Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-26 / 20. szám

karona. £»Wk*atOi4gi Deák tarnc-a. 2. Teletan 13-33. Kiadóhivatal, aHMaMkSarrtk t* teyáodai D«eonici-ttr 11. Teleion gOQ. i PettU Sándor-sugárut 1. nám Teietanszám 1B-M. S zeged, 1926 január 26, KEDD Slöftze'.ésl árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor,, Budapesten te vidéken 15.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vartr- ás ünnepnap 3000 korona. IL évfolyam, 20. szám. Hol vagy, Gyulai Pál? Irta: Jahám Gyula. Ma száz éve izületeit a legnagyobb magyar i kritikai. Eri a diizitő jelzőt máig sem vitatta el és nem vshetta el tOIe senki. Ma még jobban irezsflk nagyságát, mint valaha. Mert ma a hiányát is éreztük, jobban, mint bármikor. Hiszen Gyulai Pál több volt, mint kritikus, tíö irodalmi lelkiismerete volt két magyar nemzedéknek és élő fegyverhordozója lett a halhalattan Petőfinek és Aranynak, a népies-nemzeti hagyománynak. ^Harcos Gyulai Pátaak nevezte őt ei Ady Endre, a régi harcost aznj tárogatói. De Gyulai Pál nem versekkel verekedett, hanem érve*kel. Született kritikus volt, született polémikus. M'g akkor is polémizálí, amikor apológiát irt. (Például némely emiákéetzédében.) Félelem éa gicctnélkűH 4ovagIa volt« magyar nemzeti irodalom porondjának, sok csatát megvívott és ha sok sebet kapott is, pardont nem kért is nem adott soha. Qf.&ilai PáV bár kultúrájának fonása német; volt, szellemi alkata szerint inkább c klasszikusfrancia kritikátokkal tartotta a rokonságot. Mondhatni, >5 volt amagyat Boikau. Elsősorban a , ralson embere, logikus fő és Józan elme. Ennek 1 süliemnek korlátai voltak,® melyeken tol nem látott és nem is, akart látni. Jókii képzeletének .ia kedélyének határtalan birodalma 'túlságosan i ligás volt számára és Vörösmarty mélységeinek Örvényibe nem éti le egészen az 6 kritikai mérőónja Gyulainál volt mályabb é> egyetemesebb érdeklődésű kritikusunk is: s tragikus fégzetfl Péteify jenőre gondosak esősorban, de például Péierfy inkább élvcső volt, a szó legnemesebb értelmábtn, a lélek országaiban, mig Gyulai Pál inkább bíráló. Péterfy csak gxtkíól sureteit Igazán Irni, akikei Igazán szereteti, akikkel testvéri közösségi érzett, a nagy magányosokról, « nagy tragikusokra, a magvarok közfll Kemén?rő>, Széchenyiről, az Oiaikik Arany Jánosáról, a rilágirodalomből a gfltög tragiluiokról, Dantelól, Ibsenről |ailuuk eJűszöi), mig Gyulai Pál szíves Crömest, sőt a legszívesebben nyesegetett, irtqf atott, jyomlálgaíott a magyar költissef kertjében, e zengő ligetben, neki nem volt elég a puixta gyönyörűség, amelyet a remekművek keltettek, neki a bosszúság is kellett, amelyet a hibák okoitak, sőt el lehet mondani, hogy neki ea a bosszúság valóságos éltető eleme volt. De azirt mégis ő lett az, aki a magyar kői tészet legnagyobb irtikeinek kodifikáláiát elvégezte, sok tekintetben maradandó formában. ú volt az első kritikusunk, aki a hirtelenül felSünt is hirtelenül eltűnt üstökösnek, Petőfinek költői pályáját először felmirte és helyit megtelölie a magyar firmimentumon. 0 volt, aki katona József remekét a legjobb magyar traS

