Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-12 / 8. szám

Mihály vagy Dobay Gyula. Ez is csak bumor, tréfa? Miket tartalmaznak ezek a cikkek? Dobay: Nem én irtam azokat. Elmer: De a védőszárnyai alá vette őket. Így például az egyik cikk ezeket mondja: mA mi programunk az, hogy ki a zsidókkal Magyarországról, ki mini a tolvajokkal." — Ez limonádé? Mi ez, ha nem könyörtelen izgatást Ilyen vértlizitó, véres az összes többi cikk is. — Azt tudjuk, bogy a zsidék többen résztvettek a komműnben. De nemcsak zsidók voltak ott. 100 zsidó ugyan mit tehet 10 millió emberrel szemben ? Az Ut Nemzedék cikkei nem csupán antiszemita cikkek, hanem sértik a Jétzlist is az emberi méltóságot is. Molnár Ferenc műveit marhaságnak mondja, Juhász Gyulát. Toneili Sándort pedig kis betűvel irja. Én aek után nem tudón, hogy Iván Mihály vagy PHLMAQYARORSZAQ Wittlg Rezső neveit kell-e nagy betűvel irnl I — Ezek után méltóztassék tényként megállapítani, hogy éveken át olyan cikkek jelentek meg a lapban, amelyek már természetűknél fogva is izgatóak és uizifóak. Ezen alapon kérem a vádlott felmentést, meri ő csak a valóságot irta. Zárszó jogin dr. Barger Béla szólalt fel. Kijelenti, hogy ezek után lemond a felszólalás jogiról és mindösize csak arra akar rámutatni, hogv két héttel a cikk megjelenése előtt olvas* a „Jajgat a zsidó" és „Nem akarok zsidói látni" cimű közleményeket és ezen közlemények ad'ák meg különösen az alapot arra, hogy az inkriminált kifejezéseket használja. A biróság ezután izgatott várakozás közben Ítélethozatalra vonult vissza délután 2 órakor. Felmentő Ítélet! A kurzuslap t uszít, izgat és dtstruái. A törvényszék tanácskozása nem tartott lo- j általános figyelem közben a következő nigyvibb tiz percnél, amikor a biróság ismét be- jelentőségű ítéletet hirdette ki: vonult a tárgyald terembi és Vild Károly elnök | A törvényszék dr. Burger Bélát az ellene emelt vád alól felmenti és az összes bünügyi költségek viselésére a főmagánvádlót kötelezi. A tőrvényszék a felolvasott cikkekből és bírósági iratokból tényként állapította meg, hogy a Szegedi Uj Nemzedék a zsidóság és a vele más politikai álláspontot elfoglaló egyesületek és tömegek ellen izgatott és 'uszított; izgatott pedig különösen a zsidóság ellen. A felolvasott iratokkól és cikkekből a törvényszék valónak fogadta el a vádlott védekezését és állításait. Hogy a lap a valódi destrukciót képviseli, erre vonatkozóan a törvényszék a leiolvasott cikkekből csak szemelvényeket jelöl meg: '* „Törökországban már végeztek a Weiszfeld-Vázsonyiakkal, a FeuermannFábiánokkal, a Sándor Pálokkal, nálunk még nem .. „Piszkos vagy, mert zsidó vagy..." „Hová sülyedtünk, hogy a zsidó egy lett a magyarral*, továbbá a lap rituális diktatúráról ir, valamint zsidó mesterkedéssel gyanúsította meg a Kúriát, — ezekből a tényekből megállapította a törvényszék azt, hogy a cikkek romboló és pusztító hatásúak és igy a lap a destrukciót képviseli. Igy abban, amit dr. Burger irt, nincs bűncselekmény és igy fel kellett menteni. Teljeien csöndben hallgatta végig a tárgyalóterem a nagyjelentőségű, nagy horderejű ítéletet, amely után Dobay Gyula csöndéi hangon bejelentette felebbezését, valamint semmiségi okait. A per első felvonása véget ért. A biréság bélyegezte izgatónak, usiitónak, destruálónak a szegedi ébredek és fajvédők hivatalos orgánumát. ütumiuimnm A szegedi vízellátás állandó egészségügyi ellenőrzését Riegler professzorra bizta