Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-24 / 19. szám

4 OHLMAQYARORSZAO 19X6 január 24. szérumát i Filixti sxérumlermelő intézet készül és eddig hivatalosan és ingyen osztotta ki az egészségügyi intézetek között. A szérum ingyenes kiosztása természetesen hamarosan megszűnik éa azu'án a szérűn belekerül a rendes gyóiyszerforgalomba. Éppen ezért kértem meg Gyuritza Sándort, bogy a közigazgatási bizottság ülésén tegye meg a szükséges lépéseket a város hozzájárulásiért, mert a szérum meglehetősen drága lesz, már pedig nagyon fontos, hogy mindca gyermek, még a legszegényebb is részesüljön az oltásban. — A szülök, különösen az alsóbbosztályokbői eleinte tiltakoztak gyermekük beoltása ellen, mert valahogy az a hir terjedi el körükben, hogy a gyerekeket a klinika klsirletl célokra akarja felhasználni és hagy az oltásnak könynyen lehelnek veszedelmes következményei. Ezért védőoltást csak annak a gyermeknek adunk, akinek szülei ehhez Írásban beleegyező nyilatkozatot adnak. A babonás előítéletek azonban már eloszlattak, mert elterjedt a hir, hogy az oltás egyáltalában nem veszedelmes és feltétlenül javára válik a gyermekeknek. Elmondotta ezntán érdeklődésünkre Hainiss professzor, bogy Szegeden kifejezetten járványos betegségek az utóbbi időben nincsenek, aminek részben az az oka, hogy a közelmúltban vonult végig a városon egy erős kanyarójárvány, amelyen a gyermekek nagyrésze átment és néhány év elölt, ha Jól tudom, vörhenyjárvány is volt Szegeden. Igy a gyermekek nagyrésze immúnissá vált ezekre a betegségekre, a járványok elmaradásához azonban feltétlenül hozzájárult a Dick féle oltások bevezetése is. — Éa nagy eredményekel várok ettől a teljesen veszélyielennek és biztosnak mondható eljárástól. Küzdelem a járványszerűen fellépő nemzetrombolé betegségek ellen. Életmentő abc'ó Magyarországon. — Meg kell menttni az elessttetet és mcghasonlottakat, eltfevelyedetűket és ha>á!rasiántakat. — Dr. Korondi Károly javaalata : az Országos É et mentő Egyei ii«t azonnali megalakítása. Hát Igen. Ide is eljutottunk. Hogy a korszellem és a közhangulat stilusában beszéljünk: a lelkek csődjéhez. Ezen a világégéstől és forradalmaktól, trianoni guzsbaverésiői és gazdasági ieigázottságokfűl megtépett magyar földön már védelmi intézkedések és intézményes gondoskodás kell: az öngyilkossági esetek lehető elhárítására. Mi éber szemmel és figyelő lélekkel állunk a helyünkön, igy nem hagyhatjuk szó néiküi azt a most kiinduld, országot átfogó, nagyjelentőségű mozgalmat, amelynek a kezdeményezője egy pesti humanista: dr. Korondi Károly, aki arra a belátásra jutott, hogy csak egy nagyaránya társadalmi egyesülés lenne képes felvenni a küzdelmet a tömeges öngyilkossági esetek elhárítására. Felhívja a társadalmat és az egssí magyar sajtit hogy fogjanak össze ebben a célkitűzésben. Szerinte az államrendőrség keretében működő öngyilkosokat védő iroda nem telelhet meg a kívánalmaknak, mert csak első segélyben részesít, a végleges megoldási lehetőség behatóbb vizsgálata nélkül. Meglévő társadalmi szervezeteink sem foglalkoznak az összeomlott lelkek újjáépítésével. Igy látja ezt dr. Korondi Károly, de igy látja mindenki, aki a gyakorlati szociálpolitika küzdő frontján már állott és a polgári értelemben vett „szociális munka" vonatkozásait ismeri. A kisik (ott sorsokat és életeket, ma nem lehet elintézni egy meleg kabáttai, egy meleg ebéddel, egy viseltes lábbelivel, avagy egy havi házbér adományozásával. Az embereket ma nem lehet visszarántani a bözjóiékonys3g ismert expedienseivel arról a sötét hajóról, amelyen a kétségbeesés a lűtő és a legfagyosabb kéz a kormányos. Jő volt és alkalmas volt a külöabö/ő társadalmi akciónak ez a formája nyugodtabb levegőjű időkben, sőt szükséges az ma is, de most más is