükségességét és igy « tulajdonképpen a frankvlla, amelynek kimenetele nemzetgyűlés csitSrtiki Misin kezdődik meg I e pillanatban még teljesen bizonytalan. Pangalosz megmagyarázza, hogy miért nem sikerűitek Görögország katonai forradalmai. {Budapesti tudósttiak telefonjelenlése.) Athénből jelentik: Szalonikiben a helyőrség tiszti bankettjén Pangatesz miniszterelnök nagyobb beszédet mondott, amelyben rámutatott arra, hogy nx eddigi katonai forradalmak azért nem vezetlek sikerre, mert a forradalmak ulán korán tértek vissza a p wlamentárlzmushoz. ő nem fog ebbe a hibába esni és remélt, begy sikerülni fog a ferradalem ügyit diadalra vinni. »»»»i»iii»B83n: Clan-Martinic volt osztrák miniszterelnök feltámasztja az ellenforradalmi, fegyveres Heimwehr-alakulatokat. (A Délmagyarország bécsi tudósítójától.) Pa összeomlás után egész Ausztriában, főleg azonban Tirolban és Stájerországban fígyveres ellenforradalmi szervezetek alakultak Heimwehr dmen. Ezek a Heimwehr-aiakulafok szoros összeköttetést tartottak fenn Salzburgon kérésztől a bajor ürgosch-szervezetlel, amely ugyancsak ellenforradalmi célokat szolgált. Idővel ugy az Orgoscb, mint a Heinwehr megszűntek, illetőleg beszüntették működésüket. Most azonban néhány nagybirtokos elhatározta, bogy a legközelebbi választásokon a szociáldemokratákat kiszorítják a falvakból és ezért feltámasztják a Heisnwahreket, amelyeknek a választási agitáció során az lesz a feladatuk, hogy szétverjék a szoclálisták gyűléseit. A kezdeményezők az akció vezetésére ClanMartinic volt császári miniszterelnököt kérték fel, aki már meg is kezdte a szervezést és Linzben megalakitotta a Heimvvehrek központi irodáját. A nagybirtokosokon kívül állítólag a nagyiparosok szövetsége is szubvencionálja a Heimwehrek szervezeteinek feltámasztását. Schultzet nem adják ki a németek. (Budapesti tudósítónk telefanjelentése.) A franciáknak az a kívánságuk, hogy Schultzet Budapestre hozzák és itt esetleg Windischgraetzcel vagy Nádosyval szembesitik, nem teljesült. Értesülésünk szerint ugyanis Schultzet minden körülmények között a német hatóságok vonják felelősségre és csak a jegyzőkönyvek és másoíatok kerülnek Badapesire, hogy a nyomozási ezirányban is lefolytathassák. Gertit kihallgatták Schultze uj adatai alapján (Budapesti tudósítónk telejonjelentése.) A főkapitányságról ma egy rendőri bizottság szállt ki a Markó uccai fogházba és dr. Kovács Péter fogházügyész szobájában a francia meg' bízottak Jelenlétében délután 3 órától este 7 óráig kihallgatták Gerő Lászlót. Ezt a kihallgatást a most Berlinben működő Doulcet detektivfelügyelőnek Royere-rel telefonon közölt adatai tették szükségessé, amelyek szerint Schultze a bankjegyek gyártására és a series-számok nyomására vonatkozólag teljesen uj adatokat kőzött Kihallgatása során Gerő Lászlót minden részletre vonatkozóan a legalaposabban kikérdezték. Az az express levél, amelynek érkezését tegasp Doulcet táviratban Jelezte és amely a Schultze vallomásairól felvett jegyzőkönyvek másolatát tartalmazta, ma estig nem érkezett Budapestre. Dánér ferditettnek mondja Zadraveez bécsi nyilatkozatát. Zadraveez István püspöknek nyilatkozata Jelent meg a Neue Frete Presse- ben, amelyben elitélte a frankhamisítást és az antiszemitizmust. Kedden dr. Dánér Béla, a püspök Jogi képviselője, újságírók előtt cáfolta a nyilatkozatot és támadta Molnár altábornagyot, aki szerinte visszaélve a püspök bizalmával, fölvezette hozzá Welss Julián hírlapiról s ez tette aztán közzé elferdítve a nyilatkozatot. Lehetetlen — mondja Dánér —, hegy Zadravect Wlndischgraetzei és Nddosyt támadta