édia polcára emelte és ő veit Vörösmarty gátig aratásának ii ellő bebordója és elositóla. Persze, Petőfi isteni zienijének ragyogása csak egyre aőtt a szálló idővel, penze a Bánk bán lélektani gyengéire azóta rátapin ott Hetesi Sándor ii persze Vörösmarty emberi és költői titkaiba azóta Jobban bevilágított Babi s Mihály, a két Vörösmartytól szóló tanulmányában. Gjulai Pál, a harcos megbír colía a maga sok harcát, becsülettel is eredménnyel. Küzdött a Petőfit utánzó kelmeiiig modorossága i ellen, egy epigon korszak Eres pátosza, szintelen ii Ízetlen irodalma ellen. Ezek a harcok már régen elciöndeacdtek és ctöndes emberek lettek azok is, akik ellen Gyulai Pál sikra isál lőtt. De szépen és ipen megmaradt Jókai Mór, a nagy romantikus, a meték nábobja, akit kg keményebben és legsiivóubban támadott a magyar kritika Bayard lovagja. U<y látásik, hogy Jókai a mesék sebezhetetlen h«fhatatlanl»i sorából viló, akinek asilráitestén G/u at Pá' nyilai rózsákat fakaiztottak, a dicsőiig éi nép izeiül Cg soha el nsm hervadó virágait. A kritika p iritiyájs ciak a halandókat is mulandókat üudja ledCnteni. De szirt ennek a kéríetatltn is hajtfeatatltn harcot G>ulai P*lnak tsive is volt, hisien költő volt, bir miiyen izeaérmesűs bármilyen ritkán megszólaló ic. Nem volt nagy könö, Pe őli éa Arany értelműben, tZe a toagfelitwi ki* dalnokok sorában a legebfk kö«fll va"ó. G irta a Pótetntí, a Mcdocgv urcmot, a* ÉJI látogatási, ő irta a Horatius ohasásaitr és a Szeretnilek mig egyszer látni megkapó is megható elégiái stréfáit. fis es elég i Mikor én ae Egyetemre kerfl'tero, akkor ő mir vissiavooult a tanítástól. Egyik irodalmi tanítómesterem, Négyesy László azonban hiven őrizte Gynlai Pál tradiciáit és mindig lelkűmre löőte, hogy olvassuk és kövessok Gyulai Pált. A rétorfkus és pstétikus Bectöy Zsolttal izemben rám utatott Gyulai erősen logikus és igáién psziholoiikus szellemére, mindig tömör és mindig tartalmis, értékelő és j Keraző Ítéleteire, amelyek óvatosan kerültek minden diszt és minden hangzatosságot, mégi», vigy éppen e}é»t művésziek voltak. Ma pedig, ba körüK rtés!lni< tgy kissé tarka irodalmi berkeinkben és tar olt kritikai ligeteinkben, a százados évforduló emléke.tető ünnepéi méltán sóhajtunk fel, annyi más veszteségünk felett is: Holvogy. Gyulai Pát ? Br iatid táviratban) utasította Clinchant budapesti kiveteti panaszkodjon ahhoz, hegy a francia detektivek jelen lehessenek IVindfschgraetzék kihallgatásán. Clinchant a francia detektivek panaszára táviratban fordult a francia miniszterelnökhöz. {Buáopetü tudósttónk telefenjeienlise.) A legu olsó napokban éles affér keletkeze t a Budapesten dolgozó francia detektivek és a magyar nyomozó hatóságok közö t, mivel a franciák > zt aki váns*go fr je*iék ki, hogy jelen akarnak lenni Nádosy, Windkchgraetz, Baross, Zadravecz is a többiek kihallgatásánál, eseileg kérdést is kívánnak hozzájuk intézni a hamisbankó gyártásra vonatkozóan, fezt a kívánalmit a magyar hatóságok a bűnvádi perrendfar ásra hivatkozva azonnal és a legkonkrétebb formában megtagadták. Eite azután a franciák Igen sértődötten távoztak és áronnál jelentist tettek