Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-20 / 42. szám

1926 íebraár 20 DELMAQYARORSZAQ 3 A szegegi ügyészségre kisérték a vásárhelyi „Futura" R.-T. vezérigazgatóját és igazgatóját. Visszaéltek a részvénytársaság vagyonával, hogy megszerezzék a részvénysk 90 százalékát. Pénteken délelőtt U érakor a szegedi törvényszék másodemeieti folyosóján Ssivós Oynla detektív társaságában kit elegáns utazórubában lévő ur, kezflkben utasókolferrel érdeklődtek a soros ügyész után. Az útbaigazítások dr. Horánszky Miklós ügyéssségi elnök irodahelyiségébe ve>ettík a kissé külOnös viselkedésű társaságot. Percek múlva már fogbázőrök jelentek meg a folyosókon s az összesereglett érdeklődök elölt már zárultak a harmademeleti fogház komor vasajtői. A beavatottak előtt nem volt titok, bogy a két elegáns letartóztatott ur Nagy Mihály, a vásárhelyi Futura vezérigazgatója és Mihály Sándor, a Futura igazgatója. Vásárhelyen már napok óta tudott dolog, hogy a Futura Áruforgalmi R szvénytársaság fizetésképtelenné vált. A vállalat igazgatósága azonban el akarta kerülni a csődök nyomában látó botrányt és néhány ntpig titkolódsni akart, reménykedve, hogy majd sikerűi pénzt szerezni. Persze nem sikerűit. Néhány nap mul*a megjelent a vásárhelyi Futurának hivatalos nyilatkozata, amely kizhirri telte a fizetisképtelensiget. A Vásárhelyen óriási feltűnést keltő nyilatkozat többek közölt a kővetkezőket mondja: „A Hódmezővásárhelyi Siöveikezeii Áruforgalmi Részvénytársaság (Futura) igazgatóság* közhírre teszi, hogy múl án a „Futura" terhére elkivttett vagyoni visszáétessel okozott kár biztosítása eádlgeli nem sikerült, a részvénytársaság igazgatósága az ebben véikesek ellen bűnvádi feljelentést tett és elhatározta, hogy a „Futura" hitelezői v<l szemben kéuyazeregyezségt eljárás meginditását kérelmezi. Az igazgatóság". A nyilatkozat után már nem volt kétséges, hogy a bűnvádi feljelentés Nagy Mihály vezérigazgató és Mihály Sándor Igazgató ellen irányai, akiket a rendőrség azonnal őrizetbe te veti. A vásárhelyi Futura, arcely egyik legnagyobb vidéki kurzus alapitás volt, 1920 ban létesült „Falura" Szövetkezeti Áruforgalmi Részvénytársaság cimen. mint a központi Futura helyi kirendeltsége. Később, mikor a központi Falura jelszámolása bekövetkezett, az intézet önállúsi tolta magát, léss vény társasággá alakúit és Nagy Mihály vezérigazgató, továbbá Mihály Sándor igazgató és Kenéz Sándor főkönyvelő vezetése mellett forgalmas és virágzó üzletté nőtte ki magát. A vásárhelyi polgárok bizalommal keresték fel mcgbiaásaikkal és betétjeikkel a jóhirű és meginsathatatlannak hitt Futurát, mely az utóbbi időkben óriási télelű forgalmat bonyolított le s széleskörű külföldi összeköttetései révén milliós kötéseket csinált. A bajok tulajdonképpen olt kezdődtek, a®iker az igazgatók elhatározták, hogy megszerzik a vállalat ré8xvénytöbbségét. A nagyszabása művelet sikerült is, a részvények 90 százaléka az igazgatók kezei közé jutott, akik ezzel korlátlan uraivá váltak a vállalatnak. Csak most, a vizsgálat során derült ki, hogy a részvénytöbbség megszerzése végett magához a vállalat vagyonához nyúltak. Mintegy 29 vaggon buzira tehető az az összeg, melyet erre a célra felhasználtak és a megszerzett részvényeket egymás között bizonyos arány szerint felosztották. A mult hét folyamán Vásárheljen azután olyan bizonytalan hirek kaptak lábra, hogy a Falura fizetésképtelenné vált. A fcirek eredete egy másfél voggont kitevő árpavásárlás ügyletére vezethető vissza. Az árpa eladója, a Mezőgazdasági R.