kell, mélyrehatóbb és messzebbmenő Intézkedés és átfogóbb szociális gondoskodás, mert ma: a lelkek világcsődje van. Ennek a szomotu mozgalom jogosultságának elbírálására a Délmagyarország az alábbiakban néhány valóban figyelemreméltó nyilatkozatot ad közre : ,Ha egyetlen magyar élet megmentéséhez egy egész testület kell, akkor: azonnal szerveztessék meg az az alakulat!" — Minden pusztuló életre szüksége van ennek a szegény magyar földnek — mondja dr. Meny hárth Gíspár egyetemi professzor —; hiszen a háború és az azt követő idők a legdrágább értékeinkben támadtak meg bennünket és nagy megrázkódtatásokkal sújtották a magyar nemzetet, a magyar társadalmat és ennek következéseképp az egyes embert is. Az öngyilkossági esetek túlnyomó része is természetesen ide vezethető. Ez valóban csüggesztő jelenség, de — az én gondolatom szerint, aki kissé optimista vagyok — nagyon szomorú lenne ha intézményesen, tehát a messzi jövő szemmeljcirtása mellett rendezkednénk be a mai helyzetre. En azt remélem, hogy előbbutóbb mégis csak vissza kell nyerni a magyar társadalomnak azt az erkölcsi erőt, amely a háború elölt nemzeti létünk alapja volt s akkor ei kell következnie a lelkek békéjének és nyugalmának is, amely egyben megszfinletCje lesz ennek a járványszerüen fellépő ideges állapotnak. Ez mégis csak szporadikus jelenség, amellyel szemben átmeneti jellegű Intézkedésekkel kell védekeznünk és ilyeneket kell a gyakorlatban alkalmaznunk. Azt mondom tehát: ml kevés magyarok segítsük és értsüfc meg egymást, ne lássunk minden társunkban ellenséget. — Támogassuk egymást, segítsük az önhíbáju • kon kivül nyomorgókat, adjanak a tehetősebbek azoknak, akiknek Isten kevesebbet adott és mindenki segitseu ott, ahol tud. De ha ez átmeneti intézkedésnek nem elég, ha egyetlen magyar élet megmentéséhez egy egész testület kell, — ml szegény magyarok oly kevesen vagyunk — akkor azonnal szerveztessék meg az az alakulat Magyarország az első helyen a szomorú statisztikában. Dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsoa, a szegedi kapitányság vezetője a következőkben nyilatkozik az intézményes gondoskodás megvalósításáról: — Az öngyilkosokat védő mozgalom jogosultságát eldönti az a napokban megjelent kOiföIdi statisztika, amelynek a számadatai szerint Magyarország a háború utáni három esztendő átlagában az első helyre került a háború előtti ötödikről. Világos, hogy itt nagy kötelességek és nagy tennivalók vannatr. E feladatokat azonban a társadalom nem képes orvosolni már azért sem, mert ez a kérdés sok más problémával áll összefüggésben és nem lehetséges egy szociális bajt kiragadva — a többi figyelembevétele nélkül — megoldani. Ezért nem tartom célravezetőnek, hogy egy uj társadalmi alakulat létesüljön az öngyilkossági esetek elhárítására. En több, gyorsabb és gyakorlatibb eredményt várnék meglevő intézményeknek ebben az irányban való fejlesztésétől. Itt elsősorban a rendőri közigazgatásra gondotok, mert a rendőrségnek az első segélynyújtáson kivül még más feladatai is elképzelhetők, amelyeket a gyakorlatban, az adott eset lehetősége szerint már eddig is szem előtt tartott: — Ha az öngyilkosok, illetve balálra szántak védelmére akár hatósági, akár társadalmi intézmény szerveztetnék, én azt a kérdés természeténéi fogva csak a rendőrség keretén belül tudnám helyeselni. Emellett prezidiathatna egy nagyarányú társadalmi egyesülés, amely tekintélyével, erkölcsi erejével, de főleg anyagi áldozatkészségével a gyakorlatban tényleg lehetővé is tenné a veszendő életek meg mentését. Persze ennek az intézménynek bizonyos preventív irányú munkásságot is kellene kifejtenie éppen a cél érdekében, amely részben fokozottabb társadalmi profllakszlsból, részben pedig az egyensúly ozottságukat vesztett lelkek gyógyításából