velna. Welss Julián is nyilatkozik és kijelenti, hogy ő ugy magyar, mint német szövegében aláíratta a tábori püspök nyilatkozatát magával a püspökkel és az altábornaggyal. Szerinte Dánér csak őnkéey'sen cáfolgathat. WMMMNMMMMII^ A nemzetgyűlés is megállapította Vázsonyi mentelmi jogánais megsértését. A pénzbírságok és pénzbüntetések valorizációja. — tiallsr vádjára ismiteltsn felfüggesztették Vanczák mentelmi fogát. Budapest, február 23. Scitovszky Béla elnök fél tizenkét óra után néhány perccel nyitja meg a nemzetgyűlés mai ülését és jelenti, hogy Sándor Pál nemzetgyűlési képviselő egyhavi szabadságot kért. A nemzetgyűlés hozzájárul a szabadság megadásához. Napirend szerint következik Vázsonyi Vilmos mentelmi jogának megsértéséről szóló jelentés tárgyalása, amelyet Dabast-Halász Móric előadó ismertet részletesen. A bizottság megállapítja Vázsonyl Vilmos mentelmi jogának megsértését, egyben javasolja, utasítsa a nemzetgyűlés az igazságügyminisztert, hogy a saját hatáskörében tegyen intézkedést a megtorlás ügyében. A Ház a jelentést vita nélkül elfogadja. A pénzbüntetések és pénzbírságok valorizációjáról szóló törvényjavaslat tárgyalására tér át ezután a nemzetgyűlés, amelyet Rácz János előadó ismertet. Propper Sándor kifogásolja a javaslatot. Csodálja, hogy amikor a valorizáció Kérdésében még teljes bizonytalanság van, magánjogi vonatkozásokat illetően, akkor a kormány siet a maga javára pénzbüntetések és bírságok valorizációjával. A javaslatra semmi szükség nincs. A javaslatot nem fogadja el. Horváth Zoltán a következő szónok. Igazságtalannak tartja a javaslatot, mert a terheltek nem tehetnek arról, hogy ügyük elintézése késlekedik. | Javasolja, hogy csak akkor legyen valorizációnak S helye, ha a felebbezést az elitélt kéri. A javaslatot nem fogadja el. Pesthy Pál igazságűgyminiszter szólal fel ezután. Hosszasan foglalkozik Propper felszólalásával. Kimutatja, hogy a törvényjavaslat csak az 1924 julius előtt kiszabott pénzbüntetésekre vonatkozik. Az azután következő Ítéletekre már nem, mert a kiadott 5430. számú rendelet már utasította a bíróságokat, hogy magasabb, a valóságos értéknek megfelelő összegekkel számoljon. A bíróságok mindig mérlegelik a cselekmény és a kiszabott pénzbüntetés közötti helyzetet Az egységes ítélkezést kormányzati nton elrendelni nem lehet. A felső és legfelsőbb bíróságok hivatottak arra, hogy egységes ítélkezést teremtsenek. Rácz János előadó visszautasítja Propper állítását, mintha a bíróságok pártszempontbői bírálnák el az egyes eseteket. Az elnök erre szavazásra teszi fel a javaslatot, amelyet a Ház többsége elfogad. A részletes-vita második szakaszánál Propper Sándor áll fel szólásra. A szociálista párt lesz az első, amely a bíróságok tekintélye mellett fog sikraszállani akkor, ha a bíróságok az ítélet kiszabásánál nem lesznek tekintettel a terheltek vallására és politikai pártállására. Ezután Nánássy Andor előadó ismerteti Vanczák János, majd Lendvai István mentelmi ügyét. Lendvait a debreceni ügyészség kéri ki mátészalkai beszéde miatt, amelyben többek között azt állította, hogy „a miniszterelnök zsidó ringyókkal mulat." Senki sem szólal fel, a többség az előadó javaslatát teszi magáévá és ugy Vanczák, mint Lendvai mentelmi jogát felfüggeszti. Nánássy előadó ezután ismét Vanczák egyik mentelmi ügyét ismerteti. Vanczák Jánosnak a budapesti ügyészség részéről töíténö ujabb kikérését Ismerteti Gálócsy Árpád terhére elkövetett rágalmazás miatt. Propper Sándor: A mentelmi bizottság kétféle mértékkel mér. A szociálista párt nem kér a maga részére büntetlenséget, hanem egyenlő bánásmódot