-T. ugyanis sikkasztás miatt feljelentést tett a Futura ellen, mert as a vételárat nem fizette ki az egyezségben előirt határidőn belül. A Futura szivesen stornírozta volna a vételt, mert akkor már fizetni nem tudalt, mivel asonban sz eladó Mezőgazdasági R.-T. ragaszkodott az ügylethez, a botrány s ezzel egyetemben a fizetésképtelenség hitének lavinaszerű elindulása klkerűlhetetlenné vált. A feljelentés után a betevők megrohanták a Fulurát, amely azonbsn nem fizetett is nem utalt ki semmit, ehelyett rövid lejáratú haladékot kért az ügyfelektől. A halasztást sokan meg is adták, mert a vállalattól azt a megnyugtató választ nyerték, hogy a fedezet mindenre megvan, csupán egy pillanatnyi zavarról van szó. Sokan azonban a rendőrségre mentek és sikkasztás miatt megtettik a feljelentést a Futura ellen. Tömeges szabálytalanságok és visszaéléseit kipattanása után a vállalat igazgatósága elhatározta, hogy a Futura vagyoni helyzetének megvizsgálására szakértőket kér fel. A szakértő Safios Lajos, az Olasz-Magyar Bink igazgatója három nspig tartó munka után meg is állapította a státuszt. Ennek eredményeként kilűn', hogy a veszteség lényegtelen, ezzel szemben azonban a Futura momentán fizetiS' képtelenné vált. Az igazgatósági vizsgálat során napvilágra kerültek egyebek is. Kitűnt ugyani*, hogv a vezérigazgatók a részvinytöbbség birtokában olyan ügyleteket bonyoltiottak le, melyek meg nem engedhetők és sikkasztásnak, Illetve a vállalati vagyon hűtlen kezelésének iényállaáékát merítik ki. A fizetésképtelenség kinyilvánítása után megindultak a szanálási kísérletek. A hirek szerint a két letartóztatott vezérigazgató családja minden kárt megtérít s igy remény van arra, hogy a betevőket nem fogja károsodás érni. Peyer kitiltása nem érinti frankbizottságban való látogatásait. Budapest, február 19. Scitévszky Béla. a nemzetgyűlés elnöke magasabb fórumokkal történt megállapodás alapján véglegesen dönlött Peyer Károiy nemzetgyűlési képviselőnek a parlament épületéből való kitiltása, illetve a frankb zotlságban való megjelenése tárgyában. Értesülésünk szerint Scitovszky Bála elnök levélben tudatta Peyerrel, bogy a nemzetgyűlés plénumának határozatából foiyóan mától kezdve kétszer 15 noptg a Ház üléseiről a nemzetgyűlés kitiltotta és ez idő alatt a parlament épületét sem látogathatja semminemű más cimen. A levél további részében a házelnök hivatalosan kijelenti, hogy ez a kitiltás Peyer képviselőnek a frankbizottságban való részvételét nem érinti és igy Peyer továbbra is tagja marad a frankbizottságnak és annak ülésein résztvehet. Enyhíteni fogják Peyer kizárási büntetését. Megjelenhet majd a frankügy tárgyalásakor a nemzetgyűlésen. (iBudapesti tudósitink teiefenfeleniése.) A szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának vezetősége nyilatkozatot tesz közé, amelyben közli, hogy » parlamenti frakció mm elégedhetik meg azzal, hogy Peyer Károlynak megengedték a frank bizottság ütésein való résztvételt, hanem követelik, hogy a kormány tegye lehetővé, hogy Peyer Károly résztvehessen a parlamenti bt zoitiág jelentésének során a nemzetgyűlés ülésein is, hogy fontos és nagyjelentőségű tárgyi bizonyítékait a jelentés kapcsán a nyílt fllésen is előterjeszthesse. Megbizaató helyről nyert értesüléseink szerint ss egységes pirt mérsékelt köreiben is tulszigorunak tariják a Peyer Károly ellen hozott határoratot és kilátás van arra, hogy Scitovszky elnök módot fog találni o határozat enyhítésére. X A plébánosuk ellen lázadt tápéiak a biróság előtt ünneplesen bocsánatot kértek. A szomszédos Tápé községben, ahol a- nép hangulata lobbanékony, nemrégiben a lakosság egy kicsiny töredéke összetűzött a különben általában kedvelt, népszerű papjával, Bogoss