a tanács. Nébiny hónappal ezelőtt szóba került a közigazgatisi bizottság ülésén, hogy a szegedi vizwűtelep vize ellen egészségügyi szempontból súlyos kifogásokat lehet emelni, mert a viz a nap bizonyos óráiban annyira zavaros, hogy az feltétlenfll ártalmas lehet as egészségre. A bizottság dr. Aigner Károly főispán javaslatira elhatározta, hogy ebben az Agyban feliratot intéz • népjóléti miniszterhez és kid a víz szakértőkkel valé Megvizsgáltassál. A népjóléti miniszter a közigazgatási bizottság felterjesztésére nemrégen válaszolt. Válaszában utasította a viros tanácsát, bogy a vizmfltelep vizit éppen ugy, mint a kai 'árosrészek számira fart ártizi kutak vizét is saját hatásköriben dllandian ellenőriztesse. A tanács a népjóléti miniszter Mratát javaslattétel végett kiadta a mérnöki hivatalnak, ahonnan most ér* keztek vissza az akták. A mérnöki hivatal jelentésében beszimol arról, hogy a kérdésben firgyalásokat folytatott dr. Riegler Gnsztivval, a szegedi egyelem orszigosan elismert szaktudásu közegészségtan tanárival, aki hajlandónak nyilatkozott arra, hogy a szegedi vizmütelep állandó közegészségügyi eilenőrzitit elvállalja. Ugy a vizmütelep vizát, mint a külterületi irtézi kifolyók vizét minden hónapban bakteorológiiíés vegyvizsgüat ali veszi, ésxleletciről jelentést fesz a mérnöki hivatalnak «s a szükséges tennivalókra is megadja utbaigazitázát. A viz illandó ellenőrzéséért költségeinek fedezésére mindössze havi Otszizeser korons tiszteletdíjra reflektál. A tanács a mérnöki hivatal javaslatit örömmel elfogadta és megbista a professzort a vizmütelep vizének, illetve a viros vízellátásának állandó ellenőrzésével. A tanács határozata mindenesetre megnyugvist kelthet a viros közönsége körében is. Tulolcsénak bizonyult a bírság kötelező házépítés elmulasztásáért. A közigazgatás sokszor kitermel érdekes furcsaságokat és sohasem tudhatja ezen a vadászterületen az ember, hogy a puska merre sül el, a golyó kit talál, azt-e, akit megcéloztak vele, vagy pedig azt, aki célzott. Rosszul ismerik-a helyzetet azok, akik ugy ismerik, hogy a közigazgatás a minden lehetőségek birodalma, hogy oti rövidlátó és csak betűt látó az ügyek minden intézője, tehát, aki talál magának megfelelő paragrafus-csizmát, az akadálytalanul átlépheti vele az összes mértföldköveket. Níha bizony megesik, hogy visszafelé sül el a puska, mint ahogy ma is megesett a szegedi városházán. Az eset valamikor 1911 ben kezdődött, amikor a város áruba bocsátotta és eladta a Szentháromság uccában levő üres háztelkeit, azzal, hogy az uj tulajdonos köteles 1914 május elsejéig a telkeket teljes frontjukban beépíteni egy-, vagy kétemeletes lakóházakkal. Ezt az építési kötelezettséget a telekkönyvbe is előjegyezték és igy az kötelezte a telek mindenkori tulajdonosát. A kötelezettségnek büntető szankciója is volt, még pedig az, hagy ha s mindenkori tulajdonos a megállapított határidőig nem te iesiii kötelezettségét, köteles havonta száz korona egyezményes bírságot befizetni a váios pénztárába mindaddig, amig a házak föl nem épülnek. A te eg tut* donosa meg Is kezdte az épitéat. de a'Jg jutott él az alapozási muakáig, megakadt a munka, mert as a pénzintézet, amely megszavazta számára az épitkezési hitelt, a kölcsönt a pénzügyi nehézségekre való hivatkozással nem folyósította. A megszorult telektulajdonos erre fogta magát ős eladta a telket a kölcsönt nem folyósitó pénzintézetnek. Az építési terminus azonban