követel. Következik Nagy Vince mentelmi ügyének tárgyalása, aki ellen a kolozsvári Keled Újságban megjelent cikke miatt indult eljárás a magyar nemzet megbecsülése elleni vétség citnén. Szabó Imre politikai zaklatás esetét látja fenforogni. Farkas István hangoztatja, hogy a cikkben sokszorosan elismételt állitások voltak, amelyeket már több izben elmondottak és megirtak a Bethlenkormányról. Következik Vanczák egy ujabb ügye. Haller István rágalmazás miatt feljelentést tett a Népszava ellen, Propaganda elmen megjelent cikkben foglalt állitások miatt. Farkas István csodálkozik azon, hogy Haller István indit sajtópört a Népszava ellen, aki a Tanítói Bankot kreálta és ott a kisemberek pénzét elvesztette, ugy hogy az államnak kellett a bankot szanálni, hogy az a Haller István jön ide panaszával, aki fát szállított és minisztersége révén üzletet csinált. A többségi párt a sajtószabadságot üldözi, amikor ilyen vádakra Vanczák mentelmi jogát felfüggeszti Esztergályos János megállapítja, hogy a cikk nem rágalmazott, mert kétségtelen, hogy Haller propaganda minisztersége nagyban elősegítette azt, hogy az ország az utolsó hat év alatt ide jutott. Ami 1919 augusztusa óta történt, annak főirányitója volt Haller Istváa Ez a hat év nem a keresztény erkölcs uralma volt. A szokol, a frankhamisítás és a véres gyilkosságok nem keresztényi cselekedetek voltak. Rothenstein Mór beszédének elhalasztását kéri, amihez a Ház hozzájárul. Ezután az elnök javaslatára kimondja a Ház, hogy legközelebbi ülését szerdán délelőtt tartja. Csontos Imre személyes kérdésben kér szót. Dénes István a nemzetgyűlés egyik ülésén azzal vádolta meg, hogy egy Kálmán Imre nevű egyént a kommunizmus alatt fel akart akasztatni Ez ügyben most folytatfák le a karcagi biróság előtt a tárgyalást, ahol Kálmán kijelentette, hogy állításai téves információn alapulnak és valótlanok. Kálmán nyilatkozatát leteszi a Ház asztalára. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés három órakor ért véget. Tizenhárom interpelláció. (Budapesti tudósítónk telejonjelentése.) A Ház holnapi ülésének napirendjén tizenhárom interpelláció szerepel, ezek közfll a fontosabbak a IÖ vetkezők: Vázsonyi Vilmos a miniszterelnökhöz, a frankhamisítást ügy kizhlvatall viselő részeseiről, továbbá politikai vonatkozásai, az elkövetett ellenőrzési mulasztások és a felelősség tárgyában. Farkas István az összkormányhoz a gyülekezési jog tárgyában. Malasils Qéza a kultuszminiszterhez az ellenforradalom ammszliásainak leventeoktatóként va'ó alkalmazása tárgyában, ugyancsak Malasils Qéza a kultusz* miniszterhez a tiszteletbeli fScietkész kinevezése és a cserkészszövetségben uralkodó szellem tárgyában és Rakovszky István a külügyminiszterhez Benes cseh külügyminiszter parlamenti beszéde tárgyában. Mussolini a cseh—siláv-korridort és Ausztria fslosztását megvalósíthatónak véli. Berlin február 23. Itteni beavatott körök értesülése szerint Mussolini a diplomáciai tárgyalások során erőteljesen támogatja Lengyelországot a népszövetségi állandó tagságra irányutó igényében. A déltiroli konfliktus óta Mussolini általában teljesen német- is osztrákellenes irányban mükidietl nogyköveteil és kivetett. Igy Berlinben biztos énesfllések vannak arról, hogy Mussolini Ausztria szomszédait ai osztrák csatlakozás ellen igyekszik hangolni, sőt Belgrádban és Prágában diszkutabilisnak jelentette kl — az osztrák csatlakozás esetére — a cseh-délszláv korridor megvalósítását Ausztria felosztása utján. Berlinben Mussolininak ezt az ujabb irányát az olasz imperializmus veszedelmes arányú kifejlődésének mondják.