Béla esperes-plébánossal. Á nem mindennapi összetűzés előzményeihez tartozik, hogy Tápé község a mult év nyarán olyan kántort választott, akinek személye egyházi szempontokból súlyos kifogások aláesett. A választás eredményét Bogoss Béla esperes plébános megfelebbezte a váci püspökhöz, akt a választást megsemmisítette és utasította az espe res-plébánost, hogy haladéktalanul tűzzön ki uj választási határnapot. A megsemmisített választás ulán a már egyszer megválasztott kántor érdekében mozgalom indult meg. A községben aláírásokat gyűjtöttek a meg választott kántor érdekében, söt küldöttséget is vezettek a váci püspökhöz, a célból, hogy a megválasztott kántort megtartsák állásában. A küldöttség a püspök elé járulva egy névtelen levelet is vitt a tarsolyában, amit egyik tagja egy észrevétlen pillanatban a püspöki iroda beiktatott levelei közé csempészett. A névtelen levél erősen sértő, rágalmazó kifejezésekkel illette plébánosát aki a levél tartalma miatt bűnvádi feljelentést tett a küldöttség tagfai ellen. A nagyérdekességü rágalmazást pörben Apczy Ernő járásbiró egyszer már tartott főtárgyalást, amikor is a lápéi magyarok kijelentették, hogy ők mit sem tudnak a névtelen levél tartalmáról. Az első tárgyalási annakidején elnapolták azzal, hogy a váci püspökségtől beszerzik a küldöttség kérvényét és a névtelen levél eredeti példányát. Az egyszer *nár elnapolt főtárgyalást péntekre tűzte ki Apczy Ernő járásbiró. A biró békülési felszólalására a vádlottként megjelent magyarok töredelmesen bocsánatot kértek és beismerték, hogy a levélben foglalt rágalmazó kitételek nem felelnek meg a valóságnak. Majd hogy a bocsánatkérést ünnepélyesebbé tegyék, egyenkint járultak plébánosuk elé és ugy kértek bocsánatot. Bogoss Béla esperes plébános megbocsátott rágalmazó híveinek s ezzel a tárgyalás véget ért és véget ért ele együtt a tápéi belháború is, amely hosszú időn át fenyegette a község belbékéjét, megtartották a vizmüteiepen a pécsi szén másudik próbáját. A próba teljes kudarccal végződött. A városházán —- érthetetlen ugyan — de elhatározták, hogy feljesitik az agilis ügynök kívánságait es hogy azokat érvényesíthesse, ujabb szénpróbát rendeltek el, de kimondották, bogy — az sgyenlő feltétetik elvének alkalmazása érd -kében a tatai szénnel is tartanak uj próbát és megengedi. hogy a tatai szénnel a tatai bánya kiképezelt fűtől dolgozzanak. Kimondották azt is Berzenczey Domokos és az elfogultsággal megvádolt mér öki hivatal kívánságára, hogy az uj füőpróba vezetésére indifferens állami szakéttöt, Reichardt Vilmos ipari főfelügyelőt kérik f«>. Az uj szénpróbát csütörtök este kilenc órakor kezdték meg a városi vizmjlteUpen. Csfitör ökön este a pécsi szén — most már talán utolsó — föpríbája volt. Résztvett rajta Réichardi V lmoson kivül Berzenczey Domokos, Buócz Károiy és Csányi János városi mérnöA városi üiemek szénszállítása körül támasztott különös herce-hurca akíái még mindig nem zárultak le, p'dig a városházán már azt remélték, bogy a pécsi szénbánya agilis ügynöke által kiverekedett ujabb — immár negyedik —• ssénpróba elmarad, mert a bányavállalat igazgatósága belátta, hogy hiábavaló erőszakoskodásokról lehet már csak szó a történtek után. A legutóbbi szénpróba — mint ismeretes — ismét a tatai szén javára dőlt el, de ez az eredmény természetesen nem nyugtatta meg a pécsieket, helyesebben a pécsiek szegedi képviselőjét, aki elsősorban is az ellen tiltakozott, hogy a fütőpróbán nem engedték a kazánhoz a vállalat fűlöbajnokát, másodsorban azt követelte, hogy a varos engedj J meg a kazánok rosélyainak kicserélését a bécsi bánya speciális rostélyaival.