veszedelmesen közeledett a vége felé. A pénzintézet, hogy lélekzethez jusson, beadványt intézett a város hatóságához és haladékot kért az építkezésre. A nehéz pénzügyi helyzetre hivatkozott és arra, hogy a telket nem egészen jószántából vette meg, hanem ugy jutott Ttozzá, hogy másként nem tudta volna biztosítani a telek előbbi tulajdonosán keresett követelését. A közgyűlés méltányolta a pénzintézet érveit és két évi haladékot adott az építkezésre. A pénzintézet a haladékot arra használta fel, hogy a telket a súlyos kötelezettséggel együtt továbbadta. Az uj tulajdonos ismét kapott két évi haladékot és ismét továbbadta a telket másnak. A legújabb tulajdonos szintén kért és kapott haladékot és szintén eladta a telket. A kö?gyütés természetesen a háború teremtette helyzetre való tekintettel mindig megadta a kért haladékot, amelyek közül a legutolsó 1923 október 31-én telt le. A veszedelmes telek legutóbbi tulajdonosa akkor nem kért több haladékot, mert ugy találta, hogy a kéréshez szükséges papirbélyeg sokkal több pénzébe kerülne, mint ha a havi száz koronás egyezményes bírságot megfizetné, tehát egyszerre kifizetett előre vagy kétesztendel bírságot, kétezernégyszáz papirkoronát. A tanács elfogadta és köszönettel nyugtázta. De az idő továbbra is telt és elmúlt az a két esztendő is, amelyre a telektulajdonos előre kifizette az esedékes bírságpénzt. A havi száz korona január elsején ismét esedékessé vált. A tanács annak rendje és módja szerint felszólította a felet, hogy vagy építsen, vagy pedig fizesse az egyezményes bírságokat. A fél, aki talán már meg is leiedkezett a havi száz koronákról, hogy egyszer és mindenkorra megszabaduljon a gondtól, fogta magát és gavalléros gesztussal egyszerre tíz esztendőre szóló bírságot küldött be a városnak, tizenkétezer papirkoronát. A könyvvivői tisztség szabályosan bejelentette ezt a tiz esztendőre szóló birságfciegyenlitéat a tanácsnak, amely hétfőn foglalkozott a kérdéssel. Valami különös véletlen lehet az oka, de a tanács meglátta, észrevette a sablón álarca mögött rejtőző lényeget. A tanács — nem ugyan szóról -szóra — de értelmében igy kiáltott fel: — Hohól Nem oda Budai Tizenkétezer papírkorona ma egy koronát sem ér. Magát pedig havi száz aranykoronára Ítéltük valamikor, amikor még volt becsülete a koronának. Most tehát egy aranykoronáért nem szabadulhat tizenkétezer aranykoranáa kötelezettségétől. Tessék az aranykoronás kötelezettséget aranykoronákkal kiegyenlíteni. Másképpen nem alkuszunk. De nem áml Egy szó mint száz, a tanács kimondotta, hogy a beküldött tizenkétezer poronát elfogadja, de csali a havi bírság egy százaárészénék törlesztéseként és felhívja a felet, hogy az egyezményes bírságot vagy aranykoronákban, vagy pengőben fizesse ezentúl. Igy sült el kivételesen most az egyszer visszafelé a közigazgatási puska, amely ágyúnak is beillik, mert na a fél nem akarta volna olyan nagymértékben kihasználni a formákban rejlő helyzetet, talán nyugodtan fizethetné időtlen-időkig tovább a birságot szá? papirkoronákkal. u » ffA-flA cipőáruház SZEGED Kelemen ucca 12. sas. Mielőtt ci»ffsxlks#gl«féf beszerzi. kérjlk áru kirakatainkat megtekinteni. Olcsó occassió árusítási Nfischewro kivágottío#* aam a# cipők, egyes párok loU.UUU IV m « Pint., ^o.ooo k W^01! 300.000 K FcgTte8! 260.000 k Nagy üarLiyavásár, űlcsó árúsitás, mig a. készlet tűrt. 78 Pola Negri, Harry Uedíke mm a „SUfllURU/lV' cimü drámában a Korzó Moziban.