Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-29 / 23. szám

DBLMAQYARORSZAO senkinek nem mondottam el: A könyvet in ír­tam. Újlaki Antal kirí meg rd, bogy: „Na, Tesvii I..Es én megittam. — Akkor még az volt a véleményem róla, A Hock-féle ünnepeltetés — Az flnnepeltetésre vonatkozólag — mondja Polgár —, ami annyira a vádlott terhére irődott, nem ellenzem, de nem is kívánom a bizonyítást. Kelemen Béla Szabátson kivQl még egy-két nevet mond el, akik tagjai voltak a szegedi Károlyi-párt vezetőségének. Szakáts 35 ödrangu tagja volt a pártnak. Kelemen nagybölcsen elhallgatja a többi neveket. Én megmondom: Becsey Károly, Pálfy Dániel, Kúszó István, Pap Róbert, Almássy Endre, Tóth Imre, Lantos Béla, Bokor Pál, Csikős Nagy ]óz8ef, Lugosi Döme, Söreghy Mátyás, Hunyadi Vaas Gergely, Fonyó jőzsef, Klement Antal, Rielly Aurél, Prelogg Jőzset, Papp Imre. Szabó Gyula, Kerner Lajos, Zehntbauer János. Zadravecz István, Dobay Gyula, Várhelyi József, Vetró Sándor, Gár­gyán Imre, stb. — Abban az időben ez nem volt olyan nagy bün. Szakáts a mérsékelt árnyalathoz tartozott és erre vonatkozóan kéri Zadravecz és Kőszó István kihallgatását. A szegény városi tisztviselők. — A városi tisztviselők szerepe korántsem volt olyan elitélendő, ahogy azt Kelemen be­álli'la. Kelemen súlyosan tévedett, amikor azt állitotta, hogy azok át akar'ák venni a város adminiszírációját. Étre vonatkozóan Kelemen­nek bizonyitékai nincsenek. Amit mond, az csak kombináció. Néhai Balogh Károlyról ma sem hiszi el senkisem, hogy ö a polgármesteri állásra tört volna. Papp Menyhért sem akart főkapitány lenni. Ahogyan én P^pp Menyhér­tet ismerem, róla nem tehető fel, hogy erre as állásra aspirált volna. Itt ellenbizonyítást aján­lok fel és kérem az összes ABC tagok kihall­gatását. — Kelemen Béla azt mondja, hogy ebbe Szakáts nem folyt be, A védelem bizonyltja, hogy a kiáltványt Szakáts, Polgár Piter is Bokor Pál írták. Kéri Harsányi Elemért és Kószó Istvánt kihallgatni, akik ismerik a röp­irat történetét és tudják az iróit. — Szakáidnak az nem fájhatott, hogy nem nevezték ki főispánnak. Stnki a fájó sebil nem viszi ki a fórumra. A névtelen levélre vonatkozólag Polgár Péter Írásszakértők kihallgatását kirí, akik majd el­döntik, hogy ki irta a névtelen leveleket. Az összeférhetetlenség, a földügyek. — „Nemzetgyűlési képviselő és hitbizományi ügyész egy személyben nem lehet." — A földosztási munkálatokat nem Szakáts vé­gezte. Én és Tőrök Béla teljesen függetlenül ős önállóan. Itt mi ünnepélyesen visszautasítjuk azt a vádat, hogy mi az igényléseknél protekciót gyako­roltunk volna. 1926 jannár 29. amit ott megírta*. Én tisztelettel ragaszkod­tam Kelemen Bélához és nem én téptem le homlokáról a babért, hanem ö maga. és egy szenzációs névsor. — A Kelemen féle elúszott ezer hold valóságát telekkönyvi kivonatokkal igazoljuk. De mi van még a lassan elúszott Baracs-pusztai és a buda­pesti földbirtokkal ? — A Pallavicini-föld véres, nagy munkával dol­gozható csak meg s igy kisembernek nem való. Ezért osztottak belőle 20-30 hold földet parcel­lánkint. Kérem a főmagánvádlót, mutasson egy ügyvédet, vagy barátot, aki kapott volna a földek­ből. Én a legjobb barátja voltam és mégsem kap­tam. Ez a földosztás magánakció volt s teljesen Szakáts érdeme. A nemzetgyűlés és a nemesség kérdése. — Stakáts az utóbbi időben legszorgalma­sabb tagja a nemzetgyűlésnek. Három bízott Ságnak tagja, ülésezik és beszédeket tar*. E re vonatkozóan kéri Almássy Sándor, Héjj Imre és Szabóki Jenő képviselők kihallgaliaát. — 4 nemesség bitorlására vonatkozóan a védelem fentartja előbbi álláspontját. Van levél­tár, van történelem, de Kelemen Béla nemes­sége nincs sehol sem. Mégegyszer a regatta-vacsora. — A regatta-vacsora körül csak némely jóaka­ratú tévedések szorulnak helyreigazításra. Lovagias ügyekben csak a segédek dönthetnek és