Clinchant meghatalmazott miniszternek, o jrancla kormán bado pesti követinek. Clinchant ped>g erre azonuil Párlsba sürgönyözött Brtand miniszterelnöknek, kérve a továboiakri utasítást. Budapesti tadósitónk a kisö ijezakat órákban a Havcs-ígynökség párisi távirata alapján ax alábbi szenzációs és ebben a percben mig be nem látható következményekkel járható sorokat telefonálja: Brtand miniszterelnök felszólította Franciaország budapesti kivetít, Cllnekantot, hogy ragaszkodjék ahhoz, hogy a magyar kormány hatalmazza tel a francia kiküldötteket arra, hogy a frankhamisítási ügy terheltjeinek kihallgatásánál Jelen lehessenek. " ' Teljesen titokban ülésezett a parlamenti bizottság délután 5-t6l IO-ig. Még a tárgyalóterem környékét is elzárták az ujságiiók elöl. - A kővetkező üléa kedden délután lesz. 0Budapesti tudósitink telefonjelentése) A frankhamisiiási bünügy poli tkaí vonatkozásainak tisztázására alakult parlamenti bizottsig héttő délután 5 órakor tartotta eltö érdemleges üléséi abbtn az ülésteremben, amely eredetileg a legfőbb fegyelmi bizottság öltsenek izirhel) e volt. Az Ülésen valamennyi bizottsági tog résztveti. Miután a bhottság üései titkosak, a tárgyalóteremnek még a környéke is ei volt zárva, agy hegy ez üléstermei a bizottság tagjain kivül senki sem látogathatta. Amikor az ülés egynegyed iizktr véget irt, az újságírók információk végett megrohanták a bizottság taglait. A képviselők azonban a legmerevebben elzáikóztak minden információadás elől. Vázsonyi Vílmcs komolyan figyelmeztette az újságírókat, hogy a tárgyalásról ne írjanak semmit, mert mindannyian megjárhatták. Ezzel Vázsonyi az ülés tilkos voltára és arra cézott, hogy ezekről a tárgyalásokról a hivatalos kommünikén kivül mást irni nem szabad. Az ülésről a következő hivatalos kommünikét adták ki: ,A parlamenti vizsgálóbizottság délután 5 órakor kezdte meg ülését, amely egynegyed 10 óráig tartott. A bizottság Rubinek htván személyében megválasztotta előadójit. Belebocsátkozott a bizottság az érdemben vaió tárgyalásokba is. A folytatólagos ölís, amennyiben as elnök máskint nem intizkedik, kedden délután 5 órakor lesz. Bethlen a parlamenti bizottság előtt foglalkozik Perényi báré levelének ügyével, amely az Albrecht-puccsal áll kapcsolatban. h miniszterelnök előbb nem nyi átkozik a titokzatos, feltűnést keltő levélről. (Budapesti tndósitónk telefonjelentése.) KflI földi l»pok jelentése nyomán a magyar sajtó is foglalkozott ety 'evtl szerepével, melyet Bethlen István miniszterelnök még genfi ntja elői intézett Perényi Zsigmond barohoz. Aióta már tisztázódott, hogy rz a le*ii az akkor soka> emlegetett Albrtihi puccs "gyével áll összefüggésben. Az ügynek moM ujabb aktualitást Vázsonyi Vilmosnak a Ne.it Freie Presse vasárnapi számában meilelent cikke adott, amely izint*n említést tett a levélről. Bethlen minuztereinök ezzel as űr gyei kapcsoltban ma a töve kezőket jelentene ki: — Az flgy Jelenlegi atád utiáb n a nyilvánosság számára nltc* közölni valóm. Néhány óra múlva a parlamenti bizottság ülésén alkalmam lesz ezt az ügyei telj*sen tisztázol, mindenki megértneti tehát, hogy ad*