állana. — Mindent összevetve: ez a kérdés a mai élet legsúlyosabb problémája és pedig ismétlem azért, mert egymagában nem orvosolható. De ha ez a pesti — egyelőre csak a sajtóban publikált mozgalom — a valóság útjára térne és abból a iendörségre is jutna uj feladat és uj kötelesség, természetes, hogy Itt mindenki a célnak és hivatásának magaslatán fog állani. — A napról-napra ijesztően szaporodó öngyilkosok megmentését célzó akciót nemcsak hogy végtelenül szükségesnek tartom, hanem a kérdés sürgős megoldását a társadalom eminens kötelességének. a Prelogg lózsef kegyes tanltórendi c. főigazgató kérelmünkre ezt a rövid, de a célt teljesen átfogó véleményét adta a nyilvánosságnak. „Társadalmi uton nem lehet orvosolni.* Beszélgetést folytattunk egy nagytekintélyű, országosan ismert, reprezentatív egyéniséggel, aki nevének mellőzésére kért bennünket. Megfigyeléseiből azonban szivesen bocsátotta az alábbiakat a cikkíró rendelkezésére, aki nagyértékü reflexióit megpróbálja az alábbiakban adni: — Magyarországon is fellépett az idegbetegségeknek az a járványa, amely Ausztriában, Németországban, sőt Amerikában is pusztít. Nagyon helyes, hogy a magyar társadalom ezen segiteni kiván, csakhogy ennek a veszedelemnek sokkal mélyrehatóbb gazdasági és politikai okai vannak, semhogy társadalmi uton orvosolni lehetne. — Bármennyire kerülni kivánjuk is a politikát, mégis meg keli látnunk az összefüggést. A trianoni határok elvágták a magyar életet és a gazdasági összeomlások megbontották a lelkek egyensulyozottságát és harmóniáját is. Egyik oldalon a nagy vagyonok hirtelen összeomlása, a másikon a hihetetlenül gyors meggazdagodások tömege. Itt a ki nem elegithető hivalkodó luxtrs szedi az á'dozatait, amott az ijesztő nyomor ássa a halálvermeket. — Ma már az emberek nem is egyedül, hanem párosan és többedmagukkal halnak meg a mondott okokból. — A munka megbecsülése és kellő értékelése is a háború előtti Adók emléke ma. Világjelenség ez, de azért csak fogjon össze a magyar társadalom és próbálja visszaállítani a tiszta törekvésekben való hitet, a nemzeti eszmények áhítatát, de mindenekelőtt a tisztességes munka régi értelemben veit becsületét. Ezen az uton baladva, talán lehet gyakorlati eredményekre is számítani: a boldogabb Magyarország hiépiiése felé. Hát igy l ... Uj meggyőződés kell az összetört hitű, bizalmát és reményét vesztett magyar léleknek. Uj gondolat. Uj álom. Uj ideái. Küldjenek tekintélyeket a fórumra és hintsenek eszményeket a lelkekbe. Adjanak tiszta homlokú vezéreket és puritán harcosokat, akik nem a maguk önző céljaira, hanem a magyarság és a nemzeti ideálok szolgálatára akarják nevelni és felhasználni az elgyötört magyar életet, az erőket és ériékeket. Vásárhelyi juUa. jlnyák, ti glóriás asszonyok, kik gyermekeitek é« családtoknak éltek, kik a jövő generációját nevelitek, kik az élet ezer nehéz küzdelmében erős lélekkel a családi étet boldogságának Őrei vagytok, óh jöjjetek ős lássátok a fenkölt történetét, mely további küzdelmeitekben erőt és hitet nyújt. A gyönyört! film példatlanul ragy sikert aratott az egész világon s nálunk hétfőtől szerdáig játsza a Betvftrost Mozi. Mapy Cai»i»y az „Édesanyám" főszereplője. A DÉLMAGYARORSZÁG jegyirodájában egész nap válthat színházjegyet. Telefon rendelésre a lakására szállítja. Telefon 306Szimfonikus hangversen APOSTOLOKBAN Kossuth Lajos sugárut 4. szám Minden vasárnap délelőtt lt-töl fél 2-ig a Zeneegyesület művészeinek hangversenye. * Vasárnapi program folyó hő 24-én: 1. Induló. 2. Waldcufel: Nyári ábránd. Keringő. 3 Aditn: Ha én kiráy lennék Nyitány. 4. Oftenbach : Egyveleg. Szép Heléna operettből. 5. Qrieg: Per Qint Sudte I. „ 6. Puccini: Ábránd. Pillangó kisasszony operából. 7. Induló. « Szabadi bemenet! Szokott rendes napi árak! 247