nem az egyéni felfogás. Szakáts akkor nem volt ittas. Kéri erre vonatkozóan Harsányi Elemér, Pálfy Dániel és Slrsích György tanuk kihallgatását. — A vádlott igaz hogy négy évig hallgatott, de a sértő megengedheti magának, hogy hallgasson. A másodrangú állampolgárság. Dr. Polgár hozzájárul a vád bizonyításához és kivánja azt. Becsato ja az Ármentesi ö Társulat alapszabályait, amelyekből kiiünik, hogy az igazgatói állás komoly is nagyjelen­tőségű pozíció. — A vád bünül rójia fel, hogy Szakáts nem jelentkezett a nemzeti hadseregbe. Szakáts amidőn itt a bíróság elé állt és bemondta sze­mélyi adatait, azt is elmondta, hogy togja volt a nemzett hadseregnek. Bevonult a Smonyi­huszárokhoz. Kéri Kószó István, Pálfy Dániel és Pallavfcíni őrgróf kihallgatását. Félbeszakítják a főtárgyalist Délután egy órakor fejezte be dr. Polgár Péter Szakáts József védelmében észrevé elei­nek felsorolását, ami után a biróság tanácsko­zásra vonult vissza. A tanácskozás után Vild Károly elnök ki­jelentette, hagy a tanács jélbmakttja a fő­tárgy alási és annak folytatását február 15-re tűzi kL Háromszoros halálos szerencsétlenség a gyulavári árviz beszakadt jegén. Az élelmiszerért induló emberek alatt beszakadt az árviz jege ée a három méter mély vizben a falu szemeláttára merült el mind a három ember. Gyula, január 28. Tegnap délelőtt az árvíz­től körülvett gyulavári határban Nagy Mihály erdőőr, rokkant katona, aki csak nemrég óta van hivatalában, két sógorával, a 20 éves Sipakl Mátyással és e 14 éves Király Jánossal a köz­ségi erdőből elindult egy kézi szánkóval, bogy ilelmiszert és takarmányt hozzon. Mikor a köz­ség halárához értek, a jég beszakadI alattuk. Nagy azonnal elmer üli a háromméteres vizben, mlg a két fiatalember e szánkóba kopaszt odva kiáltozol! segítségért. A falubeliek a kiáltozásra odaiieltek és meg­próbálták őket szorult helyze'ükből kimenteni, de sikertelenül, a két szerencsétlen körű betűi egyórai küzködés után a falubeliek szemeláttára elmerült a vízben és már csak hullájukat tud­ták kifogni. Megindítják a tanyai vasúttal kapcsolatos kisajátítási eljárásokat. Megírta a Délmagyarország, hogy a kereske­delmi miniszter a városnak engedélyt adott a ta­nyai vasút építéséhez szükséges magántulajdon­ban levő területek kisajátitási eljárásának meg­indításához és feljogosította a várost arra is, hogy az építkezést ezeken a területeken azonnal, az ér­dekelt birtokosok megkérdezése nélkül és a kisa­játitási eljárás befejezése előtt megkezdje. A ke­reskedelmi miniszter rendeletével csütörtökön fog­lalkozott a város fanácsa és hosszabb vita után a tiszti főügyész javaslatára a következőkben álla­podott meg: Az érdekelt föidiulajdonosok kártalanítását célzó eljárás- egy, a közigazgatási bizottság állal kíkül­deniő „.bizottság indítja meg. Ez az albizottság az érdekelt földbirtokosokat három turnusba osztva megidézi és minden gazdától megkérdezi, hogy a város által elkészített kisajátítási tervezet ellen van e észrevétele és mi az ? Megkérdezi a bizott­ság azt is, hogy hajlandók e a gazdik földjeiket átengedni a kisvasút céljaira ? Ha igen, mit kér­nek érte ? Az albizottság azonban nem egyezked­hetik a kártalanítás összegére a gazdákkal, mert erre nem illetékes, de a törvények értelmében nincs is joga hozzá. A gazdákkal való tárgyalá­sok befejezése után a bizottság elkészíti a kisajá­títás végleges tervezetét. Ezt a végleges tervezetet nyolc napi közszemlére teszik ki azután és ellene a gazdáknak felszólalási joguk van. Az építkezés előmunkálatait azonban ettől tel­jesen függetlenül a kereskedelmi miniszter rende­lete értelmében a lehető legrövidebb időn belül az eredeti tervek alapján megkezdi a város. flAMMMMMMMAMMAMMSMMMMfMMMARM 57 milliárd koronát adózott tavaly Szeged város polgársága A városi adóhivatal most készült el a mult évben történt adóbefizetések összehasonlító kimu­tatásával, amelyből kitűnik, hogy Szeged város közönsége az elmúlt évben közel ötvenhétmilliárd korona adót fizetett az 1924-ben befizetett tizen­kilenc és félmilliárd koronával szemben, tehát majdnem fíllérnyi pontossággal megháromszorozó­dott a polgárság terhe. Ez pedig nagyon érdemes arra, hogy kissé elgondolkozzanak fölötte az ille­tékesek, mert hiszen a korona az elmúlt év őta nem változtatta meg stabil pozícióját, az állam terhei nem gyarapodtak, sőt ama bizonyos nép­szövetségi ellenőr jelentései szerint az államház­tartásban tekintélyes feleslegek mutatkoznak anél­kül, hogy a kormány hozzányúlt volna nagy sza­nálási munkájában a népszövetségi kölcsönhöz. A szegedi adóhivatal kimutatásában szereplő számok nagyon érdekes képet adnak a közgazdasági viszonyokról: 1925-ben 1924-ben Korona Korona Együttesen kezelt adók­ban befot^ .... 45,447.188.435 16,789,224.135 Késedelmi kamatokban 2,774,391.316 456,447.781 Általános kereseti adó­ban ...... . 2,014,734.729 1,148,186,723 Késedelmi kamatokban 11,519.155 Fegyveiadóban . . . Kincstári házhaszonré­szesedésben .... 3,12!,mC03 Késedelmi kamatokban 212,802.541 Kereskedelmi és iparka­marai ill Földadóban 32,727.770 126,04W«ö Késedelmi kamatokban 626.110 5,282.760 Ínségadóban .... 13,847.218 <5,202.856 Késedelmi kamatokban . 7,812.001 9,92(3.897 Városi átiratási díjban . 658,910.293 219,880.992 Késedelmi kamatokban 20,992.715 9,276.<J69 Közlekedési adóbon . . ! ,070.202 1,730.610 Késedelmt kamatokban 658,693 751.123 Iskolai birságban . . . 1,8 6.110 Behatási dijban . . . 52.700 Gyógy díjban .... 43,373.380 6,833.025 Felemelt legelő- és kut­díjban 1,951.044 »6.250 Adóbehajtási illetékben 856,556.759 178,173.774 Gazdasági segélypénz­tári dijban .... 7,937.015 3,020.629 Ebadóban 249,871.420 19,206.560 Háborús járulékban . . 22.698 Késedelmi kamatokban >3 Rám. kat. hitközségi adóban 408,574.225 185,474.774 Késedelmi kamatokban 25,851.255 f,215.904 Ágostai evangélikus adó 11.015.C00 4,í 32.554 Késedelmi kamatokban 1.380.1G0 1,648.<!4S Zsidó hitközségi adóban 510,865.555 177,183,501 Késedelmi kamatokban 38,402.291 35,434.897 Idegen hatóságok részére beszedett adó és illeték 216.9r0.409 36,291.313 Sóiiletékben .... 19,072,000 Idegen hatóságok részére késedelmi kamat . . 39.6CO.92l 2,849 440 Postadíjban .... í,"98.000 349,670 Vízmérőóra szerinti víz­díjban 300.000 Egyezségileg megállapí­tott vízdíjban . . . UM Összesen 56,303,488,368 19,651741.862 Ebből a kimutatásból kiderül, hogy Szeged váro3 adófizető polgársága a mult évben közel kétszer­anttvi keresett adót fizetett, mint két évvel ezelőtt, pedig a kereseti viszonyok egyáltalában nem javultak, sőt a pangás nagyobb volt, mint valaha. Érdekes és jellemző, hogy földadóban a mult évben mindössze egy hatodrésze folyt be a tavaly­előtti földadójövedelemnek, alig harminchárommillió korona. Pedig Szegedet nem annyira kereskedő­és iparosvárosnak, mint inkább mezőgazdasági városnak ismerik. A kimutatás végén összeállította az adóhivatal a zálógolások és árverések lajstromát is, amely szerint 1925 ben 105.632 zálogolást foganatosítottak, 1924-ben csak 87 238 at, tavaly 23.966 árverést tűztek ki, tavaly előtt csak 10951-et és végül tavaly a tényleg megtartott árverések száma elme a húszat, ezzel szemben tavaly előtt egyetlen árverés sem volt. Ezek a számok talán még az adótételeknél is ékesebben bizonyítják, hogy mennyire sulyosoáoit a helyzet az elmúlt évben, hiszen az árverés és a késedeimi kamatok terhét nem igen vállalják az adózók akkor, ha nem kénytelenek vállalni. Ti -is ír nt. iu ..'jtii'-ia KüS?írt,8 gép- és gyors­irónő állást keres. 278 Megkeresést „Néftiet" jeligére a kiadóhivatalba. Telefonon megrendelt színházjegyeket (te­lefonszám 306) kívánatra hazaküldi a DÉL­MAGYARORSZÁG jegyirodája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom